Új Dunántúli Napló, 1993. augusztus (4. évfolyam, 208-237. szám)
1993-08-19 / 226. szám
16 aj Dunántúli napiö 1993. augusztus 19., csütörtök „A gyermekeinknek és unokáinknak építettük . . A három iskola Baranyában Szt. István napján, vagy éppen annak környékén három iskolát avatnak három községben. Egy kicsiben, egy közepesben és egy nagyobbacskában. Egy kisebb, egy nagyobb és egy még nagyobb iskolát. Egy szépet, egy szebbet és egy még szebbet. Hetvehely, Himesháza és Szászvár pedagógusai kezdhetik a tanévet megváltozott körülmények között, kiváló feltételek mellett. Magam is meggyőződtem róla: e községek erőn felül teljesítettek. Mindhárom falu polgármestere minden előzetes összebeszélés nélkül, szinte azonos szavakkal említette: aki községfejlesztésre adta a fejét, annak azt az alapoknál kell kezdeni. S az alap mindenképpen az iskola! Hetvehely Hetvehelyen augusztus 21-én ünnepelnek majd, s ha megmarad ez a jóféle napsütés, bizonyára nem lesz sok hely az árnyékot adó óriási szomorűfűz alatt, az iskola és a templom előtti apró téren. A hét elején - ottjártamkor - a lázas előkészületek folytak. Munkálkodtak a pedagógusok, serénykedtek a kisdiákok is: akadt festeni és takarítani való, akadt bőven amolyan tereprendezési munka az udvaron. Amrein Lívia is a park rendbetétele miatt jött át Szent- katalinról, a szomszéd községből. Jelenléte jelezte: a hetvehe- lyi iskolában néhány környező kisközségből is jönnek majd diákok. Pásztory Csongor, az iskola igazgatója említette, hogy nemrégiben még Bükkösdhöz szerették volna őket csapni, végleg bezárva a helyi általános iskolát. Aztán ahogyan változtak a szelek, a politikai fordulat és az önkormányzatok fölállása nyomán a helyi polgárok hangja is behallatszott a községházára, így történt aztán - s erre már Wagner Antal polgármester a tanú -, hogy a régi iskola felújításával egyidőben építhettek egy új iskolaszámyat is, négy új tanteremmel, miközben mindennemű korszerűsítést megtettek. Ma csodálatos iskolája van Hetvehelynek. A központi fűtéssel, új ablakokkal, a régiek újramázolásával, és új szaktantermek létesítésével a 14 fős tantestület és a 93 tanuló új álmokat szőhet majd. Tudva, hogy jó lehetőséget kapott is a nyelvi laboratórium fölállásával a német nyelv oktatása, s hogy átellenben, a patak mögötti területen egyszer majd megépül a fedett tornacsarnok is. (A tetőszerkezetét már tavaly olcsón megvették.) A csoda azért a tények mögött van: mindig akadt egy-két helyi iparos, aki segédkezett, mindig akadt ingyen-munkás. Mert amikor Wágner Antal megkérdezte a vele szembe jövő első iparost, hogy kinek kéne szólni az iskola-ügyben, az csak annyit mondott, hogy nekem. Az augusztusi ünnepen, 21-én, igazodva a szomszéd község emlékműavatásához, a megszépített templom megál- dására is sor kerül. Tetőzetét kicserélte a falu, minden napra hét embert adva munkába az eklézsiának. Szászvár Szászvár régi iskoláit maga Püski Mátyás polgármester is sajnálja: maga is a százévesbe járt. De hát a jövőre gondolva az érzelmek és a racionalitás nem fér össze. (Szászváron tulajdonképpen három iskola volt, s ezt hozták szeptemberre egy tető alá. Amúgy két régi iskolát már felújítani sem lett volna érdemes.) Ezért az önkormányzat bölcs döntése nyomán 3 év alatt az egyik régi iskola mellé impozáns új nőtt ki a földből, nyaktaggal összenőve a régivel. Ótvenmillió forintból. Amikor Püski Mátyással fölkerestük, hogy szétnézzünk az impozáns épületben, éppen a bejárati nagykaput állították be a hegesztők, azért aztán mint két csintalan gyerek, az óvoda felőli oldalról a kerítésen át másztunk be a suli-udvarra a polgármesterrel. Jól esett a kényszerű torna, s vagy negyedórát megtakarítottunk vele. Ez is nemzetiségi iskola, nyelvi laboratóriummal, nyolc új és hat régi osztállyal. Éppen a tanévnyitó tanári értekezlet szünetében érkeztünk föl az első emeletre. Nyomban meg is kérdeztem Katos Sándor igazgató urat, vajon a tanároknak elégedettek-e. Válasz helyett csöndre intett, hogy hallhassuk a tanár nénik és tanár bácsik zsivaját. Abból aztán kitetszett: nekik is boldogság ez az augusztusi ünnep. A szászvári nemzetiségi iskola udvarán jókora, salakos focipályára való hely: most, hogy végleg elvonultak a építők - az a sásdi ÉPSZÖV, amely a hetvehelyi iskolát is tető alá hozta - megkezdődhet az egykori pálya visszaállítása is. (A szerencse: Szászváron a tornaterem már megvan!)- Hogy volt minderre pénz? Püski Mátyás nem titkolózott. A községnek évente úgy 20-30 milliója van új beruházásokra, de ezt a pénzt okos pályázatokkal meg lehet sokszorozni. Az iskola beruházási költségeinek jórésze is pályázott pénz. De másra is futotta már. Himesháza Nem tudom, hogyan csinálja Hübner György. Kevés olyan község van a régiónkban, ahol annyi mindent tudtak volna szinte a semmiből előteremteni mint Himesházán. Ez a polgár- meter hajt, gürcöl, talpal, harcol s csodát csodára halmoz. Mondom: olyan iskolát adott Himesházának, amit az egykori iskolaigazgatók, öreg tanárai, Lányai József vagy Zeles Benjámin évtizedekkel ezelőtt megálmodott. Vagy tán annál is szebbet. Már vagy negyven éve mondogatták, hogy Himesnek új iskolát kéne építeni. S most ősszel, Schulteisz Ferencné igazgatónő vezetése alatt új időszámítás kezdődhet a nemzetiségi iskolában. 120 millió nagy pénz. Megérte. Ennyibe jött az iskola, az átriumház? -, s amikor kimondom, nem szeretnék senkit sem megsérteni, de a megye legszebb iskolája. (Kulcsár István a tervező.) Jó volt hétközben elénézni: folyt a tereprendezés, a bejárat dísztégláit ketten rakták, az emeleteket takarították, az udvaron bömbölt egy táskarádió, s zaja a hegesztők és a köszörűgépek zajával vegyült, miközben egy szép arcú lány sétált föl s alá a fehér folyosón, fülét befogva mormolva valamit. (Talán az ünnepre szóló verset tanulta?) A szép iskola szép holmijai között a németországi testvérközség, Rasdorf ajándékai. Lekerekített élű padok, itt sosem látott tervezésű székek, iskolatáblák. Ötvenezer márkás ajándék, de amint leírom érzem, pénzre, forintra átszámolni illetlenség. A Himesházától pontosan 1200 kilométerre lévő község megannyi lakója augusztus 20-án Himesházán ünnepel: fölállítják a rasdorfi-fát, s mutatják be a rasdorfi búcsú illő pillanatait, hogy együtt ünnepeljenek e baranyai község lakóival. A távoli rokonok. Hiszen a helytörténész kikutatta: egykor, közel háromszáz esztendeje, e Fulda melletti német községből érkeztek Himeshá- zára az első telepesek. Szóval szép az iskola, nagyon szép. S akad majd tanulója is, bizonnyal. Kozma Ferenc Himesháza Fotó: Szundi György Hetvehely Fotó: Läufer László Szászvár Fotó: Löffler Gábor Idegenforgalmi paradicsom lehetne a város szélén Fogad-e a fogadó? Az üszögpusztai Kastélyfogadó Az 1970-es évek végén a „gazda” Pécsi Állami Gazdaság - az IBUSZ nem elhanyagolható mérvű anyagi segítségével - felújíttatta a pécs-üszögpusztai, addig igen csak elhanyagolt kastély-épüFotó: Läufer László letegyüttest és környékét. Ennek eredményeként 1979-ben megnyitották a Batthyány- Strattmann fogadót, szép szállodával és étteremmel - a másik kastélyba a gazdaság központja költözött parkot, uszodát alakítottak ki. Mostanra azonban sűrűsödtek a gondok... Deli Győző, a fogadó és étterem bérlője csupa panasz, s mielőtt körbevezet a 20 szobás szállodában, leveleket, telefaxokat mutat, amelyben a külföldi vendégek kifogásolják a billegő WC-csészéket, az elhasználódott szőnyegeket, a szobákban omladozó vakolatot és még sok mindent.- Nagyon kényelmetlen, hogy ilyen kép alakul ki a vendégeinkben, pedig mi mindent megteszünk, hogy jól érezzék magukat - mondja Deli Győző -, de ezt a szállodát egyszerűen lehetetlen „normális” módon üzemeltetni. Amióta felújították, erre nem igen költöttek, ennek az lett az eredménye, hogy az épület és szobák állaga nagyon leromlott. Pedig egy éve, amióta bériem, igyekeztünk mindent megtenni, hogy legalább a romlást fékezzük, hiszen ez a mi érdekünk is, az éttermet „felhoztuk”, rendszeresen vannak rendezvényeink, vasárnap délben cigányzene szól, jó a konyhánk, a szállodai és éttermi személyzet igyekszik a vendégek kedvében járni. A fogadó - kívül és belül is - tényleg lestrapált, látszik, a tulajdonosnak nem sok pénze volt arra, hogy e nagyon szép helyen lévő vendéglátó komplexumra költsön.- Amit csak tudunk, megcsinálunk - így Deli Győző de eddig fél évre kötött velem szerződést a gazdaság, most pedig csak idén december 31-ig. Hogyan lehet így előre tervezni, beruházni? Ki a tulajdonos? Vitán felül áll, hogy a Pécsi Állami Gazdaság. Az a mezőgazdasági üzem, amely két évvel ezelőtt még a felszámolás közelében állt, s 1991-ben 76 millió forint veszteséget hozott össze.-Ezt tavaly megszüntettük, sőt némi nyereséget is elértünk - mondja dr. Joó József, a még Pécsi Állami Gazdaságként működő, de a közeljövőben részvénytársasággá átalakuló cég alig több mint egy éve kinevezett igazgatója.- A lovasklub és a fogadó is veszteséget termelt, előbbi kft-vé alakult, amelyben szeptembertől üzletrészünk sem lesz, utóbbit bérbeadtuk. Az állami gazdaságokra kötelező érvényű decentralizációs program keretében a fogadó is értékesítésre kerül, a parkkal és az általunk használt irodaépülettel együtt 110 millió forintért eladó, de külön is meg lehet venni a szállodát, éttermet, mintegy 55 millió forintért. Komoly érdeklődők voltak, de eddig senki nem tette le a pénzt. Éppen emiatt, bármennyire is kényelmetlen, csak az a megoldás marad, hogy a bérlővel meghatározott időre szóló szerződést kötünk.- Mi lesz akkor, ha december 31-ig sem akad vevő? Dr. Joó József szerint, ebben az esetben az addigra már megalakuló Pécs-Agra Rt. tartalék alapjába kerül, ezt követően pedig olyan céget keresnek, amely az értékesítést végrehajtja. Ez az oka annak is, hogy a Lovasklub Kft. sem az idegen- forgalmi „lovagoltatásban” látja a jövőt.- A gazdaság lovasklubja 16 évig veszteséges volt, mi, mint kft. ezt nem engedhetjük meg magunknak - mondja Szapper Imre, a társaság ügyvezetője, aki előtte is itt dolgozott. - Ha azt látnánk, hogy biztos jövője van a Batthyány-Strattmann fogadónak, akkor vennénk 20 olyan lovat, amit a külföldi vendégek lovagolhatnának, de így! Most a tenyésztést, a versenyeztetést, a lovaglóiskolát fontosabbnak tartjuk. Pécs közeli kastély, étterem, teniszpálya, úszómedencés park, lovaspálya, istállók, kocsimúzeum, horgásztó ... Idegenforgalmi paradicsom lehetne a város szélén. Roszprim Nándor
