Új Dunántúli Napló, 1993. augusztus (4. évfolyam, 208-237. szám)

1993-08-23 / 229. szám

1993. augusztus 23., hétfő új Dunántúli napló 3 Kocsmáros-harc Dunaszekcsőn Dunaszekcsőn áll a bál. No, nem nagy bál, egyelőre csak ki­csi - a kocsmárosok között tört ki, méghozzá egy engedéllyel kapcsolatban. Bárhol kitörhetett volna. A vita alapját ugyanis egy olyan IKM-rendelet képezi, mely az egész országban ér­vényben van, s itt-ott még al­kalmazzák is. A történet lényege nagy vo­nalakban: Nédó Péter, a helyi kocsma vezetője két és fél évvel ezelőtt pályázatot szeretett volna be­nyújtani egy önkormányzati tu­lajdonú helyiségre, mondván, az értékesítésre meghirdetett épületben szórakozóhelyet sze­retne létesíteni. Az önkormányzat a' 9/1991 .(IV.26.) számú IKM rendeletre hivatkozva vissza­utasította az ajánlatot. A rende­let szerint ugyanis iskola 200 méteres közelében szeszes italt árusítani nem lehet. Mint a fiatal kocsmáros mondja, egyetértett a döntéssel - a törvény az törvény, minden­kire vonatkozik. Ami a baja az az, hogy most úgy tűnik, mégsem egyformán érvényes ez mindenkire. Történt ugyanis, hogy egy tanárokból álló (!) betéti társa­ság nem régen bérbe vett egy, az iskolától alig ötven méterre lévő épületet, mely büféként üzemel ugyan, mégis árulnak benne szeszt. Az engedélyük viszont - egyezve az IKM-rendeletben foglaltakkal - tiltja ezt. Nédó Péter szerint mindez csupán azért lehetséges, mert a bérbe­adó - aki máskülönben az isko­laigazgató felesége - a képvi­selő-testület tagja, s az önkor­mányzat vele nem akar vitába keveredni. Eddig a tények, me­lyeket Hegedűs György, a du- naszekcsői önkormányzat jegy­zője is megerősített.-Azon kívül, hogy bírságo­lunk, semmit nem tehetünk - mondja. - Nédó úr nem csak nekünk, hanem a Fogyasztó- védelmi Felügyelőségnek is bejelentést tett, tudomásom szerint ők is felszólították már a Gesztenyés Büfé üzemelte­tőit, hogy hagyjanak fel a szesz kimérésével, s meg is büntették őket. De ennél to­vább nekik sem terjed a hatás­körük. Mint a jegyző mondja, a helyzet gyakorlatilag úgy áll, hogy bezáratni nem tudják a büfét, kizárólag csak bírsá­golni, s amennyiben az üze­meltetőknek egy esetleges bün­tetés-sorozat ellenére is megéri a szeszárusítás, úgy senki nem akadályozhatja meg őket eb­ben. A szóban forgó büfé aszta­lánál egyébként ottj értünkkor is söröztek a fiatalok. Bán Ka­talin, a fiatal elárusító kérdé­sünkre, hogy mit szól a szeszá­rusítás miatti „akciókhoz”, csak annyit mondott, hogy en­gedélyük szerint a büfé elvi­telre kiadhat szeszt, viszont, ha a vendégek saját felelőssé­gükre felbontják azt és a büfé asztalánál elfogyasztják, a személyzet semmit sem tehet. Máskülönben, a büfé érde­kében aláírásgyűjtés kezdő­dött, s össze is jött vagy két­száz támogató szavazat annak érdekében, hogy a Geszte­nyésben is lehessen sört, bort és pálinkát fogyasztani. A jegyző a napokban elutasította a kérelmet. Pauska Külföldi magyarok tanácskozása Kölcsönösen mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy ne vesszék el a magyarság számára a külföldön élőkben rejlő erő. Mindennapi apró munkával és a megoldások ke­resésével kellene előmozdítani a külföldön élő magyarok haza­térését - hangsúlyozza az a do­kumentum, amelyet szombaton a késő éjjeli órákban fogadtak el a Magyarok Vilászövetsége és a Recski Szövetség hívó szavára összegyűlt külföldön élő ma­gyarok képviselői és a hazai vendéglátók. A résztvevők szükségesnek tartják a szerve­zett hazatelepülés intézményes, jogszabályi és pénzügyi feltéte­leinek, kereteinek kidolgozását. A részt vevő szervezetek - az MVSZ, a Recski Szövetség, a Történelmi Igazságtétel Bizott­sága, a Politikai Elítéltek Szö­vetsége 1945-1956, a Magyar Nemzeti Ellenállási Szövetség - képviselőinek nem állt szándé­kában semmilyen új szervezet létrehozása. Még mindig ég a borókás Továbbra is nagy erőket köt le a Kiskunsági Nemzeti Park­ban keletkezett tűz megféke­zése. Bocsa térségében a boró­kás kapott lángra augusztus 18-án. A mentési munkálatok­ban bevetettek rendőrségi heli­koptereket, légi felderítéseket is végeztek. Tíz tűzoltófecsken­dőből zúdul a víz az égő növé­ny ezetre. A mentésben c^áz ka­tona, valamint az erdészet mun­katársai is részt vesznek. Tíz centivel magasabbat, mint a szomszéd A műemlék épületben lakás gondjai Hogy műemlék épületben lakni jó vagy rossz, nehéz meg­ítélni, hiszen nyilvánvalóan vannak előnyei és hátrányai is. Hogy pontosan mit is jelen ez, azt Levárdy Henriettétől, az Or­szágos Műemlékvédelmi Hiva­tal területi főfelügyelőjétől kér­deztük.- Aki műemléképületben la­kik, annak tudomásul kell ven­nie, hogy egy adott értékkel rendelkezik, amely az építészeti kultúra része, és ezeket védeni kell. Magyarországon, főleg fa­lun, nemigen tudják ezt érté­kelni. Ott az a tendencia, hogy akkor vagyok igazi falusi lakos, ha szétverem a házamat, és épí­tek egy olyat, amilyet két or­szággal odébb építettek, és tíz centivel magasabbat, mint a szomszéd.- Persze vannak gyönyörű, tornácos épületek, amelyekben ma nemigen lehet lakni.-Az a forma, ahogy ezek eredetileg épültek, a mai viszo­nyoknak nem felel meg. Mi nem is azt akarjuk, hogy az emberek a földes padlós, konyha nélküli, fürdő nélküli lakásban éljenek, de szeret­nénk, ha a ház jellege megma­radna. Nem kell tehát félni at­tól, ha valaki műemlékben la­kik, abban ugyanolyan jól, kor­szerű körülmények között lehet élni. Vannak többletköltségek, de ebben mi sokszor megpró­bálunk segíteni. A falusi épüle­teknél még egyszeri helyreállí­tási támogatást is tudtunk adni, és van évi rendszeres támoga­tási összeg is, ami arra jó, hogy ki lehessen meszelni az épüle­tet, vagy kicserélni néhány cse­repet.- Hány műemlék van a régi­óban ?- Baranyában nyolcszáz, Tolnában kétszázötven, So­mogybán ötszázötven.-Ez a szám növekszik vagy csökken?- Szeretnénk, ha nőne. A te­rületet járva úgy látjuk, hogy többnyire nemcsak egy épület az ami védendő, hanem azok­nak mindig van környezetük, amely védelemre szorul. Re­méljük, hogy az új műemléki törvény erre lehetőséget is ad.-Hány évesnek kell lennie egy épületnek, hogy műemlékké válhasson?- Erre nincs szabály, csak annyi, hogy azt az épületet, amelynek a tervezője még él, nem szoktuk műemlékké nyil­vánítani.- Halála másnapján már lehet?- Elvileg,igen. A kortárs építé­szeti emlékeket az védi, hogy az építész még él. Életében az épü­letbe való beavatkozás elvileg csak az ő engedélyével történ­het. Cs. L. Sugárkeze éssel az élelem Kórokozói ellen Veszélyes gyógy teák? Egyre gyakrabban látható a felirat különböző fűszereken és gyógyteákon: sugárkezelt. Vannak, akik már most riadtan találgatják, vajon a röntgensu­gárzás hatásának kitett termé­kek fogyasztásával nem károsít­ják-e meg az egészségüket. A kételyek nyomán indulva jutottunk a Compack Douwe Egbert Rt. minőségbizosítási osztályára, ahol Kozákné Vá­rnái Magdolna elmondta:- Sugárkezelést csak olyan esetben végeztetünk, ha az áru­nak valamilyen mikrobiológiai jellemzője magasabb az előírt­nál. Ilyen volt utóbb a külföld­ről bejött bors, kömény, mustár. Ez egy csírátlanító eljárás, ami nem káros az egészségre. A kezelést az Agroster Besu­gárzó Rt. végzi. Az igazgató, dr. Kálmán Béla sietett meg­nyugtatni, hogy a besugárzott élelmiszer maga nem válik su­gárzóvá. Egyébként kobalt 60-as radioizotópot használnak. A gamma-sugár dózisáról nem beszélt, szerinte az adat félreve­zető lehetne, hiszen amitől egy ember már földobná a talpát, at­tól egy halom krumplival még nem történik baj.-Az eljárás világszerte is­mert - folytatta. - Elterjedt a szalmonella miatt a baromfibe­sugárzás, de mi kezeltünk így burgonyát például Szentlőrinc- nek, fűszereket, teákat a Com- pack-nak, a Bioaromának, koz­metikai alapanyagokat a Cao­lának, paprikát a faddi terme­lőknek, dolgoztunk a volt bara­nyai húsipari vállalatnak, de a Medicornak is. A gyógyászati termékek, tűk, fecskendők, gu­mikesztyűk legalább 80 száza­léka besugárzott. Az élelmisze­rek sugárkezelése egy 1973-ban beindított nemzetközi prog­rammal indult. Az is kérdés, hogy miért kell egyáltalán bármilyen fertőzött élelmiszert sugárkezelni, ahe­lyett, hogy egyszerűen kidob­nák. Egy háziasszony ezt tenné, de egy cég, amelyiknek nagy pénze fekszik a termékben, in­kább sugaraztat. Máskor a keze­lés azért kell, hogy a forgal­mazó tovább tárolhassa az árut, ne pusztuljon a nyakán. Annak a hétköznapi embernek viszont, akit nem üzleti szempontok ve­zérelnek, hanem csak az egész­ségét szeretné megőrizni, nem a tárolás a legelső szempont. Úgy hírlik, Németországban és Nagy-Britanniában már tör­vény tiltja a módszer alkalma­zását. Az USÁ-ban 30 év 413 vizsgálatából csak 1 százalék utalt teljes biztonságosságos­ságra. Takahashi Kosi japán or­vos elemzése szerint pedig a be­sugárzott burgonyától nő a ha­landóság, a búzától elváltozá­sok jöttek létre a fehérvérsej­tekben, a kezelt hagyma ivar­szervi elváltozásokat okozott, a besugárzott rizs pedig zavarokat keltett .több belső elválasztású mirigy működésében, és rákos daganatok növekedését is elő­segítette. Hogy hol az igazság? Nem jutottunk el odáig. Ha vannak is információk, csak részlegesen hozzáférhetők ... H. I. Gy. Lassú volt a lopott cipő Öt román állalmpolgárságú férfit vett őrizetbe a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság, mert vasárnap hajnalban a pécsi utcán megtámadtak egy 17 éves fiatalembert. Elvették karóráját, nyakláncát, de messzire a fiúról leszedett sportcipővel sem tud­tak futni. Az innenső part M essze meg az innenső part. Pedig egy röpke pillanatig úgy érezhettük, ha­zaérkeztünk. Baj van ezzel a hazaérkezéssel. Azok hazaér­kezésével, akik eddig is itt laktak, ezen a földön, ebben az országban, de valahogy nem érezték, nem érezhették magukat otthon. Otthon is voltak, meg nem is. Ezt a tu­datzavart egy időben divat volt identitászavarnak ne­vezni és ugyancsak divat volt célozgatni bizonyos korokra, országokra, ahol ki-ki szaba­don vállalhatja önmagát, azaz bőre színét, hitét, világlátását, meggyőződését, vonzalmait és ellenszenveit. Valamiféle túlsó parton él­tünk, szüntelenül vágyva az innensőre, valami örökösen elválasztott bennünket igazi hazánktól. Mindannyian megértik ezt, akik születésük „rossz időpontjára” gondol­nak és akiknek e dátum elhi- bázottsága révén az a túlsó part jutott. De ott is élni kel­lett! És az az élet is élet volt. Azt az életet is - akár mint „talált tárgyat ” - lehetett tisz­telni. Azt az életet is lehetett becsülettel élni. Ott is lehetett tudatosan törekedni emberies célok felé. Lehetett tudatosan akarni és művelni is a jót. Persze lehetett hódolni a go­nosznak is. Most, az innenső partra történt hazatérés után ki- nek-kinek magának kell el­dönteni, mi van a mérleg ser­penyőjében. Kinek-kinek magának kell megfejtenie a túlsó part, a túlsópartiság rej­telmeit. Kinek-kinek magá­nak kell számbavenni és ele­mezni azokat a csapdákat, amelyekbe beleesett és ame­lyeket sikerült elkerülnie. So­káig tart még, amíg szellemi­leg és lelkileg is megbirkóz­hatunk ezzel a „túlsópartiság- gal”. De valójában tényleg haza- értünk-e. Valóban Szent Ist­ván földje, órszága-e az, amit magunk körül tudni, látni vé­lünk? - érvényesül-e az ő akarata, amit fiához intézett intelmeiben eképpen fogal­mazott meg: „kérlek, paran­csolom, hogy mindenütt és mindenekben kegyességgel járván, fedezd bé kegyelem­mel nemcsak a te atyafiaid és rokonságod, avagy a főembe­reket, hadnagyokat, gazdago­kat, vagy a szomszédokat és a haza lakosait, hanem az ide­geneket és minden embert is, valaki te hozzád jövend, mert a kegyesség jótéte vezérel a fő boldogságra.” Azt hiszem, ez a föld még nem az a föld, amelybe nagy királyunk eme magvakat hullatta. Azt hi­szem, ez a part még nem az innenső part. Itt most gyűlöletre szólíta­nak. Itt most bűntudatot ger­jesztenek. Bűntudatot például azért, mert oda születtél, a túlsó partra. Bűntudatot azért mert rossz helyen és rossz időpontban láttad meg a nap­világot. Ezáltal itt is vagy, meg nem is. Ez is egy „túlsó part” lenne? egy „túlsóparti” lét? Muszáj identitás-zavarral? Ez se lenne hát a hazánk, ami el­fogad és befogad bennünket? Ez se lenne elég, ez az ingyen történt, nem várt szerencse? Ez az ölünkbe hullott törté­nelmi kegy! A megtérés nem remélt lehetősége? A rövid úton történő megigazulás fel­kínálása! Mit lehetne még a e földön elérni? Mi kellene még azon túl, hogy száraz lábbal keltünk át a folyón? Azon túl, hogy végre megleltük az innenső partot? Hogy van hazánk, és a magunk urai vagyunk. Van egy közeli ismerősöm, aki még a „túlsó parton” többször emlegette: - de jó az olaszoknak. Mert ott egy­szerre lehet valaki vallásos, istenhivő, és lehet akár kom­munista, azaz az akkori olasz kommunista párt tagja is. Ná­lunk viszont, még egyházi szertartáson se vehetsz részt, legyen az keresztelő, esküvő, vagy akár temetés... ­mondta. Ismerősöm hordozott magában egy bizonyos hitet, amely átjárta életét, de ezt a hitet mélyen magába rejtette, és nem beszélt róla senkinek. A minap több, különféle egyházi szertartáson is részt vett. Nem betévedt, éppen „arrajáróként”, hanem tudato­san kereste fel az istentisztele­teket. Arra gondolt, hátha ki­tárul előtte egy kapu, megnyí­lik egy ösvény, amelyen be­léphet és amelyen elindulhat egy - egész élete során kere­sett - irányba, és szel­lemi-lelki segítséget talál, kap egyre nehezedő életéhez. Az egyik helyen a pap arról beszélt, hogy az igazi hit nem tolerálja az olyanokat, akik a maguk képére formált istenek­kel alkudoznak. Nem az az Is­ten, akiben az ilyen emberek hisznek. Istenhez csak az egy­házon keresztül vezet út. A másik helyen a tisztelendő az Istennel való üzletkötésről be­szélt. Most divat is a vallásos­ság - mondta és sokan üzletet látnak abban, hogy Istennel próbálnak kiegyezni. De vajon köthetnek-e jó üzletet, mivel a remélt haszon nem jelentkezik máról-holnapra. Kirekesztő hangot vélt hal­lani mindebben. Hiszen nem nagy dolog-e az önmagában, hogy egy ellehetetlenült kor­ban valaki egyáltalán valami­féle szellemi emelkedettséget istenségképet alakított ki, és hordozott magában? Nem ér­ték-e az, ha valaki egyáltalán keres? Elindul keresni. Mert aki keres, az talál... És nem kell-e valahol elkezdeni? És nem jobb-e a későn, mint a soha? Széttárta a karját: - nem akarnak befogadni - mondta. - Nem értem. Nem értem. A z innenső part fizikai ér­telemben vett birtokbavé­tele jóllehet megtörtént. Ám mégis messze még, messze még az a bizonyos innenső part. Azaz: a haza. Bebesi Károly Jó tanácsok kisiskolások szüleinek (Folytatás az 1. oldalról) a sötétedés után véget érő isko­lai rendezvényekről, különfog- lalkozásokról, edzésekről haza­térő gyermekek kísérését, ne hagyják egyedül a gyermekeket a lakásban és ne engedjék meg, hogy idegenekkel beszélgesse­nek otthon telefonon. Ennél is súlyosabbak a gyer­mekek ellen elkövetett szexuális bűncselekmények. Problémát je­lent ezzel kapcsolatban az is, hogy a gyerekek nagy része nem részesül szexuális felvilágosítás­ban, a veszélyt nem ismerik fel, illetve hibásan reagálnak. Az el­követők szinte kizárólag férfiak, akik gyakran a szomszédból vagy az ismeretségi körből ke­rülnek ki. Ez gyakoribb, mint a közismert, beteges hajlamú cuk­rosbácsik által elkövetett szexuá­lis bűncselekmények. Az elkövetők gyakran pótol­ják azt a gyengédséget, amelyet a gyerek otthon nem kap meg, különböző ajándékokkal ked­veskednek, kihasználják azt a nevelési beidegződést, hogy a felnőtteknek mindig szót kell fogadni. A gyerekeket szexuális felvi­lágosítással, konkrét példák fel­sorakoztatásával lehet védeni, hiszen olyantól óvni, amiről fo­galmuk sincs, értelmetlen. Fog­lalkozik a füzet még a gyermek elleni erőszak különböző formá­ival, a veszélyeztetéssel, a testi sértéssel és az emberöléssel. Ezekben az esetekben az elkö­vetők legtöbb esetben nem is­meretlen tettesek, hanem hozzá­tartozók, szülők, gondozók, ne­velők. A füzetecske nemcsak a kü­lönböző gyermek elleni bűncse­lekmények fajtáit és elkerülésé­nek módozatait ismerteti, ha­nem azok bekövetkezése ese­tére is tanácsokat ad, mit te­gyünk, hová forduljunk segítsé­gért. Cs. L. Tornácos ház az Ormánságban Fotó: Szundi György

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents