Új Dunántúli Napló, 1993. augusztus (4. évfolyam, 208-237. szám)

1993-08-25 / 231. szám

1993. augusztus 25., szerda uj Dunántúli napló 3 Csökkenő termelési érték, növekvő munkanélküliség (Folytatás az 1. oldalról) (81 szervezet), míg az iparba összességében 40 szervezettel tartoznak többen, mint január 1-jén. A jogi személyiségű szerve­zetek döntő többsége: 78%-a 20 személynél kevesebbet foglal­koztatott az év közepén, sőt ez utóbbi szervezetek felénél a 10 főt sem haladta meg a foglal­koztatottak száma. Az 50 főnél nagyobb létszámmal alakultak között ritka a tevékenységét tel­jesen újonnan megkezdő, legin­kább kiválások útján alakulnak. A már nagyobb tőkeigénnyel bíró közepes nagyságú, vagy nagyobb szervezetek létrehozá­sához továbbra is nehéz tőkee­rős vállalkozót találni. A jogi személyiség nélküli szervezetek száma még jelentő­sebb, június végére Alii volt a megyében. Közülük mintegy 3300 volt gazdasági szervezet, 71%-ban betéti társasági for­mában. Emellett továbbra is né­pes az egyéni vállalkozók tá­bora, akik közül sokan koráb­ban nagy állami szervezetek al­kalmazottai voltak, most pedig fő- vagy melléktevékenység formájában végzett munkájuk­kal próbálják jövedelmi helyze­tüket javítani. A megye gazdaságában to­vábbra is jelen lévő gondokat jelzi, hogy jelentősen, 34-gyel emelkedett a félév során a fel­számolás, 11 -gyei pedig a vé­gelszámolás alatt álló megyei székhelyű szervezetek száa. az 1993. év júniusának végéig így összesen 76 szervezet ellen in­dult meg a felszámolás, míg 29-nél végelszámolás folyt. Az eljárások döntően gazdasági társaságokat (leginkább a kft-ket) érintik, s alacsonyabb számban a szövetkezeteket, vál­lalatokat, valamint néhány tár­sulatot. A megye iparának helyzete A megyei székhelyű iparszer­vezetek száma ugyan évről évre jelentősen emelkedik, közülük azonban stagnál, sőt inkább némileg csökken a legalább 50 főt foglalkoztatók száma, ame­lyek ipari tevékenységükről év közben információkat szolgál­tatnak. Ez év júniusának végén számuk az év elejit megközelí­tette, 103 volt. A megfigyelt iparszervezetek bruttó termelési értéke folyó áron számítva 10%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Az iparszerkezet e termelési ér­ték-adatok alapján némileg mó­dosult. A bányászatban folya­matosan jellemző tendenciózus bányabezárások, illetve a terme­lés során és a gazdálkodásban, fizetőképességben jelentkező gondok következtében mintegy 2%-ponttal mérséklődött ezen ágazat súlya. A feldolgozóipa­ron belül főként a húsiparban és a konzerviparban továbbra is érvényesülő negatív hatások miatt kisebb volt az élelmisze­reket és italokat gyártók része­sedése a termelési értéken belül, mint tavaly ugyanebben az idő­szakban. Az összehasonlítható árakon számított termelési érték nem érte el az egy évvel korábbi szintet, másfél százalékkal el­maradt attól. Ezen belül a bá­nyászatban 19, a feldolgozóipar összességébében 6% volt a ter­melési volumen mérséklődése, míg a villamosenergia-, gáz-, hő- és vízellátás közel 9%-kal tudta növelni termelését. Az iparba tartozó megfigyelt szervezetek értékesítése folyó áron ugyan 9%-kal meghaladta az egy évvel előbbit, összeha­sonlító áron számítva azonban több mint 4%-kai elmaradt at­tól. Ezen belül a belföldi értéke­sítés a termelési értékhez ha­sonló mértékben, másfél %-kal mérséklődött, míg az export vo­lumene 20%-kal maradt el a ta­valy ilyenkoritól, ami már ak­kor is alacson színvonalú volt. Ez utóbbi egyértelműen jelzi, hogy az elveszett külföldi pia­cokat sem visszaszerezni, sem pótolni nem sikerült az eltelt időszakban a gazdasági egysé­geknek. Az építőipari termelés az utóbbi évek során a gazdaság egészének recessziójával össze­függésben egyre inkább vissza­esett. Ez év első hat hónapjában azonban a termelés, mely közel 1,5 milliárd forintot tett ki, vo­lumenében 19,4%-kal megha­ladta a múlt év első felének na­gyon alacsony teljesítményét. Tovább hanyatlik a mezőgazdaság A mezőgazdaság helyzete az eltelt félév során tovább rom­lott. A gazdálkodók pénzügyi körülményei általában igen labi­lisak, s ebből következően azak­radt el, az utóbbi három hónap­ban azonban lényegében nem változott. (Országosan az emlí­tett gazdálkodói kör szarvas­marha-állománya 21 %-kal mér­séklődött.) A sertések száma a vállalati, gazdasági, társasági és szövet­kezeti gazdálkodónál együtte­sen 211 800 volt, ez az ugyan­ezen körben egy évvel korábban tartott állománynál 4%-kal volt kisebb, csakúgy mint országo­san. A foglalkoztatottak számának csökkenése megyénkben to­vább folytatódott az elmúlt félév során is. A létszámnagy­ság alapján megfigyelt székhely szerinti jogi és nem jogi szemé­lyiségű gazdálkodó szerveze­teknél ez év első hat hónapjában átlagosan mintegy 73 000-en dolgoztak, 17%-kal keveseb­ben, mint egy évvel korábban. Csökkent a termelés, sok bányát már be is zártak Fotó: Läufer tuális termelési folymatokhoz szükséges eszközök hiánya az előállított termékek minőségét - és mennyiségét - csökkenti. Baranyában mindeme kö­rülmények között fokozottan szóródott az egyes térségek gazdaságaiban a kora nyáriak hozamalakulása. Búzából az előzetes adatok szerint 5,5 tonna körüli a hektáronkénti termés, ami az ország vala­mennyi megyéjének termésát­lagát meghaladja, s a mostoha körülmányek ellenére eléri a ta­valyit. A megye északi régiójá­ban és az Ormánságban azon­ban a legtöbb gazdaságban ettől jelentősen elmarad a hozam amiben az ottani mostohább természeti adottságokon túl a gazdaságok fokozottan nehéz helyzete játszik közre ennek összes - már említett kihatásá­val. A napraforgó termésátlaga az előző évekétől előreláthatólag valamelyest elmarad (2,2 ton­nánál kevesebb lesz valamivel), míg a cukorrépa az előbbieknél sokkal kedvezőtlenebb képet mutat. Sok helyütt ki sem kelt a kora tavaszi szárazság idején a „porba” vetett mag, meg kellett ismételni a vetést, a kikelt nö­vény kipusztulása pedig a szá­razság miatt számottevő volt. A gazdaságok a tervbe vettnél (7500 ha körüli terület) eleve kevesebbet vetettek, az idei cu­korrépa-terület (5047 ha) nem éri el az 1992. évi jelentősen visszaesett területet sem. A szőlőnél ez ideig kedvező termésre van kilátás, a zöldség- és gyümölcsfélék azonban - kü­lönösen a kora nyári betakarítá- súak - megsínylették a csapa­dékhiányt, ami pl. a cseresznye, a gyökérzöldségek, a zöldborsó és a zöldbab kisebb termése ese­tében a piaci ár jelentős növe­kedését vonta maga után. A szarvasmarhák száma - a becsült kisüzemi állománnyal együtt - a megyében június 30-án nem érte el az 50 000-et, ebből 40 800-at tartottak a vál­lalatok, gazdasági társaságok és szövetkezetek, ez az állomány az egy év előttitől 18%-kal ma­A fogyás - a pénzügyi tevé­kenység és kiegészítő szolgálta­tásai kivételével - valamennyi ágazatot érintette. (A kivétel­ként jelzett ágazatban a létszm az 1992. I. félévi 130-ról 183 főre, azaz több mint 40%-kal növekedett.) A csökkenés mér­téke a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás területén volt a legszámottevőbb, itt elérte a 32%-ot, ugyanakkor a szállítás, raktározás, posta és távközlés­ben mindössze 6%-ot tett ki. A munkavállalók 54%-át lekötő iparban a létszámcsökkenés az átlagosnál valamivel mérsékel­tebb (14%-os) volt. Megjegy­zendő, hogy ezen belül a villa­mosenergia-, gáz-, hő- és vízel­látásban mintegy 10%-kal nőtt a foglalkoztatottak száma. A lakosság életkörülményei A foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete 1993 I. fél­évében 22 790 forint volt, 21 %-kal több, mint az előző v azonos időszakában. A kerese­tek a szálláshely-szolgáltatás­ban és vendéglátásban, vala­mint a szállítás, raktározás, posta és távközlésben emelked­tek a legszámottevőbben (30-31 %-kal), ugyanakkor pél­dául a pénzügyi tevékenység te­rületén mindössze 8%-kal ha­ladták meg az 1992. I. félévit. Megjegyzendő, hogy a két leg­jelentősebb növekedést bizto­sító ágazat közül az elsőben a keresetek még ezzel együtt is jóval (22%-kal) a megyei átlag alatt maradtak, a szállítűs, rak­tározás, posta és távközlésben viszont az egy évvel korábban még átlagosnak mondható szintről azt meghaladóra (24 911 Ft-ra) emelkedtek. A legnagyobb anyagi elismerés­ben - noha a növekedés körük­ben volt a legmérsékeltebb - továbbra is a pénzügyi tevé­kenységben dolgozók részesül­tek, átlagkeresetük 1993 I. fél­évében megközelítette a 32 000 Ft-ot, ami 39%-kal több, mint a megyei székhelyű szervezetek­nél általában. Baranya megyében 1993 jú­niusában mintegy 27 000 re­gisztrált munkanélkülit tartottak nyilván a Munkaügyi Központ irodái. Számuk a tavaly júniusit 17%-kal meghaladta. Az állást keresőknek a több­sége (kb. fele) változatlanul Pécs és Komló körzetéből származott, előbbi település­körben mintegy 7900, utóbbi­ban több mint 5300 munkanél­külit tartottak nyilván. A munkanélküliek számára a megye munkáltatói júniusban mintegy 1700 álláshelyet aján­lottak, ami az előző év azonos időszakaitól 23, az idén januári­tól pedig 6%-kal maradt el. Az elhelyezkedés lehetőségei korlá­tozottabbá váltak, tekintve, hogy 100 állást keresőre az 1992. júniusi 9-cel szemben ez év elején és félévének végén is már csupán 6-6 munkahely ju­tott. Mérséklődő lakásépítési kedv A lakásépítési kedv Baranyá­ban - az országostól eltérően - az év első felében tovább mé- résklődött. Június végéig összesen 241 lakás létesült, ez mindössze há­romnegyede az egy évvel ko­rábbinak. A lakások túlnyomó többsége továbbra is magánerőből léte­sült, háromnegyedüket hozták létre ily módon. Önkormányzati erőforrás igénybevételével - a tavalyi tíz­zel szemben - ez év első fel­ében 27 lakást építettek ugyan, ám arányuk ezzel együtt is alig 10% körül alakult. A pécsi, Káptalan utcai Parti Galéria ad a napokban otthont a villányi szoborparkban az idei évben elkészült alkotások egy részének, valamint a nagyméretű művek makettjeinek. A kiállított művek mellett természetesen az alkotótábor éle­tét is bemutatják színes fotókon, amelyek nagy részét Kört- vélyessy László készítette. Fotó: Läufer László Emelkednek a húsárak A budapesti húsáremelke­déshez hasonlóan Baranyában is fölfelé kúsznak a boltokban a hentesáruk árai. A pécsi Konzum Áruház ABC-jében szinte minden héten új árcédulákkal találkozhatnak a vásárlók. Tolnai Mártától, az ABC vezetőjétől megtudtuk, hogy ennek elsősorban a maga­sabb felvásárlási ár az oka, va­lamint az, hogy a szállítóik fo­lyamatosan igazodnak a piaci árakhoz. A felvásárlási árak nö­vekedésével a szállítók is kény­telenek magasabb áron értékesí­teni. Július 26-tól a nekik szál­lító Bácshús 30 százalékkal emelte árait, ezt hasonló mér­tékben követte a Möbiusz Hús­ipari Vállalat, majd a mohácsi és a szigetvári szállítók is. A Konzum ABC-ben mos­tanra már minden húsipari ter­mék drágább mint volt, elsősor­ban a sertéshúsok. Tolnai Márta szerint azonban még nincs vége az árak növekedésének. Jelen­leg náluk 325 forint kilója a legdrágább húsnak, ez pedig már csak 40 forinttal kevesebb a tavaly decemberi emlékezetes magas árnál. Az új Centrum Áruház alatt működő Jó és Friss ABC-ben e hét hétfőjétől szintén jelentősen növekedtek a hentesáruk árcé­duláin található számok. Böbék Dezső osztályvezető elmondta, hogy a hentesáruk drágulásának ellenére a húsárak náluk a héten nem emelkednek, mivel még tart a két hetes sertéshús akció. A kedvezményes vásár végén, a jövő héttől azonban minden bi­zonnyal ebben az ABC-ben is többe kerülnek majd a húsfélék. A FEMA Bevásárlóközpont hipermarketjében augusztus közepétől emelkedtek a sertés­húsárak. Herr Gyuláné, a hús­osztály vezetőjének tájékozta­tása szerint bár minden húsáru­fajta 8-10 forinttal többe kerül, még mindig elfogadható árakon tudják kínálni a húsféléket. A termelőktől és a szállítóktól függ, hogy a továbbiakban nő­nek-e és ha igen, mennyivel a húsárak. Jelenleg főként a comb, lapocka, dagadó és karaj vásárolható drágábban a FEMA-ban mint eddig. Komlón, a Zengő ABC-ben mivel a szállítók már bejelentet­ték áraik növelését, így mától körülbelül 50-60 forinttal többe kerül itt is a sertés tőkehús. La­jos János vezető szerint ez még nem biztos, hogy a végleges ár lesz, hiszen a szállítóktól füg­gően további drágulás várható. Siklóson a Mária utcai ABC a termelői árak növekedése mi­att néhány hete szintén emelte húsárait, de Koncsacskó Ferenc vezető még így is lényegesen alacsonyabbnak véli áraikat a mostani piaci értékeknél. Mivel igen kedvező beszerzési forrá­sokkal rendelkeznek, terveik szerint nem is emelik az árakat, inkább olcsóbban de többet sze­retnének eladni. Természetesen ez a szándék a szállítóktól függ leginkább. Ebben az ABC-ben jelenleg a legdrágább sertéshús 310 forint. A baranyai boltok egyik fő szállítója, a Möbiusz Húsipari Vállalat augusztus 1-től emelte árait. Stercz Jenőné gazdasági igazgatónő elmondta, hogy erre az AFA különbözet érvényesí­tése miatt volt szükség. Más okból a Möbiusz egyelőre nem tervezi, hogy tovább növeli árait. Ez a szándékuk azonban az élőállat árától függően bár­mikor változhat. P. V. Képernyő előtt Dérivel, még útközben A csíkos ing, a jellegzetes szemüveg, a rohamosan őszülő haj a kamaszosan homlokra bukó, ismerős tinccsel. Igen, ez Déri János. A régi, a kinek-ki- nek már unásig ismert. Nem, a csíkos ing nem pi­zsama, csak egy barna-szürke sávos ing. Ahogy a csíkos in­gek, a kockás ingek vagy a megnyúlt nyakú pulóverek jel­lemzőek voltak rá. Ez az el-el- fúló, idegesítő, száraz köhögés kevésbé. Ez már valahogy ké­pernyő-idegen, rosszul szer­kesztett, mindig rosszul jön - mintha valami alig leplezhető svindli lenne a dologban. A szemüvege viszont a régi, s ha a színétől eltekintünk, akkor a haja, sőt a nevetése is. De mit is írhatok egy tüdő­rákban elhunyt kollégáról anél­kül, hogy az elfogultság gyanú­jába keverednék? Különösen egy olyan beszélgetésről, ami a halála előtt készült, s az utolsó volt, amit a „kérdezőbiztos” Fodor Jánossal együtt a nyilvá­nosságnak szántak? írjam azt, hogy Déri Jánost, a Magyar Televízió riporterét többen szerették, mint ahányan nem, de senki nem tudott kö­zömbös maradni a személye iránt? Igazat mondanék? Noha tény, hogy a televízió­nak, mint eredendően exhibici­onista műfajnak a törvényei szerint milliók fogadhatták a szívükbe vagy utasíthatták el - a megállapítás minden televí­ziós személyiségre igaz. Tény az is, hogy kedélye, humora példa marad arra, miképpen kell barátságosan, elfogulatlan kí­váncsisággal parolázni akár az Istenekkel is. Csakhogy ezt a dicséretet meg restellné egy ki­csit, hiszen vélhetné úgy is, hogy ez a képesség a hivatásá­hoz tartozott. Hamarabb venné észre abban a jószándékot, semhogy a könnyen leleplez­hető közhelyszerűségén fanya­logjon. Úgyhogy a halandó em­ber, elbizonytalanodván abban, hogy elfogulatlan lehet, azt mondja: passz. Nem így Fodor János. Az éjszakai Csevegésekkel műfajt teremtő riporter tudja, ezúttal a halálhoz vezető úton adhat segítséget a kimondható szavak gyógyító késeivel. Most sem a hivatásától mintegy ün­nepélyesen elköszönőre, nem a rivaldafénytől búcsúzóra, nem a megismétlethetetlenül egyedire kiváncsi. Hanem az emberre, akit ez a farkasszemezés messze fölénk emel, a szenvedő ember méltósággal kitakarható sebe­ire; a mindannyiunkban kö­zösre, ahol a kimondott szó, a párbeszéd valóban segítséget adhatnak ahhoz, hogy a lélek meztelenre vetkőzve, tisztára mosdatva álljon a halál elé. Hogy Dérivel együtt elmond­hassuk, a betegség miként érté­keli át bennünk a világot, torzít látásunkon, hogy ilyenkor mi­lyen fájó élességgel - szakmá­jából adódóan számára még kí- méletlenebbül - tudatosul mindaz, ami velünk és körülöt­tünk történik, hogy közeledvén a halálhoz, lezárva a jövőt, a be­tegség máris kirekeszthet a vi­lágból, s hogy elmondhassuk, miként értékelődnek fel az élet­hez kötő legbanálisabb örömök is, és mennyire idegesítő az is; hogy az egyik napról a másikra egyszercsak elfelejtenek ben­nünket, noha tudjuk; ez az élet természetes rendje. A katartikusan szép interjú mindössze negyven perc, de a döbbenet - hiszen gyenge erőn­ket néha meghaladva, hason­lóan vonulunk az úton napra nap - felemelő. Bóka Róbert

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents