Új Dunántúli Napló, 1993. augusztus (4. évfolyam, 208-237. szám)

1993-08-26 / 232. szám

1993. augusztus 26.. csütörtök oj Dunántúli napló 7 Ezekben a napokban az utóvizsgákra készülnek a gyerekek Fotó: Läufer László A nyolc osztály nem elég (1.) Minél többen érettségizzenek! Hány hadosztálya van a pápának? A szerb hadiipar Kis-Jugoszlávia helyreállí­totta hadiiparát, és jelenleg a fegyvergyártás továbbfejleszté­sén dolgozik - állítja a Jane’s Defense Weekly című katonai szaklap. A fejlesztésre az ENSZ-szankciók ellenére, vagy talán éppen azok következtében került sor. A kutatás fő irány­vonalait egy új repülőgéptípus, száz milliméteres páncéltörő lövegek és a katonai szállító- járművek új családjának kifej­lesztése jelenti. A londoni szak­lap emlékeztetett arra is, hogy a délszláv válság kirobbanása és a föderáció szétbomlása előtt a hadiipar volt Jugoszlávia legjö­vedelmezőbb ágazata: évente mintegy 2,5 milliárd dolláros bevételt hozott a fegyverexport, a fő vásárlók pedig Irak, Líbia és Burma voltak. Világkereskedelem A világkereskedelem tavalyi árucsere-értéke hét százalékkal növekedett - áll a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Washington­ban közzétett legfrissebb jelen­tésében. 1991-ben négy száza­lékos volt a növekedés, 1986- 1990 között pedig évi átlagban 13,5 százalékos. Az IMF keres­kedelemstatisztikái részlegének összegzése szerint a világexport tavaly 6,9 százalékkal, az im­port pedig 7,7 százalékkal nö­vekedett. Káosz a levegőben is Oroszország távol-keleti lég­terét továbbra is jól őrzik, noha az élet egyéb területére jellemző káosz a levegőben is érezteti ha­tását. Az utóbbi egy hónap le­forgása alatt ezt két magánrepü­lőgép utasai is tapasztalhatták, ugyanis az orosz elfogó vadász­gépek leszállásra kényszerítet­ték őket. Szerencsére nem vég­ződött tragédiával egyik eset sem, de a repülőgépek utasai alighanem életük végéig emlé­keznek majd arra, milyen érzés elfogó vadászgépek kíséretében landolni. Balti katonák új svéd bicikliken A svéd hadsereg kénytelen elismerni, hogy tévedésből 750 új kerékpárt küldött a balti ál­lamok katonáinak. A svéd had­sereg leselejtezett kerékpárjait egy olyan program alapján kí­vánták Észtországba, Lettor­szágba és Litvániába küldeni, amelynek keretében a svédek vállalták, hogy feleslegessé vált, nem fegyverjellegű felsze­reléssel segítik a szomszédokat. A hiba a szállítási papírok körül csúszhatott be. A szinte minden családot érintő közoktatási törvényt 2 szavazat híján kétharmados többséggel fogadta el a par­lament. Sokan azonban továbbra is féltik a jelent, a jövőt, s a tör­ténelem oktatás kapcsán még a múltat is. Dr. Dobos Krisztina helyet­tes államtitkárral a törvény megszületésének körülménye­iről, leginkább vitatott parag­rafusairól, s várható követ­kezményeiről, bevezetésének ütemezéséről beszélgettünk.-Miért volt szükség az új közoktatási törvényre, s ha már szükség volt rá, miért nem „koppintottuk le" valamelyik e tekintetben sikeres ország sza­bályozását?- A közoktatás reformja nem most kezdődött Magyarorszá­gon. Folyamatról van szó, ame­lyet a mindenkori modernizá­ciós törekvések tartanak élet­ben. Azt akaijuk, hogy a ma­gyar gyerekek is megtanulják, amit Európában tudni kell, s hogy megszerzett tudásukat a világ bármely részén tudják használni és elfogadtatni. En­nek a folyamatnak kellett meg­felelő kereteket teremteni. Amig eddig külön engedélyhez kötötték a másként tanítást, az új törvény természetesnek veszi az iskolai formák és módszerek sokszínűségét, és több beleszó­lást engedélyez a szülőknek és a diákoknak egyaránt.- Az elsajátítandó tartalom persze nem lehet vitatéma ...- Dehogyisnem! Csak nem a parlamentben. Nagyon örülök, hogy egyes javaslatokkal szem­ben a képviselők végső soron arra az álláspontra helyezked­tek: ők nem érthetnek minden­hez, így meglehetősen furcsa lenne, ha parlamenti szavazás­sal dőlne el, mit tanuljon a gye­rek matematikából negyedik­ben. Nem beszélve arról, hogy az elsajátítandó tananyag a vi­lág fejlődését követve állandó változásban van. A törvény te­hát a fentiekből következően a mindenkori szaktárcára bízza a nemzeti alaptanterv és a külön­böző iskolatípusokra vonatkozó kerettantervek kidolgozását, amelyek megvalósítására az is­kolák helyi tanterveket dolgoz­hatnak ki. Azt viszont már tör­vénybe kellett iktatni, hogy mi­lyen hosszú legyen az általános műveltséget meghatározó tanu­lási időszak, mert e tekintetben elmaradtunk a világ műveltebb részétől.- így született meg a 10 osz­tályos általános iskola. De mi­ért pont 10? Miért nem 9 vagy 12?- Most válaszolok az előbbi kérdésére: hogy miért nem vet­tük át változtatás nélkül vala­mely sikeres ország ott bevált oktatási törvényét? Köztudott, hogy a szédületes fejlődést mu­tató távolkeleti országok nem kis részben oktatási rendsze­rüknek köszönhetik sikereiket. De vajon kibírná-e egy magyar gyerek azt a vasfegyelmet, ami a japán iskolákban magától érte­tődő? S vajon elviselné-e a ma­gyar társadalom, hogy egy-egy osztályba 50 gyerek járjon, mint ott? Nem valószínű. Hasonló okok miatt nem másoltunk le szolgaian európai példákat sem. Nem vettük át a francia szisz­témát, ahol 5 + 2x3, összesen tehát 11 évig tart az alapoktatás. De van, ahol 9, van, ahol 12, Dániában ÍO évig koptatják az iskolapadot a gyerekek. Egy biztos: a nyolc osztály nem elég. Az alapműveltség mini­mumának egyre inkább az érett­ségi számít.-Ez a tendencia Magyaror­szágon is érzékelhető?- Igen. A korábbi évek 45-48 százaléka után az idén először az adott generációnak több mint a fele érettségizett. A szülők fel­ismerték ugyanis, hogy minél nagyobb alapműveltséget sze­rez valaki, annál jobbak lesznek az életben az esélyei. Hiszen bi­zonyos szakképzéseket már el sem lehet kezdeni érettségi nél­kül. Húzóerőt jelent az is, hogy az egyetemek évről évre 10 szá­zalékkal több diákot vesznek fel, s az sem elhanyagolható tény, hogy a diplomások között jóval kisebb a munkanélküliek aránya - jelenleg 1,4 százalék - mert az ő tudásuk konvertál­ható. Mindezek miatt a törvény koncepciója arra irányul, hogy a lehető legtöbben szerezzenek érettségit. Szeretnénk ha ez az arány elérné a 60-65 százalékot.- Talán igaza volt Vitányi Ivánnak, az MSZP képviselőjé­nek, amikor azt mondta: elké­sett a törvény, már rég meg kel­lett volna csinálni.- Hogy jó lett volna, azt el­ismerem. Jó lett volna 10 évvel ezelőtt is. Most sikerült. Másfél évig dolgoztunk a törvény elő­készítésén, mert azt akartuk, ez legyen az első olyan közoktatási törvény Magyarországon, amelynek kidolgozásában részt vettek a szülők, a pedagógusok és az önkormányzatok képvise­lői, A szakszervezetek és a kü­lönféle szakmai kamarák mel­lett az ő véleményüket is meg­kérdeztük, sőt, javaslataik jó ré­szét beépítettük a törvényterve­zet szövegébe. Vígh Sándor (Folytatjuk) Kiben, melyik politikusban vagy intézményben bíznak leginkább az emberek? Ma itt­hon is divatban vannak az ilyen körkérdések, s az ered­mények mindig tanulságosak: a népszerűség lista dobogós helyein tanyázóknak éppúgy, mint a sereghajtóknak. És külhonban? Ahol a köz­vélemény kissé talán más szemmel néz a pártokra, par­lamentre, mint idehaza? Ott sem érdektelen, ki végez a közvéleménykutatások élén - s persze hogy miért. Olaszor­szágban például a minap tették közzé a legfrisebb felmérést, amelyből kiderült: Itália leg­megbecsültebb személyisége (69 százalékos mutatóval) II. János Pál. Kissé meglepő a hír, hiszen az olvasó azt gondolná, hogy a katolikus egyházfő nem politizál. Vagy legalábbis nem közvetlen módon, a meg­szokott értelemben. S ez így igaz is, ám ne feledjük, a pápa napi állásfoglalásai, elvi encik- likái, szentbeszédei egyben A Közös Piac országai között nincs két hasonló - állapította meg a brit „Intel” Piackutató In­tézet, amelynek a megbízásából hét országban végeztek élet­módra, szokásokra és igényekre vonatkozó kutatásokat. A fel­mérésbe - amely megelepetések sorát eredményezte -, több mint 17 ezer embert vontak be. Kiderült például, hogy nem az ínyencségükről közismert franciák költik a legtöbbet élelmiszerre, hanem a szerény­nek látszó belgák, akik havi fi­zetésüknek 21,5 százalékát hagyják ilyen boltokban. A spanyolok mindössze egytized százalékkal maradtak le mögöt­tük, az olaszok 20,1 százalékkal a harmadikok. A franciák pedig a negyedik helyre szorultak. A németek élelmiszerfogyasztás­ban egy százalékkal az európai átlag alatt végeztek, 17,7 száza­lékkal. Viszont a legtöbb időt a né­metek töltik el a tévé előtt: 87 százalékuk naponta több mint egy órát nézi a képernyőt. Utá­nuk a rangsorban a britek, a belgák, franciák következnek. Spanyolország, ahol a kábeltévé még kevésbé terjedt el, mint másutt, a várakozásnak megfe­lelően a mezőny végén kullog, de a nézők 70 százaléka rend­szeresen végigüli a spanyol mű­sorokat. A divattal kapcsolatos közvé­komoly politikai súlyt is hor­doznak. Hány hadosztálya van a Va­tikánnak? - kérdezte annakide­jén Sztálin mintegy lekicsi­nyelve azt a szerepet, amelyet a modern világban a katolikus egyház betölt. Azóta azonban számtalanszor bebizonyoso­dott, hogy a Szentszék fontos­sága nem becsülhető le. Külö­nösen egy olyan sokat utazó, igen aktív személyiség eseté­ben, mint II. János Pál. Amikor a fejlődő világ ter- heiről beszél, éppúgy milliók hallgatják, mint amikor a boszniai vagy a közel-keleti el­lenségeskedések beszünteté­sére hív fel. Egyenesben köz­vetítik, akár Afrika mélyén jár, akár - mint legutóbb - felhő­karcolókkal teli amerikai met­ropoliszokban szól a tömeg­hez. Bármilyen furcsa tehát: Olaszhonban - és a világban, így nálunk is - az egyházfő népszerű, még akkor is, ha nem állnak mögötte hadosztá­lyok. lemény-kutatás is váratlan eredményt hozott. E szerint ugyanis a rendkívül csinosnak tartott franciák külcsínjüket mindössze fizetésük 6,2 száza­lékáért vásárolják meg. Csak a britek költenek ru­házkodásra még náluk is keve­sebbet, jövedelmük 5,6 száza­lékát. Igaz, az angolok egyben verhetetlenek: ők vásárolják a legszebb és legdrágább alsó­neműket. A legtöbb egyedül élő embert Németországban találták, ahol a háztartások közül minden har­madik egyszemélyes. A spanyo­lok a másik véglet: ott csak minden tizedik ember él egye­dül. A franciák utaznak a leg­többet a munkájuk miatt, közü­lük minden második legalább napi egy órát vagy ennél is több időt tölt a lakás és a munkahely között. Németországban pél­dául csak minden harmadiknak ennyire fáradságos a pénzkere­sés. A szabadidejükre a németek áldoznak a legtöbbet. A háztar­tási pénz 10,7 százalékát fordít­ják különböző hobbikra, kirán­dulásokra, utazásokra. A legke­vésbé a belgák sportosak, álla­pítja meg a közvéleménykuta­tás, - amely a magyarok telje­sítményeit nem értékelte. A felmérés megállt az EK határán: szerencsénkre? Tóth Zsuzsa Milyenek az európaiak? A franciák alig költenek ruhára, a németek keveset esznek Ismertem Hofmannt Egy rejtélyes úr még rejtélyesebb belépője Nem tudom, célszerü-e ma­napság kijelentenem: ismertem Hofmannt, mi több, találkoztam is vele .. . Hogy Hofmann kém volt-e, vagy csak fegyvercsempész, esetleg afféle modem Strasznov Ignác? Majd kiderül. Annyi bi­zonyos, hogy az utóbbi hetek sajtószenzációként kezelt ügyé­nek főszereplőjével a Hargita Kft óbudai, poros, törmelékes telephelyének udvarán találkoz­tam - három esztendővel ez­előtt, egy szép nyári napon. Hofmann nem volt egyedül: társaságában tartózkodott Barna István, az akkori budapesti rendőrfőkapitány és Valenta László főkapitányhelyettes, va­lamint a Hargita Kft. azóta „sikkasztási hősként" közis­mertté vált ügyvezető igazga­tója, Szabó Ernő. És ott volt a lapokban manapság csak V. úr­nak nevezett Vincze Béla is. Meg sokan mások, többek kö­zött e sorok Írója, aki a Népsza­badság fotóriporterének társa­ságában várta Hofmann úr ér­kezését. Hősünket egyenesen Bécsből várták, Hegyeshalomnál afféle biztonsági előfutó csatlakozott Hofmann úr Chrysleréhez, amelyben magyarországi barát­nője is helyett foglalt. A kocsi előtti kísérő autó tetején kék fény villogott. Ám az mégsem rendőrségi autó volt: ügyes har- gitások tettek úgy, mintha rend­őri csapat óvná a misztikus bé­csi szakértőt. Akiről azt mond­ták nekünk - az odacsődített fo­tósoknak és újságíróknak - hogy a vendég a bécsi belügy­minisztérium terrorelhárítással foglalkozó szakembere, s mint ilyen érkezik a Hargita Kft. ud­varára, Barna, Valenta, és más rendőrök színe elé: az új bizton­sági berendezéseket bemutatni. Begördült az udvarra Hof- mannék konvoja. A kocsik kö­zött volt egy osztrák rendszámú Chrysler Voyager kisbusz, rej­télyesen sötét üvegekkel. Ami­kor kinyitották az ajtaját, külön­féle elektromos berendezések látszottak. Rádióadók, lehallga­tók - mondták a hargitások. Mind-mind olyan korszerű technika, amelyet a bécsi rend­őrök és a schwechati repülőtér biztonsági emberei már hasz­nálnak. És amelyeket bemutatni érkezett Hofmann úr. Nézegettek a magyar rendőr­ségiek különféle radarpiszto­lyokat is - hogyan kell majd ve­lük lőni a gyorshajtók elé, után. Próbálgattak valamiféle video­kamerás berendezést is. Az új­ságíróknak bennfentesek el­mondták, a biztonságtechnikai szakértő, akinek most inkognito rejti osztrák belügyi tanácsosi, főtanácsosi sarzsiját új techni­kai eszközöket közvetít a ma­gyar belügyi szerveknek. El­árulták azt is, hogy van a bécsi­eknek izraeli golyóálló üvegük is autóba, épületbe, amire egy titkos telepen ŰZI géppisztol­lyal Jöttek, s az üveg mögött Hofmann úr fia ücsörgött, majd elősétált sértetlenül. Az óbudai találkozóról ké­szült képes tudósítás kikeres­hető a Népszabadságban, de ta­lán mára az a sztori kicsit bepo­rosodott. Szóval, ismertem Hofmannt. És azt a Vincze Bélát is, akiről szintén nem tudom, hogy kém- e, vagy „csak" fegyvercsem­pész, szélhámos. Saját meséje szerint apja a hetvenes években a rendőrségen személyzeti fő­nök volt. O a mamával Izraelbe ment, ami persze nem tett jót a rendőr Vincze papának. A fiatal Vincze Izraelben katonásko­dott, majd titkos megbízatással tért vissza előbb Ausztriába, ké­sőbb pedig Magyarországra. Vincze hazatérte után, itthon, zakója alatt pisztollyal közleke­dett (lehet, hogy csak gázpisz­toly volt elegáns tokban?), s ha idegesítette a nagy városi forga­lom, kicsapta kocsija tetejére a kék villogót, és harsány sziré­naszóval elporzott a villamossí­neken. Azt már csak félve kér­dem, hogy egy külföldről visz- szatért, állítása szerint külföldi állampolgár milyen Jogosít­vány" alapján közlekedett fegy­verrel, kék fénnyel a budai Al­kotás utca kellős közepén? Ez a Vincze úr volt egyéb­ként az, aki ott bábáskodott egy emlékezetes, botrányba fulladt nemzetközi szépségversenyen körül is .. . Úgy tűnik, hamarosan több V. úrhoz hasonló szereplő lép a Hofmann-színdarab rivaldafé­nyébe. Ki tudja, milyen szerep- osztásban? Bencze Szabó Péter Mexikói gyógyvíz Egy mexikói „gyógyvíz” már megtette első csodáját Argentí­nában. Mint a DPÄ beszámolt róla, a kezdeti tiltás után az ar­gentin kormány - egészségügyi megfontolásokból - átmeneti­leg engedélyezte a víz behozata­lát, amelynek gyógyító hatást tulajdonítanak. Buenos Aires repülőterén közben az utóbbi 24 órában Mexikóból érkezett uta­sok tucatjai ostromolták a vám­hivatalt és hangosan követelték vizüket, amelyet előző nap el­koboztak tőlük. Nyilvánvalóan azzal a szándékkal, hogy na­gyobb hisztéria kitörését meg­akadályozza, Julio Calcagno argentin egészségügyi államtit­kár elrendelte a behozatali tila­lom ideiglenes felfüggesztését. A víztől elsősorban rákbeteg­ségben és AIDS-ben szenvedők remélnek gyógyulást. Egy uru- gayi parapszichológus az utóbbi időben több népszerű tévé mű­sorban állította, hogy a víznek „csodás gyógyító ereje van”.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents