Új Dunántúli Napló, 1993. augusztus (4. évfolyam, 208-237. szám)

1993-08-03 / 210. szám

1993. augusztus 3., kedd üj Dunántúlt napiö 9 Komlói körkép Testületi ülés Komlón Augusztus 4-én 15 órától tes­tületi ülés lesz Komlón, amely­nek a napirendjén többek közt a Városgazdálkodási Rt. el­nök-igazgatójának, Szabó Sán­dornak az 1993 évi lakásfenn­tartás finanszírozásáról szóló előterjesztése szerepel. Tóth József polgármester be­számol a város első félévi pénz­ügyi mérlegéről, javaslatot ter­jeszt elő az önkormányzati va­gyon átmeneti szabályozására, míg Tóth Sándor pénzügyi iro­davezető az önkormányzat által befektetett pénzeszközök sorsá­ról ad tájékoztatást. A napirend szerint várható az „Uszoda” Alapítvány és az út- járda csomópont kialakítására kiírt pályázat kérdésének meg­vitatása is. Olvasótábor Sikondán Tegnap megnyitotta kapuit a kisdiákok hagyományos me­gyei „Idővonat” olvasótábora Sikondán. A tábor ezúttal is nemzetkö­zivé szélesül, a hazaiak mellett Horvátországból, a kárpátaljai Husztról, a szlovéniai Lend vá­rói, a szlovákiai Galántáról és az erdélyi Csíkszeredából ér­keztek vendégdiákok az idén. Az augusztus 2-tól 11-ig tartó tábort több könyvkiadó - a Corvina, a Magvető, a Pátria Könyvek, az Akadémiai Ki­adó, az Európa, a Park és a Téka - könyvadományokkal támogatták. A szponzorok közt több megyei és országos intézmény, alapítvány, nagyvállalat és vál­lalkozás található. Fővédnöke dr. Szűcs József, a Baranya Megyei Közgyűlés elnöke. A középkor világával fog­lalkozó, fakultatív programok­ban gazdag olvasótábor szer­vezői immáron évek óta Bara­nya Megyei Könyvtár munka­társai, Szabolcsiné Orosz Haj­nalka könyvtáros, tanár és La­katos Lászlóné könyvtáros. Érettségivel a pálya szélén Az idén talán még nehezebb volt a dolga a tanulni vágyó di­ákoknak, mint az előző évek­ben. A felvételi pontszámok minden eddiginél magasabbak, a túljelentkezés pedig minden­hol óriási volt. Valószínűleg ezek a fő okai annak, hogy évről évre nő az érettségi, a gimnázium vagy szakközépiskola befejezése után munkanélkülivé válók száma. Ezt a Baranya Megyei Munkaügyi Központ Komlói Kirendeltségének adatai is alá­támasztják. Sem a csőd felé tartó - vagy abból kilábalni nem tudó - nagyvállalatok, sem az ezek utódaiként létrejött kft.-k nem tudnak - nem akarnak - ál­lást biztosítani a fiatalok szá­mára. Persze nem kell elhelyez­kedni, lehet helyette drága nyelvtanfolyamokra, felvételi előkészítőkre járni, ha valaki megteheti. Melyik jobb megol­dás gondolva a következő évi megmérettetésre? Megoszlanak a vélemények. Némely szülő szerint gyermeke csak úgy tud felkészülni a felvételi vizsgára, ha az évet csak tanulással tölti. Ez nagyon humánus magatar­tás, de sok csemete kihasználja. Mások úgy gondolják, kell a gyereknek az a kis munka, úgy­sem csinálna otthon semmit. De vajon mi a véleménye a legilletékesebbeknek, a hoppon maradt felvételizőknak? Kitar­tanak-e továbbtanulási szándé­kuk mellett? És mivel töltik a hátralévő egy évet? Első beszélgetőpartnerem mosolyogva várja kérdéseimet. Válaszai is olyanok, mint ő, rendezettek, intelligensek, ud­variasak.-Tavaly érettségiztél, ugye? - kérdeztem Dórit, a volt gim­nazistát. ® -Igen és utána megpróbál­tam a felvételit a JPTE történe­lem szakára, de nem vettek fel. Idén pedig újra ez történt.- Dolgoztál valahoz a köz­beeső egy évben?- Igen egy óvodában képesí­tés nélküliként. Óriási szeren­csém volt, hogy megkaptam ezt az állást. A szerződésem három havonta hosszabbították, sosem lehettem biztos benne, hogy egyik napról a másikra nem maradok munka nélkül, ha egy képesített óvónő jelentkezik.- Mondd, tudtál tanulni munka mellett?- Igen, szerintem butaság azt állítani, hogy csak az tud ta­nulni, aki egész nap otthon van. Szerintem kevés az olyan em­ber, aki ilyen esetben nem a ló­gást választja inkább.- Úgy tudom van lehetőség különböző felkészítő kurzuso­kon való részvételre.-Persze, de ezek a legtöbb ember számára megfizethetet­lenek. A legszerényebb is több tízezer forint, ez nekem túl sok, főleg ha nem dolgozom. Kü­lönben, ha érdekel, elmondha­tom, ismerek valakit, aki részt vett egy kétszázezerbe kerülő nyelvtanfolyamon, és utána nem sikerült neki a középfokú nyelvvizsga, pedig már a gim­náziumba is tanult angolul. És másoknak ez a négy év is elég.- Maradhatsz továbbra is az oviban?- Nem, pedig nagyon szeret­nék. Most állást keresek, eddig nem sok sikerrel.- Jövőre újra felvételizel?- Szeretnék tovább tanulni, de azt hiszem olyan helyre fo­gok jelentkezni, ahová felvételi mentességgel bejuthatok. Pél­dául óvónőképzőbe. Cs, babysittemek készül Angliába. Ő csak az idén felvé­telizett úgyhogy mondhatjuk azt, még kezdő volt a felvételi­zők között. Tipikus művészié­lek, és nagyon optimista.- Egy állásközvetítő kft már intézi az ügyemet. Ha minden jól megy, szeptemberben indu­lok, kilenc hónapot töltök majd kint. Jó alkalom lesz ez a nyelvgyakorlásra.- Nem félsz? Sok rosszat ol­vasni manapság ezekről az ál­lásközvetítőktől és az ügyfeleik kalandjairól.- Szerintem azok csak felfújt ügyek. A legtöbb esetben min­den rendben van, és különben is, aki nem vállalkozik, abból sose lesz semmi.-Ez igaz. Legyen szeren­cséd. Jövőre mi lesz?- Micsoda kérdés? Felvételi! Jk Eszter húsz éves, tavaly érettségizett egy pécsi gimná­ziumban. Egyébként komlói, nagymamájával él egy másfél szobás lakásban. Tavaly is, idén is jelentkezett a jogi egye­temre, de nem járt sikerrel.- A kudarc ellenére azt mondhatom szerencsés vagyok, mert nekem legalább van mun­kám. Sokáig állástalan voltam, egész nap otthon ültem, nem volt kedvem semmihez. Ez borzasztó dolog, nem kívánom senkinek. Tavasszal végre fel­vettek ebbe a fénymásoló üz­letbe dolgozni, s úgy néz ki, maradhatok tovább. Bár a munka nem túl izgalmas, na­gyon szeretek a vevőkkel fog­lalkozni. A főnök még örül is, hogy nem jártam sikerrel az egyetemen.- Jövőre újra próbálkozol?- Nem hiszem, legfeljebb va­lahová levelezőre. Leirer Tímea Hurrikán vagy tornádó pusztított Szegeden? Szélvészterhes idők A természettudományi gyűjtemény ritkaságai között a Comlosaurus carbonis Lepkék és sárkánygyíkok A dolog roppant egyszerű; mi, a régmúlt korokból csak tit­kokat sejtő halandók, a távoli jövőt csak vágyaink és gyarló képzeletünk szerint osztályozó emberek észre sem vesszük, hogy ez a régmúlt kor szüntele­nül^ velünk van. Észre sem vesszük, hogy ezt a távoli szárnyas jövőt nemcsak a képzelet tudja berepülni, ha­nem a szívósan kutató, a látvá­nyokat nékülöző tudomány is. Kétszázmillió év története Itt van például a „Comlosau­rus”. Mint Fazekas Imrétől, a Komlói Természettudományi Gyűjtemény vezetőjétől meg­tudtuk, rövidesen a nagyközön­ség elé kerülhet a „Comlosaurus carbonis” - magának a bronto- saurusnak a rokona -, amelynek a maradványaira a város tágabb határában, a Kelet-Mecsekben bukkantak. Időközben, néha vá­ratlanul felbukkanó rokonokban- hívottakban és hívatlanokban- az állatvilágon belül sincs hi­ány. De nemcsak a sokak szá­mára még ismeretlen Comlosa­urus, de a leletmaradvánnyal együtt a közelmúltban meg­szűnt Komlói Földtani Kutató Intézet őslénytani állománya is az intézménybe költözött, Sii- tó'né Szentai Mária személyé­ben pedig mikropaleontológusa is lett az intézménynek. Készen áll a leendő új kiállí­tás részletes forgatókönyve, s várhatóan a jövő év tavaszára olyan gazdag gyűjtemény nyit­hatja meg kapuit Komlón, ame­lyen, több-kevesebb hiátussal ugyan, de a brontosaurusoktól a homo sapiensig 200 millió év evolúciós históriáját kisérhetik majd végig az érdeklődők. Ismerkedvén Fazekas Imre tudósi szorgalmával, biztosak lehetünk abban, hogy a termé­szettudományi gyűjteményben - amit nevezhetünk jó értelem­ben véve múzeumnak is - lep­kékben sem lesz hiány. S ezek a kiterjesztett szárnyú, színes és díszes állatkák nemcsak az ön­célú szépség szerelmeseit ejtik majd rabul, hanem a szakembe­reket is - hiszen, mint a gyűjte­mény vezetője elmondta, a Ke- let-Mecseknek e tekintetben is rendkívül gazdag, s igazán pá­ratlan a faunája. Fazekas a századforduló-szá­zadelő legnevesebb,oszt­rák-német iskolájától - Adal­bert Seitz, Rebel és mások munkásságából tanult, amely módszertani alapvetését te­kintve ma is egyedülálló. Nyomdokaikon indulva térké­pezte fel ezt a szárnyas mikrovi­lágot, amely különös éjszakai életmódjával, szokásaival ön­magában is ezoterikus, titkokat rejtő, mindamellett tükrözheti a természeti környezet állapotvál­tozásait, civilizációs viharait vagy harmóniáját is. A lepkefajok gazdag sokféle­ségében kifejeződik az is, hogy a Kelet-Mecsek mikroklímája igen összetett; a meditterán, az atlantikus és a kontinentális ég­hajlati hatások alakítják. Persze ami a városlakónak kikapcsolódás, netán megfej­tésre váró csodák világa; az a kutatónak feldolgozásra váró te­rep. Fazekas Imre a közelmúlt­ban a bonni múzeum segítségé­vel fejezett egy észak-afrikai kutatást, s a legújabb, sorrend­ben a hatodik kötete is rövide­sen Bonnban jelenik meg, de immáron a hazánkban felfede­zett lepkefajokról. Ami a sokasodó publikációk­ban, a szaporodó kiadványok­ban is megfogalmazódik, az nem más, mint a természet vál­tozó szívverése - ugyanis a ro­varfajok pusztulása, egyesek el­szaporodása érzékeny indiká­torként jelzi az ember ,jóra- való” közreműködését is. A kutató azonban nem von­hat le ebből elhamarkodott kö­vetkeztetéseket, mondja Faze­kas. Lelkiismerete szerint sem tehet mást, mint hogy marad a tények sorolásánál. A rovarok fajtáik, egyedszámuk szerint is a legnépesebbek Földünkön, s noha csak itt a Kelet-Mecsek­ben számos élőhely ment tönkre, számos faj pusztult ki az elmúlt egy-két évtizedben, még ez sem bátoríthat teóriák gyár­tására, borúlátó jövőjóslatokra. Viszont a természet működésé­ről való mélyebb ismereteknek annál inkább be kellene vonul­niuk az oktatásba - mondja Fa­zekas. Méghozzá olyan szemlélettel amelyen belül nem választód­nak szét a különböző tudomány- területek, azon belül ember és természet viszonya a maga egy­ségében szemlélhető. A komlói gyűjtemény ezért is kínál rendszeres fakultációs programot a helyi általános is­koláknak, ahogy a pedagógusi szándéknak is szerepe volt ab­ban, hogy 1989-ben, a gyerekek által szívesen látogatott Máré várában önerőből rendezett be egy természetvédelmi kiállítást. Megfejtésre váró csodák Bevonulni az oktatásba Fotó: Läufer László Időjárásunk újabban sokféle anomáliával szolgál. Legutóbb Szegedet „szerencséltette” olyan szélviharral, amilyenre a városban emberemlékezet óta nem volt példa. Hasonló rop­pant erejű légmozgás volt a kö­zelmúltban Komlón is - ami arra vall, hogy immár a Kár­pát-medence sem sorolható a szélárnyékos régiók közé. Nem véletlen, hogy a szélvé­szeknek a szakemberek női ne­veket adnak - mozgásuk, visel­kedésük ugyanúgy kiszámítha­tatlan, mint a szebbik nemé. Pe­dig születésük körülményeiről sok mindent földerített a tudo­mány. Létrejöttükben a Nap su­gárzása, melegítő hatása és a Föld forgása, a légkör súrlódása játssza a főszerepet. A szélfióka fejlődése egyebek közt attól függ, hogy a tengetek és a kon­tinensek között milyen hőmér­sékleti különbségek alakulnak ki. A magas hegyvonulatok, a nagy kiterjedésű erdők, a siva­tagok, méginkább a földünk 70 százalékát borító összefüggő vízfelületek, tengerek, óceánok szintén beleszólnak abba, hogy a szellőkből viharok lesznek-e vagy sem.i Közép-Európát három - a tengerek felől érkező - szélvi­har látogatja. A bóra, amely hi­deg, száraz északkeleti szél, s telente alakul ki az Adriai-ten­ger északi partvidékén. A kos­sava rendszerint az Al-Duna vi­dékén jelentkezik, délkeletről jön, és ha ereje teljében van, egyik percről a másikra megbé­nítja a vízi közlekedést. A si­rokkó pedig a Földközi-tenger meleg párás, déli irányú szélvi­hara. A vihar-típusok szakszerű megnevezésében egyébként ke­letkezési helyük a mérvadó. A közös „családi” név: ciklon, azaz szélvész. Ám ha a förgeteg bölcsője a Nyugat-Indiai szi­Fazekas Imre kertjében a Majális téri családi háznál getvilágban ring, hurrikán-, ha az Atlanti-óceán térségében, tornádó', ha Délkelet-Ázsia partvidékén, akkor tájfun a meg­jelölés. A legjelentősebb károkat 1961-ben okozta egy cik­lon-család: Alice, Beáta, Clara, Diana és Eszter mérhetetlen rombolást vitt végbe a Mexi­kói-öböl térségében. Századunk legtöbb halálos áldozatot köve­telő szélvésze, a Fifi volt. A Ka- rib-tenger felől érkezett Hondu­ras partjaihoz, 1974. szeptem­berében, óránként 170 kilomé­teres sebességgel, s tombolása nyomán 5 ezren vesztették éle­tüket, 60 ezrenhajléktalanná váltak. A hazai 160 kilométeres vi­harrekordot az 1988. augusztus 3-án Szarvas térségében mér­ték; a szegedi vihar ezt szeren­csére csak megközelíteni tudta, túlszárnyalni nem. sz. m. Komlón a Városgazdálkodási Rt. az önkormányzati tulajdonban lévő bérlemények kezelője. A bérleményekből befolyt összegek messze nem elegendők a lakások fenntartási és felújítási költ­ségeire, ezért a kérdés az augusztus 4-i testületi ülésen ismét napirendre kerül.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents