Új Dunántúli Napló, 1993. augusztus (4. évfolyam, 208-237. szám)

1993-08-16 / 223. szám

1993. augusztus 16., hétfő aj Dunántúlt napló 5 Idén több a múzeumlátogató Vandál pusztítás, rongálások a pécsi kiállítóhelyeken Idén több a múzeumlátogató Pécsett, mint tavaly volt. A mú­zeumban dolgozók szerint az érdeklődés attól is nőtt, hogy most újra valamivel csendesebb a határ túloldala. Reisch Istvánná, a Zsolnay múzeum pénztárosa elmondta:- Sok nyugdíjas jön, és van, hogy 50-60 iskolás csoportot fogadunk egy nap. Szombaton például úgy 300 felnőtt, és ugyanannyi diák látogatónk volt. Ingyenes napon jött már 1000 felnőtt turista is! Sok a külföldi, de a magyarok meg­gondolják, kifizessenek-e ennyi pénzt a belépőkre. Pedig a múzeumokban nem emeltek árat, ajegyek átlagosan 50 forintba kerülnek. A múze­umban dolgozók úgy látják, a 14 éven felüli gyerekek is fizet­hetnének a belépőkért, hiszen a nagy többségük ennél jóval többet elkölt csokira egy nap. A gyerekek sokszor csak a tanár utasítására mennek a kiállítóhe­lyekre, tapogatják a tárgyakat, összeragasztják rágógumival, benyomják az üvegtárlót. A Nemes Endre Múzeumban Talapka Pálné arról panaszko­dott, hogy a múzeumot kevesen ismerik, nem szerepel az ide­genvezetők programjában. Mintha kincset őrizne Vértes Istvánná, úgy óvja az Ókeresz­tény mauzóleumot. Kincs is, amit azonban vandál pusztítók rongálnak folyamatosan. Betö­rik az üvegtetőt, rombolják az eredeti római kori falat, össze­firkálják, vésik a követ. A Vasarely múzeum előtt pi­hent a német Alexander Steiner, aki magyar barátja tolmácsolá­sával elmondta:- Bensőséges hangulatú vá­ros Pécs, sok régi emlékkel. Ha majd megnősülök, biztosan ide jövünk a mézeshetekre. Az üdü­lés is olcsóbb Magyarországon. Tapolcáról jöttek Bérezés La- josék, hogy régi adósságokat törlesszeneic: végigjárják a mú­zeumokat, szorgalmasan, szinte naponta 10-től délután 6-ig, ki­használva az ingyenes látoga­tási lehetőségeket is. H. I. Gy. Negyed század a hazai művészeti megújulás szolgálatában Rekordnap az orfűi strandon Kánikulában az ember vízbe vágyik Ünnepel a Baranyai Alkototelepek A Parti Galériában rendezett kiállítás egy részlete Fotó: Läufer Nincs az országban több olyan intézmény, mint az idén 25 éves Baranyai Alkotótele­pek. Ünnepel az ország legna­gyobb művésztelepeket üzemel­tető intézménye, mely több mű­vészeti ág alkotói számára adott és ad lehetőséget az elmélyült, nyugodt együttmunkálkodásra. Az 1967-es indulásban olyan akkori fiatal magyar képzőmű­vészek játszottak szerepet, mint Rétfalvi Sándor, Schrammel Imre, Bencsik István, Bocz Gyula. A villányi képzőművé­szeti szimpozionnal, majd 1969-ben a siklósi kerámia szimpozionnal induló folyamat eredményeképp a régióban ala­kult ki az ország második kép­zőművészeti központja. Ebben Baranya megye is elvitathatat­lan érdemeket szerzett. Az ide érkező alkotókban kezdetben jogosan alakult ki a végleges lemaradástól való féle­lem, hiszen a külföldi kollégák az alkotómunka technikai felté­teleit tekintve előttük jártak. A Baranyai Alkotótelepekkel az információáramlás új csatornái nyílhattak meg a hazai művé­szek előtt, s az is nagy szó volt régebben, hogy az ide meghí­vottak általában mindenféle szellemi megkötöttség nélkül, foglalkozhattak a munkájukkal. Az intézmény jelenleg is üzemeltet alkotóházakat, mű­ködtet művésztelepeket, végzi járulékos tevékenységeit, és nem lényegtelen a részvétele a Janus Pannonius Tudománye­gyetemen 1991-ben indult kép­zőművészeti mesteriskolái kép­zésben sem. A Baranyai Alkotótelepek 25. születésnapját kiállításmeg­nyitókkal ünnepelték szomba­ton. Pécsett a Parti Galériában dr. Kálmán Attila, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium ál­lamtitkára, dr. Kurucsai Csaba, a megyei közgyűlés alelnöke, és az alkotótelepek igazgatója, Komor István mondott beveze­tőt a tavalyi magyar-oszt- rák-szlovák szobrász-szimpo- zion résztvevőinek tárlata, il­letve a Terra Csoport és osztrák vendégei anyaga elé. Délután Siklóson a kerámia alkotóház­ban a siklósi nemzetközi kerá­mia szimpozion állandó kiállí­tását nézhették meg a vendégek, este pedig a villányi szobor­parkban tartott partival zárult a nap. Hodnik I. Gy. Már a kora délelőtti órákban megtelt a strandon a medence partja Fotó: Läufer László Az orfűi kemping recepció­ján dolgozók mesélték, még most augusztus közepén is vol­tak, akik Budapestről, vagy az ország távolabbi vidékeiről az­után érdeklődtek telefonon, ki­nyitott-e már a strand, s volt aki azt kérdezte, igaz-e, hogy az or­fűi strand zárva van. Úgy lát­szik a nyár eleji, a nyitás körüli huzavonának, a Vízmű kontra kiskereskedők közötti vitának nagyobb visszhangja volt az or­szágban, mint gondolták volna az illetékesek. Mindenesetre ez nemigen ér­ződött a későbbi nyári strand­forgalmon, ami különösen a hétvégeken volt látványos. A tegnapi nap például az idei nyár egyik rekordforgalmát produ­kálta, hiszen déltájban már meghaladta a háromezret az ad­dig jegyet váltók száma, s a csúcsidő a délután. Pedig pa­naszkodnak az emberek a drága belépőre, hogy a strandot nem gondozzák eléggé, hiszen locso­lás hiányában a fű már régen ki­égett, a pokrócokat, törölköző­ket több helyütt csak a csupasz földre lehet teríteni, panaszkod­nak a vízre, mondják: koszos. És mégis tele van, mert kániku­lában az ember vízbe vágyik. A strand vezetői mindenesetre megnyugtató információval szolgáltak, a lebegő szennyező­dés nem más, mint a medence aljára rakódott alga, aminek nagyrészét este és reggel nyitás előtt egy speciális tisztítógéppel eltávolítják, sajnos a teljes le­tisztítás így feltöltött medencé­nél lehetetlen. Ez az alga fertő­zést nem okoz. Nem találták viszont meg­nyugtatónak a kis-tó - a tulaj­donképpeni Orfűi-tó - vízét a tisztiorvosi szolgálat emberei az elmúlt héten. Lehet, hogy ennek volt köszönhető, hogy tegnap a megszokottnál kevesebben vol­tak itt, s így szerényebb volt a forgalma a nemrég épült szép, új étteremnek is, ami az első lé­tesítménye annak a vállalkozás­nak, ami görög tőkével itt üdü­lőfalut akar létesíteni. Úgy tűnik azonban, Orfűnek igazából a_ nemtörődömséggel van baja. Évekkel ezelőtt leé­gett például a kis tónál az egy­kori vendéglő, düledező romjai most is állnak, s mellette a ri­asztó külsejű kalyibában mű­ködő büfével együtt nem nyúj­tanak vendégmarasztaló képet. A nagy tó strandkerítése mellett mindenütt szemét, s vannak amolyan senkiföldjei, amelyek gazosak, szemetesek. S. Zs. Budapesten a Ferrari Magyar vezérképviseletet nyitott Budapesten az olasz Fer­rari. Az első teljes évben 5-6 autó eladását tervezik és 48 órás szervizt ígérnek. A magyarországi árak kiala­kítása úgy történt, hogy a német árakat vették alapul és abból engedtek 10 százalékot. Az éves terv harmadát máris teljesí­tették, mivel két Ferrari rögtön gazdára talált. Emlékmű Nagyhajmáson Vendégek a nagyvilágból ♦ ♦ DÖBBENETES! Szokatlan kötvénykibocsátás a rövidebb távra befektetőknek! A Merkantil Car Kft. különleges konstrukcióban bocsátja ki közép- és rövid távú befektetőknek szánt 1+1 éves futamidejű AUTÓRÉSZLET KÖTVÉNYÉT. A kibocsátó a fix kamatozású értékpapír első évi 20% kamat kifizetésekor a tőkeösszeg 50%-át is visszafizeti, a maradék pedig magasabb, 22%-os kamattal a lejáratkor esedékes. A kötvénykibocsátásért a K&H bankcsoport tagja, a Merkantil Bank vállal garanciát. Másodlagos forgalmazásban a kötvény az aktuális árfolyamon azonnal visszaváltható. A jegyzés névértéken, 10.000 Ft-os címletekben történik 1993. augusztus 23. és szeptember 10-e között. MERKANTIL BANK RT. A M BANKCSOPORT TAGJA KREATÍV EMBEREKNEK KREATÍV MEGOLDÁSOK § Jegyzési helyek: Kereskedelmi Bank Rt. Pécs, Széchenyi tér 9. Tel.: (72) 333-199 Tel.: 118-2688, 266-3180 • Merkantil Bank Rt. Budapest V., József Attila u. 24. Többszázan érkeztek Euró­pából, Amerikából szombaton Nagyhajmásra: a kisközség ta­lálkozóra hívta egybe egykori és mai lakóit. Az ünnep sok mindenre adott alkalmat: öku­menikus istentiszteletre, II. vi­lágháborús emlékműavatására, közös ebédre, megannyi emlék felelevenítésére. Igen: minde­nekelőtt régen nem látott barát­tal való beszélgetésre, hiszen e Baranya északi felében, szép környezetben megbúvó kiskö­zség sem kerülhette el a háború után az úgynevezett sváb-falvak sorsát: lakóinak nagy részét ki­telepítették, elűzve szülőfalu­jukból, szülőföldjükről. Sokan a falu lakói közül a II. világháború poklában vesztet­ték életüket: rájuk, mint veszte­sekre, nem volt illő emlékezni sem. A mai hétvégék megtörik ezt a csendet: Nagyhajmáson is összekapcsolódhatott a falunap egy főhajtással. A templom előtti térre, a szép környezetbe, a G. Detky Rita nevével fémjel­zett, pécsi Laurus Kft által megálmodott és a dombóvári Strabac által mívesen kivitele­zett, címerében olasz gránitból készült emlékmű avatásán dr. Andrásfalvy Bertalan ország- gyűlési képviselő magyarul és németül mondott ünnepi beszé­det. Kiemelte: e táj sokszínű­sége, az itt lakó emberek kultú­rájának, nyelvének, szokásai­nak sokfélesége adja igazi szép­ségét a Kárpát-medencének. Legyen az emlékezés és a szere­tet napja e találkozó; a múlttal megbékélve, a jövőbe tekintve mutasson példát a jövő nemze­dékének a sok vihart átélt, meg­élt idősebb generáció. A beszéd után Kürtös Csaba, a község polgármestere üdvö­zölte és invitálta a közös ebédre a helybélieket és a vendégeket, majd Schleier Konrad az ameri- kás, Wiesner Konrád pedig a németországi nagyhajmásiak nevében emlékezett a múltra. Az emlékmű leleplezése után sok sok virág és koszorú került a mű talapzatára, Koskai Erzsé­bet evangélikus lelkész imádko­zott a holtakért, Kövesdi János katolikus plébános pedig meg­áldotta az emlékművet. Az ünnep fényét emelte a mágocsi női énekkar, mely né­met és magyar nyelven énekelt, valamint a szekcsői fiatal fúvó­sokból álló zenekar. Az ünnep­lők soraiban több ismerős arc között fedezhettük fel Heinrich ReitingerX, a Magyarországról kitelepített németek szervezeté­nek, a Landsmannschaft der Deutschen aus Ungarn elnökét is. Délután a mágocsi majd a szászvári német nemzetiségi együttesek adtak műsort, a kato­likus szentmise után pedig köz­ségi bál kezdődött. K. F. Munkaerőt kölcsönöz? Munkahelyet keres? Keressen bennünket! Pécs, Bajcsy-Zs. u. 18. (DOMUS Á.) Tel.: 336-861

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents