Új Dunántúli Napló, 1993. augusztus (4. évfolyam, 208-237. szám)
1993-08-21 / 227. szám
1993. augusztus 21., szombat aj Dunántúlt napio 11 Kié lesz a 102 frekvenciasáv? Tárcaközi bizottság dönt a kérelmekről Szeptember közepén közzéteszik a listát A frekvenciagazdálkodásról szóló törvény alkotmányellenességének vizsgálata során az Alkotmánybíróság felhívta a kormány figyelmét, hogy 1993. július 31-ig rendeletben határozza meg azokat az ismérveket, illetve szabályokat, amelyek alapján a nem kereskedelmi, helyi rádió- és televízióműsorok készítésére szóló stúdióengedélyeket, a rendelkezésre álló frekvenciát meghaladó számú igénylő között elosztják. Az elmúlt évek során a Frekvenciagazdálkodási Intézethez mintegy 450, a Művelődési Minisztériumhoz további 150 kérelem érkezett be. A kérelmek alapján, különös tekintettel a harmincezer lakosnál nagyobb helyekről érkezett igényekre, az intézet felméréseket végzett és nemzetközi egyeztetés után első lépésként 102 frekvenciát jelölt ki erre a célra. A jelentkezéshez forma- nyomtatványt adnak ki, amely 17 kérdést és több alkérdést tartalmaz. Ezekben részletesen be kell számolni a stúdió dolgozóinak képzettségéről, szakmai gyakorlatáról, mennyi kiadást és bevételt terveznek, ha lesz ráfizetés, ki fedezi azt? A helyi stúdiók, ha közpénzből élveznek támogatást, adásidejük 10 százalékáig, ha nem akkor 20 százalékáig közölhetnek hirdetéseket. A minisztérium igyekszik az előkészületi munkákat még augusztusban elvégezni, és legkésőbb szeptember közepéig közzé teszik a frekvencia-listát. A szerkesztés tartalmi részére ugyanazok a szabályok érvényesek, mint bármelyik írott, vagy elektronikus sajtóra. Az elhangzott műsort a szerkesztőség állítja össze és azért felelősséget is kell vállalnia. A korábban kiadott kábelrádiók és kábeltelevíziók engedélyét a frekvencia-szabályozás nem érinti, azok az engedélyükben feltüntetett határideig érvényesek. A frekvenciát természetes, vagy jogi személyek, társaságok is igényelhetnek, ami azt jelenti, hogy mindenki számára nyitva áll a lehetőség. Miután ezideig több forma- nyomtatvány beérkezését várják, mint amennyi frekvencia kiosztható, a művelődési miniszter tárcaközi bizottságot állít fel a kérelmek véleményezésére. Az engedélyezésért - miután ez igazgatás jellegű szolgáltatásnak minősül - a kérelmek benyújtásával együtt díjat kell fizetni, amelyet a befizető akkor sem kap vissza, ha kérelmét nem tudják teljesíteni. A díjtétel 40 000 forint. Aki több frekvenciára tart igényt, valamennyiért külön fizeti az illetéket. (koós) Baranyában az irányzat változatlanul csökkenés 1993 első hat hónapjában 6821 lakást építettek, ami 7 %-kal több, mint 1992 hasonló időszakában - jelenti a Központi Statisztikai Hivatal. Ez jelentős változás az elmúlt évekhez képest, hiszen eddig - az éves lakásépítkezésekhez hasonlóan - a folyamatos csökkenés volt a jellemző. 1990-ben 5, 1991-ben 16, az elmúlt évben pedig 37 százalékkal volt kevesebb az első félév lakásépítése az előző év azonos időszakánál. Az első negyedévben tapasztalható tendencia 1993-ra az éves lakásépítés enyhe növekedését valószínűsíti, megszakítva az 1985 óta tartó folyamatos csökkenést. A kiadott új építési engedélyeket regisztráló adatgyűjtés is alátámasztja az előbbi megállapítást: a második negyedévben 4675 építési engedélyt adtak ki, ami az előző negyedévhez képest 25 százalékos növekedést jelent. Ez az emelkedő tendncia mellett természetesen az építkezések elkezdésének szezonális jellegét is mutatja. Az eddigiekben vázolt javuló tendenciák értékét nagyban csökkenti, hogy a lakásépítés enyhe élénkülése gyakorlatilag csak a fővárosra és Pest megyére jellemző. Budapesten több mint háromszor annyi lakás (1360) épült az első félévben, mint 1992 azonos időszakában. Pest megyében pedig 34 százalékos az emelkedés (965 lakás). Ez a jelentősebb emelkedés azonban igen alacsony bázison valósult meg, így egy-két nagyobb építkezés beA lakások legnagyobb része idén is önerőből épült fejezése már jelentős százalékos javulást eredményezett. Négy megyében az építkezések stagnálása jellemző (Bács-Kiskun, Hajdú-Bihar, Nógrád, Vas megyék) a többi megyében pedig kis mértékű vagy jelentős csökkenés következett be. Baranya, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Győr-Moson-Sopron, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Ko- márom-Esztergom megyékben 25-30 százalékkal csökkent a lakásépítés 1992 hasonló időszakához képest. Összességében tehát az egyes településtípusok közül csak Budapesten van növekedés. a községekben stagnált, a többi városban pedig 16 százalékkal csökkent az elkészült lakások száma. Az elkészült új lakások 83%-át - 5636 lakást -, természetes személyek (a lakosság) építették. Ez az arány megfelel az 1992 első félévinek, mint ahogyan továbbra is jelentéktelen az önkormányzati lakásépítés: mindössze 66 lakás épült az első félévben ilyen forrásból. Némileg növekedett a Fotó: Szundi György gazdasági szervezetek által épített lakások száma, arányuk azonban változatlanul alacsony: 13%. A fővárosban 860 lakást természetes személyek (a lakosság) épített és 491 a gazdasági szervezetek által épített lakások száma. Az előbbi két és félszerese az előző év hasonló időszakában regisztrált értéknek. A fővárosi lakásépítés gyors emelkedése ebből és a gazdasági szervezetek által épített csaknem 500 lakásból adódik, amelyek az előző év azonos időszakában mindössze 33 lakást adtak át. Fordulat a lakásépítésben? 1 0 Amikor leszáll az ej. a wu magosok telEÚJT V/ZE3 TÖMLŐKBE KAPASZKODVA ÚSZTAT /jak at A Eoj-You. Attila tekveezvalt.
