Új Dunántúli Napló, 1993. augusztus (4. évfolyam, 208-237. szám)

1993-08-28 / 234. szám

6 aj Dunántúli napló 1993. augusztus 28., szombat A mohácsi csata belső küzdőterének elhelyezkedése Majstól északkeletre? 1992 januárjában Sátorhely felé haladt velünk a kocsi, ami­kor Dominek Attila barátom fel­tette kérdést: Hol volt a mohácsi csata? Brodarics Szerettem volna minél ponto­sabb választ adni, így hazaérve kezembe vettem a csata 450. év­fordulójára megjelent Mohács emlékezete című kötetet. így kerültem kapcsolatba a mohácsi csata problémakörével. Sok kiváló elmét megihletett már a nemes feladat, megtalálni a helyet, amely hős elődeink vé­rét fölitta a tragikus napon. Váz­latok tucatjain ábrázolják a ku­tatók elképzelésüket arról, va­jon hol táboroztak, álltak föl, csaptak össze a seregek. Kétségtelen tény, hogy a mo­hácsi sík szinte minden négy­zetméteréhez kapcsolódik a csata valamely eseménye, de a kutatás fő feladata annak amin- tegy 2 négyzetkilométeres terü­letnek a behatárolása, ahol a tö­rök ágyúsor állt. Ez volt ugyanis a küzdelem centruma, melyet dr. Papp László profesz- szor találóan a csata belső küz­dőterének nevezett. A csata 450. évfordulója és a tömegsírok feltárása lendületet adott a kutatásoknak, melyek eredményeként a belső küzdőte­ret szinte egyhangúlag Majstól délkeletre helyezik történésze­ink. Ettől eltérő véleményt olvas­hatunk Veress D. Csaba, „Vá­rak Baranyában” című művé­ben, ami azt jelzi, hogy a prob­lémát egyáltalán nem tekinthet­jük lezártnak. Hasonlóan a legtöbb kutató­hoz, számomra is Brodarics Ist­ván kancellár visszaemlékezése jelentette a kiindulási alapot. Az 1527-ben Krakkóban megjelent „Igaz leírás a magyaroknak a törökökkel történt mohácsi ösz- szecsapásáról" című mű végen a következőket írja: „Ezen a helyen óriási széles síkság terült el, sem erdő, sem cserjék, sem víz, sem domb nem bontotta meg, csak bal felől, kö­zötte és a Duna között volt egy iszapos, mocsaras víz, sűrű sás­sal és nádassal, ahol utóbb sok halandó pusztult el. Velünk szemben hosszan elnyúló domb feküdt, mint valami színpad, emögött volt a török császár tá­bora: a domb legalján egy kis falu templommal, neve Földvár. Itt állította fel az ellenség az ágyúkat. Később a küzdelem vége felé saját szemünkkel lát­tuk, hogy ez a hely tele volt el­lenséges katonasággal, jobbára Szuperbefektetőként és me­cénásként emlegetik, legalább tizenöt éve szerepel a világsaj­tóban, mint sikeres üzletember, de csak az utóbbi két évben számítják a világ legsikeresebb pénzmágnásai közé. A nyilvá­nosság előtt szereplők közül minden esetre ő a legismertebb, s persze nemcsak Európában, hanem a Wall Street-en is. Azon roppant kevesek közé számít, akik a tőkés világban, melyet végső soron a piac igaz­gat, maguk igazgatják a piacot. Ez a státusz pedig félelmetes csengést ad Soros nevének a pénzvilágban. Különleges befo­lyása ugyanis nemcsak immár hét vállalatból álló és közel tíz- milliárd dollárt forgató biro­dalmának köszönhető, hanem annak is, hogy időről-időre, s növekvő gyakorisággal nyilvá­nít véleményt a világ gazdasági és politikai ügyeiről. New York, Columbia Circle. Az épület tizedik emeletén lévő Soros Fund Management, kor­porativ eleganciája ellenére sem kelti azt a benyomást, hogy egy azokkal, akiket janicsároknak neveznek. Ami hely csak volt a falu kunyhói mögött, mind hosz- szú sorokban tartották elfog­lalva. ” Az idézetből jól érzékelhető, hogy a magyar harcrend azon része, melyben a szemtanú állt, feltehetően a Nagy nyárádtól délkeleti irányba húzódó terep­lépcsővel szemben állt fel. A tö­rök sereg beérkezését nyugati irányból várták. Mivel a magyar és török for­rások egyöntetűen nagyon csa­padékosnak írják le az 1526-os év augusztusát, így a tereplép­cső sáros, meredek lejtője ko­moly akadályt jelentett a törö­köknek. Természetesen nem le- küzdhetetlent a gyalogosok és lovasok számára, de az bizo­nyos, hogy az ágyúfogatoknak és szekereknek igen. A síkra való leereszkedésnél a törökök a fenti körülmények miatt rákényszerültek, hogy a tereplépcsőről levezető utak va­lamelyikét használják, melyek többnyire horhosokban vagy pa­takvölgyekben haladnak, így a síkon állók számára eltakarják a bennük folyó mozgást. Ez a felismerés motiválta a kutatókat, hogy a belső küzdő­teret a Majstól 3 kilométerre délkeletre fekvő, ún. Széles­talpú völgy lábához helyezzék. Mindezt alátámasztotta Papp László régészprofesszor kuta­tása, mely a völgy közelében egy középkori falut tárt fel, amit levéltári kutatások alapján Merse faluval azonosított. Annak ellenére, hogy a feltá­rások nem eredményeztek olyan leletanyagot, mely bizonyította volt az ott lezajlott több mint egyórás küzdelmet, mégis ezzel a faluval azonosította a Broda­rics által említett Földvárt. Fel- tételezése szerint a vidéket nem ismerő kancellár a csata izgal­mában összekeverte a falvak nevét. Két Földvár Az első terepbejárások után sem tartottam meggyőzőnek a fenti érvelést. Katonaszemmel nézve nagy erők mozgatásához a Majsi völgy sokkal alkalma­sabb. A török forrásokból meg­tudhatjuk, hogy a rumeliai had­testet, mely elsőként ereszkedett le a síkra, a menetelés kifárasz­totta. Ezért Ibrahim pasa nagy- vezír a táborverés mellett dön­tött és az ütközetet másnapra kívánta halasztani. hatalmas pénzügyi birodalom mindenható urainak székhelye. A kis fogadószobában szépen keretezett poszterek, csak Soros dolgozószobájában láthatók a világcégek főhadiszállásain megszokott eredeti műalkotá­sok: Kádár, Schreibe, Kassák remek vásznai. A Columbia Circie-en ma is mindössze 14 menedzser dolgozik, mert ezt a birodalmat valóban egy sze­mély irányítja, aki nem tesz szemrehányást senkinek, ha ér­tékpapírjai egy nap alatt 800 millió dollárt veszítenek érté­kükből, mint a legutóbbi tőzs­dekrach alkalmával történt, de akkor sem törődik az irigy ké­telkedőkkel, amikor néhány nap alatt dollármilliárdokkal növeli vagyonát, jól kiszámított arany-üzlettel, vagy árfolyam­ügyletekkel. A birodalom jelenleg hét vál­lalkozásból áll, s ezek közül a legkisebb, jóllehet továbbra is a legfontosabb, a többi céget agytrösztként igazgató Soros Fund Management, mely száz százalékig George Soros tulaj­Fontos szempont tehát a csata eseményeinek megítélésében, hogy a törökök 29-én nem akar­tak csatázni. Ezt bizonyítja a csatát közvetlenül megelőző te­vékenységük. A sík szélén, fel­tehetően a mai Nagynyárád tér­ségében egy lovascsapat lest ál­lít, ezáltal biztosít északi irányba, egymáshoz kapcsolt ágyúszekerekkel veszik körbe a készülő tábort, a Báli bég ve­zette könnyűlovasság eltávo­lodva a táborverőktől a magyar harcrend felé biztosít. A tábor Majsnál és attól ke­letre feküdt, nem pedig a Széles­talpú völgynél. A rumeliai had­testben ember és állat fáradt volt és valószínűleg szomjas is. A tábor helyével szemben alap­vető követelmény, hogy a hely­színen elegendő víz álljon ren­delkezésre az emberek és a többezer ló ellátásához. A Szé­lestalpú völgynél egy-két kúton kívül néhány mocsaras tavacska jöhetne számításba. Majsnál el­lenben a Malomárok elegendő vizet biztosít. Természetesen ez a követel­mény fennáll a magyar tábor helyével szemben is, mint ezt már többen előttem megállapí­tották. Brodarics leírásában egy ki­csiny falut említ, melynek neve Földvár. Ezzel elérkeztünk a csatatérkutatás kulcskérdésé­hez. dona. Legértékesebb vállalata viszont a Quantum Fund, mely valutákba, valamint amerikai, európai és ázsiai részvényekbe fekteti Soros és befektetőinek pénzét, s jelenleg 4,2 milliárdos vagyont tud kimutatni. Ennek az összegnek a 45 százalékát az utóbbi egy évben szerezte, jól­lehet maga a vállalkozás majd­nem 25 éves. A legújabb Soros vállalkozás a Quantum Realty Trust, mely ez év februárjában indult a pénzügyi világban ugyancsak jól ismert Paul Reichmannal közösen, 655 mil­lió dolláros tőkével, s ingatlan­üzletekre specializálódott: első­sorban irodaházakat építenek, de üzletházakba és lakás- építkezésbe is belevágnak ott, ahol érdemesnek látszik. Érdekesen alakult Soros vi­szonya a sajtóval. Inteijúkat rit­kán ad, inkább nyilatkozik, vagy maga írja meg vélemé­nyét, hogy elkerülje a torzításo­kat. Megnyilatkozásait részint jótékonysági tevékenysége, ré­szint a mögötte álló hatalmas pénzeszközök miatt megkülön­Győrffy György: Az árpád­kori Magyarország történeti földrajza című művében feldol­gozza a Földvárral kapcsolatos okleveles forrásokat. Azt, hogy a Földvár, Majs közelében fe­küdt okleveles adat nem bizo­nyítja. A falu neve főleg egy birtokper kapcsán fordul elő, melyben a szekszárdi apátság azt állítja, hogy a Becsei család Földvár faluja eredetileg az Ipolthlaka nevet viselte, melyet András király adományozott az apátságnak. A Földvár nevet a Becseiek adták neki, hogy így elbitorolják annak jövedelmeit. Csaknem 10 éves pereskedés után, 1338-ban megállapítást nyert, hogy Ipolthlaka, másné­ven Földvár a szekszárdi apát­ságé és határjáráson állapítják meg a pereskedők birtok hatá­rát. A későbbiekben gyakran említik Földvárt, mint a Duna mellett fekvő falut. Tévedett volna Brodarics? Talán nem volt számára any- nyira ismeretlen a terület, mivel a csatát megelőzően egy ideig pécsi kanonok is volt. Az említett birtokper mege­rősíti a feltételezést, hogy a dombsor lábánál létezett egy másik Földvár is. A Becseiek valószínűleg nem kitalálták a Földvár nevet, hanem egy olyan falu nevét használták, melynek birtokjogát bizonyítani tudták és amely Ipolthlaka közelében böztetett figyelem kíséri, s bi­zonyos félelem is az érintett bankok részéről. Főként, ami­kor nem valamelyik alapítvá­nyáról, s nem a személyes meg­győződésében domináns szere­pet játszó „nyitott társadalom­ról” beszél, hanem a pénzről. És nem ok nélkül. A legutóbbi példa: a német televíziónak nyi­latkozott augusztus 4-én arról, hogy márkát ad el és dollárt vá­sárol. És mintha varázspálcával intettek volna: a márka árfo­lyama esni, a dolláré emelkedni kezdett. A Reichmannal való társulás szinte azonnal megélénkítette az ingatlanpiacot. A piacmoz­gató ugyanis nem annyira maga George Soros, hanem az a pénz, amelyet hozzá hasonló lehető­ségekkel rendelkező partnerei­vel mozgósítani képes. A Quan­tum Realty Trust első nagy vál­lalkozását - Mexikó fővárosban -1,5 milliárd dolláros beruhá­zással tervezik megvalósítani. Ekkora pénzzel minden bizony­nyal ki lehet rántani egy ágaza­tot - adott esetben a közületi épületek iparát a depresszióból. George Soros alapítványai­nak működését eddig semmiféle politikai körülmény nem za­varta. Ezek a londoni egyete­men Kari Poppertől tanult „nyi­feküdt. Ezt a kettősséget bizo­nyítja a későbbiekben előfor­duló, Duna mellett fekvő megje­lölés, ami Ipolthlaka - Föld­várt, a dombsor közelében fekvő Brodarics féle Földvártól megkülönböztette. Kettős sáncolás 1992 augusztusában Majstól délkeletre egy középkori telepü­lésfoltot találtam, melyet Kiss Attila régész, Baranya megye X-XI. sz.-i sírleletei c. könyvé­ben a királyi szolgák falujaként említ. A település maradványai egy kelet-nyugati irányú kettős sán­colás területén fekszenek. A sáncolás nehezen különböztet­hető meg a környék terephullá­maitól, azonban a területről ké­szült légifényképen a talaj szí­nének kontrasztja határolja el a talaj más természetes egyenet­lenségeitől. A sánc a Borza ár­káig húzódik, innentől sötét egyenes sávként, a Törökdombig húzódó árkolás nyoma látható a légifényképen. Nem zárható ki az árok újkori eredete, azonban Lufti pasa, a csata egyik résztve­vője a következőket úja Az Oszmán ház története című mű­vében: „Egy kém hírül hozta, hogy a gyaurok, azon kívül, hogy ilyen nagy számmal vannak, még egy nagy árkot is ástak, melynek egyik vége egy hegyig, másik pe­dig a Dunáig nyúlik. ” Perjés Géza történész Mohács című művében megemlíti ezt a részletet, azonban besorolja a pasa leírásában található túlzá­sok közé. Az valóban nehezen képzel­hető el, hogy a csata előtt a ma­gyar sereg árkot ásott volna, azonban egy korábbi erődítés nyomait láthatta a kém. Ezt a fel­tevést valószínűsíti a terület két topográfiai neve is. A Baranya Megyei Földrajzi Nevei című kö­tet a Török-dombtól délre egy vízfolyást Sáncároknak nevez, északra a sátorhelyi elágazó kör­nyékét pedig Fekete kapunak. A sánc árok név magáért beszél. A fekete kapura magyarázatul szolgálhat, hogy a középkori ha­tárbiztosító erődítések átjáróit ál­talában kapunak nevezték. Ok­leveles forrásokban nem találtam bizonyítékot a fenti gondolatok bizonyítására. Településfolt A Majstól keletre végzett te­repbejárásaim során igyekez­tott társadalom” elveinek ér­vényre jutását hivatottak előse­gíteni. A magyarországi Soros Alapítvány évi 6 millió dollárral támogatja a hazai kulturális és oktatási intézményeket és vál­lalkozásokat, s ma is Soros leg­ismertebb alapítványainak egyike a 22 közül. Időközben azonban a pénzügyi támogatá­sok más területeken gyorsabban nőttek, mint nálunk. Az tem tárgyi anyagot gyűjteni, mely a belső küzdőtér helyét jelzi. Az ágyúgolyó mellett a mus­kétagolyó tekinthető a legfonto­sabb bizonyítéknak a belső küzdőtér behatárolása szem­pontjából. Ezek a belső küzdő­téren kívül a magyar tábor kör­nyékén is nagyszámban kerül­hetnek elő, mivel a tábort mus­kétás zsoldosok védték, de a szekerekkel menekülők is jelen­tős mennyiségű muníciót szór­hattak el. Ez magyarázza azt a Gergely Endre által leírt adatot, mely szerint a Fekete kapunál a szántáskor vas és ólomgolyókat forgatott ki az eke. Ezért csak azok a muskétago­lyók jöhetnek számításba a belső küzdőtér helyének megha­tározásánál melyek a tereplép­cső lábánál kerülnek elő. Ezen a területen még nagyszámú nyílhegynek, törött fegyverek­nek, sarkantyúknak, lópatkók­nak és a küzdelem egyéb zsák­mányként értéktelen maradvá­nyának kell előkerülni. Elsősorban a Majstól észak­keletre fekvő településfoltot vizsgáltam át. Ennek eredmé­nyeként 8 nyílhegyet, kopjacsú- csot, több pengetöredéket, sar­kantyút és patkót találtam. Ezen a területen két szakállaspuska lövedéket és hat muskétagolyót, Majs keleti szélén két muskéta­golyót, a nyárádi elágazótól délnyugatra egy szakállaspuska lövedéket gyűjtöttem. Mind a nyolc muskétagolyó különböző. Kettő a becsapó­dáskor deformálódott, két darab pedig félkésznek mondható mi­vel az öntési csúcsot nem vág­ták le róluk. Az előkerült pénzek közül külön figyelmet érdemel I. Zsigmond kron groschenje mely egy korabeli hamisítvány így már a maga idejében is rit­kaságnak számított. Talán azon zsoldosok egyike hozta magá­val hazai földről, akiket unoka­öccse megsegítésére küldött a lengyel király. Asatni kellene írásomban igyekeztem beha­tárolni a mohácsi csata belső küzdőterének helyét. Szükséges lenne azonban a Majstól észak­keletre fekvő településfolt régé­szeti kutatása, elsősorban a falu templomának lokalizálása ér­dekében. Mivel a fentiekben közölt leletanyag felszíni gyűj­tésből származik, egy ásatás va­lószínűleg ennek többszörösét hozhatná felszínre. Négyesi Lajos 1990-ben létrejött prágai illetve budapesti székhelyű Közép Eu­rópai Egyetem alapítvány fej­lesztésére Soros öt év alatt 25 milliót költ. A volt szovjet köz­társaságok számára létrehozott alapítványt évi 27 millióval tá­mogatja a volt Szovjetunióban folyó tudományos kutatások fej­lesztését tavaly és idén összesen százmillióval. Bosznia-Herce­govina javára 50 milliót ígért. Nevének csengése van a pénzvilágban Szuperbefektető és mecénás Soros György

Next

/
Thumbnails
Contents