Új Dunántúli Napló, 1993. augusztus (4. évfolyam, 208-237. szám)

1993-08-31 / 237. szám

1993. augusztus 31., kedd uj Dunántúli napló 3 Támogatási lehetőségek gazdálkodóknak A Magángazdálkodók Or­szágos Szövetsége fórumot ren­dezett a termeléssel kapcsolatos szerződésekről, a vegyszer, ve­tőmag, műtrágya megelőlege­zésének kérdéseiről, valamint az agrárvállalkozók, egyéni kis­termelők támogatási lehetősé­geiről. A Pécsett megtartott ta­nácskozásra sokan eljöttek, szinte mozdulni sem lehetett a teremben. A rendezvényre meghívták az IKR, a Baranya Megyei Földművelésügyi Hiva­tal és a TESZÖV képviselőit. Németh István, a Szövetség elnöke bevezetőjében elmondta, hogy az utóbbi három évben egyre nagyobb az ellentét a fal­vakban a magángazdák és a nagyüzemek között. Felhívta a megjelentek figyelmét arra, hogy ezen változtatni kell. A Bábolnai Rendszer képvi­selője tájékoztatta a megjelen­teket az IKR tevékenységéről. Elmondta, az IKR vállalja az ál­tala forgalmazott termények fi­nanszírozását. Idén először ma­gángazdálkodók is igénybe ve­hették ezt a lehetőséget, kukori­catermesztésre kötöttek velük szerződést, megegyeztek a fel- vásárlási árban is. A lekötött termény értékének 40 százalé­káért vehettek a termelők vető­magot, növényvédőszert, mű­trágyát. Lehetőség van gépek vásárlására is. A vevőnek a vé­telár 30 százalékát és a teljes áfát kell kifizetni, a többit ter­ményben törlesztheti. Az FM Baranya Megyei Földművelésügyi Hivatalának képviselője az aszálykár igazo­lásáról és az adható támogatá­sokról, kedvezményekről be­szélt. Azok a magángazdák pél­dául, akik hitelt vettek fel a ter­melésre, és aszálykárt szenved­tek, kérhetik a kölcsönük át­ütemezését. 1993 őszén, aki ga­bonát vet, a munkák elvégzését számlákkal igazolja, hektáron­ként 2000 forint támogatást kap. A legjobban működő me­zőgazdasági hitelkonstrukció a mezőgazdasági fejlesztési alap. Pályázat útján lehet hozzájutni, és egymillió forintot meghaladó beruházásokra lehet kérni. Margittal Miklós, a TESZÖV titkára arra hívta fel a magán- gazdálkodók figyelmét, hogy próbáljanak meg kormányga­ranciával rendelkező hiteleket felvenni, amelyekhez nem kell vagyoni fedezet. Az aszálytá­mogatás ügye sem lezárt. A kedvezőtlen adottságú területek támogatását is szeretnék vissza­állíttatni. A kis- és nagyterme­lők közötti érdekellentétek ter­mészetesek, éppen ezért ren­dezni kellene a törvényi ellent­mondásokat. A termelők igen kiszolgáltatott helyzetben van­nak. Egyetlen védekezési lehe­tőség, ha az egyéni gazdálko­dók értékesítési, feldolgozó és hitelszövetkezeteket alapítanak. Szeptember 2-án újabb tárgya­lások kezdődnek a kormánnyal, ha nem vezetnek eredményre, szeptember 14-én demonstrá­ciót szerveznek. Többen hevesen bírálták a szövetkezeteket, elsősorban a földek körül kialakult helyzet miatt. Véleményük szerint tu­domásul kellene venni, hogy lesznek magángazdák és szö­vetkezetek, ezeknek egymás mellett kell élniök. Mások fel­vetették, hogy a nélkülözhetet­len eszközök egy része a szö­vetkezetekben maradt, az újra­kezdők képtelenek mindennel felszerelni a gazdaságot. Sz. K. Példabeszéd a vágódeszka áráról ABC-áruházak másként - Csomagolópapír téliszalámi-áron Jó és Friss áruházzá alakítják át Pécsett a Varsány utcai Piros ABC-t, amely október elejétől várja a vásárlókat. Elutasították a béremelési javaslatot Az érdekképviselet nem fo­gadta el az Aeroplex vezetésé­nek azt a hétfő délelőtti ajánla­tát, mely a repülőgépszerelők bérének 32,4 százalékos emelé­sére vonatkozott - mondták el a szakszervezetnél. A szakszer­vezet ugyanis még a munkáltató korábbi - idei 22 százalékos és jövő évi kétszer 10 százalékos emelés - javaslatánál is kedve­zőtlenebbnek találta a mostani ajánlatot. A béremelés ráadásul a következő 18 hónapra szól, míg a szakszervezet eddig 50 százalékos béremelést követelt december 31-éig. A szakszer­vezet és a vezetőség ezért újabb egyeztető tárgyaláson próbál mindkettőjük számára elfogad­ható kompromisszumra jutni. Százharmincnégy határsértő Hegyeshalomnál két órát kel­lett várniuk a kilépő utasoknak az élénk turista- és tranzitforga­lom miatt. A hét végén a magyar határőrök 134 határsértőt fogtak el, valamint hat személyt, akik segítettek, illetve részt vettek az embercsempészésben. Az oszt­rák határőrök 32 illegális átlépőt küldtek vissza a magyar hatósá­gokhoz. Ugyancsak a hét végén 7300 külföldi állampolgár- belép­tetését tagadták meg a határőrök, mert a beutazni szándékozók nem rendelkeztek elegendő pénzzel, illetve megfelelő okmá­nyokkal. (MTI) Heroin a vonaton Az idén a Vám- és Pénz­ügyőrség már 20 esetben akadá­lyozta meg kábítószer becsem­pészését az országba. Legutóbb két amerikai turistától foglaltak le 2,3 kilogramm heroint a lö- kösházi vámhivatal munkatár­sai. Az amerikai turisták az Ovidius nemzetközi gyorsvona­ton érkeztek Romániából. A je­lentős mennyiségű kábítószert cipőjük talpbélésébe, videotás- kájukba és hátizsákjuk pántjába próbálták meg elrejteni. 105 éves férfit köszöntöttek 105. születésnapján virággal, ajándékkal köszöntötte hétfőn balassagyarmati otthonában Mihalicska Jánost a helyi ön- kormányzat nevében dr. Né­meth György polgármester, va­lamint a gondozását ellátó uno­kája. Mihalicska Jánosnál koro­sabb férfi mindössze négy él Magyarországon. Tavaly még sétákat tett, most már a toló­székben üldögélve tölti napjait. Időnként még rágyújt kedvenc pipájára, és a füst eregetése mel­lett egy pohárka vörösbort is el­kortyolgat, miközben hibátlan precizitással meséli első világ- háborús élményeit. (MTI) LÁTHATATLAN ÁRAK. Néhányszor már szóvá tettem, teljesen feleslegesen, hogy a kis öntapadós árcímkék - tisztelet a kivételnek! - a legtöbb boltban, áruházban olvashatatlanul ha- loványak. S minthogy egyre több az ilyen bolt, csakis arra lehet ebből következtetni, hogy a festék oly drága, hogy a be­szerzése romlásba döntené az üzletet. Akkor már inkább ma­radjon tájékozatlan a Kedves Vásárló, s érje a meglepetés a pénztárnál. Nincs jól ez, külö­nösen, ha a polcon sincs az áru­csoportnál áljelzés. Mert akkor csakugyan jöhet a meglepetés, ez pedig általában a vevő szá­mára kellemetlen: többnyire vá­logathat, mit is adjon vissza. KALKULÁCI-ÓH! Nemrég egy nagyobb csapástól kettétört az évtizedek óta becsülettel szolgáló vágódeszka. Elindul­tam tehát újat venni. Találtam is valamelyik boltban, de pillana­tok alatt meghátráltam. Egy­részt mert két darabból ragasz­tották össze, nem tudni hát, nem válik-e ketté az első csapásnál. Másrészt mert az ára... Meg kellett fogózkodnom: 400 fo­rint. Kimentem a vásárba, ahol egy román rendszámú autó csomagtartóján megpillantot­tam az áhított fadarabot. Csinos volt, legömbölyített szélű, egy darabból vágott. „Mennyi?” - kérdeztem, és most tessék meg- fogózkodni! - „Nyolcvan” - volt a válasz. Gondolom, vala­mennyi haszna volt rajta a ro­mániai úrnak is, hogy érdemes volt ilyen messzire megutaz­tatni a simára munkált deszka­darabot. Azóta is el-eltűnődöm a kalkuláció rejtelmein. És számolok: vajon egy köbméter fából hány 33x22x2 centiméte­res vágódeszka készíthető? Amúgy tisztán, semmi veszte­séggel nem számolva 689 da­rab, ami 275 600 forint árbevé­telt jelent, s tán csak 10 száza­léka ennek az anyagár. De szá­moljunk mindenféle vesztesé­get is, és legyen „mindössze” 500 darab. Még így is 200 000 forintról van szó. Szemben a romániai 40 000 forintjával, ami - nem árt hangsúlyozni - szintén tartalmaz valamennyi nyereséget. Nem szabadulhatok a gondolattól: vágódeszka ese­tében az ár kb. kétharmada ki­mentheti a jogtalan haszon fo­galmát. Hát akkor ne gyanakod­junk más, ismeretlen kalkulá­ciók fogyasztó árként megje­lenő „eredményét” illetően? A PAPÍR ÁRA. Régóta fog­lalkoztat: mennyibe is kerülhet valójában az a papír, ami a vá­sárló számára hol ezer forintnál drágább téliszalámi, hogy 300 forint körüli parizer, stb. formá­jában jelenik meg? Persze az ár­fekvés még attól is függ, hogy mekkora az alkalmazandó pa­pír. Mert lehet, ugyebár, akár 5 deka parizert is negyed négy­zetméternyi papírba csoma­golni. Mint tapasztalhatjuk is, hogy egynémely helyeken mily bőkezűen bánnak a csomagoló­papírral. Minap a soromra várva figyeltem meg egy darab sajt sorsát. Az eladó a levágott da­rabot rátette a papíron az árki­jelzős mérlegre. Az mutatott va­lamennyit. De a csomagolás nem sikerült, kicsi volt a papír, jött tehát a nagyobb darab - két­szer akkora! - papír, és „termé­szetesen” az új mérlegelés, jól­lehet az áru nem változott, csak a csomagolóanyag, és lássunk csodát, csaknem egy forinttal többet mutatott az az átkozott mérleg. Nos kérem, ennyibe ke­rül a papír. SZAKÍTÁS EGY ROSSZ HAGYOMÁNNYAL. Amikor először léptem be a vadonatúj Jó és friss áruházba - az elsőbe! -, meghökkentett az elrendezés, amit akkor még nem értettem: keresztben a gondolasorok, a pénztárakat a legelső falként vá­lasztja el a többitől... A köz­ismert tantusz az uránvárosi két újabb Jó és frissben esett le, és jöttem rá, hogy egy mélyen gyökeret vert, rossz hagyo­mánnyal történt igen határozott szakítás szemtanúja, részese le­hetek. Tessék csak körülnézni ABC-inkben, felidézni az évti­zedes tapasztalatot! Mind egya­zon elv szerint jött létre: a gon­dolasorok „utcái” egyenesen rányílnak a pénztárakra, a fi­zetni akaró vásárlók ott sora­koznak a gondolasorok között, így nehezítve a még vásárolni akaró vevők dolgát. Ezen egyfé­leképpen lehet segíteni: távo­labb vinni a pénztárakat a gon­doláktól. Ez viszont már négy­zetméter-kérdés. Ti. minél ki­sebb a távolság, annál alacso­nyabb a kivitelezési költség, ergo olcsóbb az építmény. Mit számít tehát, ha ez a megtakarí­tás évtizedekig tartó bosszúsá­got okoz a Kedves - ezért in­kább Kedvetlen - Vásárlónak? De kell-e évtizedekig bosszan­kodni? Jó és frissék szerint: nem. Az új képlet: az eladótér szigo­rúan elkülönül a pénztáraktól, a vásárló kedvére bolyonghat, né­zelődhet a polcsorok között anélkül, hogy bárki is zavarná. S mire kijut a pénztárhoz, ő sem zavar senkit. Vajon követőkre ta­lál-e ez a végül is pofonegyszerű módszer más ABC-knél? *. , TEJ, KENYER, HÚS - GUMIBOTTAL. Szolgál más meghökkentéssel is a Jó és friss, bár ez aligha kerül az ab­lakba. Először csak tévedésnek hittem, amikor „a nagy”-ban megláttam a fehér inges, cso­kornyakkendős, fekete nadrá- gos urat, egyik oldalán a stuk- kerral, a másikon pedig - ó irga­lom atyja, ne hagyj el! - gumi­bottal, no nem a hagyományos rövid rendőrségi verőeszközzel, hanem azzal, aminek a harmada körül van egy a botra merőleges fogantyú, hogy ezt a harmadot így az alkar alá lehessen tá­masztani, aztán adj neki. De ki­nek? Megvallom, igen rossz ér­zés fogott el itt is, a másik Jó és frissekben is, hiszen ilyennel még soha nem találkoztam, s eszembe sem jutott, hogy va­laha is találkozni fogok. Ki, vagy kik ellen szól a gumibot? Mert a stukkert még megértem- pénzintézetekben. De egy élelmiszerüzletben, körítésként a tejhez, a kenyérhez, a húshoz? Annyira talán mégsem rossz ná­lunk a közbiztonság, hogy erre- mármint a vásárlók megfé­lemlítésére (sajnos, jobb kifeje­zést nem tudok!) legyen szük­ség. Nem! Ez csak egy rossz tréfa lehet! Hársfai István Miért más az időjárás Pécsett? Nadrai Attila a svéd nyarat kedveli Nadrai Attila Bizonyára kevesen tudják, hogy a képernyőről ismert meteorológus, Nadrai Attila pécsi származású,, az idén 20 éves Berek utcai Általános Is­kolába járt, és a Leőwey Klára Gimnáziumban érett­ségizett.- Nem meteorológusnak ké­szültem, hanem orvos szerettem volna lenni. Sajnos szembeteg­ségem miatt nem vehettek fel az orvosi egyetemre, ezért próbál­tam meg ezt a lehetőséget. Édesapám katonaként pilóta volt, ő is tanult valamennyit eb­ből a tudományból, és megsze­rettette velem a felhőket. Ebből az általános iskolában néha problémám is volt. Sokat bá­multam őket.- Ezt büntették?-Persze, ha órán gyönyör­ködtem bennük...- Nehéz volt az egyetemre bekerülni?- Elég, ha annyit mondok, hogy abban az évben 50-ből ti­zenhármunkat vettek fel.- Hogy került a televízióhoz, volt valamilyen felvételi?-Igen, 1987-ben, amikor a TV2-be kerestek embereket. Nekem már akkor megvolt a mikrofonvizsgám, ami arra adott engedélyt, hogy a rádió­ban szerepeljek. A tévében pró­bafelvételt készítettek minden jelentkező meteorológusról. Nem hittem volna, hogy pont engem fognak kiválasztani. Igen szerencsétlenül éreztem magamat a stúdióban. Nem tud­tam, hova nézzek, melyik lámpa mit és mit jelent. Aztán mégis sikerült.- Van valami oka annak, hogy Pécsett általában más az idő, mint amit az előrejelzés ígért?- Attól függ, melyik előrejel­zésről van szó. Mert Pécs térsé­gében más lehet az időjárás, mint az ország többi részén. Itt süt a nap, az egész országban pedig esik az eső. A központi előrejelzés azonban az egész or­szágot érinti. De készítünk re­gionális előrejelzéseket is. A pécsi rádiót kell meghallgatnia, ha tudni akarja, ebben a körzet­ben hogyan is alakul az időjá­rás.- Mi az oka ennek az eltérés­nek?- Pécs mediterrán jellegű te­rület. Az észak-nyugati frontok nem mindig érik el, vagy sok­szor csak súrolják. A Mecsek lefékezheti ezeket az áramlato­kat. Ha pedig délről érkezik va­lamilyen hatás, akkor az nem éri el az ország többi részét.- Milyen éghajlatú helyen szeretne élni?- Idén nyáron Svédországban nyaraltam. Az ottani nyár meg­felelne nekem. Ne legyen több 25-26 foknál,' legyen egy kicsit hűvös, csapadékos. A télben szeretem a havat, de a hideget nem. Egyenletesen lehetne mí­nusz egy-két fok, amikor még nem olvadna el a hó. A latyakot ki nem állhatom.- Családi állapota ?- Nőtlen vagyok, Élem az életem. U. G. Nagy jövő előtt álló ágazat Háziasított gímszarvasok Kaposváron a Mezőgazda- sági Főiskolán először 1985-ben próbálkoztak a va­don élő gímszarvasok befogá­sával, háziasításával. A céljuk egy új állattenyésztési ágazat kialakítása volt. A Pannon Agrártudományi Egyetemnek jelenleg három kísérleti gím­szarvas telepe van, egy az Al­földön, kettő a Zselicségben. A farmokon legelőre alapozot­tan, istálló nélkül 600 gím­szarvast tartanak. Magyarország szarvasállo­mánya nemzetközi mértékkel mérve is kiemelkedő. Bizonyí­tottan 30-40 százalékkal jobb hústermelők, mint a világ bármely részén. Nagytestűek, az agancsuk is nagyobb súlyú. A szarvashús a halat követően a legegészségesebb. Kevés zsírt és koleszterint tartalmaz, ízanyagokban gazdag. Na­gyon értékes a barkás agancs, amely évezredek óta kelendő a távol-keleti piacokon. Dél-Koreában, Thaiföldön, Japánban megfelelő eljárással gyógyszerhatású készítmé­nyeket, úgynevezett roboráló szereket állítanak elő belőle. A szarvasbőmek is magas az értéke. Az új-zélandi Lincoln Egyetem egyik professzora a hatvanas évek végén háziasí- totta a gímszarvasokat, lege­lőre alapozott tartással. A szakemberek ezt lehetetlennek tartották. Két év alatt bebizo­nyosodott, hogy a vadon be­fogott szarvasokat megfelelő kerítésrendszer mellett, háziál­latként lehet kezelni. Ezt a modellt vették át a kaposvá­riak.- Magyarország lehetőségei a gím^zarvastenyésztésben kivételesen jók. Az ágazat előtt nagy jövő áll. Jelentősek a piacok, ahova-ezzel be lehet tömi - mondja dr. Hóm Péter akadémikus, egyetemi tanár, a Pannon Agrártudományi Egyetem Állattenyésztési Ka­rának intézetvezető igazga­tója. - A Dunántúlon van a vi­lág egyik legjobb állománya. Jól hasznosítják a legelőket, és jól alkalmazkodnak a hazai vi­szonyokhoz. Kézenfekvő volt, hogy erre egy programot dol­gozzon ki az egyetem. Ehhez meg kellett valósítani a házia­sítást, a barkás agancsnyerés technikáját, a mesterséges ne­velés technológiáját, és olyan állategészségügyi rendszert kellett kialakítani, hogy a zárt­térben tartott szarvasok min­den olyan betegségtől mente­sek legyenek, amelyek a nem­zetközi piacon gátló tényezők lehetnek. Az elmúlt hét év alatt sike­rült mindezt megoldani. Az eddigi eredmények alapján megtették a szükséges lépése­ket ahhoz, hogy minél gyor­sabban fejlődjön tovább, mert az egyik új ágazata lehet a mezőgazdaságnak. Az egész menedzsment az egyetem hallgatóiból került ki. A ké­sőbbiekben nyitottá teszik. Itt lesz a tenyésztőközpont, mint­egy 2000 tenyészállatra fej­lesztik fel három éven belül a jelenlegi állományt. Sz. K.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents