Új Dunántúli Napló, 1993. augusztus (4. évfolyam, 208-237. szám)
1993-08-17 / 224. szám
/ 1993. augusztus 17., kedd üj Dunántúli napló Napenergia Világkongresszus és kiállítás Budapesten A Nemzetközi Napenergia Társaság (ISES) augusztus 23-27. között rendezi meg világkongresszusát Budapesten. A tanácskozást augusztus 23-án Göncz Árpád köztársasági elnök, a kongresszus fővédnöke nyitja meg. A kongresszus célja - a riói környezetvédelmi világkonferencia elveinek valóra váltása érdekében - a környezetbarát és megújuló energetikai technológiák elterjesztésének segítése. A kongresszuson több mint 70 ország tudósai, kutatói vesznek részt: 1200 tudományos előadást tartanak a napenergia, a szélenergia, a biomassza energia, a megújuló energiaforrások, az energiapolitika, a technológia-transzfer, a gazdaságosság és a marketing témakörökben. Suzuki szélvédők a Glasuniontól A Suzuki üveggarnitúra utolsó darabjának, a szélvédőnek próbaszállítását kezdte meg a salgótarjáni Glasunion Kft. A síküveggyártó társaság hét darabos garnitúrát készít az autóhoz - hajlított, edzett üvegből, fűthető hátfallal. Esztergomban egyelőre párhuzamosan szerelik az autókba a japán és a salgótarjáni üveget, amint azonban a japán készlet elfogy, kizárólag a Glasunion Kft. termékeit építik be a Suzukiba. Várhatóan ez év októberében már magyar üveg- garnitúrával készített autók gördülnek le a szerelőszalagról. Könyv Beethoven és a Brunszvikok kapcsolatáról Beethoven, Brunszvikok, Martonvásár címmel a zeneköltőnek Martonvásár egykori uraihoz, a Brunszvik-család tagjaihoz fűződő barátságáról, a család történetéről és tagjairól, a településen ma is élő Beethoven kultuszról jelent meg könyv a Hagyományőrző Értékeink Alapítvány támogatásával, az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézetének kiadásában. Szerzője, Üvegesné Hornyok Mária, aki egy évtizede foglalkozik a Brunszvik-család és Martonvásár történetével, sok érdekességgel ismerteti meg a kötet olvasóit. Baranya megye legszebb horgászvizei A hazánk gyönyörű tájait, halban gazdag, ezerarcú vizeit, s az óriás fogásokat bemutató sorozat újabb részét láthatják a horgászok és a természet szerelmesei augusztus 22-én, vasárnap 10.40-koraTV2-n. Bárány György rendező-operatőr vezetésével Baranyában, a hegyek, dombok, medencék ölelésében elterülő szűkebb hazában barangolt a Pécsi Körzeti Televízió stábja. Itt, ezen az ősidőktől fogva emberlakta vidéken, ahol illírek, kelták, avarok - messzetünt népek - nyomai fölött suhanva gyönyörködhet a néző a Dél-Dunántúl e sajátos hangulatú megyéjének változatosságában. Baranya bővelkedik a természeti szépségekben, sokszínűek a vizei, a halban gazdag folyók és tavak. Titkokat rejt a szeszélyes, ezerarcú Dráva, melynek holtágai a régi vízivilág emlékét őrzik; s harcsából, süllőből bő fogást Ígér az asszonyosan, lágyan tovahömpölygő Duna. Bemutatja a film a természetes tavak békés, embertől háborítatlan vad romantikáját éppúgy, mint a szépen kiépített, folyamatosan telepített mesterséges horgásztavakat. Ellátogatunk többek között a pontyban gazdag pogányi, és szászvári tóhoz, de szó esik a Vajszlói Horgászegyesület megyei horgászmajálisáról is. Láthatják a nézők a sokszínű vízivilágot, az óriási halakat, de láthatják a Zengőhegy szelid- gesztenye-erdejét, a megye történelmi nevezetességeit, belekóstolhatnak a kirakódóvásárok színes forgatagába. Feltárul tehát a harminc percben Baranyának szinte minden titka. Ajánlom hát figyelmükbe ezt a filmet, amely - változatos képein túl - attól oly magávalra- gadó, hogy minden egyes pillantás átsugárzik a pécsi filmesek hazai táj iránti elkötelezett hűsége, Baranya szépségeire újra meg újra rácsodálkozó sze- retete. Artner K. ■» „Szerelemből nem lehet megélni” Kováts Kriszta szerepekről, vágyakról A földi halandó úgy képzeli, hogy egy sztár villában lakik. A magyar sztár egy pesti bérház legfölső, harmadik emeletén vár. Az épület lerobbant, a lakás annál hangulatosabb. A falakat könyvek bontják - és az ősszel iskolába készülő Flóra fantáziadús rajzai. Az anyja, Kováts Kriszta 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. A Pécsi Nemzeti Színházban kezdett, majd a győri Kisfaludy Színház tagja lett. Az ország 1980 nyarán ismerte és jegyezte meg a nevét; ő játszotta az Evita főszerepét. 1988-ban szerződött át a Rockszínházból a Madáchba. Három éve szabadúszó.-Amikor nemrég egy társaságban elhangzott ez a név, hogy Kováts Kriszta, valaki visszakérdezett: „Ja, az énekesnő? ”-Az vagyok, lemezeket készítek, koncerteket adok, ráadásul musicalekben, rockoperákban játszom. Énekelek tehát.-De nyilván szeretett volna az Evita után prózai szerepekben is bizonyítani.-Nem volt rá lehetőségem. Egyébként jó, hogy van valami sajátos, ami a nevem hallatán beugrik az emberekben. De nemcsak énekesnő vagyok, hanem színésznő is.- Nem gondolt arra, hogy vidékre szerződjön? Ott lehet énekelni és prózai szerepeket játszani.-Remekül éreztem magam Pécsett és Győrben is. Azóta viszont családom van, a fővárosban, nem lehetek tőlük távol. Évente egy-két szerepet azonban, vendégként, szívesen vállalnék.-Lehet, hogy színésznőként már-már tragédia, ha valakinek ilyen jó hangja van ?-Tudom, hogy jön tíz év múlva egy kitűnő hangú huszonéves, s ő kapja a rockoperák főszerepeit. Ráadásul szabadúszóként még nehezebb helyzetben vagyok. Ha valaki „kéznél van”, könnyebben kap feladatokat, mint egy társulaton kívüli.- Vajon megengedheti-e magának egy szabadúszó, hogy nemet mondjon?- Magyarországon társulati rendszer van. A színházigazgatóknak az az érdekük, hogy a saját embereiket foglalkoztassák, ha már fizetést adnak nekik. Hiányzik a folyamatos munka, mert pánikszerűen szakadnak a nyakába nagy feladatok. Aztán meg hosszú ideig semmi. Egy színész azért lesz színész, mert szeret színpadon lenni.-Augusztus 18-ától egy nagyszabású produkcióban, az Attilában szerepel, Krimhilda burgundi hercegnőként énekel. Aztán, ha jól tudom, egy kis színházban játszik, három Puskin-egyfelvonásban, végre prózai szerepben. Az előbbi a pénzkereset, az utóbbi a szerelem ?- Szerelem nélkül szörnyű volna élni, de a szerelemből nem lehet megélni.- Az Attila Krimhildáját gondolkodás nélkül elvállalta?- Igen, mert szeretek énekelni és mert Szörényi Levente kitalált rám egy szerepet. Az más kérdés, hogy az alkotók személye miatt a rockopera máris átpolitizálódott, hiszen Lezsák Sándor és Szörényi Levente neve összefonódik az MDF-fel. Engem csak az érdekel, hogy szerintem Levente zenéje remek. Színésznő vagyok, aki szerepeket vállal. Ez is egy szerep. De azt még szerződésben is rögzítettem, hogy nem engedem politikai célra felhasználni a nevemet és a hangfelvételemet.- Ha egy jóságos angyal ide- szállna, s azt mondaná: „Csináld meg, amit szeretnél, én adok rá pénzt", mit kezdene vele?- Azonnal kerítenék egy épületet, ahol játszani lehet. Színház lenne benne, mert a színpad a mindenem. De klubot is kialakítanék, ahol közvetlenebb kapcsolatot lehet teremteni az emberekkel. Többfélét csinálnék. Nem szeretek ábrándozni. De egy ilyen angyal azért jól jönne. Eszéki Erzsébet Könnyebbé válhat az elítéltek sorsa? Elve törvény adta jogukkal, néhányon már fellebbeztek a magánzárka fenyítés ellen A közelmúltban lépett hatályba, és részben már az alkalmazása is megkezdődött annak a törvénynek, amellyel az 1979 évi, a büntetések és intézkedések végrehajtásáról szóló törvény erejű rendeletet módosították. Mint ismeretes, a törvény újra megfogalmazza az elítéltek jogait, közelítve azokat az európai normákhoz, és a fejlettebb országokban alkalmazott emberijogi követelményekhez. A módosítások szerint például az elítéltek az eddigi panaszjog helyett már jogorvoslatot kérhetnek az őket érintő intézkedésekkel szemben. Ilyen például a magánzárka fenyítés végrehajtása elleni jogorvoslati kérelem, amelyről a büntetés-végrehajtási bíró dönthet. A kérelem benyújtásakor halasztó hatályúvá válik a fenyítésről hozott döntés, tehát nem kell az elítéltnek azonnal magánzárkába vonulnia. A törvényerejű rendelet módosítása már lehetővé teszi, hogy a fogház és a börtön fokozatban enyhébb szabályokat alkalmazzanak, hogy a büntetés-végrehajtás a félig nyitott rendszer felé közelíthessen. Mindezen ügyekben is a büntetés-végrehajtási bíró A pécsi börtönben TV-t is nézhetnek az elítéltek Fotó: Szundi dönt, az enyhítésért az elítélt és a védője nyújthat be kérelmet. Ha kiérdemlik, az elítélteknek lehetőségük nyílhat külső kapcsolataik erősítésére, ennek érdekében eltávozásra mehetnek, saját pénzüket az intézeten kívül szabadon elkölthetik, látogatókat fogadhatnak a börtönön, a fogházon kívül is, sőt, olyanok is lehetnek, akik az intézeten kívül felügyelet nélkül dolgozhatnak. Szabadabbá válik az elítéltek számára a levelezés és a telefonálás is. Garami Lajos, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának főosztályvezető-helyettese a változtatásokat azért tartja örvendetesnek, mert végre pontosan körülhatárolná váltak az elítéltek jogai és kötelességei. Ugyanakkor kérdésünkre elmondta, hogy korai lenne még a törvény hatályba lépése óta szerzett tapasztalatokról beszélni, ugyanis az említett jogok gyakorlati alkalmazásához a feltételeket is meg kell teremteni a büntetés-végrehajtási intézetekben. Résztapasztalatként ugyanakkor már megemlíthető, hogy néhányan már jogorvoslati kérelmet nyújtottak be magánzárka fenyítésük eltörlése, enyhítése érdekében, s volt akiknél kedvező döntés született. Több országos intézményben igen rövid időn belül adottak lesznek a feltételek a könnyítések körének kiszélesítéséhez, ugyanakkor a megyei büntetés-végrehajtási intézetekben - melyekben elsősorban előzetes letartóztatásban lévők vannak - nyilván közel sem élhetnek a fogva tartottak oly mértékben az új jogokkal, mint a már szabadságvesztésüket töltők.- A könnyítések zöme nem kötelezően kerül bevezetésre. Azok többsége nem automatikusan jár, hanem csak adható - mondotta Garami Lajos. - Tehát azokért nagy hőstetteket kell az elítélteknek véghezvinniük, vagyis ki kell érdemelniük a az enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazását. Balog Nándor A kovácsszénája! tó Fotó: Puskás Gábor * Együd Árpád emlékezete Kettős jubileumra készül Siófok Tíz esztendeje, hogy elhunyt Együd Árpád, századunk néprajztudományának, ugyanakkor élő folklórjának egyik legjelentősebb, legszínesebb alakja. Az ő emlékezetére rendeznek augusztus 17-én emlékülést Siófokon, a városháza dísztermében. E napon avatják emléktábláját a Kálmán Imre Múzeumban, koszorúzzák a sírját a Kele utcai temetőben - s emlékeznek rá méltó módon a Dél-Balatoni Kulturális Központ színháztermében megrendezett jubileumi Néptánc Egyesület, melyet Együd Árpád alapított 1963-ban, s amely Balaton Táncegyüttes néven gyorsan ismert s elismert lett az országban. Együd Árpád 1921-ben született perőcsényi parasztcsalád gyermekeként, korán árvaságra jutott, kitűnő tanulmányi eredményei azonban megnyitották számára a tanulás, továbbtanulás lehetőségét 1933-ban a balassagyarmati reálgimnáziumban. Nem csak széleskörű érdeklődésével, emberi tulajdonságaival tűnt ki, de remek sportember is volt - ezek kísérték végig egész életén. A mozgás, a sport segíti tovább a Testnevelési Főiskolára, ahol találkozik igazi hivatásával, a néptánccal, a népzene kutatásával. Somogyba a háború után, immár mint tanár kerül - a csurgói Csokonai Gimnáziumban oktat testnevelést. Ám nem csak azt - 1947-ben itt szervezi meg az ország első diák- tánccsoportját. S ugyancsak Csurgón kezdődik gyűjtőtevékenysége is - hozzálát hogy Bartók, Kodály, Vikár Béla nyomdokaiba lépve feltérképezze Somogy népi kulturális örökségét. 1960-ban Kaposvárra kerül, de rövidesen áthelyezését kéri Siófokra. Munkás életének legragyogóbb szakasza következik. 1963-ban megalapítja (Kelemen Istvánnal) a Balaton táncegyüttest, 1970-ben a tanári pályát odahagyva ő lesz a Beszédes József Múzeum s a Kálmán Emlékház vezetője. Fáradhatatlanul folytatja a gyűjtőmunkát, rövid időre Marcaliba költözik, majd a megyei múzeum igazgatóhelyettese lesz. Mindeközben siófoki lakos marad - minden hétvégén hazatér, akárhol dolgozik is. Több kötete (a somogyi folklór kincseinek feldolgozásai) jelent meg. Tíz éve húnyt el, agyonhajszolt szíve nem bírta tovább. A 17-iki emlékünnep nem csak Együd Árpád előtt lesz méltó tisztelgés, de egyik legfontosabb „gyermeke”, a Balaton Táncegyüttes örökébe lépő Siófoki Néptánc Egylet előtt is. S még valami - egy percnyi megállás, múlt felé fordulás rohanó világunkban, ahol egyre nehezebb olyan fáklya- vivőket találni, amilyen a nagyszerű tanár, folklórista és ember Együd Árpád volt... Werdy Péter A falusi turisták szolgáltató irodája A közeljövőben megnyitják a Magyar Falusi Tanyai Vendég- fogadók Szövetségének központi információs irodáját - jelentették be a szervezet hétfői sajtótájékoztatóján. A Magyar Falusi Tanyai Nyaralóhelyek Központi Irodája azoknak az érdeklődőknek kíván hasznos információkat nyújtani, akik a magyar falusi turizmus szolgáltatásait szeretnék igénybe venni hazánk határain belül, illetve azon kívülről, peltetésüket. A sajtótájékoztatón bemutatták azt az aktualizált füzetet is, amely a Jöjjön falura címet viseli, és 61 évvel ezelőtt, 1932-ben jelent meg első ízben. E füzet azoknak a településeknek az üdülési, pihenési ajánlatait adja közre, amelyek már az első füzetben is szerepeltek. Természetesen nem valameny- nyit, csak azokat, amelyek újra jelentkeztek a részvételre. Az árajánlatok egy éjszakára maximum 600 forintos fejenkénti költséget jelentenek. Ismertették továbbá azt is, hogy a szövetség teljes kínálati listája még az ősz folyamán újra megjelenik, az érdeklődők október 15-ig kérhetik a szerepeltetésüket. Ukrán-magyar vállalatot alapított a Richter Gyógyszergyár Gedeon Richter Ukfarma elnevezéssel vegyes vállalatot alapított Ukrajnában a Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt. Bogsch Erik, a Richter Rt. vezetője az MTI-nek elmondta, hogy a kijevi központú társaságban a magyar gyógyszergyár 49 százalékkal részesedik. A vegyes vállalat feladata a Richter termékeinek, gyógyszereinek az ukrán piacon való elosztása. A gyors kiszolgálás érdekében az értékesítést a kijevi konszignációs raktárból oldják meg. Ettől a lépéstől a Richter piaci pozícióinak megtartását, sőt bővítését reméli.
