Új Dunántúli Napló, 1993. augusztus (4. évfolyam, 208-237. szám)

1993-08-03 / 210. szám

1993. augusztus 3., kedd aj Dunántúli napló 3 Kereszt és félhold a kupolán 450 éve kezdték el építeni a magyarországi török hódoltság legnevezetesebb emlékét, Gázi Kászim pasa dzsámiját Pécsett Az elmúlt század végén ilyen volt a dzsámi és környéke „A világvédő padisah ő fel­sége ... megparancsolta, hogy égig érő sátorát a Siklovis nevű vár közelében üssék fel ... Előbb, mikor szolgáját, Ahmed pasát Siklovis vára ellen küldte és ez oda érkezett, a Pecsevi nevű vár népe Ahmed pasának Siklovis vára alá érkeztét meg­hallván, ide jött és azt mondva, hogy a nép és az egész tarto­mány a padisahé, meghódolt... ” így írja le Szinán csausz, II. Szulejmán szultán 1543. évi magyarországi hadjáratának hi­vatalos történetírója Pécs elfog­lalását, amely a 143 évi török uralom nyitánya volt. Ugyan­csak ennek a hadjáratnak szá­munkra gyászos eredményeként került Baranya, Tolna, Fejér, Esztergom és Komárom megye java része török uralom alá, tű­zetett ki félhold Valpó, Siklós, Pécs, Szászvár, Anyavár (a mai Sióagárd), Visegrád, Eszter­gom, Tata és legvégül Székes- fehérvár tornyaira. A kortárs magyar és török forrásmunkák az események kronológiájában, sőt egyes té­nyeiben is ellentmondanak egymásnak. Példaként említhet­jük, hogy a kortárs magyar tör­ténetírók szerint Szulejmán járt Pécsett, a törökök szerint nem. A magyarok szerint - s ez ma is hivatalos verzió - előbb, július 7-én Siklóst hódoltatták és Pécsre csak július 20-án került sor. A török források fordított sorrendről tudnak. Ugyancsak érdekes ellen­mondásnak tűnik a mai hivata­los kronológiában, hogy Siklós­tól Pécsig a török hadnak 13 nap kellett, Pécs meghódolta- tása után viszont mindössze kettő nap telik el Szulejmán Budára érkezéséig! Ám nem ér­demes ezt itt tovább bogozni, azt viszont tényként említhet­jük, hogy Szinán csausz volt az egyetlen történetíró, aki részt is vett az eseményekben. A 450 évvel ezelőtti tragédi­ából Pécs valamelyest mégis­csak profitált, még ha annak ér­tékét csak évszázadokkal ké­sőbb kezdték el méltányolni, s ha még így is visszamenőleg szívesen lemondanánk róla. Mindjárt a hódoltság első hó­napjaiban - vagyis szintén ke­rek 450 éve - kezdte el építtetni Pécs első török parancsnoka, Gázi Kászim pasa a később róla elnevezett dzsámit, amely ma a város főterének legfőbb idegen- forgalmi látványosága. Nem méltatlanul, hiszen a legna­gyobb magyarországi dzsámi, s egyben a török kor legszebb építészeti emléke. A nagy török utazó, Evlia Cselebi a 17. szá­zad közepén Szelim szultán isz­tambuli dzsámijához hasonló­nak méltatta. A dzsámi, vagyis a mai Bel­városi katolikus templom törté­nete a kövek és a szakrális funkció sajátos öröklődésének a históriája. A középkorban Pécs főterének ezen a pontján a góti­kus Szent Bertalan plébánia- templom állt, a város akkori második legnagyobb temploma. Ennek falait lebontatva és kö­veit felhasználva építették a tö­rökök a dzsámit. A város fel­szabadítása után a dzsámi a je­zsuiták temploma lett, akik nem romboltatták le, de számos át­alakítást végeztettek rajta. Ek­kor tűnt.el a török előcsarnok, helyébe kupolával fedett szen­tély került, amelyhez két oldalt kápolna és sekrestye is csatla­kozott. A dzsámi minaretjét 1753-ban bontották le, s he­lyébe tornyot emeltek. Végül a gimnáziumhoz emeletes, alul árkádos folyosót építettek. Az átalakítás-sorozatot a száza­dunk elején épült neoreneszánsz kupola építése zárta le. A dzsámi 1939-ben kezdő­dött műemléki feltárása során, illetve annak következménye­ként az átépítés már az eredeti állapot lehetséges helyreállítá­sát célozta meg: lebontották a hozzátoldásokat és az 1950-es években visszaállították az ere­deti formájú kupolát is, amely­nek csúcsán hosszú-hosszú idő óta a tolerancia és a történelmi emlékek megbecsülésének jel­képeként a kereszt alatt ott van a félhold is. Dunai Imre Finisben az aratás Az idén az ország egész terü­letén várhatóan augusztus kö­zepére fejeződhet be a gabona aratása - tájékoztatta a Magyar Távirati Irodát a szaktárca ille­tékese hétfőn. Bállá István el­mondta: július végéig az aratás 85-90 százalékát végezték el a gazdálkodók. Az eddigi felmé­rések szerint a hektáronkénti hozam átlagosan 3-3,1 tonna körül mozog. Az aratás azért húzódik el, mert a gyengébb adottságú gazdaságok nincse­nek olyan anyagi helyzetben, hogy elegendő gépet vegyenek bérbe. Az országban bevetett terület nagyságát, és az aratás eddigi tapasztalatait figyelembe véve gabonából az idén összesen 3—3,1 millió tonna termés vár­ható. (MTI) A Lakiteleki Népfőiskola * tanfolyamai A lakiteleki Népfőiskola 1993. szeptemberében az alábbi tanfolyamokra hirdet felvételt: Angol nyelviskola Bentlakásos, 2x15 hetes, heti 30 órás, hétfőtől - péntekig, évi ossz. óraszám: 900 óra. A London Stúdió szakmai irányításával, eredményes tanu­lás esetén középfokú állami nyelvvizsgával. Kezdők jelent­kezését várjuk. Felvételi köve­telmény: érettségi bizonyítvány. Tandíj (étkezéssel, szállással együtt): 210 ezer Ft. A felvételt nyert hallgatók a tandíj 50%-áig pályázhatnak a Lakitelek Ala­pítvány ösztöndíjára. Felvételi keretszám: 20 fő. Középfokú ügyintéző tit- kár-titkámőképzés Bentlakásos, 2x15 hetes, hét­főtől - péntekig, évi ossz. óra­szám: 900 óra. Az angol nyelv mellett gép­írás, gyorsírás, egyéb szakisme­retek. Eredményes tanulás ese­tén középfokú angol nyelvvizs­gát és szakképesítést ad. Tandíj (étkezéssel, szállással együtt): 240 000 Ft. A felvételt nyert hallgatók a tandíj 50%-áig pályázhatnak a Lakitelek Alapítvány ösztöndí­jára. Felvételi keretszám: 18 fő. Jelentkezési lap az alábbi címen igényelhető: Népfőiskola Alapítvány, Lévai Jánosné igazgatóhelyettes 6065 Lakite­lek, Felsőalpár 3. A jelentkezési lap beküldésé­nek határideje: 1993. augusztus 31. A felvételi beszélgetés idő­pontja: 1993. szept. 6-10. Tan­évkezdés: 1993. szeptember 20. Váratlan pillanatokban szakad el a kempingágy Ha elszakad a sátor, a kempingszék Kidobni vagy javíttatni? Telektulajdonosok és kem­pingezésre készülők gyakran csak akkor veszik észre, hogy szakadt, netán lyukas a sátor, hintaágy, kempingágy, kem­pingszék, napernyő anyaga, amikor azt már felállították. A tulajdonos ilyenkor joggal dü­höng és vagy kidobja szemétbe szakadt vásznú cuccát, vagy megfogadja, hogy elviszi javít­tatni, újravásznaztatni. Aztán hazaérve döbben rá, hogy könnyelmű fogadkozását milyen nehéz betartani. Mert hiába is bújja a telefonkönyvet, veszi nyakába a várost, ha sze­rencsével jár, ráakadhat arra az egy-két iparosra vagy varro­dára, akik vállalják a kempin­gezéshez nélkülözhetetlen hol­mik javítását. És, ha nincs sze­rencséje? Jó néhány éve még voltak ilyen feladatra szakosodott szolgáltató cégek, legfeljebb a vállalási határidejük volt túlon­túl hosszú, netán örökösen mó­dosított. De volt hová vinni mondjuk az elrongyolódott kempingszéket, sátrat, s a javít­tatás még mindig olcsóbb volt, mint helyette megvenni az újat. Telefonon segítséget kérő ol­vasóink megkönnyebbülésére (elkerülendő a reklámot) örömmel jelenthetem, sikerült két szolgáltatót felfedeznem. Pécsszabolcson, a 21-es busz végállomásától néhány percre lévő varrodában minden ilyen holmi javítását, új huzattal való ellátását elvégzik, akár hozott anyagból is. A Garai utcai er­nyőjavító iparos kerti naper­nyők huzatának javítását, újra­húzását is vállalja. Azzal számolni kell, hogy az anyagárak jócskán megdrágul­tak, de a boltban kapható vado­natúj kempingcikkek árai még annál is jobban. De előbb-utóbb az újakat is javíttatni kell. M. L. „A gyerek ajándék” Látogatóban egy nyolcgyerekes pécsi családnál nagy család, de megtanulnak fi­gyelni egymásra, szeretik egy­mást, és ez a legfontosabb.-Nem csak a nagy családot tartjuk értéknek, azt viszont szeretnénk elérni, hogy a sok­gyerekeseket is értékeljék any- nyira, mint a két-három gyere­keseket. Ne írjanak le bennün­ket a normálisak köréből azért, mert háromnál több gyereket nevelünk. Közben a kis Bori pelenkája cserét igényelt, és én megle­pődve vettem észre, hogy Ka­milla textilpelenkát használ. A magyarázata: nem olyan nagy munka, és ő alapvetően takaré­kos természetű. Két fiú és hat leány él a Far­kas családban, édesapjuk gyer­meksebész, édesanyjuk is egye­temet végzett, de ma már csak hittant és angolt tanít kicsiknek. Mindenkinek megvan a saját feladata a családban. A négyé­ves Kinga, aki sokáig köztünk ült, reggel már kisikálta az egyik mosdókagylót. A nyolc* gyerekes családot támogatják a nagyszülők is, két gyereket pél­dául minden évben elvisznek magukkal nyaralni. A nagyob­bak már különféle táborozáson vesznek részt, de nyaranta egy-két hetet mindig együtt tölt az egész család, ilyenkor az apai nagyszülők orfűi nyaralójába utaznak. A nappali felújítatlanul is szép barokkos bútorai az apa nagyszüleitől valók. A burkolat­lan lépcsők, a terasz kopottas garnitúrája jelzi, nem futja min­denre. A negyven felé járó há­zaspár nem vár több csemetét. A megszületett gyerekeket ajándéknak tekintik, amelyet a gondviseléstől kaptak. Porth E. Nagyon szép pécsi családi ház kerttel, a szomszédban is három-négy gyerekes szülők élnek. Amikor becsengettem, egy csomó gyerek jelent meg a lépcsőházban. Most álltak fel a reggeli mellől, és nem csak Farkas doktorék gyerekei, ha­nem egy rokon, és egy szom­széd kisfiú is köztük volt. gadta, hogy írni szeretnék róluk, mert számára a nagy család a vi­lág legtermészetesebb dolga.- Más fest vagy ruhát varr, mi gyerekeket nevelünk, ne­künk ez a hivatásunk - mondta. Közben Kinga rájött, nem mi vagyunk számára az ideális tár­saság és kiment az udvarra a többiekhez. Kamilla úgy érzi, A kánikulában az udvarban játszanak a gyerekek Farkasné Székely Kamillával a nappaliban beszélgetünk, kar­ján a három hónapos Bori, köz­tünk a négy éves Kinga, aki mindenképpen részt szeretett volna venni a társalgásban. Kamilla kicsit tartózkodva fo­sokan túl idillinek látják a nagy családokat, míg mások csak a gondokat veszik észre, az igaz­ság azonban valahol a kettő kö­zött rejtőzik.- Kétségkívül lemondást je­lent a gyerekek számára is a A lakásbetörők most sincsenek szabadságon Biztonság nem csak pénzért Sebezhetőek a házak ablakai Alig várjuk a nyári szabadsá­got! A betörők meg azt várják, hogy a néhány hétre gazdátlanul hagyott lakásunkban egy kicsit körülnézhessenek. Mit tegyünk, tehetünk, mivel védekezhetünk a hívatlan láto­gatók ellen? Érdemes megfo­gadni dr. Cserép Attila rendőr alezredes, a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság bűnme­gelőzési osztályvezetője és a la­kásbiztonsággal is foglalkozó szakember, Katona Győr Zoltán tanácsait. Ne feledjük: a profi vagy al­kalmi betörő biztosra szeret menni, megkeresi tehát laká­sunk legsebezhetőbb behatolási pontjait: az emeleti lakások be­járati ajtóit, a földszinti lakások és családi házak ablakait is. Aki megteheti, hogy nem is keveset áldozzon lakása biztonságáért, az sokféle mechanikus és elekt­ronikai védelmi eszköz között válogathat, hogy ajtóit, ablakait, netán az egész lakását, házát védhesse. Altatja védekező ref­lexünket a „feddhetetlenségi mítosz”, miszerint a közvetlen környezetünkben nem raboltak ki lakást, minek költeni ilyes­mire. De ha beüt a krach? Késő bánat! Akinek ilyesmire nem telik, az legalább fogadja meg a rend­őri jótanácsot: a lakásból való távozás előtt minden ajtót és ab­lakot (még az emeletit is) zár­junk be, levélszekrényünket rendszeresen üríttessük, lakásaj­tónkon ne hagyjunk senkinek üzenetet, hogy eddig és eddig nem vagyunk itthon, kérjünk meg szomszédot, rokont a rend­szeres terepszemlére. Az ajtón lévő egyetlen zár szinte csábít a behatolásra, de két zár sem je­lent feltétlenül garanciát. Ál­kulcs is van a világon, a gyenge keretű és lapú ajtó is könnyen benyomható, ha csak nem védi hevederzár. Ajánlatos otthoni értékeinket (video, fényképező­gép, ékszerek, értékpapírok, ta­karékkönyvek) dokumentálni: fotót készíteni róluk, felírni a gyártási és egyéb számukat, tí­pusukat. így nagyobb az esély, hogy ezeket utólag visszakap­hassuk, ha a rendőrök nyakon- csípték a betörőt. M. L.

Next

/
Thumbnails
Contents