Új Dunántúli Napló, 1993. augusztus (4. évfolyam, 208-237. szám)
1993-08-13 / 220. szám
1993. augusztus 13., péntek üj Dunántúlt napló 7 A kishárságyi húsmarha tenyészet már vevőre talált Fotó: Läufer László Elkelt a kishárságyi tehenészeti telep Jóval több az érdeklődő, mint a vásárló Pécsi vitorlázórepülés sikere Felkészülés saját költségen Tanulmányút Bajorországba A Magyarországi Német Gazdaszövetség tanulmányutat szervez Bajorországba. Az út célja: modem farmergazdaságok működésének tanulmányozása, a mezőgazdaság termékeit feldolgozó üzemek megtekintése, nagybani piacok működtetésének bemutatása (hol és hogyan lehet mezőgazdasági termékeket értékesíteni) és használt mezőgazdasági gépkereskedések meglátogatása (hol lehet olcsón, de jó használt mezőgazdasági gépeket vásárolni). Az intenzív program keretében a résztvevők megtekintik Münchenben a mezőgazdasági vásárt, és minden este előadások keretében találkoznak a Bajor Parasztszövetség képviselőivel. Az utazás autóbusszal történik 1993. szeptember 19-24 között. Tolmács lesz. A részvételi dij - 3500 Ft és 100 DM személyenként - teljes panziót és minden program költségeit tartalmazza. Jelentkezési határidő: augusztus 19. Részvétel csak MNGSZ szakkörök tagjai részére: Jelentkezni Pécsett a Lenau házban lehet (Munkácsy u. 8.) Külföldi befektetések Lengyelországban A külföldi beruházók ezidáig 2,1 milliárd dollárt fektettek be Lengyelországban. Az Indicator piackutató központ 570 vállalatot vizsgált meg (a külföldi befektetéssel működő vállalatok egyharmadát), és arra a következtetésre jutott, hogy Magyar- ország után Lengyelország foglalja el a második helyet a volt szocialista tábor országai között a külföldi beruházások tekintetében. A harmadik helyen Csehország áll. Egy szupermarket havi bevétele 'l ,8 millió frank volt a zsákmánya annak a négy álarcos, fegyveres banditának, akik hétfőn Nizza egyik elővárosában kiraboltak egy pénzszállító autót. A jólértesült banditák éppen akkor állították meg a járművet, amikor az egy viszonylag kisforgalmú szakaszon haladt át. Az autó az egyik legnagyobb szupermarket bevételét szállította. A támadók fegyverrel kényszerítették a sofőrt és a kocsikísérőt az ajtók kinyitására. Bár a sofőrt megverték, lövés nem dördült el, s a banditák egy gépkocsin pillanatok ala,tt eltűntek a helyszínről. A Szigetvári Állami Gazdaság teljes egészében privatizálásra kerül. A gazdaság eladósodott, érdekük lenne az eladás, mert ebből rendeznék a tartozásaikat. Működő egységeket akarnak értékesíteni. A péterfai sertéstelepen hetvenen dolgoznak, itt működik egy vágóhíd és egy húsüzem is. A görösgali és hárságyi keverőüzemre nem voltak jelentkezők. A kertészetet eladták a korábbi bérlőnek. A gazdaság rt-évé alakul, kisebb tehermentes vállalkozás lesz a későbbiekben, amelynek a központja Szentegát. A dolgozók ajánlatot tettek arra, hogy megvásárolják a gazdaság vagyonát. A terv az ÁVÜ-nél van, döntés még nem született. Decentralizált privatizációt hajtanak végre, vagyis a vállalat ad el, és a bevétel ott is marad. Ebből fizethetik vissza az adósságukat. Minden hónapban hirdetnek, pályáztatnak.-Nincs piac - mondja Szi- nyákovics Pál, a gazdaság vezetője. - A fizetőképes kereslet hiánya akadályozza az üzletet. A mezőgazdaság jövedelmezősége rossz, nem ebbe fektetik a pénzüket az emberek. Először helyre kellene állítani az ágazatnak a jövedelmezőségét, utána lehetne tenni valamit.- A keresletet kellene élénkíteni. Az ÁVÜ jó szabályokat alakított ki, mert a pályázatok nyilvánosak és versenyeztetet- tek. Mindenki részt vehet benne, és a legjobb ajánlatot fogadják el. A pályázatokat sok helyen ellenőrzik. A bankok azonban nehezen adnak hiteleket, nagyon magas az önrész, és biztosítékként is 150-200 százalékot kémek. A 20-30 százalékos saját erő sok esetben nincs meg. Megalakult a Garancia Rt., talán az segíthet. Van részletfizetési, és privatizációs lízing lehetőség is.- Úgy tapasztalom, hogy az ÁVÜ most már jobban örül, a hazai vevőnek. Nagyon sok volt a spekuláns, szélhámos külföldi jelentkező. Sokan nem azért vettek, hogy termeljenek, hanem,^ hogy csak befektessenek. Az ÁVÚ előnyben részesíti támogatja, ha a dolgozók vesznek részt a privatizációban. A szigetváriak eladták már az Agrokémia Társaságban lévő üzletrészeiket, az önkormányzatoknak a működésükhöz szükséges ingatlanokat, valamint rendezték velük a vagyoni helyzetüket is. Négyszáz lakóházat jelentős kedvezménnyel vehettek meg a bentlakók. Az ÁVÜ-nél van az autójavító műhely adásvételi szerződése is, amit már a leendő tulajdonos bérel. Eladásra vár még a görösgali tejhasznosítású tehenészeti telep, a keverőüzem, de a tároló és a szárító a jogutódé marad, aminek a központja Szentegáton lesz és hatvan fővel, kisebb területen tevékenykedik majd. A szigetvári központi irodát is az eltelt egy év alatt részben eladták, kiadták. A kastélyok közül is egy már elkelt, de van még két nagyobb, amely gazdára vár. Sok az érdeklődő, de nehéz hasznosítani ezeket.-A egyik kastélyt, és a sertéstelepet az ingatlantőzsdére vittük, megpróbáltuk ott értékesíteni azokat. Sikertelenül. Az ÁVÜ igazgatótanácsa döntött az átalakulásról, mindegyik ág. rt. lesz. Ha az alapító okiratot megkapjuk, az módot ad a privatizációra, mert a részvényeket kárpótlási jeggyel is meg lehet vásárolni. A jogutódot értékesíti az ÁVÜ. Tavaly tavasz óta folyik az eladás! Sok apró dolog elkelt* már, de igazán nagy eladásuk még nem volt. Most az egyik kerületre, Kishárságyra pályázott egy vevő, ahol szabadtartá- sos húsmarhatelep van, és növénytermesztés folyik. A pályázó magyar, aki letette a három millió forintos biztosítékot.- Eleinte nem kértünk pályázati biztosítékot. Előfordult, hogy sok esetben csak pályáztak, tárgyaltak, aztán az üzletből nem lett semmi. A kishárságyi az első olyan termelő egység, ami eladásra került. Azt szeretnénk, ha a munkahelyek megmaradnának. A pályázati feltételek között is szerepel, hogy a dolgozókat foglalkoztatni kell, és folytatni kell az addigi tevékenységet. A kishárságyi telep továbbra is kapcsolatban marad a gazdasággal. Kishárságy annak idején az állami gazdaságra épült. Az ott élők most egy kissé kételkedve nézik a jövőjüket. ,-Annak idején azért vettem itt házat, mert biztos munkahely volt a gazdaság. Most jön egy kft, amely ugyan átvette a dolgozókat, de a bérekben még nem állapodtunk meg - mondja az egyik traktoros. - Azt mondták, hogy akinek nem felel meg az ajánlat, az sem marad munka nélkül, Szentegáton dolgozhat. Nem azért vettem én az autómat, hogy azzal járjak innen más településre dolgozni... Azok jártak jól, akiket annak idején elküldték, végkielégítést kaptak. A műhelyben is annyit tudnak, hogy eladták a telepet. Tájékoztatták őket a gazdaság vezetői, és úgy tudják, hogy továbbra is szarvasmarhatelep marad itt.- Ha az új tulajdonosnak a telep nem hoz megfelelő hasznot, akkor úgy is megszünteti - mondja egy asszony. - Nyereséget szeretne, és nem veszteséget. Egyelőre bizonytalannak érezzük a helyzetünket. Sz. K. Augusztus 7-én ért végett a X. Alföld Kupa vitorlázórepülő bajnokság. A két hétig tartó küzdelemben az ország legjobban fölkészült vitorlázógép pilótái vettek részt. A szabadosztályban első helyen a Pécsi Repülő Klub színeiben versenyző Tallósi Csaba végzett. Ezzel 8 év óta először ismét a pécsiek büszkélkedhetnek a legjobb eredménnyel. A 2., 3. helyezést az ugyancsak kiválóan repülő MALÉV-versenyzők érték el... Ennyi a hír lényege. A részletekből annyit érdemes megismerni, hogy a versenyzők 10 számban mérték össze képességüket, úgynevezett sebesség-ér- tékelésű távrepülésben. Vagyis az a pilóta érte el a legjobb er- edényt, aki az adott távot a legrövidebb idő alat repülte végig. A feladat nehézségére jellemző, hogy leghosszabb távolság 500 km volt, amit a győztes pécsi versenyző 113 km-es óránkénti átlagsebességgel teljesített. Ezen a napon a szegedi repülőtér hőmérője 37 C fokot mut- tott árnyékban. A tűző napnak kitett plexibontású pilótafülkében uralkodó hőmérsékletet e hőség nyomán nem nehéz elképzelni. Ám elviselni, 6-7 órán keresztül, jelentős fizikai igénybevétellel ért fel, amely a gép irányításával, az emelő áramlatok megtalálásával és a A skóciai Glasgow-ban hétfőn kezdődött WHO-tanácsko- záson elhangzott, hogy minden bizonnyal legalább hatmillió ember hal meg AIDS-ben 2000-ig. Az értekezletre készült egyik munkaokmány szerint Afrikában egyes országokban néhány év alatt megháromszotájékozódással egyetemben kemény erőpróbának tette ki a pilótákat. A versenyt egyébként egy szerencsés kimenetelű baleset zavarta meg. Mintegy 600 méteren, a fölszálló légáramlásban köröző, két gép összeütközött. Az egyik gép sérülése nem tette lehetetlenné a leszállást. A másik azonban valósággal szétrobbant. Pilótájának még sikerült elhagynia a kabint és kinyitnia ernyőjét... É versennyel és általában a magyar repülősporttal kapcso- altban egy igen elgondokodtató tényre kell felhívni a figyelmet. Más sportágakkal ellentétben a repülősök, külső támogatás hiányában, önfenntartásra kényszerülnek. Ez a klub tagjaitól nemcsak szabadidejük föláldozását követeli meg, de jelentős anyagi áldozatvállalást is. Érdemes megjegyezni: egy-egy ilyen repülőversenyre a pilóták saját költségükön készülnek föl. A pécsi fiatalembernek „mindössze” 35 ezer forintjába került, hogy a dobogó legmagasabb fokára állhatott. A győzelmet mégsem annyira saját sikerének tartja, mint inkább a klubjának. Ezen keresztül pedig az egész magyar repülősportnak, amely végül is a jelenleginél sokkal jobb sorsra lenne érdemes! rozódhat a halálos áldozatok száma. A WHO becslése szerint az évtized végéig világszerte 30-40 millióra nő az AIDS vírusával fertőzött személyek száma. A világszervezet szakértői úgy vélték, hogy a hatékony oltóanyag kutatása még igen sokára hoz majd eredményt. Bűsbarna László A dobogón 2000-ig hatmillió halott Különjárat Hegyszentmártonból Balatonfenyvesre Hatszáz gyereket nyaraltatnak Az indulás napjának reggelén előállt a negyven személyes busz. Hegyszentmártonból ugyan csak 24 gyerek készült a Balatonra, de mégis megtelt. Beültek azok a családok, akik úgy gondolták, hogy élnek a lehetőséggel. Elmennek egy napra fürdeni, napozni, hiszen este ugyanezzel a busszal vissza jöhetnek. Ezt csinálták egy hét múlva is, amikór a „különjárat” ismét Fenyvesre tartott a község gyerekeiért. Nagyon rokonszenves ez az élelmesség, azzal a példával együtt, amit a táborban láttunk: a lothárdi polgármester a saját kezűleg vezetett mikrobusszal jött a falu gyerekeiért. Augusztus végéig csaknem hatszáz gyermek nyaral Bala- tonfenyvesen, a Baranya Megyei Gyermek-és Ifjúsági Alapítvány táborában. Több, mint negyven községből jelentkeztek a hét, illetve a tizenkét napos turnusokra. Az üdültetés már júniusban megkezdődött a part közvetlen közelében lévő, szinte szállodának megfelelő főépületben, és a két faházban. Akik a múlt héten voltak itt, igazán nem panaszkodhattak az időjárásra. Nem is csoda, hogy már délelőtt tíz órakor sem találtunk egy teremtett lelket sem a tábor területén: mindenki a parton, a vízben volt. Horváth László gondnok így aztán csak a szemmel láthatóan lakott, de mégis üres szobákat, a gondozott, de néptelen parkot tudta megmutatni, hozzátéve, hogy ebédre biztos itt lesznek, akkor lehet beszélgetni. Jöttek is a pirosbama bőrű vizes hajú lányok, fiuk, kicsik és nagyok. Szünet nélküli beszélgetésüktől, nevetésüktől azonnal megelevenedett a tábor. Először a Királyegyházáról jött Lusek Bernadettel, Kovács Ildikóval, Vincié Krisztinával és a sumonyi Kollár Csillával beszélgettünk. Mind a négyen hetedik osztályosok és mindany- nyian nagyon jól érezték magukat a hét nap alatt. Szintén közös jellemzőjük, hogy idén ugyan már voltak és még mennek is nyaralni, de ez inkább rokonlátogatás lesz, mint üdülés. A már említett hegyszentmár- toniak közül Lovas Melindával és Kalányos Lászlóval találkoztunk. Nekik külön élmény volt, hogy összeismerkedtek egy német családdal, akikkel Melinda németül Laci pedig angolul tudta magát megértetni. A hegyszentmártoniakkal jött a Jakab Gézáné, polgármester, aki a bogádmindszenti napköziben tanít.- Mi valamennyi tanulónknak meghirdettük ezt a nyaralási lehetőséget- mondja. -Úgy gondolom, hogy ennél kedvezményesebb áron nem lehetett volna találni egy hetes üdülést a Balaton mellett. Ráadásul ilyen körülmények és lehetőségek mellett. Itt minden nap három órán keresztül teljesen ingyen használhatták a gyerekek a teniszpályát, a vizibicikliket, a csónakokat, szörföket. Naponta háromszor étkeztünk, elegendő és ízletes volt a főtt étel. Egyetlen észrevételünk, hogy az ebéd és a vacsora között kicsit hosszú az idő, s a vízben ugráló gyerekek megéheztek. Szerintünk jó lenne jövőre egy uzsonnát is beiktatni. A most hiányzott uzsonnát a zsebpénzükből vásárolták, de megdöbbentek az árakon. Volt olyan hely, ahol nyolc zsemlét kilencvenhat forintért kaptak, egy pizzát pedig háromszázért! Ilyen árak mellett bizony nagyon kevés család engedheti meg magának a Balaton melletti nyaralást. Pont ilyen okok miatt nagy szó, hogy a Baranya Megyei Közgyűlés és a községi önkormányzatok hatszáz gyermeknek biztosítottak nyaralási lehetőséget. Nem csak azzal, hogy adták a tábort, mint szállást, hanem jelentősen támogatták egy-egy gyermek részvételét. A közgyűlés még júniusban úgy döntött, hogy 1,4 millió forinttal járul hozzá a a költségekhez. Ez gyerekenként 2200 forintot jelentett. A községi önkormányzatok pedig azt mondták, hogy legalább ugyanennyivel mi is segítünk. Ázért legalább, mert voltak olyanok,- például Kishajmás, Kozármisleny, Besence, Lothárd - amelyek teljes egészében állták a fennmaradó részvételi díjat, így a szülőknek semmit sem kellett fizetni. Akiknek pedig igen, azok 15oo forintért nyaraltathatták egy hétig a gyermeküket.-Nagyon jelentősnek tartom a fenyvesi táboroztatást - mondja Szűcs József a megyei közgyűlés elnöke, aki meglátogatta az üdülőket. -A települési önkormányzatok felismerték, hogy milyen fontos a nehezebb körülmények között élő családok gyermekeinek az ily módon való segítése. Bebizonyosodott, hogy amit képesek voltak megtenni a menekültekért, az ő gyerekeikért, azt ugyananúgy megteszik a sajátjaikért. Példás ösz- szefogás jellemezte ezt az akciót. A megyei közgyűlés is köz- felkiáltással fogadta el az 1,4 millió forintos támogatást. Rendkívül fogékony volt a testület e célnak a megvalósítására. Mondhatom úgy is, hogy több szereplős ez a játék és az a nagyszerű benne, hogy együtt léptünk. A következő évben is gondolnunk kell a gyerekekre, s azt sem tartom kizártnak, hogy külföldi fiatalokkal együtt táborozzanak a mieink. Meg lehet szervezni például egy Alpok - Adria tábort, amelyben nem csak jól éreznék magukat, hanem sok mindent megtudhatnának egymás életéről. Hogy mi lesz jövőre, azt ma még nem lehet pontosan tudni, de azt szívesen közre adjuk, amit a gyerekek mondtak: nagyon szeretnének ismét nyaralni! T. É. »