Új Dunántúli Napló, 1993. augusztus (4. évfolyam, 208-237. szám)

1993-08-26 / 232. szám

12 üj Dunántúli napló 1993. augusztus 26., csütörtök VÁTJaATJCCMEA SOK — ÜZLJ&TJT Ketten-hárman összefogni Hogyan alapítsunk autósiskolát? Tanácsok az American Business School-tól A vállalkozók sem védtelenek A biztosítás is költség Az American Bussiness School menedzseriskola veze­tője, Frank Aponyi ad tanács­okat a beinduláshoz. Kevés pénzzel rendelkező, netán mun­kanélküliek is követhetik azok példáját, akik nem adták fel, a legnehezebb helyzetben is tud­tak újrakezdeni. Az első lépés Ha autósiskolát akar alapí­tani, a legfontosabb, amit mér­legelni kell, hogy elég türel- mes-e? Ezt igazán a feleségek tudnák megmondani, akiket a férjük próbált oktatgatni. Min­dig gondoljon arra, hogy aki nem tud vezetni, annak a kocsi egyenesben tartása is gondot okoz, nemhogy két álló autó közé beparkolni. Szóval elég tü­relmes ön? Fontos az is, hogy szeret-e és tud-e jól vezetni? Két- három barátnak vagy ismerősnek ér­demes összefognia. Két gépko­csi elegendő. Osszák föl egy­más között az elméleti és gya­korlati oktatást. De csinálhatják felváltva is, és akkor nem lesz unalmas. Ha megegyeztek, jö­het A második lépés Az ATI-nál szakoktatói vizs­gát kell tenni. Közben ajánlatos más iskoláknál megfigyelni az oktatás menetét. Esetleg a tanu­lókat megkérdezni, hogy mi nem tetszik nekik, mit csinálná­nak másképp stb. Mindezeket figyelembe véve hasznos tanul­ságokat szűrhet le, például ho­gyan lehetne ezt vagy azt job­ban csinálni. Ezzel párhuzamo­san a majdani oktatókocsiba a pótpedálok beszerelése és a gépkocsi vizsgáztatása is foly­hat. A Közlekedési Főfelügye­letnél lehet megvásárolni a nagyméretű KRESZ- és oktató­táblákat. Érdemes tankönyve­ket, okmánybélyegeket és a vizsgabejelentő lapokat bespáj­zolni. Nem kell irodát bérelni az elméleti oktatáshoz, megteszi valamelyikőjük lakása is. Ha ez nem megy, iskolában érdemes körülnézni teremügyben. Fel­ajánlva, hogy az ott dolgozók vagy az iskola tanulói kedvez­ményeket kapnak a tanfolyam­díjakból. így mindenki jól jár. így és ehhez hasonlóan igye­kezzenek kompromisszumos megoldást keresni. A harmadik lépés Ügyfelek „felhajtása”. Érde­mes specializálódni!!! Például a hirdetésekben feltüntetni, hogy: idősebb emberek, akik most szeretnének megtanulni vezetni, vagy idegesebbek, izgulósab- bak számára több türelemre, időre van szükség, ezt az „XY” autósiskola biztosítja számukra. Személyre szóló, konkrét hirde­tések legyenek!!! Felajánlhat­ják, hogy házhoz mennek, és a kért helyen fejezik be az órát. Bármilyen időpontban, legyen az éjjel, hajnal vagy délután. Egy a fontos „csak”, hogy mindezt be is tartsuk! Annyit vállaljanak csak, amennyit tel­jesíteni is tudnak. Máskülönben elveszthetik a jövendőbeli ügy­feleiket is, mert egy cég rossz híre sokkal gyorsabban terjed, kétszer olyan gyorsan, mint a jó híre. A sikeres vizsgázókat kér­dezzék meg, hogy mit hiányol­nak stb. stb ... ebből is nagyon sokat lehet tanulni! De ha min­dennel meg voltak elégedve, kéijék meg őket, hogy az iskola jóhírét terjesszék ismerőseik körében. (Ingyenreklám, de an­nál hatásosabb.) A kezdeti ne­hézségek ne keserítsék el, egy-két hónap alatt hatalmas ru­tinra fog szert tenni. (Az Új Álláskeresőből) A vállalkozás kockázattal jár. Az üzleti kockázatokon kívül számtalan, előre nem látható esemény befolyásolhatja egy-egy vállalkozás sikerét. Minden kockázat kiszűrése szinte lehetetlen. Valamelyest azonban enyhíthetők a bekövet­kező szerencsétlenségek, még­pedig a biztosítások segítségé­vel. A magánszemélyekhez ha­sonlóan a vállalkozók is köthet­nek vagyon- és felelősségbizto­sítást. A vagyonbiztosítás elemi károk - tűz, víz, jég, földren­gés, vihar, - betörés, lopás, rablás, valamint üvegtörés ellen nyújt védelmet. A felelősség- biztosítás harmadik személynek okozott kárra vonatkozik, pél­dául az üzletben vagy az üzem területén a vevőt ért baleset számít ennek. A szerződésen kívül okozott kárra (például, ha javítás során kárt okoz a vállal­kozó valamely berendezésben), illetve az alkalmazottai sérülés­ből eredő káraira (munkahelyi balesetre) is köthető felelősség- biztosítás. Szállítmányokra ugyancsak igénybe vehető biz­tosítás, a szállítás alatt bekövet­kező károk enyhítésére. A felelősségbiztosítást a kü­lönböző szakmák képviselői is megköthetik: például orvosok, könyvelők. A munkájuk során elkövetett hibákat, s az azokból eredő kártérítési követeléseket a biztosító rendezi a kárvallottak­kal. Elemi kár esetén a helyreállí­tási munkálatok idején a bizto­sító fizeti a rezsiköltségét azok­nak, akik úgynevezett üzem­szüneti biztosítással rendelkez­nek. Mivel ez a legdrágább szolgáltatása a biztosítónak, ke­vesen veszik igénybe. A kártérítések 80 százalékát évek óta a betöréses lopásokra fizetik ki a biztosítók, ezért en­nek a díjtétele nőtt a legna­gyobb arányban. A szerződés- kötés feltételei differenciáltak. A biztosító egyre szigorúbban veszi a tulajdonos vagyonvé­delmi intézkedéseit: tüzetesen megvizsgálja a mechanikai vé­delem színvonalát - zárak, aj­tók, rácsok állapotát-, s bizo­nyos esetekben elektromos ri­asztók felszereléséhez fűzi a szerződéskötést. Változik a díj­tétel attól függően is, hogy a biztosítani kívánt üzlet, gyár, raktár, telephely hol helyezke­dik el: magasabb a díj lakatlan területen alacsonyabb a város közepén. Befolyásolja az árat a biztosított vagyon értéke: nem mindegy, hogy aranyat vagy homokzsákokat rejt-e a raktár. Ugyanakkor nem kell feltét­lenül a vagyon teljes értékére kötni a biztosítást. Elemi károk esetén ugyan indokolt a teljes értéket biztosítani, de betörés ellen a vagyon egy bizonyos hányadára is elegendő, mivel ritkán fordul elő, hogy a betörő a teljes raktárkészletet elviszi. 1993-ban a magánvállalko­zók biztosításra átlagosan évi 30 ezer forintot fizetnek ki, amit költségként számolhatnak el. (1990-ben ez az összeg csak 20 ezer forint volt!) Jó tudni, hogy a biztosító által fizetett kártérí­tést ugyanakkor bevételként kell elkönyvelni, míg a helyre- állításra fordított kiadások költ­ségnek minősülnek. D. ZS. Újonnan vállalkozók figyelmébe Húsz százalék hirdetési árkedvezmény A kéthetente jelentkező „Vállalkozások - Üzlet” mel­lékletünk jelen oldalát első­sorban az újonnan vállalko­zók figyelmébe ajánljuk. Az itteni bemutatkozással széles körű nyilvánosságot célozhatnak meg, hiszen az Új Dunántúli Napló naponta csaknem 90 ezer példányban jelenik meg, lapunkat több százezren olvassák. Ha Önt érdekli ez a reklámlehetőség, és az általa nyújtott gazdasági információk, kérjük, fizesse elő lapunkat, ami Önnél költ­ségként elszámolható. Amennyiben vállalkozását a kéthetente megjelenő „Vál­lalkozások - Üzlet” mellékle­tünkben kívánja bemutatni, első alkalommal 20 százalék hirdetési árkedvezmény mel­lett teheti. Ezzel kapcsolatban kérjük, keresse meg marketingveze­tőnket, Baranyai Józsefnét, (Telefonja: 15-000/160-as mellék.) Munkatársunk segít a hirdetés megszervezésében, megírásában, szükség szerint újságírót és fotóriportert biz­tosít. Oldalaink megírásában köreműködtek: Békéssy Gábor Kaszás Endre Mészáros Endre A „Vállalkozások - Üzlet” oldalainkkal legközelebb szeptember 9-ikén jelentkezünk Állami vagyonügynökség AzAVU Igazgatótanácsa elfogadta, hogy a Zalakerámia Rt állami tulajdonban levő' részvényeinek egy részét az Állami Vagyonügynökség kárpótlási jegyre cserélheti. A döntés alapján az Állami Vagyonügynökség felhívást tesz közzé a tulajdonában levő 46.880 darab 46.880.000 Ft névértékű Zalakerámia Rt részvény kárpótlási jegyek ellenében történő jegyzésére. A jegyzés kezdő időpontja: 1993. augusztus 30. (hétfő) A jegyzés záró időpontja: 1993. szeptember 3. (péntek) A jegyzési időszak egy alkalommal legfeljebb két héttel meghosszabítható, illetve, amennyiben az összes rendelkezésre álló részvényt lejegyezték a jegyzés szeptember 3. előtt is lezárható. A jegyzésre kizárólag a saját jogon kárpótoltak jogosultak. A jogosultságot az eredeti kárpótlási határozattal, a kárpótlási jegy átadás-átvételi jegyzőkönyvével lehet igazolni, személyi igazolvány bemutatása mellett. Egy személy egyszerre csak egy határozattal jegyezhet, ez a kikötés vonatkozik a meghatalmazottakra is - egyszerre csak egy megbízó részére jegyezhet a meghatalmazott -, maximum 80 darab kárpótlási jegy felhasználásával. Allokáció szabályai: Túljegyzés esetén először minden jegyző három részvényt kap. Amennyiben ez után is marad elosztható részvény megvizsgálják, hogy lehet-e további három darab részvényt kiosztani. Ez a folyamat ismétlődik (három részvényenkénti ugrással mindaddig, amíg marad kiosztható részvény. Amennyiben a fennmaradó részvények száma már nem tenné lehetővé a három további részvény kiosztását az allokáció során fennmaradó részvényeket a kerekítés szabályait alkalmazva fogják elosztani. A Zalakerámia Rt részvények kárpótlási jegyre történő jegyzése során a 2:3 átváltási arányt kell figyelembe venni, azaz 3 db 1.000 forint névértékű részvényért 2 db 1.000 forint címletértékű kárpótlási jegyet kell átadni. Az Állami Értékpapír Felügyelet döntése értelmében a kárpótlási jegy részvény jegyzés ideje alatt a részvények becserélési árfolyama változatlan. Az átváltásra kerülő részvények szavazati jogot megtestesítő törzsrészvények. A részvények per-, igény és tehermentesek. 1993. évi osztalékszelvényt tartalmaznak. A részvényjegyzők a megkapott részvényekről letéti igazolást kapnak. Amennyiben valamely részvénytulajdonos a részvényeket az értéktárból ki kívánja váltani, az ezzel kapcsolatos költségeket köteles megfizetni. A részvények jegyzésére rendelkezésre álló idő alatt az alábbi helyeken lehet jegyezni: Creditanstalt Értékpapír Rt Budapest V. kér. Nagysándor József utca 10. Budapest Értékpapír és Befektetési Rt Budapest V. kér. Deák F. u. 5. valamint az Budapest Bank kijelölt vidéki igazgatóságain és fiókjaiban: Veszprém, Brusznyai Á. út 26. Szeged, Klauzál tér 4. Miskolc, Mindszent tér 4. Zalaegerszeg, Kossuth út 2. Székesfehérvár, Bástya utca 8. Pécs, Búza tér 6. Kecskemét, Dobó krt. 13-15. Nyíregyháza, Bessenyei tér 17. Tatabánya, Szent Borbála tér 6. További információ a Budapest Értékpapír és Befektetési Rt, továbbá a Creditanstalt Értékpapír Rt központjában kapható. (7075)

Next

/
Thumbnails
Contents