Új Dunántúli Napló, 1993. augusztus (4. évfolyam, 208-237. szám)

1993-08-18 / 225. szám

1993. augusztus 18., szerda üj Dunántúli napiö 5 Ma zárul a határainkon túl élő magyarajkú földrajztanárok továbbképzése Pécsett Ormánsági körút, villányi látogatás A kelet-közép-európai ide­genforgalomról, valamint Kö­zép Európa politikai földrajzá­ról szóló szombati előadások, majd a vasárnapi és hétfői ki­rándulások után kedden ismét elméleti programokkal folyta­tódott az a találkozó, amelyet a pécsi Janus Pannonius Tudo­mányegyetem Természettudo­mányi Karának Regionális Társadalomföldrajzi Tanszéke szervezett a határainkon túl élő magyarajkú földrajztanárok to­vábbképzésére. Pálné, dr. Kovács Ilona, a Regionális Kutatások Köz­pontja Dunántúli Tudományos Intézetének igazgatóhelyettese a magyar önkormányzati rend­szerről és annak problémáiról szólt, míg dr. Csefkó Ferenc, az intézet igazgatója a magyar választási rendszer jellemvoná­sairól tartott a résztvevők köré­ben nagy vitát kiváltó előadást. Dr. Csefkó Ferenc kifejtette, hogy a civil társadalmat, a pol­gárokat (különösen a nagyobb horderejű kérdésekben) mind­inkább be kell vonni a döntések meghozatalába. Érdekes mó­don, a külföldről (Erdélyből, Kárpátaljáról, Szlovákiából és Vajdaságból) érkezett vendé­gek jelentős része nem értett egyet az előadóval, mondván, hogy a nép politikai kultúrája a kelet-európai országokban még nem olyan fejlett, mint Nyuga­ton, így a döntések meghozata­lát jobb rábízni a parlamentre. A vitának köszönhetően végül valamelyest közeledtek egy­máshoz az álláspontok. Dr. Vuics Tibor, egyetemi docens, a Regionális Társada­lomföldrajz Tanszék vezetője egy nappal a találkozó vége előtt sikeresnek értékelte a csaknem egy hetes munkát. Mint mondotta, olyan informá­ciókat tudtak nyújtani a hallga­tóságnak, amelyeket hazájuk­ban nehezen szerezhettek volna be. A továbbképzés témájával kapcsolatban kifejtette, hogy míg korábban a közép-kelet eu­rópai országokban a gazdaság­földrajz volt előtérben, ma már hazánkban a társadalomföld­rajzé a vezető szerep, s annak csak részeként kezelik a gazda­ságföldrajzot. Mindez egybe­vág az emberek azon igényé­vel, hogy a gazdaság helyett inkább az etnikai, a vallási cso­portok helyzetével, a szociális kérdésekkel kívánnak foglal­kozni. Megfigyelhető volt, hogy a külföldről érkezett ge­ográfusok hiányos, egysíkú tá­jékoztatásuk miatt nem láthat­ták tisztán a magyar társadalom rétegződését, s a valóságosnál rózsásabb képet festettek gaz­dasági, társadalmi helyzetünk­ről. Dukrét Géza, az Erdélyi Kárpát Egyesület országos al- elnöke elismeréssel szólt a to­vábbképzés programjáról, szakmai színvonaláról. Mint mondotta, meglepte a magyar turizmus terén tapasztalt szín­vonal, különösen szívesen gondol vissza a gemenci, va­lamint a mecseki és sombereki szakmai kirándulásra. A cso­port a szerdai zárónapon or­mánsági körútra, és villányi lá­togatásra indul. Balog N. Az ország határain kívülről érkezett földrajztanárok egy cso­portja Pécsett Fotó: Läufer László Elektrotechnikai vándorgyűlés Pécsett A Magyar Elektrotechnikai Egyesület Pécsett rendezi 40. Vándorgyűlését és konferenciá­ját szeptember 2-4 között. A rendezvény célja, hogy a lakos­ságnak lehetőséget nyújtson a hatékony háztartási energiafel­használás módszereinek elsajá­títására, valamint a szakembe­rekkel megismertetni a témakör németországi gyakorlatát és a külföldi tapasztalatokat. A program szeptember 4.-én kö­zönségnappal zárul a Pollack Mihály Műszaki Főiskolán, ahol kiállítás, kedvezményes készülékvásár és show-műsor várja az érdeklődőket. A ren­dezvény fővédnökei: dr. Lator­cai János ipari és kereskedelmi, valamint dr. Pungor Ernő tárca nélküli miniszterek. Emelkedik a vasúti menetjegy ára Szeptember 1-jétől átla­gosan 3,8 %-kal drágulnak a vasúti menetjegyek, tájé­koztatott Egri Lajosné, a MÁV Pécsi Igazgatósága Személyfuvarozási osztá­lyának csoportvezetője. A díjemelés körébe tartoznak a teljes és kedvezményes menetdíjak, a napi munká- bajárásra rendszeresített havi-félhavijegyek, a tanu­lók havijegy ára, az élő ál­latok viteldíja, üzletpoliti­kai célú kedvezmények és szolgáltatások díjai. A díj­változás a belföldi utazá­sokra, fuvarozásokra érvé­nyes, a nemzetközi forga­lom magyar vonalszaka­szára meghirdetett díjait nem érinti. Felzárkóztatni a gyengén tanulókat Korrepetáló tábor Csertőn Magukért beszélnek a vizsgára készülődő gyerekek szemei A Baranya megyei Cigányok Érdekvédelmi Szövetsége kor­repetáló tábort szervezett e hé­ten Csertőn azoknak a cigány- gyerekeknek, akiknek gyengén megy a matematika, fizika, ma­gyar és történelem tantárgy. Egyúttal pótvizsgára készítik fel azokat a pécsi és Pécs környéki a hetedikes,- és nyolcadikos ci­gány gyerekeket, akiket e tan­tárgyak valamelyikéből meg­buktattak. Gerendás Árpád, a Baranyai Cigányok Érdekvédelmi Szö­vetsége elnöke - aki nyugdíjas bányász - elmondotta, ez év elején pályázatot adtak be, pénzt kértek az Etnikai Alapít­ványtól a korrepetáló tábor megvalósításához. Számításaik szerint a pécsi és a Pécs kör­nyéki gyengén tanuló cigány gyerekek iskolaév előtti felké­szítéséhez húsznapos táborra lett volna szükség. A kért pénz töredékét kapták csak meg: nyolcvanezer forintot. így hat­van diák helyett csupán tizenhá­rom tanulót hívhattak meg egy­hetes táborozásra Csertőre. A kísérők társadalmi munkában felügyelik a gyerekeket. Kéfer Tibor ingyenesen oktatja a ma­gyart és a történelmet. Papp Gabriella matematika tanárnő pedig tiszteletdíjért vállalta a gyerekekkel való foglalkozást. Hogy miért választották a gyermekotthont? A csodálatos természeti környezetben lévő intézmény szállást, ötszöri ét­kezést, tantermeket, sportpá­lyákat és uszodát biztosít a ná­luk táborozóknak. A szabad programokat is összehangolják. Csuhái Józsefné igazgatónő hozzátette, számukra hasznos a tábor, mert tőlük is tizenhárom pótvizsgás gyerek ült be az is­kolapadokba a korrepetáló tábo- rosokkal együtt. Az igazgatónő szerint a Megyei Cigány Érdek- védelmi Szövetség egyik fel­Fotó: Läufer László adata lehetne a tehetséges ci­gánygyerekek felkarolása. A csertői Gyermekotthon kis lakó­inak 90 százaléka cigány szár- mazású. Akad közöttük több, igen jó tanuló, tehetséges gye­rek, mint az ötödikes Toldi Sándor, aki több pályázaton is díjat nyert. Többen pihennek a tanítás után. Köztük a regenyei Niko- lics Sándor hetedikes volt. Ma­tekból zúgott el, most próbálja bepótolni azt, amit a második félévben mulasztott. Ugyancsak a pótvizsgára készül az a három versendi gyerek, akiket hiányos tudásuk miatt nyolcadik végén buktattak meg. - Félő, hogy soha nem fejezik be a nyolc osz­tályt, ha nem mennek át a pót­vizsgán. Pedig a munkaválla­láshoz szükség van a bizonyít­ványra - győzködte őket Ge­rendás Árpád - és megígérte, hogy mindegyikük vizsgáján ott lesz. Ádám Erika Iskolakezdéskor röpülnek az ezresek Drágul a gyerek Sok szülő érezheti magát nagy kínban a nyár végén, ami­kor iskolába indítja a gyerekét. Idén is többezer diák kezdi meg az új évét a megye különféle is­koláiban, s a szülők aggódva szemlélik pénztárcájuk elkese­rítő soványodását. Most annak néztünk utána, milyen terheket ró a családokra az idei iskolaév, számíthatnak-e valamilyen se­gítségre, s hogy időben megér­keznek-e a tankönyvek. A családban ha egy elsős és egy ötödikes gyermek is van, csak a tankönyvekre körülbelül 2500 forintot költenek, míg a két füzetcsomag, mely csak a legszükségesebbeket tartal­mazza, közel 800 forint. Az el­sősnek táska kell, ebből a legol­csóbb 1000 forint. Ha a gyere­keknek a legolcsóbb árú festé­ket, színes ceruzát, filctollat, tolltartót, veszik, legalább 400 forintot hagynak a pénztárban fejenként. Ez idáig több, mint 5000 forint! És még nem be­széltünk az apróbb, de szüksé­ges dolgokról.- Tavaly visszafogottabb volt a vásárlás -mondta a pécsi, Perczel utcai papírbolt vezetője, Rendeczky Lajosné. -Azt hi­szem, sokan elővették az előző évi maradékokat, használt zsírkrétát, festéket, mást. A tankönyvek ára még az ál­lami támogatással (40 %) is magasnak mondható. Az első osztályosoké úgy 1200 forint, az ötödikeseké 1275. Egy elsős gimnazista a két atlasszal együtt 2466 forintot fizet a könyveiért, s ebben az összegben a nyelv­könyv még nincs is benne.- Baranyában közel 300 isko­lába juttatjuk el előre meghatá­rozott ütem szerint a könyveket - mondta Takács István, a Dráva Piért kereskedelmi igaz­gatója. - A már beérkezett könyvet Pécs területére kiszállí­tottuk, de szeretnénk magunkat tartani ahhoz az ígéretünkhöz, hogy a hó végére minden hoz­zánk eljutott tankönyv az isko­lákban is kint lesz. A Nemzeti Tankönyvkiadó­ból származik az információ, hogy már a könyvek 95 száza­léka elkészült, de Takács úr sze­rint (nem darab, hanem érték alapján történő felmérésre utalva) csak 75 százalék jutott el a vállalatukhoz. Év közben a megye három helyén lehet pót­lólag könyvet vásárolni, de már a teljes, kedvezmény nélküli áron: a pécsi Széchenyi téri üz­letben, a Tüke Bt. uránvárosi boltjában, illetve Mohácson, a könyvesboltban. A helyi önkormányzatok, ha tudják, az iskolákon keresztül támogatják a rászorulókat, de a kép teljesen vegyes. Pécsett már májusban megkapták az iskolák az önkormányzati támogatást, a létszám és a rászorultság ará­nyában. Ez 3 646 000 forint volt. Most újra érkezett némi központi támogatás is, de csak a nagycsaládosoknak, a rászoru­lóknak, a munkanélkülieknek. Vállalatok is támogatják a dolgozóikat, a legváltozatosabb módokon, különösen, ha időben figyeltek arra, hogy ez a kollek­tív szerződésekben is szerepel­jen. A Pannónia Sörgyár Rt. szakszervezeti tanácsa például úgy 160-170 000 forintot fog adni tagjai közt a jogosultaknak. Olyan cég is van, ahol a gyerek­napkor visszatartott 500 forinto­kat fogják most kiosztani. Prob­léma, az összeg adóköteles, és ha a kifizetők nem találnak valami­lyen ügyes megoldást, a csur- ran-cseppenből csak a „csepp” marad. H. I. Gy. Már nem kell a gyógyszerért Pécsre utazni Új patika Pécsváradon A várossá válás további fejlődést jelenthet A vállalkozói kedv úgy tű­nik Pécsváradon sem lanyhul, a meglévő gyógyszertár mellett egy új magánpatikát nyitnak csütörtökön a Szent Háromság téren és ezt a nevet viseli majd az új gyógyszertár is, mely ha­gyománytiszteletből is kapta nevét. Már az utcai részen megra­gadja az ember figelmét a csi­nos és szép portál, már az ajtó­nál a futó muskátlik teszik hangulatossá a bejráatot. A belső rész kiképzése, megjele­nési formája, a belsőépítész munkáját dicséri, amit a gyógyszerésznő, Beck Józsefné maga tervezett. A tisztaság fehér színe ural­kodik a berendezéseken és a zöld színű kiegészítők méltó külsőt^ kölcsönöznek a patiká­nak. Ám a szép külső mellett első helyen szerepel a betegek kiszolgálása - mondja Beckné - igyekezete szerint nagy vá­lasztékú gyógyszerkészítményt fog tartani, hogy minden beteg számára tudja biztosítani a pontos kiszolgálást. A jelen­lévő két patika is biztosíték lesz arra, hogy a beteg hozzá­jusson a gyógyszeréhez és ne kelljen Pécsre utaznia. A humán gyógyszerek teljes körén kívül állatgyógyászati készítményeket is fog tartani a gyógyszertár. Igény szerint bővíteni kívánja a gyógyászati segédeszközöekt, ill. a gyógy­hatású anyagok körét. Az igé­nyek már korábban jelentkez­tek és indokolttá tette az új pa­tika megnyitását már az a kö­rülmény is, hogy Pécsvárad szőkébb vonzáskörzetéhez 11 község tartozik, mintegy 10 ezer lakossal, valamint szá­molni kell az idegenforgalom­mal is. És talán nem szabad figyel­men kívül hagyni azt sem, hogy a várossá válás is további fejlődést fog teremteni - mondja az új patikusnő, aki nem ismeretlen a helybéliek körében, hiszen régi pécsvá- radi gyógyszerész. Sántha László Nincs Mohácson segélyt szállító, feltartóztatott szerb hajó Kedden délelőtt egyetlen kilépésre várakozó hajó sem horgonyzott a Duna magyar- országi határállomásán Mo­hácsnál. Hol lehet hát az a vontat­mány, amelyiket a szerbek ál­lítása szerint segélyszállítmá­nyával megrakottan a mi ha­tóságaink feltartóztattak, állí­tólag azzal az indokkal, hogy nem rendelkeznek a szüksé­ges iratokkal - kérdeztük Óh László századost, a vám- és pénzügyőrség mohácsi pa­rancsnokát.- Mi is csak a híradásokból értesültünk arról, hogy a leg­utóbbi változat szerint a MA­HART hajókat egy nálunk vá­rakozó szerb hajó kiléptetése esetén cserébe engedik haza. Ám arról fogalmunk sincs, kik, hol tartóztattak föl, se­gélyszállítmányt továbbító ví­zijárművet, itt Mohácsnál ugyanis semmilyen hajó sem várakozik.-Az elmúlt napokban uk­rán hajósok néhány uszályt kisoroltak a vontatmányuk­ból, ezeket a kikötőben lehor­gonyozták, mert az útiokmá­nyaik hiányoztak. Miután a hátrahagyott pár uszály kilép­tetését nem kérték, azt sem tudjuk, mi a tartalmuk, illetve milyen célállomással közle­kednek - tájékoztatott Óh László. Hogy meddig vesztegelnek szerb vizeken a magyar hajók, arról Koszonits László, a MAHART folyamhajózási főosztály-vezetője sem tudott felvilágosítást adni. Szerinte az egyértelmű, hogy a szerbek e jogtalan akciójukkal szeret­nének valamit elérni, de a cél­juk mindezideig nem ismert előttük. A három hajó mie­lőbbi hazajuttatása érdekében a Külügyminisztérium segít­ségét kérték. Hermann János, a külügy­minisztérium szóvivője a teg­nap tartott tájékoztatón beje­lentette, az ÉNSZ szankció- biztotságához fordultak, és a világszervezet várhatóan ma foglalkozik a magyarok pana­szával. Berta M.

Next

/
Thumbnails
Contents