Új Dunántúli Napló, 1993. augusztus (4. évfolyam, 208-237. szám)
1993-08-11 / 218. szám
1993. augusztus 11., szerda oj Dunántúlt napló 11 Fényképünk egy komputerrel támogatott robotkézről készült, amelyet a Nippon Telegraph and Telephone Corp. kutatója, Akira Hiraiwa fejlesztett ki. A robot utánozni tudja az emberi kéz mozdulatait azáltal, hogy analizálja az igen gyenge idegi ingereket, amelyeket az agy küld az ujjizmokhoz. Valamikor majd, reméli egy maroknyi japán tudós, komputereket és más eszközöket közvetlenül fogják irányítani az emberi gondolatok. Miniatűr fesztivál Franciaországban Lilliput-ország Haditechnika óvja a reneszánsz bölcsőjét Spielberg: Az őskorból a víz alá „Az emberiség csupán a földgolyó 20 százalékát használja” - mondja az óceánok egyik legismertebb „búvára”, Robert Ballard. A Woods Hole-i Tengerkutató Intézet tudósa szerint a túlnépesedés levezetője nem a világűr, hanem az óceánok mélye lesz: az emberiség meg fogja találni a módját, hogy a tengervízben is tartósan berendezkedjen. Ezt a gondolatot ragadta meg a neves filmrendező, Steven Spielberg, amikor egy szenzációsnak ígérkező tévéfilm sorozaton kezdett el dolgozni. Spielberg új hőse egy család lesz, amely különböző kalandok részese a tengeren. Az események időpontja 2018, amikor a világkormány sok energiát fektet a tenger benépesítése, energia- illetve ásványkészleteinek hasznosításába. Ennek keretében járja a vizeket egy mélymerülésű tengeralattáró, a DSV, s amellett, hogy kutatásokat folytat, őrjárati feladatokat is ellát az óceánokon. A jármű állandó kísérője Darvin, a delfin; vele a személyzet fejlett technikai eszközök segítségével tud „beszélgetni”. A rendező ezúttal is hű önmagához, és a „Jura park” című sikerfilmhez hasonlóan, számítógép-irányítottá lényekkel népesíti be alkotását. A „Sea Quest” - ez a sorozat címe - az elmúlt hónapokban sok viharral küzdött meg, mire eljutott odáig, hogy az NBC televízió mégis elkészítteti a produkciót. A közvetítési díj - részenként (!) - 1 millió dollár. A világ legkisebb sakk-készlete, az 1,7 négyzetcentiméteres sakktábla és a hozzátartozó 1,5-3,33 milliméter magas sakkfigurák állnak a figyelem középpontjában a dél-franciaor- szági Montélimarban megrendezett nyolcadik miniatűr fesztiválon. A Bourge-de-Péage-ból érkezett Pierre Arnault ékszerműves 140 óra alatt nagyító segítségével készítette el az arany, vörös és fehér színű figurákat. Arnault úr saját bevallása szerint a miniatűr tárgyak szerelmese: már ötödik alkalommal vesz részt ezen a fesztiválon. Tavaly amikor Kolombusz Kristóf Santa Maria nevű hajójának 1066-szoros kicsinyített mását készítette el. Az idei bemutatón 80 kiállító, gyűjtők és kézművesek mutatkoznak be a városka fölött emelkedő várban. A rendezők 15 ezer érdeklődőt várnak, s a kiállítás - mint minden évben - most is nyitva áll a külföldi mesterek és múzeumok előtt is. Az idén például a nürnbergi játékmúzeum, a bajor nemzeti múzeum, valamint a Residenzmuseum mutatja be különleges német kollekcióját: lilliputi bábuk házait korabeli berendezéssel, tapétával, festményekkel - természetesen mindent lilliputi méretben. (AFP) Jó lesz óvakodni a meggondolatlan mozdulatoktól a firenzei Piazza della Signorián, mert nemsokára egy, az Or- well-i víziókat idéző elektronikus rendszer tartja folyamatos megfigyelés és védelem alatt a város páratlan értékű műemlék együttesét. Az elektronikus radarberendezések rejtett tévékamerák, mikrohullámú mozgásérzékelők és elektromágneses falak vandálok, merénylők vagy falfirkászok legkisebb gyanús mozdulatát, az általuk okozott legcsekélyebb zajt is érzékelik és szükség esetén beavatkoznak. A rendszer ahhoz hasonló, mint amilyen a katonai lőtere- ket védi, s a hasonlat nem is véletlen, mert a felhasznált technológia nem más, mint a legkorszerűbb haditechnika, amelyet a firenzei székhelyű, a katonai bemérő- és irányítótechnikában élenjáró SMA vállalat bocsátott a rendelkezésre. A költségeket a város gyáriparos-szövetsége fedezte. Firenze város tanácsa már egy éve tanulmányozta a történelmi városmag, a világ legnagyobb szabadtéri múzeuma elektronizált védelmének lehetőségét, de csak a május 27-i merénylet, az Uffizzi Képtár felrobbantása adta meg a lökést a terv gyakorlati megvalósításához. Az elektronikus páncélzatot októbertől vonják a Piazza della Signorián a Palazzo Vecchio, a Loggia dei Lanzi, az Uffizzi képtár és a Via della Ninna köré. A különösen értékes épületeket, műkincseket láthatatlan szenzorok védik, amelyek rögvest működésbe lépnek, mihelyt illetéktelenek átlépik a védett zóna határát. Először hangjelzést adnak, ha ennek nincs foganatja, egy rejtett hangosbeszélőn a „Nagy Testvér” szólal meg, hogy távozásra bírja a betolakodót. Ha ez is hatástalan marad, az őrszemélyzet siet a helyszínre. Másféle elektromagnetikus burkot vonnak a turisták által könnyebben megközelíthető objuktumok köré. Szakemberek szerint a tévedések lehetősége kizárt, mert úgynevezett intelligens radarokat szereltek fel, amelyek képesek különbséget tenni egy galamb, egy szélfútta papírlap, vagy egy vandál fenyegető mozdulata között. A rendszer agyközpontja a Palazzo Vecchióban lesz, ahol a személyzet figyeli az eseményeket. Külön technika ügyel arra, hogy a képernyők előtt ülő, az adatokat elemző őrszemélyzet ébersége se lankadjon. Ha netán a fáradtság vagy álmosság jelei mutatkoznának rajtuk, a gépek mesterséges stimulációt alkalmaznak. I i A
