Új Dunántúli Napló, 1993. augusztus (4. évfolyam, 208-237. szám)
1993-08-31 / 237. szám
10 oj Dunántúli napló 1993. augusztus 31., kedd f 4. j£d A szerkesztőség postájából Csendháborítás A pécsi Kertvárosban egyesek - úgy tűnik - nem tudják abbahagyni a szórakozást. Amikor már minden kocsma bezárt, ide jönnek italért a buszvégállomás mellett megnyílt éjjel-nappali üzletbe - panaszolta Keserű Istvánná, aki nem azt kifogásolja, hogy szeszes italt árusítanak - noha valószínűleg minden bajnak az a gyökere -, hanem azt, hogy emiatt rendszeres az „utcabál”. Rikoltoznak, magnót bömböl- tetnek, még táncolnak is olykor a bolt késői vendégei. A környékbeli lakók álmát eddig csak a kora hajnalban kiinduló autóbuszok zavarták, most már az éjszakai nyugalmuk is oda. Időnként rendőrt hívnak, vagy a házból megy le valamelyik férfi „rendet csinálni”, de aligha ez a megoldás. Inkább azt kéne tisztázni, mi a feladata egy non-stop üzletnek és milyen körülmények között üzemeltethető csendháborítás nélkül. R. Zs. Egyre több elhagyott autóronccsal lehet találkozni Kertvárosban. A roncsok környékét előszeretettel használják a szemetelők lerakó-, a gyerekek pedig játszóhelyként. Képünk a Tildy Z. utcai parkoló mellet található két roncsról készült. Fotó: Puskás Gábor Jogos volt-e az eljárás? Kínos esetről számolt be a minap egy pécsi, kertvárosi olvasónk. Bevásárolni voltak lányával meg a másfél éves unokájával. Kőrútjuk végére érve elfáradtak, megszomjaztak, és betértek az útjukba eső kerthelyiségbe. Karján a gyerekkel éppen meg akarta kérdezni, van-e valami üdítő és alkoholmentes sör, de mielőtt szóhoz juthatott volna a felszolgálónő ellentmondást nem túróén felszólította, hogy azonnal hagyja el a kerthelyiséget, mert 18 éven aluli személy nem teheti be ide a lábát. Mindez történt délután fél ötkor. A „szíves” fogadtatás után a kis csapat megszégyenülten távozott. Csak otthon gondolkodtak rajta: vajon jogos volt-e ez az eljárás? R. Zs. A pécsi Citrom utcának nem csak az elején, az építkezés környékén találunk a belvároshoz méltatlan állapotokat. A déli oldalon, a Rákóczi úti épületek mögött lakásfelújítási, építési törmelékek és az egyik üzletben feleslegessé vált dobozok csúfítják a környéket. Fotó: Szundi György Hiányzik a természet- és állatvédelmi törvény Elismerésre méltónak tartom, hogy az Új DN a sok gazdasági-társadalmi probléma közepette is helyt ad az állatok ellen elkövetett „gaztettek” feltárásának, mindenkor a javítás szándékával.^ A legutóbbi cikk („Állati krimi” címmel) súlyos állatkínzását minden jóérzésű embernek el kell ítélnie! A fejlett nyugati államokban, amelyekben az állatok jogát is megállapították már bizonyosan kemény büntetés járna érte. Sajnos nálunk még mindig hiányzik a természetvédelmi és állatvédelmi törvény. Nagyon igaz, hogy az ilyen „gyilkos ösztönű” fiatalok időbeni megfékezése társadalmi érdek és saját érdekünk is, mint ezt a fiatalkorúak bűnözésének rendőrségi krónikái is bizonyítják. T. Istvánná, ny. középiskolai tanár Megszüntették a szennyvízdugulást Az Új DN augusztus 17-i számában megjelent „A szennyvíz kétnaponta elönti a lakásokat” című olvasói panasszal kapcsolatban az alábbiakat közöljük: A pécsi, Németh László u. 14. sz. épületben már a társasházzá alakulás előtt is rendszeresek voltak a szennyvíz dugulások. Az elhárítást végzők munkájuk során játékautót, felmosórongyot, vattát stb. húztak elő a csőből. Idén július végén váratlanul megnőtt a dugulások száma. Minden esetben haladéktalanul intézkedtünk, és erre specializálódott vállalkozókkal háríttattuk el a hibát. Sajnos ezek a beavatkozások nem jártak tartós eredménnyel, pedig a kritikus vezetékszakaszt két alkalommal nagynyomású vízzel (WOMA) is átmosattuk. Közgüyűlést hívtunk össze augusztus 9-re, egyeztettük a lakástulajdonosokkal a hibás nyomvonalú vezetékszakasz cseréjének finanszírozását (közel 150 000 Ft) és augusztus 16-19 közötti időszakban elvégeztettük a munkát. Az új vezetékszakasz olyan kialakítású, hogy biztosra vehető a rendszeres dugulások megszűnése. Nagy Gábor ügyvezető igazgató Otthon Elektronika Kft. Jogi tanácsadó Barna T. kérdése, hogy mennyi a próbaidő tartama és hosszabbítható-e. A Munka Törvénykönyvének 81. §-a értelmében a munka- szerződésben, a munkaviszony létesítésekor próbaidő is kiköthető. A próbaidő tartama harminc nap. Kollektív szerződés, illetve a felek ennél rövidebb vagy hosszabb, de legfeljeb három hónapig terjedő próbaidőt is megállapíthatnak. K. L. az iránt érdeklődik, hogy a talált dolog felett mikor lehet tulajdonjogot szerezni. A Polgári Törvénykönyv 129 §-a szerint, ha valaki feltehetően más tulajdonában lévő dolgot talál, és annak tulajdonjogára igényt tart, megszerzi a tulajdonjogot, ha a. / mindent megtett, amit a jogszabály annak érdekében ír elő, hogy a dolgot a tulajdonosa visszakaphassa, és b. / a tulajdonos a találástól számított egy éven belül a dologért nem jelentkezett. Nem szerez tulajdonjogot a találó, ha a dolgot a közönség számára nyitvaálló hivatali, vállalati, vagy más épületben, helyiségben, továbbá közforgalmú közlekedési és szállítási vállalat szállítóeszközén találta. Ilyen esetben a dolgot a hivatal vagy a vállalat három hónapi őrizet után értékesítheti; a tulajdonos a találást követő egy éven belül követelheti a dolog, illetve a vételár kiadását. Abban az esetben, ha a talált dolog nagyobb értékű, és annak tulajdonjogát a találó nem szerzi meg, a találó méltányos összegű találódíjra jogosult, feltéve hogy megtett mindent, amit a jogszabályok előírnak avégből, hogy a tulajdonos a dolgot visszakaphassa. Nagy I.-né kérdezi, hogy a terhes nőt terhessége alatt könnyebb munkakörbe át kell-e helyezni. A nőt terhessége megállapításától gyermeke egyéves koráig - munkaköri alkalmasságra vonatkozó orvosi vélemény bemutatása alapján - az állapotának egészségügyi szempontból megfelelő munkakörbe kell ideiglenesen áthelyezni, vagy meglévő munkakörébe a munkafeltételeket kell megfelelően módosítani. Az új munkakör kijelöléséhez a munkavállaló hozzájárulása szükséges. A most ismertetettek alapján ideiglenesen áthelyezett, illetőleg áthelyezés nélkül módosított munkafeltételek mellett foglalkoztatott nő munkabére nem lehet kevesebb előző átlagkereseténél. Ha a munkáltató nem tud az egészségi állapotának megfelelő munkakört biztosítani, akkor a nőt a munkavégzés alól fel kell menteni, és erre az időre részére az állásidőre járó munkabért kell folyósítani. (MT. 85 §•) T. K.-né kérdezi, hogy ki jogosult gyermeknevelési támogatásra. Az 1993. évi III. törvény 27. §-a szerint gyermeknevelési támogatásra jogosult az az anya - illetve külön kormányrendeletben meghatározott esetben az az apa, - aki a gyermek születését, örökbefogadását, továbbá az a nevelőszülő, aki a gyermek nevelésbe vételét megelőzően 180 nap - a Ttv.-ben meghatározott - biztosítási idővel rendelkezik, és saját házartásában e'thon három vagy több kisko- r t nevel, és a legfiatalabb gyermek a harmadik életévét betöltötte, de nyolcadik életévét még nem haladta meg. Nem állapítható meg a gyermeknevelési támogatás, ha a./ a kérelmező családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát meghaladja; b./ a jogosult gyermekgondozási segélyben, a társadalombiztosítás keretében sajátjogú nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban vagy az Fit. alapján munkanélküli ellátásban, illetve munkanélküli jövedelempótló támogtásban részesül; cJ a legfiatalabb gyermek a nyolcadik életévét betöltötte. A gyermeknevelési támogatás iránti igényt a kérelmező az állandó vagy ideiglenes lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőhöz nyújthatja be. Kiss G. Komlói olvasónk kérdezi, hogy ki jogosult rokkantsági nyugdíjra. Az 1975. évi II. törvény 47. §-ában meghatározottak szerint rokkantsági nyugdíjra az jogosult, aki a./ egészségromlás, illetőleg testi vagy szellemi fogyatkozás következtében munkaképességét hatvanhét százalékban elvesztette, és ebben az állapotában javulás egy évig nem várható, b. / a szükséges szolgálati időt megszerezte, és c. / rendszeresen nem dolgozik, vagy keresete lényegesen kevesebb a megrokkanás előtti kereseténél. A végrehajtási rendelet szerint nem dolgozik rendszeresen az, aki a. / a munkakörére megállapított törvényes munkaidőnél rövidebb munkaidőben dolgozik, ha pedig már a megrokkanását megelőzően is rövidebb munkaidőben dolgozott, akkor, ha munkaideje a megrokkanását követően tovább csökken, vagy b. / az igény bejelentését megelőző 180 nap alatt keresőképtelensége miatt megszakításokkal legalább hetvenkét napon át nem dolgozott. S. Á. i Növényvédelmi tanácsadó Védekezés a babzsizsik ellen Az aszályos időjárás a gyümölcs, - szőlő ültetvényekben, valamint a zöldségnövényeknél speciális problémákat okoz. A vízhiány és az alacsony páratartalom kiélezi a talajmunkák, tápanyagutánpótlás, esetleg öntözés, termesztés technológiák hiányosságait. Zárt termesztőberendezésekben a hőmérséklet csökkentése okoz gondokat a termesztőknek. A jelenlegi állapotban csak talajöntözéssel nem érünk el megfelelő eredményeket. Mindenképpen szükséges a párásítás is. Nagyon lényeges - elsődlegesen házikertekben, hobbi- kertekben - az öntözés időpontjának a megválasztása. Öntözést csak a reggeli vagy késő esti órákban végezzük, napközben öntözött növényeknél az öntözést követően gyakori a levél - termésperzselés, vagy a lomb - és terméshullás. Ügyelnünk kell az öntözővíz hőmérsékletére is (optimális ha a víz és a levegő hőmérséklete azonos). Gyakran érdeklődnek, hogy milyen lombtrágyákkal permetezzék a növényeket, ha színelváltozásokat észlelnek a leveleken? A tünetek leggyakrabban vízfelvételi zavar következménye, lombtrágya kijuttatásával ilyen időjárási körülmények között már nem szüntethetők meg. Növényvédelmi munkákat még ilyen szélsőséges időjárási viszonyok között is ajánlatos végezni, igaz nem kémiai anyagok használatával, hanem agrotechnikai és mechanikai védekezéssel. Mechanikai védekezési lehetőség a lehullott levelek, termések összegyűjtése, beteg, száradó növények, növényi részek eltávolítása. Az összegyűjtött növényi maradványokat lehetőleg, komposztkészítésre ne használjuk. Elégetni az általános tűzgyújtási tilalom miatt tilos! Egyetlen megoldás marad, gödörbe gyűjteni, nitrogén műtrágyával beszórva 20-30 cm talajjal letakarva. Gyümölcsfáknál az elszáradt gályák, ágak eltávolítása után feltétlenül kezeljük le a sebfelületet fasebkezelő anyaggal (SANTAR, CELCID, FIXPOL). A múlt héten lehullott csapadék miatt a szőlőültetvényekben számítanunk kell a szürkerothadás járványszerű fellépésére. A veszélyt fokozza a bogyókon a darazsak által okozott rágások, sebzések.Védekezés a 7 napos élelmezésegészségügyi várakozási idejű ROVRAL, vagy a 3 napos POLYOXIN AL WP használata. * Babzsizsik elleni védekezés. A tárolásra szánt szárazbab legveszélyesebb, legkellemetlenebb ellensége a babzsizsik. Ellene a védekezéseket már a virágzás időszakától el kell kezdeni a házikertekben. A több-kevesebb sikerrel elvégzett kezelések ellenére gyakran előfordul, hogy a szedésnél a babszemeken 2-3 mm átmérőjű lyukakat találunk. A babzsizse- ket hazánkba közvetlenül vagy közvetve melegebb éghajlatú országokból hurcolták be. Az apró 2-3 mm-s bogarak a bab- szemékben fejlődnek ki. Gyakran egy-egy magban több zsizsik is károsít. Az össze-vissza fúrkált, „lukacsos” bab kellemetlen szagú, étkezésre és vetőmagnak egyaránt használhatatlan. A babzsizsik elsődleges tápnövénye az étkezési bab. Évente több nemzedéke fejlődik ki a szabad földön és raktározás alatt. Szabad földön általában egy nemzedék, melegebb raktározási körülmények között két-három nemzedék is károsíthat. Száraz, meleg körülmények között a nemzedékek összefolynak. Betakarítás után ügyeljünk arra, hogy tárolására szánt ételek zsizsikmentesek legyenek. Jól bevált kisüzemi módszer a babételek fagyasztásos kezelése. Ezt részletekben és alkalmanként néhány kg bab hidegkezelése mélyhűtő ládában vagy hűtőszekrény mélyhűtő részében végezhető. (48-72 órán kérésztől -15 C-fok alatt tartás). E módszer hátránya, hogy az így kezelt bab csírázóképessége csökken. Kevésbé ismert módszer még a fóliazsákba vagy zacskóba helyezett fertőzött mag széndioxidos kezelése (a széndioxidot egy csövön keresztül szódásszifonból - víz nélkül - eresztjük a zsákba, majd 3-4 napig légmentesen lezárva tároljuk.) E módszer előnye, hogy a babszemek a csírázóképességüket nem vesztik el, ezért elsődlegesen a vetőmagnak szánt bab kezelésére ajánlom. A zsizsik elleni védekezések hatékonysága nagymértékben függ a megelőző jellegű tevékenységtől. A mélyhűtött vagy széndioxiddal kezelt babot csak zsizsikmentes helyiségbe helyezzük, lehetőleg tüllhálóból készített zacskóba, zsákokba. Czigány Csaba
