Új Dunántúli Napló, 1993. augusztus (4. évfolyam, 208-237. szám)

1993-08-27 / 233. szám

1993. augusztus 27., péntek üj Dunántúli napiö 3 Októberre megszépül a Pécsi Városi Bíróság épülete Felújítás leletmentéssel Az első pécsi színház maradványaira leltek a munkálatok során Az épület külső felújítása már befelyeződött Fotó: Szundi György A magyar-román kapcsolatok történetében először Polgárok párbeszéde Pécsett Orgonakoncert csángó kisdiákokért Jótékonysági orgonakoncer­tet rendez a csángó gyerekek er­délyi kollégiuma javára a Ma­gyar-Román Baráti Társaság. A brassó melletti Szecseleváros- ban (Hétfalu) magyar nyelvű lí­ceum nyílt a múlt év őszén, ahol csángó diákok tanulnak az anyanyelvükön. Ám szeretné­nek csángó gyerekeket fogadni Erdély távolabbi vidékeiről, va­lamint Moldából és Bukoviná­ból is, ezért van szükség a diák­otthonra. Szecselevárosból kül­döttség kereste fel a pécsi társa­ságot, erkölcsi és anyagi támo­gatást kérve a nemes cél megva­lósításához. A társaság a magyar-román polgárfórum időszakában ren­dezi meg a hangversenyt: au­gusztus 28-án (szombaton) 19 óra 30 perckor a Pécsi Baziliká­ban. Belépődíj nincs, de a szer­vezők - tekintettel a fontos célra - jó szívvel fogadnak minden adományt. A Pápán élő Bíró Lajos orgonaművész eleve lemondott a tiszteletdíjáról, így a koncert teljes bevételét az er­délyi csángó kollégium létreho­zására fordíthatja a társaság. A hangversenyen hat orgo­namű csendül fel. Liszt Ferenc „Tu es Petra”, 5. Toduta „Hét korái előjáték”, Hans Peter Türk „In honorem Honteri”, Kapi-Králik Jenő „Halleluja”, Antaljfy-Zsiros Dezső „Minne­sang” (Virágének) és Chant So­lennei (Ünnepi ének). A műsor érdekessége, hogy két műnek ez lesz a magyarországi bemuta­tója. Bíró Lajos ugyanis - a polgárfóramon résztvevő ro­mániai vendégek iránti udvarias gesztusként - tűzte műsorára századunk egyik legnagyobb román zeneszerzője, Toduta és a jelenleg Kolozsváron élő Türk egy-egy kompozícióját. Az utóbbi művet a Brassóban élt je­les szász humanista, Johannes Honteras tiszteletére kompo­nálta a szerző. Megújul a keszthelyi gyalogosövezet Keszthely történelmi város- magja gyalogosövezetének tel­jes rekonstrukcióját kezdik meg szeptember elsején. Az 5500 négyzetméteres terület fűrészelt gránit- és andezit lapokból álló, mintás díszburkolatot, öt cso­bogókutat s a betorkolló utcák­nál zöldszigeteket kap. Előne­velt fák telepítésével - új fasor teszi még szebbé a városháza és az Amazon szálló közötti sétá­lóövezetet. A város kedvelt idegenfor­galmi „találkozóhelyét” úgy alakítják ki, hogy utcafesztivá­lok, művészeti bemutatók, vásá­rok és könyvünnepek rendezé­sére is alkalmas legyen. Pécs talán legnagyobb mé­retű felújítása folyik jelenleg a belváros szívében, a Széchenyi téren. A Városi Bíróság elszür­kült, romos falaiból varázsolt a Pécsi Építő és Tatarozó Rt. gyönyörű, tágas és világos épü­letet. A Novorg Kft. által lebo­nyolított felújítás érdekessége, hogy több értékes emléket talál­tak a kivitelezők, melyek az 1839-ben épített első pécsi színház maradványainak bizo­nyultak. Az egy éve tartó munkálatok során a bíróság több mint 100 éves épületén számos újítást végeztek, melyeknek köszönhe­tően várhatóan sokkal hatható­sabb lesz a ház állagának meg­óvása. Bádog került a párká­nyokra, korszerű szigetelést ka­pott az épület, új, siklósi zöld márvány padlóburkolatot a padló, az ablakok a régi szimpla helyett hőszigetelt üvegből ké­szültek, a tetőteret is szigetel­ték, az udvar pedig a Király ut­cához hasonló Viacolor burko­lattal válik még szebbé. A felújítás során a ház törté­netiségét is jelezni kívánják, Szeptember elsejétől a belföldi vonalakon átlago­san 3,8 százalékkal emel­kednek a vasúti személy- szállítási tarifák - mondta el Perger Imre, a MÁV Rt. illetékese az MTI-nek. Az áremelést a díjak általá­nos forgalmi adókulcsának au­gusztus elsejei emelése indo­kolja. Ä vasúti társaság nem tervezi bemutatva az első pécsi színház részleteit. A réges régi emlékek láthatóvá tételét igazán minő­ségi módon oldották meg a kivi­telezők, Lévárdy Henriette az Országos Műemlékvédelmi Hi­vatal területi felügyelője és idő­sebb Takács György a megyei bíróság műszaki ellenőre segít­ségével. Mindjárt a Széchenyi téri be­járatban fellelhető egy szépen kiemelt érdekesség, egy régi, feliratos kőrészlet. Kárpáti Gá­bor régész szerint azonban ez nem a színház közvetlen tarto­zéka. A kődarabon olvasható „itt fekszik” felirat inkább egy sírkő maradványra utal. De sok minden kiolvasható és elkép­zelhető a színház múltjából a két nagyméretű kocsibejáró ép kő boltozatából. Mivel a szín­ház a mai épület hátsó területén állt egykor, az udvarról minden bizonnyal ezeken a bejárókon hajtattak be a színházba érkező vendégek. Az első pécsi színház először német nyelven műkö­dött, később vált magyarrá. A színház formája sajnos nem is­mert, de az alaprajz megmaradt. a tarifák további emelését, bár a tevékenység évente 16-17 mil­liárd forintos veszteséget okoz a MÁV-nak. A jegyárak ugyan az utazó- közönség pénztárcájához vi­szonyítva magasak, messze el­maradnak azonban az önkölt­ségi ártól. Tavaly a jegyértékesítésből valamivel több mint 11 milliárd forintos bevétele származott a társaságnak és az idei tervek is e A kivitelezők egy új bejáratot is kialakítottak a felújítás során: a Mária utca felől egy fogolyvá- rót létesítettek, hogy ne a Szé­chenyi tér felől kelljen beszállí­tani a megbilincselt embereket. A fogolyváró építése során lát­szottak igazán a hátsó részben egykor állt régi színház marad­ványai, hiszen annak falait használták fel valamikor az újabb építkezés során. A mintegy 100 millió fo­rintba kerülő jelenlegi felújítás alatt az épületben végig folyt a hivatali munka is, ami nem kis szervezési bravúrt igényelt. A napsárgára festett épület mos­tanra szinte teljesen elkészült. A homlokzatból még a bejárat megtisztítása és az erkélyhez hasonló, homokkövet utánzó műkő lábazat elkészítése ma­radt vissza. A fogolyváró mel­lett több újdonsággal is szolgál­tak a felújítás lebonyolítói: irat­tári liftet építettek be, az egy­kori lepusztult pincéből pedig különleges „páratlan” vakolat és ventillátorok segítségével korszerű raktárát alakítottak ki. Pataki V. körüli bevétellel számolnak. Ez a költségeknek csak közel egy- harmadát fedezi, bizonyos szá­zalékát az állam árkiegészítés­ként biztosítja, a nagyobb há­nyadát azonban a vasútnak kell finanszíroznia. Ez pedig a lik­viditási gondokkal küzdő társa­ság számára egyre nagyobb megterhelést jelent és bizonyta­lanná teszi még a jelenlegi szol­gáltatási színvonal további fenntartását is. A „hétköznapi nacionaliz­mus ” lesz a témája az első ma­gyar-román polgárfóramnak, amely ma kezdi meg munkáját a pécsi Hunyor Szállóban. A fó­rumot a Magyar-Román Baráti Társaság rendezi: ezzel az ese­ménnyel emlékeznek a társaság megalapításának ötödik évfor­dulójára. 1988 őszén-mint em­lékezetes - negyven pécsi pol­gár kezdeményezte a társaság létrehozását azzal a gondolattal, hogy elindítsa a magyar-román történelmi megbékélés gondola­tát. (A társaságnak jelenleg hat­száznál több tagja van: egyhar- maduk Magyarországon és két­harmaduk Romániában él.) A mindig érdes, gyakran zord magyar-román kapcsolatok tör­ténetében ez lesz az első alka­lom, amikor a két ország polgá­rai - az „egyszerű” emberek - megpróbálnak szót érteni egy­mással, tisztázni a szembenállás gyökereit és okait, keresni a kö­zeledés és a megértés módoza­tait. A fórumon tehát nem politi­kusok, nem tudósok, nem szak­értők találkoznak egymással, hanem városi és falusi polgá­rok, ennek megfelelően nem el­vont elméleti kérdésekről, tör­ténelmi és politikai tézisekről esik szó, hanem a magyar-ro­mán, illetve a román-magyar együttélés mindennapi gondjai­ról. Szeretnék elérni, hogy va­lóban őszinte és nyílt párbeszéd alakuljon ki a fórum résztvevői között. Ne legyenek tabutémák és „kényes kérdések”, ne udva- riaskodjanak egymással feles­legesen és ne legyenek indoko­latlanul tapintatlanok egymás iránt. A szervező bizottság 30 ma­gyarországi magyar és román, s 30 romániai román és magyar polgárt hívott meg Pécsre. To­vábbi 30-40 megfigyelőt és új­ságírót várnak, s nemcsak a két országból, hanem Nyugat;Eu- rópából és az Egyesült Álla­mokból is. Egyetemi hallgatótól A MÁV Rt. Vezérigazgató­sága szerdán országos sajtótájé­koztatón számolt be a május 23-dikán kísérleti céllal beveze­tett kerékpáros utaztatás tapasz­talatairól. A „Kerékpárral - vo­naton” elnevezésű, környezet­barát fuvarozási mód országos kiteijesztését a turisztikai igé­nyek is szorgalmazzák. Kedvező tapasztalatok A kedvező tapasztalatok alapján a MÁV Rt. úgy döntött, hogy még a tanévkezdés előtt, augusztus 28.-ától megengedi az ország összes vasútvonalán, mintegy 2300 vonaton a kerék­párral való együttutazást. Az igénybevehető állomások jegy­zékét hirdetmények útján a vas­útállomásokon közzé teszik. Mint azt Perger Imre sze­mélyfuvarozási főosztályvezető és Rimóczi Béla témafelelős el­mondták, az első próba mindösz- sze egy kiránduló vonat volt. A Dunakanyarban, a Balaton part­ján és Pécs - Fonyód közötti vo­nalakon végzett kísérletek és felmérések az igénybevételek fokozatos növekedését mutatták. Júniusban 9544, míg júliusban már 20 554-en utaztak együtt ke­rékpárúkkal. Külön jegyet kell váltani, de a nagycsaládosok és nyugdíjasok 90 százalékos ked­vezményt kapnak. A kerékpárt a megjelölt ko­csikba az utazó rakja fel és gon­doskodik annak megőrzéséről. Egyelőre az InterCity és a nem­nyugdíjasig különböző korú személyek ülnek a „kerékasz­talhoz”. A fórum tagjainak csaknem egyharmada nő. Igen színes képet nyújt a polgárok foglalkozása is: van közöttük vasutas és egyetemi tanár, házi­asszony és előadóművész, üz­letember és tudományos kutató, falusi tanító és nagyvárosi pol­gármester. Kemény, de tisztességes hangú vitára számítanak a szer­vezők. A fórum résztvevőiből - mindenesetre - megalakítanak egy úgynevezett gentleman-bi­zottságot (paritásos alapon). Az esetleg felmerülő problémák, személyi konfliktusok, ügy­rendi kérdések stb. megoldására hivatott ad hoc bizottság bármi­kor összeülhet, állást foglal az adott ügyben és véleményét az ülést vezető elnök elé terjeszti. Szerkesztő-bizottság is fog mű­ködni (ugyancsak paritásos ala­pon), feladata, hogy összegezze a hasznosítható tapasztalatokat, ajánlásokat és javaslatokat, s azokat belefoglalja a polgárfó- ram zárónyilatkozatába. A párbeszéd mindvégig két­nyelvű lesz, s a résztvevők elő­zetes hozzájárulásával hangsza­lagra veszik a szöveget. A ta­nácskozás anyagát (szerkesztett formában) kiadja a társaság fü­zet alakban, mégpedig magyar és román nyelven, továbbá (ki­vonatosan) az összes szomszéd ország nyelvén, valamint angol, francia és német nyelven is. A pécsi találkozó - a Ma­gyar-Román Baráti Társaság szándéka szerint - elindítója lesz egy hosszútávú párbe­széd-sorozatnak a két ország polgárai között. Az egyik évben Magyarországon, a másik év­ben Romániában kerül sor a vi­taülésre, lehetőleg mindig más városban. Jövőre - a terv szerint - Kolozsvárott. A polgárfóru­mok sorozata csírája lehet egy majdani magyar-román civil parlamentnek. zetközi vonatokon nem vezetik be. A Pécsi Üzletigazgatóság területén, Baranya, Somogy és Tolna megyékben összesen 81 állomáson lesz lehetőség kerék­párral együtt felszállni a vo­natra. A későbbiekben Pécsett három kocsi lesz átalakítva a bicikli fuvarozására. A kerékpározás népszerűsö- dését mutatja, hogy tavaly már 240 000 darabot adtak el. Ez­után a fiatalok iskolába járásra és csoportos, tanulmányi kirán­dulásra is használhatják a vasút közbejöttével. A kerékpáros utas örömmel vette ezt a többletszolgáltatást, míg a többi utas elviselte. Szük­ség van a kölcsönös megértésre. Megoldásra váró feladatok Egyelőre nincs megoldva a kerékpárok ütődés elleni vé­delme - tudtuk meg a tájékozta­tón - mert ehhez speciális esz­közök és külön bicikliszállításra kialakított kocsik kellenének. A tömeges igény kielégítése is gond még. A MÁV Rt. nincs abban a helyzetben, hogy a fu­varozásból befolyt összeget viszszaforgassa az eszközösí- tésre. A résztvevők elismeréssel nyilatkoztak a MÁV Rt. gyors és sikeres kezdeményezéséről, miközben javaslatokat tettek a kapacitás növelésére, a kerék­párok rögzítésére és védelmére. Helyes lenne jegyvásárláskor tájékoztatni az utasokat a tudni­valókról. Rozvány Gy. RENO cipőcentrum Pécsett Alig egy hónap telt el, hogy aláírták a bérleti szerződést a RENO Cipő Kereskedelmi Kft. és a pécsi Konzum Áruház ve­zetői, és tegnap megnyílott az áruház első emeletén a RENO cipőcentram. A délután három órakor kezdődött ünnepélyes megnyitón még nem tudtak pontos adatot mondani a napi forgalomról az üzlet vezetői, azonban az bizonyos, hogy alig két óra alatt eladták a nyitásra szánt meglepetést, a 2000 pár női-, férfi- és sportcipőt, 500 forintos reklámáron. Kurt Schaub a RENO Cipő Kereskedelmi Kft. ügyvezetője elmondta, tavaly a konszern Németországban és más 4 eu­rópai országban összesen 300 üzletben, 30 millió pár cipőt ér­tékesített. A jelenlegi cipő nagyhatalom alapkövét 1968-ban rakták le, az értékesí­téssel 1981 óta foglalkoznak, eleinte csomagküldő szolgálat keretében, majd '83-ban meg­nyílt az első RENO cipőáruház. A cég mottója: optimális minő­ség, a lehető legkedvezőbb áron. A cipőcentrumok a család üzletei, ugyanis itt mindenki ta­lál magának megfelelő lábbelit, hétköznapi, vagy ünnepi alka­lomra, illetve sportolásra. A Konzum első emeletén impozánsan kialakított 500 négyzetméteres eladótérben 11 ezer pár cipő várja a vásárlókat jól áttekinthető elrendezésben. A cipőcentramnak nincs külön raktára, mert minden cipőt az eladótérben elhelyezett polcok­ról értékesítenek. Számítógép követi az eladott és a polcokon lévő mennyiséget, amelyet na­ponta jelentenek Németor­szágba, ahonnan hetente érke­zik az áru utánpótlás. H. Zs. Nagy keletje volt az olcsó cipőknek Fotó: Szundi György Emelkednek a vasúti tarifák Nagycsaládosoknak, nyugdíjasoknak kedvezmény Kerékpáros utaztatás Tanévkezdésre országos bevezetés

Next

/
Thumbnails
Contents