Új Dunántúli Napló, 1993. augusztus (4. évfolyam, 208-237. szám)

1993-08-21 / 227. szám

1993. augusztus 21., szombat aj Dunántúli napló 3 Megyei Szent István napi ünnepség Bolyban A falu 900 éves évfordulóját is ünnepelte Bolynak, mint falunak létét, az első írásos dokumentumtól, Szent László királynak 1093-ból származó birtok adományozó levelétől számít­ják. így Boly, ebben az évben éppen 900 éves. Az idei év en­nek jegyében zajlott, zajlik e baranyai nagyközségben, rendezvények sorozatával em­lékeznek a jeles évfordulóra. Ezért választották a megye vezetői a Szent István napi megyei központi ünnepség helyszínéül Bolyt. Az ünnepségsorozat 9 órakor az egykori magtárban berende­zett bólyi helytörténeti, néprajzi és népművészeti kiállítás meg­nyitásával kezdődött. A magtár Boly legöregebb, épen megma­radt épületeinek egyike, 1752-ben építették, s most ere­deti formáját visszaállítva fel­újították. Itt mutatták be ugyan­csak a 900 éves jubileum al­kalmából megjelent, Boly tör­ténetéről szóló könyvet, amely Múlik László, egykori bólyi ta­nár helytörténeti kutatómunká­jából született. Ezután a falu központjában lévő gyönyörű kastélyparkban került sor a megyei Szent István napi ünnepségre. A Himnusz hangjai után - amelyet a Bólyi Ifjúsági Fúvószenekar és a bólyi vegyeskar adtak elő - a község polgármestere Hárs József kö­szöntötte rövid beszédben a falu lakóit és a vendégeket, s amely­ben kitért az államalapító István király máig ható jelentőségére és Bóly évfordulójára. A polgármester után dr. Szűcs József, a Baranya Megyei Közgyűlés elnöke mondott ün­nepi beszédet. Emlékeztetett István király államalapító érdemeire, idézett fiának írt intelmeiből, s egyúttal Bóly évfordulójára, az itt zajló történelmi eseményekre is cé­lozva mondta: „Számomra úgy tűnik, mintha az itt élők István király intelmei közül a vendé­gek befogadásáról és gyámolí- tásáról szóló részeket szinte szó szerint betartanák. A különböző nemzetiségek útja évszázado­kon át vezetett e tájra. Nemzeti­ségeinkkel együtt érhettünk csak el eredményeket, velük együtt élünk, dolgozunk ma is.” Dr. Szűcs József kitért arra is, hogy a bólyiak milyen önfelál­dozó módon fogadták be a baj­bajutott menekülteket, s ezért külön köszönetét mondott a falu lakóinak. A megyei elnök ezután be­szélt a helyi önkormányzatok szerepéről, mint mai egységte­remtő tényezőkről. Elmondta, a rendszerváltást követően sajá­tos kompromisszum eredmé­nyeként a megyei önkormány­zatok szerepe erősen korlátozó­dott. E szűkös szerepéből vala­mennyi megyei önkormányzat igyekszik kitömi, azzal a céllal, hogy tudatosan vállalja a térsé­get összefogó feladatokat, S e feladatból fakadóan igyekszik a helyi önkormányzatokkal a kö­zös és helyi érdekek alapján együttműködni. E cél vezérelte augusztus 18-án a Megyék Országos Gyű­lését is, amikor Ópusztaszeren megfogalmazták egységes ál­láspontjukat. az ünnepi beszédét követően Funk Gusztáv, bólyi plébános megszentelte a gyönyörű pi­rosra sült, idei lisztből készült új kenyeret, aminek megszegé­sére a megyei elnököt kérték fel. Ezután egész napos igazi népünnepélyre került sor, hi­szen estébe nyúlóan zajlottak a programok, amelyek között volt térzene, folklór műsor, sport­műsor, lovasbajnokság, a temp­lomban orgonahangverseny, s este a kastélyparkban szabadtéri bál zárta az eseményt. S. Zs. Pályázati határidő: augusztus 31. „Az év lakóháza” évtizede Az 1990 évi „Év Lakóháza” pályázat Baranya megyei I. díjasa: Mohács, Szentháromság u. 56. Tervező: Borza Endre. Iskolaavatás Hetvehelyen Új iskolát avatnak ma Hetve­helyen. Valamikor még az volt a terv, hogy a község diákjainak Bükkösdre kell bejárniuk, a he­lyi polgárok azonban eldöntöt­ték, saját erőből felújítják a meglehetősen rossz állapotban lévő iskolájukat. A rekonstruk­cióval egyidőben egy négytan­termes iskolaszámnyal is bőví­tették az oktatási intézményt. Az avatás mellett az utóbbi hó­napokban megszépült, s szintén jelentős közadakozással meg­újult templomot szenteli fel Mayer Mihály megyéspüspök. Zenés őrségváltás a Kossuth téren Zenés őrségváltás volt péntek délben a köztársaság lobogójá­nál a Kossuth téren. Az új dí­szőrség a Magyar Honvédség központi zenekarának kíséreté­ben váltotta fel a trikolór addigi őrzőit. A zenés őrségváltás után a katonazenekar - magyar indu­lók és katonadalok ritmusára - alaki bemutatót tartott a Parla­ment előtt. Az egymilliomodik hajóutast köszöntötték Siófokon Az egymilliomodik személy- hajóutast köszöntötték csütör­tökön Siófokon. Farkas Fe­rencnél és családját Kopár Ist­ván, a Mahart Balatoni Hajózási Kft. igazgatója üdvözölte a sió­foki kikötőben, a Füred katama­rán bejáratánál. Az ünnepeltek, a nagyszülők, két unoka és a gyermekek édesanyja ajándé­kokkal gazdagodva léphettek a tihanyi járat fedélzetére. A Balatoni Hajózási Kft.-nek egyébként a személyhajókon és négy kompon együtt megközelí­tőleg kétmillió utasa volt eddig az idényben. Ez alig 1-2 száza­lékkal marad el a múlt évitől, azaz eredményesen zárják a szezont. Ehhez az is hozzásegí­tette a hajósokat, hogy bővítet­ték szolgáltatásaikat - kempin­get üzemeltetnek Bogláron és Szemesen, s a vendéglátásról is saját maguk gondoskodnak ha­jóikon. A pécsi Belvárosi templom Jubiláte kórusa hazaérkezett tíz napos svédországi útjáról. A kórus már több ízben járt kül­földön. Idén a svédországi Bjär- red-ben vendégszerepeit, ahol három nagysikerű koncerttel örvendeztette meg közönségét. A kórus által előadott egyházi és világi művek nagy sikert Tíz esztendeje már, hogy 1983 nyarán az akkori Építés­ügyi és Városfejlesztési Minisz­térium sok addigi kedvezőtlen tapasztalat tanulságait levonva igen határozottan az építészeti kultúra felé fordította a közfi­gyelmet és cselekvési progra­mot dolgozott ki az emberi kul­túra e legmindennapibb ágának a fejlesztésére, terjesztésére. Az akkor mindenképpen újdonság­ként ható kezdeményezés tevé­keny mozgatója Jantner Antal miniszterhelyettes volt, maga is gyakorló építész. Valószínűleg a saját tapasztalatainak is szere­pük volt abban, hogy mindent megtett a kezdeményezés sike­réért. Ennek keretében született a két fordulós „Az év lakóháza" építészeti nívódíj, amit azóta is évről évre kiírtak a legjobbak jutalmazása végett. Ez a nívó­díj, amelyet egyébként pályázat útján lehetett elnyerni, szeren­csésen túlélte a rendszerváltást is, a Környezetvédelmi és Terü- letfejelsztési Minisztérium ez­zel is bizonyítani kívánta azt, ami eleinte az építész szakma számára is bizonytalan volt, hogy ti. nem maradt gazdátlanul az építészet, vele az építészeti kultúra sem, jóllehet a nevében szereplő kifejezés nem igazán fedi a jeles művészeti ágat. A kétfordulós pályázati rend­szer a megyéket „hozta hely­zetbe”, hiszen az első szó az övék volt: oda kellett benyújtani a pályázatokat, ott bírálták el szakértő zsűri ítélete alapján, s ott is adták át a megye által adományozott elismeréseket, mindenekelőtt természetesen „Az év lakóháza” csigaforma emblémáját, amit a díjazott épü­let homlokzatán kellett elhe­lyezni. A második forduló a minisztériumnál zajlott: a me­gyék teijesztették fel a legjob­bakat az országos elbírálásra. Nem titkolható büszkességgel emlékeztethetünk arra, hogy ba­ranyai alkotások többször is szerepeltek a minisztérium díja­zottak listáján. Amikor megalapították „Az év lakóháza” építészeti nívódí­jat, a lakásépítésben már meg­történt a fordulat: szemlátomást előretört a magánerős építés a arattak, annál is inkább, mivel hangszeres kíséret és szólók színesítették neves zeneszerzők műveiből összeállított műsoru­kat. (Palestrinától-Kodályig, megszólaltatták Ivasivka Má­tyás új Ave Máriáját is.) A kórus tagjai ezúton is sze­retnének köszönetét mondani a Szabad Művelődési Alap veze­már kifulladóban lévő állami lakásépítés mellett. De a kép, ami így született, meglehetősen vegyes volt, s egyre nyilvánva­lóbb lett: ki kell választani a példának valókat. A nívódíj már önmagában a rostálás eszköze volt, hiszen igazán kirívóan rossz épületekkel szinte alig pá­lyáztak, viszont gyarapodott a színvonalas építmények száma, a településeken egyfajta ver­sengés is megindult, jónevű épí­tészek alkotásai szerte a me­gyében megjelentek - mindeb­ben nyilvánvalóan a pályázat hatása érződött. S olyannyira így volt ez, hogy a helyszíneken vizsgálódó zsűri nem egy eset­ben került olyan helyzetbe, amikor egy-egy településen több olyan új házat is látott, aminek „ítélőszéke” előtt lett volna a helye. Ezért is tartható sajnálatosnak, hogy az évente benyújtott pályaművek száma 30-40 körül mozgott; ennél több jobban reprezentálhatta volna az adott év építészeti színvona­lát. Dehát el kellett így fogadni, hiszen a pályázat önkéntes volt. Amint önkéntes volt a me­gyék számára is: kiírják-e a ma­guk pályázatát. Baranya az első évtől kezdve kiírt (több megye távoltartotta magát ki tudja, mi­ért, távoltartva ezáltal a terüle­tén született alkotásokat is az országos megmérettetéstől), s e jó szokását megtartotta a rend­szerváltás után is. A ’90-es „termés” megmérettetése ered­ményes volt, az elismerés sem maradt el, a következő év azon­tőségének, Dobos Lászlóné kar­nagynak, Kele Pál apát plébá­nos úrnak, Puskás Attilának, a sofőröknek és mindazoknak, akik lehetővé tették az utazást, s hozzájárultak annak sikeréhez. A svéd kórust tavasszal látja majd vendégül a pécsi énekkar. Svastics Andrea kórustag ban eredménytelen volt, s ennek az okát nehéz volna feltárni. Tény, hogy oly csekélyszámú - egy-kettő? - pályamű érkezett, hogy annak az elbírálásából semmi nem derült volna ki. A Baranya megyei Közgyűlést azonban ez nem kedvetlenítette el, a folyamatot mindenképpen meg akarja őrizni, s e szándékát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy idei első közgyűlésén meg is hirdette a pályázatot, amelynek a beadási határideje - vészes közelségben van már ! - augusztus 31-e. Mint eddig is, pályázni lehet olyan hagyomá­nyos családiházzal, csoportos korszerű családiházzal, több­szintes többlakásos lakóházzal, lakóépületbővítéssel és korsze­rűsítéssel, ami már rendelkezik használatbavételi engedéllyel. A részletes feltételekről még tá­jékoztatást ad a megyei közgyű­lés főépítészi hivatala (Pécs, Rákóczi út 34.) Megjegyezzük, hogy tudomásunk szerint Pécs idén nem írt ki pályázatot, de hogy az itteni építtetők sem ke­rüljenek hátrányos helyzetbe, a Területi Főépítészi Irodaház (Pécs, Mátyás király u. 8.) bea­dott pályázatukkal résztvehet- nek a minisztériumi bírálatban. Ugyancsak augusztus 31-én jár le két másik hasonló, csak a megye által kiírt pályázatnak a határideje. „A kulturált telepü­lési környezetért" elnevezésű pályázatot még annakidején a megyei tanács alapította, fo­lyamatosságát a Megyei Köz­gyűlés biztosította, a másik, már a közgyűlés által alapított pá­lyázat „A kulturált építészetért" címet viseli. Az előbbiben tele­pülési önkormányzatok és a te­lepülés fejlesztésében ered­ményt felmutató kisebb közös­ségek indulhatnak az egész te­lepülés, vagy egy jelentős tele­pülésrész fejlesztésében elért, már megvalósult eredményeik­kel. Az utóbbinál pályázni lehet bármely „Az év lakóháza” pá­lyázaton kívüli építménnyel. Hársfai István A Jubiláte kórus Svédországban Kitüntetések Baranya megyében A Határőrség Pécsi Határőr Igazgatóság állományában Hideg Tibor zászlóst, soron kívül határőr törzszászlóssá léptettek elő. Lovász József ez­redesi és Mészáros János őr­nagyot a Határőrség országos parancsnoka, Váradi István törzszászlóst és Borbás János közalkalmazottat pedig a Ha­tárőrség gazdasági igazgatója részesítette dicséretben és ju­talomban. A Pécsi Határőr Igazgató­ság igazgatója Faragó Imre és Fekete János őrnagyot; Né­meth Jenő, Sebestyén Gábor, Keresztesi Elemér és Tóth György századost; Hesz József főhadnagyot; Zaboki János és Berta József zászlóst; Szabadi Ferenc és Keller Zoltán főtör­zsőrmestert; Szatanek József, Kálmán István, Mangult Zol­tán, Petruska Istvánt és Via- szlavik József őrmestereket; valamint dr. Cserép Attiláné, Berényi Gábomé, Nagy Já­nosáé, Simon Istvánná, Nagy Károlnyé, Kis-György Lász­lóné, Kuti Zoltánná, Szitter Istvánná, Békefi Tibomé, Ko­vács János, Getz Ervin, Páll József és Sudár János közal­kalmazottakat dicséretben és jutalomban részesítette. A „Szigetvári” Zrínyi Mik­lós Tüzérdandár ünnepségén Pintér Endre hadnagyot soron kívül léptették elő főhadnagy- gyá, rajta kívül két hivatásos katonatisztet századossá, hat tisztet pedig főhadnaggyá lép­tettek elő. A Baranya Megyei Hadki­egészítő Parancsnokság au­gusztus 19-i ünnepségén Ruszkai József alezredes, pa­rancsnokhelyettes nyújtotta át az elismeréseket. Kiszt Ferenc főhadnagyot századossá, Páka Ferencné hadnagyot pedig fő­hadnaggyá léptették elő. A honvédelmi miniszter, a tiszti szolgálati jel második fokozatát adományozta Bát­hory Barnabás és Sudár And­rás őrnagynak, valamint Ba- rics Lajosné hadnagynak. Komlón, ugyancsak az au­gusztus 19-i, esti órákban tar­tott ünnepi közgyűlésen, a vá­ros díszpolgárává avatták az idős dr Somfai Jenőt, aki a bá­nyászok áldozatkész orvosa­ként élte életét. A honismereti értékek ápolásában kifejtett munkásságáért, Pro Civitate kitüntetésben részesült Kiss János nyugdíjas komlói tanár, a volt Bányaipari Technikum egykori igazgatója. Hamar János esperes-plébánosnak, a Mecsekjános Egyházközösség vezetőjének, ugyancsak a Pro Civitate kitüntetést adomá­nyozták. Mohácson majd csak a 20-i ünnepséget követően, augusz­tus 29-én avatják a Duna-menti város díszpolgá­rává Kövessy Józsefné tanár­nőt, Mohácsi Regős Ferenc festőművészt és Bojtár László zeneszerzőt. A Baranya megyei Mező- gazdasági Termelők Szövet­ségének elnöksége az állami ünnep alkalmából, az elmúlt években bizonyított erőfeszí­téséért szövetkezeti emlékér­met és jutalmat adományozott Bolf Józsefiének, a szentlő­rinci tsz főkönyvelőjének, dr. Gyenis Dezsőnek, a TESZÖV jogtanácsosának, Gáspár Ist­ván kétújfalui nyugdíjas főál­lattenyésztőnek, Straub Já­nosnak, a Megyei Tejipari Vállalat igazgatójának, dr. Herger Lászlónak, a majsi, Nagy Józsefiének, a dráva- szabolcsi, dr. Vajs Jánosnak, az egyházasharaszti és Walter Tivadarnak, a pécsváradi szö­vetkezet elnökének. T. É. A Államalapításunk tiszteletére Ünnepi díjátadás a megyeházán Csütörtökön délelőtt álla­malapításunk évfordulójának tiszteletére bensőséges ünnep­ségen adták át a Baranya Me­gyei Közgyűlés Elnöke Kitün­tető Díját a megyeházán. A megyei közgyűlés tavaly léte­sítette a díjat, amellyel most, jeles állami ünnepünkön első alkalommal jutalmazták mindazokat, akik a szociális gondozás, az oktatás, a gyer- mekegézségügy területén vagy más, mindennapjainkat szolgáló közfunkcióban vé­geztek kiemelkedő munkát. Dr. Szűcs József, a megyei közgyűlés elnöke a Himnusz elhangzása után tizenkét díja­zottat köszöntött a megyeháza nagytermében, majd az díjáta­dást rövid pohárköszöntővel, baráti beszélgetéssel is emlé­kezetessé tették. A Baranya Megyei Közgyű­lés Elnöke Díjában részesült (az átadás sorrendjében) dr. Szendrei Etelka orvosnő a me­gyei gyermekkórház kardio­lógiai ellátásában kifejtett több évtizedes munkájáért; dr. Vastagh Etelka orvosnő ugyancsak a gyermekkórház­ban majd a Mecsekjánosi Cse­csemőotthonban végzett, éle­tét betöltő gyógyító tevékeny­ségéért; Bíró Ferencné, a Görcsönyi Szociális Otthon főnővére hivatástudattal vég­zett munkájáért; Oláh Ist­vánná, a Szederkényi Szociá­lis Otthon ősszel nyugdíjba vonuló, 38 évet ebben az ott­honban szolgáló intézeti nő­vére, aki ugyancsak átlagon felüli türelméért, munkabírá­sáért kapott méltó elismerést; dr. Bernáth József, a megyei pedagógiai intézet igazgatója kiemelkedő pedagógiai és ve­zetői munkásságáért; Merényi László, a komlói diákotthon igazgatója sok évtizedes gyógypedagógiai tevékenysé­géért; Mikié Jánosné, a Cser­tői Gyermekotthon óvónője az anya szerepét teljes szívvel vállaló, fáradságot nem is­merő munkájáért; Kukái Rozá­lia könyvtáros, aki szakértel­mével évtizedeken át a falusi kiskönyvtárak életben tartását igyekezett szolgálni; Zom Er­vin műszaki vezető, akit a Ba­ranya Megyei Autóközleke­dési Tanintézetnél lelkismere- tes, pontos munkájáról ismer­nek; Császár Lajos főelőadó, aki nyugdíjazásáig a megyei önkormányzat pénzügyi osztá­lyán dolgozott; Rácz Ferenc közigazgatási főelőadó, aki az anyakönyvi igazgatás megyei felügyeletét látta el; s végül dr. Járai István főorvos, a gyermekkórház neonatológiai osztályának vezetője, aki a megye újszülött ellátásáért, a szubintenzív részleg létreho­zásáért tett nagyon sokat. Külön elismerésben és az ezzel járó céljutalomban ré­szesült dr. Sulyok Endre pro­fesszor, a gyermekkórház igazgatója, aki szervezőmun­kájával, kezdeményezőkézsé­gével az intézmény 200 mil­liós rekonstrukciójának sike­res lebonyolításához járult hozzá, és hasonló céljutalom illette dr. Solt Jenő kór­ház-igazgató tevékenységét, aki a megyei kórház új sebé­szeti műtőjének létrehozásáért tett erején felül is sokat. B. R.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents