Új Dunántúli Napló, 1993. augusztus (4. évfolyam, 208-237. szám)

1993-08-27 / 233. szám

12 oj Dunántúli napiö 1993. augusztus 27., péntek Egészségünk őrei Túró és sajt A túrókat és sajtokat gyakran a tejtermékek királyainak is ne­vezik. A kitüntető cím forrása valószínűleg abban az élmény­számba menő átalakulásban, át­változásban keresendő, amely­nek során az „egyszerű” fehér tej folyadékból szinte megszám­lálhatatlan változatú (formájú, színű, ízű és állományú) túró és sajt készül. A kulináriai élményen túl a túró- és sajtféleségek tömény fehérjeforrások. Emellett a saj­térés során 15-20%-kal javul a fehérje emészthetősége, és az megközelíti a 100%-ot. E nagy értékű fehérjékhez a legolcsób­ban a magyar konyhához törté­netileg hozzá tartozó étkezési tehéntúróval juthatunk, de még az érett sajtokkal is 30-35%-kal olcsóbban, mint más állati er- detű élelmiszerekéi. A Baranyatej Tenkes, Lapka és Baranya nevű sajtjainak igen kedvező a fehérje-zsír aránya is: bennük 9-71%-kal több a fe­hérje, mint a zsír. Ugyancsak jónak minősülnek e tekintetben az Anikó és az Oázis nevű sajtja­ink is. A Boci, a Vasi és a Pécsi sajtkrémek tovább gazdagítják a választékot. A sajtfélék egyben koncent­rált kalciumforrások is, miután a gyártás során a kalcium - a többi ásványi anyaggal együtt - feldúsul, de változatlan marad az eredeti ideális kalcium-fosz­for arány. A Pannónia típusú kemény sajtból 7-8 dkg, a Trappista, Tenkes, Baranya és Óvári típusú félkemény sajtból 10 dkg, avagy az Anikó típusú lágy sajtból 13 dkg már fedezni képes a napi teljes kalcium­szükségletünket, és kivédhető velük más élelmiszerek fosz­for-túlsúlyából származó hát­rány. Hazánkban mára népbeteg­ségként jelentkező csontritkulás megelőzésében a sajtok nélkü­lözhetetlenek. A túró- és sajtfélékből éppen csak felét fogyasztjuk az aján­lott mennyiségnek. A Baranya­tej a túró- és sajtfélék legna­gyobb hagyománnyal rendel­kező hazai gyártója, és ez bizto­sítéka a felsorolt termékek fo­lyamatosan jó minőségének. Dr. Szakály Sándor Búzakísérletek Bicsérden Héttonnás átlag Hét éve folynak a PATE Ta­karmánytermesztési Kutató In­tézet Iregszemcse-Bicsérdi Te­lepén az MTA Mezőgazdasági Kutató Intézet megbízásából a véglegesen kialakítandó búza­fajtákból közbeeső kísérletek. A vizsgálatokat több éven át vé­gezték, és csak a legjobban sze­repelt fajtákat visszük további évjáratokban a kísérletekbe. Megállapíthatjuk, hogy szá­mos feladatot már megoldott­nak tekinthetünk, és a cél ennek a színvonalnak a továbbfejlesz­tése. Jelenleg fontos a termőké­pesség és a termés-stabilitás fej­lesztése, speciális minőségi igények kielégítse és kedvező agronómiái tulajdonságok egyesítése különböző genetikai hátterű fajtákban. A nemesíté­sek, szelektálások során ma már határozottan javult a megdő- lés-ellenállóság (ebben az év­ben a kísérletekben egy parcella sem dőlt meg), alacsonyabb, 70-90 cm magasságú fajták vannak a termesztésben, javult a betegség-ellenállóképesség, a fagy állóság. Három tenyészidő-csoport alakult ki: korai, középkorai és középkései fajták. A betakarítás jó megszervezése érdekében ezekre a jövőben is szükség lesz. így lesz elérhető, hogy ko- rűbban kezdhetjük az aratást, minden fajtát betakaríthatunk a biológiai éréskor mennyiségi és minőségi veszteség nélkül. Ezeket a tulajdonságokat fi­gyeltük ebben az évben is Bi­csérden, és adtunk erre vonat­kozó használható adatokat Mar- tonvásámak. Ott az adatokat feldolgozzák és alakítják a bú­zák szőkébb köreit egészen a továbbszaporítási lehetősége­kig. Ilyen előzmények után ma már Martonvásáron 17 elismert búzafajta van, és további tíz faj­tajelöltjük várja az elismerést. A mi telepünkön, mint közbe­eső állomáson, még több mint száz fajtával történt megfigye­lés többségében őszi búza-relá­cióban, de kísérleteinkben tava­szi búzafajták is voltak. A közel 1300 kísérleti parcellán hat-nyolc-kilenc tonnás átlago­kat értünk el, és így összességé­ben a kísérleti átlag elkerülte a hét tonnát hektáronként. Közelebbről vizsgálva az 1992-93-as évi eredményeket a A kísérleti eredményeket vizsgálják az intézetben Fotó: Läufer METEOROLÓGIAI MEGFIGYELÉSEK A BÚZA VEGETÁCIÓJA ALATT CSAPADÉK mm HŐMÉRSÉKLET C NAPFÉNYES ÓRÁK SZAMA HÓ 50 éves átlag 1992­1993 évi % az 50 éves­hez esős nap hó(a­karó 50 éves at tag •c 1992­1993 évi % az 5C eves­hez hőmérséklet! 50 eves allag í % hóbo­rit ás nap fa­gyos nap MAX MIN 1993 éves­hez 1992 X 44 1374 312 15 10.4 106 102 257-0.8 146 123.4 845 XI 72 1087 150 15 4.7 7 149 17.7 •1.9 83 104.9 125 XII. 1993 1. 51 41 549 108 12 5 0.9 08 91 13.2-106 65 496 76 5 13 123 30 9 7-0.5 02 120 7.3-119 66 92 4 140 7 12 II. 45 206 45 7 10 12 2.1-1.3 60-83-12.1 92 111.8 121 12 26 Ili 38 43.1 113 13 6.9 4.4 63 22.8-11.7 163 1456 89 14 IV. 60 43.0 71 8 98 7.5 74 24.0-2.0 172 184 107 3 V. 61 20.7 33.9 5 152 18.6 124 29.8 88 232 2899 124.5 VI. 81 398 43 11 18.6 21.1 115 312 9.9 255 242.9 95 ossz 493 480 5 97 98 68 76 103 6 1275 1345 1054 24 65 következő tényezők hatottak: Az időjárási tényezők havi bon­tásban a táblázat szerint alakul­tak. Látható, hogy az októ­beri-novemberi, de még a de­cemberi csapadék mennyisége is alapjait vetette meg Baranya megye jó termésének, még ak­kor is, ha a későbbiek során ja­nuárban, februárban, áprilisban és május második felében szá­razság, sőt aszály jelentkezett. A vetések állapota kielégítően alakult, ami annak is köszön­hető, hogy az átlagosnál hűvö­sebb februári -12-14 °C-ú idő­szakaszban 12 napig 14 cm-es hótakaró fedte a vetéseket, így a búza ezt a hideget veszteség nélkül átvészelte. A január eleji enyhébb időjá­rás alkalmas volt arra, hogy a hó közepén elvégezzük 60 kg/ha N-hatóanyaggal a fejtrágyázást, amikor is a gyengébb gyökerek készen kapták a tápanyagot, ami további fejlődésükre igen kedvezően hatott. A második fejtrágyázást április 20-án vé­geztük. Természetesen az idő­ben végzett fej trágyázás a csa­padék hatására igen pozitívan fejtette ki hatását. így érték el a bicsérdi, szabadszentkirályi, sombereki közös gazdaságok 7 tonna feletti átlagtermésüket. A csapadék megközelítően kedvező eloszlása (május eleji esők) segítette többek között Baranya megyét is ahhoz, hogy termésátlaga meghaladta az 5,5 tonnát, és ezzel az eredményé­vel messze országosan első lett. Ugyanakkor a hőmérséklet ala­kulása is kedvező volt, május­júniusban a sok évi átlaghoz képest 15-124%-kal megha­ladta a szokásosat. Hasonlóan alakult a napfényes órák száma is. A szalma hosszúsága a már említett tudatos fejlesztés hatá­séra 70-90 cm-es magasságot ért el és megdőlés egyáltalán nem volt. Mivel a betegségek vizsgá­lata is tárgyát képezte a megfi­gyeléseinknek, megállapítottuk, hogy a lisztharmat-fertőzöttség csak kevés fajtánál volt mini­mumban, többségükben azok 40-50%-osan fertőzöttek vol­tak. Lisztharmat ellen ugyanis nem védekeztünk, hogy a fajták maguk mutassák meg ellenálló­képességüket. Levélrozsda kár­tétele nem volt. Vegyszeres gyomirtást vé­geztünk Dikotex-szel 3,5 liter hektáronkénti adaggal és ugyancsak védekeznünk kellett a vetésfehérítő kártétele ellen 0,2 liter hektáronkénti Sumi Al­fával. Az érés pár nappal korábban történt a tavalyinál. Tökéletesen tíz százalékos nedvesség mellett végeztük az aratást. Dr. Baracs József ÁFA-emelés után Ki mennyire lehet elégedett? Az augusztus elsején élet- belépett általános adókulcs emelésével összefüggő la­kossági kompenzáció össze­gét már közölték az újságok és a hivatalos közlöny is. A lakosság nagy része úgy érzi, ez az egyszeri pótlék nem kompenzálja az adóemelés terheit. Mi a véleménye erről dr. Kis Gyulának (MDF) a parlament szociális, család- védelmi és egészségügyi bi­zottsága elnökének?- Alapos szakértői munka és hosszú vita előzte meg az összegről született határoza­tot. Szakértőink szerint az, hogy a két gyereket nevelő családok 1800, a három és több gyereket nevelők 4000 forintot kapnak, még egy ki­csit túl is kompenzálja a je­lenlegi adóemelés követ­kezményeit. De ez ellen semmiféle kifogásunk nem lehet, hiszen tudjuk, hogy a családi pótlék a többletlda- dásoknak csak a 75 százalé­kát fedezi. Ezért ráfér a gye­rekes családokra ez a kis túl- kompenzálás! Szakértőink szerint a nyugdíjasoknak sincs okuk panaszra, az 1000 illetve 1500 forintos kom­penzáció éppen fedezi a többletkiadásaikat.- A munkanélküli-segé­lyen lévők egyformán 1500 forintot kapnak. Ön szerint ez mire elegendő?- Az ő esetükben nem az eredeti jövedelmüket vettük számításba, hanem a mun­kanélküli segély összegét, ezért mindenki egyformán 1500 forint egyszeri támoga­tást kapott.- Köztudott, hogy ez a tá­mogatás egyszeri és csak erre az évre szól. Mi lesz a jövő évben?- Feltételezhetően ez a té­tel helyet kap majd valahol a jövő évi költségvetésben is, hiszen az ideit is a költségve­tés „állta”. Hogy jövőre lesz-e és milyen mértékű kompenzáció, az a költség- vetési vita során dől majd el. (koós)-lj h° hl <í A C 'Attila.meg sem varva a 1 ° REGE VÉGÉT. EELPATTAU A_ TŰZ MELLŐL ES ÉLTRE SÁ­TORÁBA SIET.-----------------------------"--------------------------------------------------------N. Sz erethető visszakarui ->4 király­ságodat? -Akkorat raj ja! AD­UJUK HITET 74 UEEUEKj Eö TALÁLJUK H£G EGYÜTT A MADtSTrU KARDJÁT... Vagy ilyet! Detret -amulatba ejti Attila ZSEUIALITA5A. MAGASZTOS ARC­CAL EGY HOSSZÚKÁS CSOMAGOT VÉSZELŐ, ó LETEKERI RÓLA, A GYOLCSOT. rW

Next

/
Thumbnails
Contents