Új Dunántúli Napló, 1993. augusztus (4. évfolyam, 208-237. szám)

1993-08-24 / 230. szám

6 aj Dunántúli napló 1993. augusztus 24., kedd A rétisas az egyik legnagyobb testű ragadozó madár, Magyar- országon a Duna és a Tisza ártéri erdeiben költ. Szigorú véde­lem alatt áll. Fotó: Kovács Attila 240 aranygolyó Francia régészek arany­kincsre - 240 golyó formájú, darabonként 7,5 gramm, ke­reszttel jelzett gall aranyérmére - bukkantak burgundiai ásatá­saik közben. „Ez a legnagyobb aranykincs-lelet a XIX. század óta” - mondja Michel Dhenin, a francia nemzeti könyvtár érem­gyűjteményének vezetője. Az érméket már tavaly júni­usban megtalálták, de esetleges fosztogatók miatt óvatosságból eddig nem hozták nyilvános­ságra a szenzációs hírt. Az ér­méket egy fazékban tartották egy sensi gall parasztház tám­pillérében. Formájuk szokatlan a tudósok számára, összetételü­ket pedig még vizsgálni kell. „A XIX. századig nem létezett tiszta aranyból készült érme. Ha az érmékben nikkelt, kadmiu- mot vagy más fémet találnánk, akkor meg tudnánk határozni az eredetüket” - mondja Dhenin. Az ásatás helyén réges-rég élnek emberek. A régészek ta­láltak itt szerszámokat a kőkor­szakból, házmaradványokat a római-gall időkből és sírhelye­ket a Meroving-korból. Arany­érmékre azonban eddig még egyszer sem leltek. A gyógyulás titka: az örömmel végzett munka Van, aki gyakran betegeske­dik, s nem tud kilábalni a náthá­ból. Nem egyszer fejfájással éb­red, betelefonál, hogy otthon marad, olvas az ágyban, méri a lázát, tévét néz, édességet maj­szol. Már iskolás korában is az ágy volt a menedék, ürügy, hogy megússza a feleltetést Majd egy szép napon előlép­tetik, több a pénz, több a fel­elősség, sok a túlóra, az utazás. És valami megváltozik: immár nem betegeskedik, diéta nélkül is a súlyánál van, abbahagyja a dohányzást, rendszeresen tor­názik - és egész télen át elkerüli a meghűlés. Az amerikai egészségügyi statisztikai központ széles körű kutatást végzett a munka és az egészség kapcsolatának felderí­tésére. Ennek részeként Giorgio Piccinino, egy milánói kutatóin­tézet e témával foglalkozó pszi­chológusa így fogalmaz: „A munka meghatározza személyi kapcsolatainkat, befolyásolja társadalmi imázsunkat, de min­denekelőtt az önbecsülés felmé­résének nélkülözhetetlen esz­köze." Ha valaki úgy érzi, hogy nem tudja igazán érvényesíteni a ké­pességeit, ha nem jók a kapcso­latai a munkatársaival, nincse­nek sikerélményei, amelyek feldobják, akkor többnyire a pszichoszomatikus betegsé­gekbe menekül - ilyenek a mig­rén, a gerincfájdalmak, a fekély és a bőrbetegségek. Az amerikai kutatóintézet szerint az örömmel végzett munka „pozitív hatással van a személyiségre, segíti az embert abban, hogy jobb legyen és tö­rődjék az egészségével". Tehát: minél nagyobb a teljesítmény, annál kevesebb a táppénzen töl­tött napok száma. Természete­sen itt is óvakodni kell a túlzá­soktól, hiszen vannak a munká­nak valóságos megszállottjai, a stressz rabszolgái: nekik min­denképpen időt kell szakítaniuk arra, hogy sportoljanak, mérsé­kelni kell a dohányzásukat, a szerény ebédhez csak ásványvi­zet szabad fogyasztaniuk. Igaz, vannak olyan szakmák, ahol az egyhangúság és az una­lom veszélye fenyeget, de még itt is mód van arra, hogy az em­ber örömmel végezze azt, amit rábíztak. Zarándokvonat Róma-Lourdes-Czestochowa Czestochowat újjáépítik az olaszok Augusztus 15-én, vasárnap, Szűz Mária mennybe felvétele ünnepére értek a Jasna Góra-i (Czestochowa) pálos kolostorba az idei, 282. zarándoklat részt­vevői. Varsóból augusztus 6-án indult az embert próbáló, 200 kilométeres gyalogúira mintegy 8000 hivő, de számos zarándok - köztük magyarok - igyekezett ezekben a napokban a hires Fe­kete Madonna szentélyéhez Lengyelország más részeiből is. Az évenként ismétlődő czes- tochowai zarándoklatot a pálos szerzetesrend szervezi. Ez az egyetlen magyar alapítású mo- nasztikus közösség több évszá­zada meggyökeresedett Len­gyelországban. Magyarorszá­gon a szerzetesrendek működé­sének újra engedélyezése óta Márianosztrán, Pécsett , a gel­lérthegyi Sziklakápolnában és Pécsett találtak otthonra a „fe­hér barátok” , a pálosok. A leg­első czestochowai zarándokla­tot 1711-ben tartották, hálaadá­sul egy borzalmas pestisjárvány megszűntéért, amely megtize­delte az akkori Varsó lakossá­gát. A lengyel sajtó nemrégiben hirt adott arról, hogy az olasz Team nevű vállalat augusztus 26-án közzéteszi a Czesto­chowa újjáépítésére vonatkozó terveit. A világhírű kegyhelyet évente 11 millió zarándok és tu­rista keresi fel a világ minden tájáról, és a növekvő igényekkel a város elavult infrastruktúrája már egyáltalán nem képes lé­pést tartani. 17 szállodája csak minden ötödik vendéget tud be­fogadni, kevés az étterem és az egyéb olcsó étkezőhely is. Az olaszok a hírek szerint korszerű zarándokközponttá fejlesztik Czestochowát. Ebben benne foglaltatik a helyi infrastruktúra és a városi közlekedés tökélete­sítése is, amely mintegy 350 millió dollárba kerülne. A lengyel közlekedési mi­nisztérium szóvivője nemrég bejelentette, hogy a miniszté­rium egyik államtitkár-helyet­tese tárgyalásokat folytatott az olasz fővárosban egy Róma- Lourdes-Czestochowa között közlekedő zarándokvonat, az úgynevezett Pendolino létreho­zásáról. A vonat a tervek szerint október közepén indul próbaút- jára a Róma-Katowice-Czesto- chowa-Varsó-Gdansk útvona­lon. Boguslav Liberadzki len­gyel közlekedési miniszterhe­lyettes közölte, hogy egy len­gyel-olasz kormánybizottság szeptember 10-én fogja megvi­tatni a Pendolino pénzügyi vo­natkozásait. A végső döntés szeptember közepére várható. A költségeket - mintegy 600 000 dollárt - az olasz kormány fe­dezné. A Pendolinót a Lengyel Ál­lamvasutak rendes járatai közé iktatnák, de sebessége elérné az óránkénti 180 kilométert. Ezért kocsijait különlegesen tervez­nék meg, hogy a maximum 160 kilométeres sebességgel robogó szerelvényekhez szokott len­gyel sínpályák is elbírják őket. Kovács Péter 1993 szeptemberében II. Já­nos Pál pápa Litvániába látogat és felkeresi a mitikus eredetű keresztek hegyét. A legenda szerint e helyen litván ősök kollektív öngyilkos­ságot követtek el, mert elvesz­Az átültetésre váró emberi szervek beszerzési árában nehe­zen érthető módon óriási kü­lönbségek tapasztalhatók. Ro­ger Evans, a Mayo-klinika ku­tatóorvosa az Amerikai Orvosi Kamara lapjában (Journal of the American Medical Association) azt írja, hogy a vesék ára 682 és 87.500 dollár között mozog. Evans az Egyesült Államokban végzett szervátültetések 28,7 százalékának alapján megálla­pította, hogy egyes átültetést végző kórházak a betegeik szá­mára kiállított számlákban 200 százalékos beszerzési költséget számítottak fel. Hasonló a hely­tettek egy csatát. Az ellenség, a monda szerint, annyira meg­döbbent a tömeges áldozattól, hogy kivonult Litvániából. Azért, hogy őseikről megemlé­kezzenek, a litvánok elkezdték a keresztek felállítását a dom­bon Domatai faluhoz közel. zet sok európai intézményben is. Költség-áthárítások akkor történnek, amikor a kórházak a fizetni nem vagy csak részben tudó páciensek miatt elvesztett anyagiakat úgy igyekeznek pó­tolni, hogy egyéb szolgáltatá­saik díját megemelik. Evans alaposabban tanulmá­nyozta a szerv forgalmazását, mivel az amerikai egészségügyi minisztérium már két ízben fog­lalkozott ezzel a témával, töb­bek között a veseellátási költsé­gek "aggasztó" növekedése mi­att. Az eredmény - az elszámolt költségkülönbségek óriási mér­Ennek a különleges helynek még az is érdekessége, hogy a szovjet kommunisták 1961 és 1975 között megpróbálták fel­számolni, de sikertelenül. Vala­hány keresztet elszállítottak nappal, éjszaka pontosan annyit helyeztek vissza. téke meghökkentő. 1992-ben 16.475 főszervi átültetést vé­geztek Amerikában, ezek közül 10.108 veseátültetés volt. A vese-beszerzési költségek 682 és 87.629 dollár között mozog­tak, a középár 12.629 dollár. Egy-egy szív ára 390-től 60 ezer dollárig teijedt, az átlagár 12.578 dollár. Máj: 4775- 65.652 dollár, az átlag 16.281 dollár. Szív és tüdő együttesen: 5149-38.000 dollár, középár 12.028 dollár. A Clinton kormányzat - ért­hetően - most az egész Egyesült Államokra kiterjedő vizsgálatot rendelt el az ügyben. Cölöpvár A turisták mostantól Sa- int-Sylvain d’ Anjou-ban (Nyu- gat-Franciaország) ezer éves tervek alapján épült cölöpvárat láthatnak: a régészek egy kora középkori „Chateau a motte” mását építették fel. Lovagvára­kat felvonóhidakkal, bástyákkal és vastag védőfalakkal Európá­ban először Kr. után 1000 körül építettek. A kora-középkorban Európa-szerte a kis cölöpvárak voltak elterjedve. Annak idején a hűbérurak va­lamilyen természetes domb kö­rül árkot ásattak, s a kitermelt földdel még jobban feltöltötték a dombot. Egy cölöpsorból álló első fal védte a dombot, a domb tetején pedig egy második fal oltalmazta a fából épült torony­házacskát, amiben a hűbérúr élt. Gilbert Boisbouvier archeo­lógus vezetésével mesterembe­rek most egy ilyen „Chateau a motte”-ot építettek. Tízezer voltos áramütés Tízezer voltos áramütés ért szombaton két vakációzó fran­cia férfit, amikor a Francia-kö- zéphegységbeli Besse-en— Chandesse település közelében egy magasfeszültségű vezeték­ről le akarták szedni fennakadt papírsárkányukat. A két negyven év körüli sár­kányeregető alumíniumlétrát támasztott a nagyfeszültségű villamos vezetéket tartó oszlop­nak. Egyikük felmászott, majd a magasban áramütés érte: a férfi tízméteres magasságból zuhant le. Sógorát, aki a földön a létrát tartotta, ugyancsak megcsapta az áram. Mindkettőjük túlélte az áramütést, de súlyos sérülé­sekkel kórházba szállították őket. Szervátültetések Bartels, az Oscar-díjas kartellkirály Nyolcvankét új szálloda Csillagháborús csalás Az amerikaiak 1984-ben csa­lárd „csillagháborús” kísérlettel késztették a szovjeteket több tízmilliárd dolláros kiadásokra jelentette szerdán a The New York Times. A lap magukat megnevezni nem kívánó kor­mánytisztviselőket idézett arról, hogy az űrvédelmi rendszer ki- fejlesztésénél ismételten nem sikerült védő-rakétával lelőni interkontinentális rakétát, erre megrendezték a sikert: a két ra­kéta rádió-rendszerét össze­hangolták, így a telitalálat biz­tos volt.A manipulációval nem­csak a szovjeteket tévesztették meg, hanem az amerikai tör­vényhozást is, amely kezdettől vonakodva támogatta az űrvé­delmi program kiadásait. A „si­keres” kísérlet adatait a kong­resszus zárt, a képviselőket tá­jékoztató ülésein is felhasznál­ták, hogy megkapják a szüksé­ges költségvetési forrásokat.-Húsz éve élünk együtt és azóta arról álmodom, hogy a férjemet egyszer elviszem nya­ralni. Még akkor is, ha tudom: ez nála legfeljebb annyit jelen­tene, hogy ül az árnyékban és gazdasági szaklapokat olvas. A francia-kanadai hölgy, aki ezt mondja, Rachel asszony, az új német-amerikai hotellarály Jürgen Bartels hitvese. A ma 52 éves férfiú a brémai Park Ho­telben kezdte a szállodaszak­mában szokásos módon, londi­nerként. Ma a Radisson-hotel- lánc vezetője, akitől kileli a hi­deg a Hiltont, az Intercontinen­talt és a többi, nem akármilyen, riválist. Okkal. Amikor Jürgen Bartels tíz esztendeje elfoglalta modem bársonyszékét a menedzsment élén, a cég a szálloda-rangsor 98. helyén állt, ma a hetedik és nyomulása a jelek szerint meg­állíthatatlan. „Van, aki bélyeget gyűjt - mondja Bartels -, én szállodákat. S gyűjteményemet átlag nyolc naponként gyarapí­tóm egy új szerzeménnyel.” A legutóbbi szerzemény a ke­let-berlini Palasthotel. Ő nyi­totta meg Moszkvában - már 1991-ben - az első amerikai ve­zetésű szállodát, a Radisson Szlavjanszkaját, amelyet a len­gyelországi Scsecsinben, majd az immár független Rigában követte egy-egy luxusszálló. A szakma nemzetközi maga­zinja, a „Hotels” tavaly Bartelst választotta „a világ legjobb szállodásává”, 1988-ban pedig - az első német származású amerikai üzletemberként - megkapta a legjobb menedzse­reknek járó szakmai Os- car-félét, az Annual Business Leadership Awardot (az esz­tendő legjobb üzleti vezetőjé­nek járó elismerést). A 308 tagú, összesen 73 276 ágyas Radisson hotellánc az ötödik legnagyobb amerikai magánvállalkozás, a Carlson Companies része. A mamutcég alapítója, Curt Carlson 1983-ban sajátkezűleg hozta Jürgen Bartelset Minneapo- lisba, hogy átvegye a szál­loda-óriás kormányrudját. Elő­zőleg a hatszáz hotellel rendel­kező Ramada-láncot igazgatta. Amikor megegyeztek, az új nagyfőnök azt ígérte a még na­gyobb főnöknek, hogy az első tíz évben a cég forgalmát húsz százalékkal emeli. Nos, a kon­szern hotel-részlegének bevé­tele 1983-ban, amikor Bartels belépett 0,6 milliárd dollár, 1992-ben pedig 2,8 milliárd dollár volt..Sikerének titka egy méltatója szerint az, hogy „két nemzet legjobb tulajdonságait egyesíti és testesíti meg: az őszinte vendégszeretet amerikai szívélyességét és a legapróbb részletekre is odafigyelő német alaposságot”.- Van benne valami - kom­mentálja a számára igencsak hí­zelgő ítéletet a hotelkirály -, mert az igényes vendégrétegnek nem elég a széles mosoly, ha­nem az is fontos, hogy az evő­eszköz pontosan egy ujjnyira legyen az asztal szélétől. Félnek a merényletektől Firenzében egész utcákat zárnak le, parkolási tilalmakat vezetnek be és korlátokat állíta­nak fel a legjelentősebb műem­lékek környékén, hogy megvéd­jék őket a robbantásos merény­letektől. Hasonló intézkedése­ket terveznek Rómában is. Fi­renzében már augusztus végén életbe lépnek a forgalmi korlá­tozások nyolc kiemelt helyen, így a dóm környékén, a San Marco, a San Lorenzo, a Bar- gello, a Santa Croce, az Aka­démia, a Medici-palota körül és a Carmine téren. Az intézkedé­sek következtében a város elve­szít legalább 100 parkolóhelyet. Rómában várhatóan csak az ősszel foganatosítanak a firen­zeihez hasonló rendszabályo­kat. Már korláttal vették körül a Szent Pál székesegyházat, amely a második legnagyobb templom Rómában. A litvániai „mitikus eredetű keresztek hegye”

Next

/
Thumbnails
Contents