Új Dunántúli Napló, 1993. augusztus (4. évfolyam, 208-237. szám)

1993-08-11 / 218. szám

1993. augusztus 11., szerda aj Dunántúlt napló 7 Harminc év után a nemerői nyúltelep is eladásra kerül Fotó: Läufer László A Bikali ÁG is rt. lesz A nagy gazdaság mindent értékesít, mini lesz Derűlátó pesszimizmus Komolyan vesszük a boszniákat? Kötélhúzás az olajfronton Oroszország leállította Azer­bajdzsán felé is olajszállításait rendezetlen tartozások miatt. Azerbajdzsán 10 millió dollár értékű áruval tartozik Oroszor­szágnak az olajért cserében. Szombaton Kievben közölték, hogy Ukrajna nem kap orosz olajat, mert fizetési hátralékai vannak. Azerbajdzsán egyéb­ként évente 10 millió tonnányi saját olajat termel ki. Néma város „Néma város” volt a hét vé­gén a 30 ezer lakosú Romans Franciaországban: a város la­kossága így tiltakozott az ellen, hogy az utóbbi időben elszapo­rodtak a támadások a helyi ke­reskedők ellen, s ezeknek halá­los áldozatuk is volt. Ismeretlen tettes késszúrásokkal megölt egy 25 éves kereskedőnőt, aki megtagadta, hogy átadja neki a kassza tartalmát. Szombaton zárva tartottak az üzletek, a ke­reskedők és a helyi lakosok együttesen vonultak fel a köz­pontban, igen sokan vettek részt a fiatal nő temetésén. Romans lakói feliratban kérték a bel­ügyminisztériumtól, hogy erő­sítsék meg a helyi rendőrséget, és derítsék fel a bűnbandákat, a gyilkosság tetteseit. Míg a város lakossága a szombati néma tün­tetésre készült, pénteken éjjel ismét gyilkosság történt Ro- mansban. Egy öttagú banda tag­jai puskalövésekkel megöltek egy helyi bártulajdonost, mert az megtagadta kiszolgálásukat. Nem csökkennek a német kamatlábak A pénzpiacok ne számítsanak arra, hogy a német központi bank automatikusan csökken­teni fogja a leszámítolási kamat­lábat, miután a héten meglepe­tést keltve mérsékelte a 28 napra szóló hitelek díját - jelen­tette ki Johann Wilhelm Gad- dum, a Bundesbank igazgatója. Tömegverekedés punk-hangversenyen Harmincán megsebesültek, és a fesztivál kisszínpada telje­sen rombadőlt a lengyelországi Jarocinban (Kalisz vajdaság) rendezett rockfesztiválon pén­tek este kirobbant tömegvere­kedésben. A verekedés akkor tört ki, amikor a Smar S.W. nevű lengyel punkzenekar mű­sora közben az együttes rajon­gói a biztonsági őrökkel vívott kézitusa után felugráltak a szín­padra, és rombolni kezdték a hangszereket és a hangosító be­rendezéseket. A beavatkozó rendőröket a punkok kövekkel, palackokkal és a padokról felté­pett deszkalapokkal dobálták. A Bikali Állami Gazdaság­ban is folyik a decentralizált privatizáció. Valamennyi állat­tartó és halászati egységet érté­kesítik, de szinte minden el­adásra kerül. A pályázati felté­telek között szerepel, hogy át kell venni az embereket, és fo­lyamatos munkaviszonynak kell számítani az idejüket. A halastavak elkeltek-A sumonyi, a bikali és az attalai halastavak már elkeltek, de a pellérdire csak érdeklődők jelentkeztek, komoly vevő nem volt - mondja Tóth István, a Bi­kali Állami Gazdaság igazga­tója. - Az oroszlói kerületet egyben senki nem akarja meg­venni. A húspép üzemre ugyan volt jelentkező, de a sertéste­lepre még érdeklődő sem. A kertészetet ugyan megven­nék, ahol kajszi, őszibarack és szilva terem, de a földért bérleti díjat kell fizetni az Állami Va­gyonügynökségnek, mert az ál­lam tulajdonában marad, és ez sok embert elrettent. Ez a gyü­mölcsös már 15 éve exportálás­sal foglalkozik, a legkorszerűbb berendezésekkel van felsze­relve. A belföldi piacon nem le­het értékesíteni az itt termő gyümölcsmennyiséget, a kül­földi meg bizonytalan. Kiszol­gáltatott helyzetben vannak a termelők, hiszen a terméshoza­mokat nem lehet előre megter­vezni. A hazai konzervgyárak pedig képtelenek feldolgozni ezeket a mennyiségeket.-Eddig három nagykereske­delmi cégnek adtunk el, ebben az évben belépett a Limpex Rt is, amelynek többségi tulajdona van a nagyatádi konzervgyár­ban. Tőlük több millió forint előleget kaptunk, és biztos a termékeink piaca. A bikaliak 30 évig foglalkoz­tak nyúltartással, a nemerői nyúltelep most eladásra kerül. Ugyanez a sors vár az alsómo- csoládi sertéstelepre is. Vevő még nem volt, egy dolgozói kezdeményezés elindult a telep megvásárlására, tíz éves részlet- fizetéssel szeretnék megkapni. Tervezetük az ÁVÜ-nél van. A keltető, a dombóvári ipari üzem is vevőre vár. A dombóvári üzemre a dolgozók ajánlatot tet­tek, kaptak banki ígérvényt, ezért függőben maradt a pályá­zat, de a végén mégsem adták meg a kért kölcsönt. Várhatóan felélik önmagukat- Ha valami gazdasági válto­zás nem történik, és a mezőgaz­daság valami úton, módon nem lesz sokkal jövedelmezőbb, ak­kor potom pénzért kelnek el a gazdaságok - folytatja Tóth Ist­ván. - A vagyonértékelés során a piaci értékek nem működnek. Az átalakulást követően az el nem adott rész, tartalékvagyon lesz. Kérdés, hogy a későbbiek­ben hogyan lehet majd privati­zálni. Várhatóan folyamatosan felélik önmagukat, és meg kell szüntetni az ott folyó tevékeny­ségeket. Ha a sertésnek nem lesz védőára, akkor egész egy­szerűen egy idő után nem sza­bad vele foglalkozni, mert úgy nem lehet termelni, hogy többe kerül egy disznót felnevelni, mint amennyit fizetnek érte a felvásárláskor. A földek szét­aprózása még nagyon sok gon­dot fog okozni a későbbiekben, ha mindenki egyedül óhajtja megművelni a területeit az nagy energiapazarlás lesz. Össze kell majd állni az embereknek, mert másképp kihasználatlanul áll­nak majd a gépek. A vagyon ér­tékesítése nagy gond, hiszen a reorganizációs hitel felvételé­hez is 30-50 százalékos önrész szükséges. A külföldi befeke- tető sem mindig szerencsés, mert van, aki csak azért vásárol meg egy gazdaságot, hogy ott megszüntesse a termelést. Javító és szolgáltató üzem A KSZE finanszírozza a bi­kaliak termelését, így tudják megtermelni a szükséges ta­karmányt. Egyre kisebb a gaz­daság földterülete, jelenleg 1800 hektáron termesztenek növényeket, és használják a kárpótlásra kijelölt földeket, de még nem fejeződött be a földek árverése sem.- Akik a kárpótlási földárve­rések során földhöz jutottak, művelik is a területeiket - mondja Tóth István. - A gazda­ság jogutóda egy javító és szol­gáltatást végző üzem lesz, amely a környéken élőknek a szántástól a vetésen és betakarí­táson át mindent elvégez. Vál­laljuk majd a termények raktá­rozását is, hiszen 4200 hektár termény tárolására alkalmas a tárolókapacitásunk. A megma­radt földterületen részben áru-, és részben takarmánynövénye­ket termesztünk majd. Ebben az évben 400 hektár búzát, 700 hektár tavaszi árpát, 710 hektár napraforgót, 850 hektár kukori­cát és 504 hektár hibrid rozst vetettünk. A gazdaságban dol­gozók létszáma néhány év alatt a felére csökkent. Sz. K. Azt állítja Soros György, a legismertebb magyar „világ­polgár” a londoni Times ha­sábjain, hogy nagyon vigyáz­nunk kell, nekünk, az ember­iségnek, mert „mintha nem fognánk fel, mi történik Bosz­niában”. Amihez bátran hoz­zákérdezhetjük: s azt felfog­juk, ami Bosznián túl, még oly sokfelé történik? A nagytekintélyű stock­holmi békekutató intézet, a S1PRI nyilvánosságra hozta, hogy tavaly a Föld különböző pontjain 30 nagyobb háború zajlott. A jelent ismerjük, a jö­vőt pedig úgy ítélik meg a tu­dósok, hogy „az erőszakos konfliktusok száma csak na­gyon lassan fog csökkenni”. Milyenek ezek a háborúk? Immár csak egy részük régi­fajta, a „megszokott”, például a Közel-Keleten. Sok közülük jellegében friss: egyértelműen a szovjet birodalom széthul­lása következtében tört ki, részben éppen Európában. S Az Új DN.-ben július 19-én megjelent Baranyai borok bora c. cikkhez hozzáfűzzük, hogy az idei megyei borversenyen a szép borok különböző érmeket kaptak, a legkiválóbbak pedig nagy díj at. „Baranyai borok bora” címet nem adományozott a zsűri, de több éven át a megyei borverse­nyeken a bíráló bizottság való­ban adott plakettet „Borok bora Baranyában” címmel. Erre azonban az utolsó három évben már nem került sor. A cikkben szereplő Lesseps Ferdinánd szőlőfajta „amivel sok mindent lehet csinálni” a di- rekttermőkhöz és származékai­hoz tartozik. A fajtát J. Pearson állította elő a Chasselas dóré és az Izabella keresztezésével. Termése és bora direkt- termő-jellegű, ezért a cikkben szereplő javaslattal ellentétben termesztését nem javasoljuk, hiszen a direkttermő szőlőfajták telepítését 1923 óta törvény tiltja. Borukban az európai faj­táktól eltérő, kellemetlen „róka vagy pézsma” ízt és illatot árasztanak, és az ilyen szőlők­ből készített borokban kétszeres mennyiségű (0,3-0,4 gramm/li- ter) metilalkohol (faszesz) kép­ződik, mely az idegrendszert, főleg a látóidegeket károsítja. A direkttermő fajták és szár­mazékaik, az európai szőlőfaj­táktól eltérő színanyagokat - ún. diglükozidokat - is tartal­maz, és ezeknek az anyagoknak az orvostudomány szerint daga­natkeltő hatásuk van. Ilyen színanyagot is tartalmazó bort nem szabad sem forgalomba egyre több az olyan konfliktus, ami egy-egy ország belső erői között dúl, és szakértők sem tudják eldönteni, háborúnak vagy polgárháborúnak tekint­sék. De a lényeg mégis min­den esetben a pusztítás, döb­benetes mennyiségben. És mi mégsem vagyunk igazán döb­bentek? Miért? Jeszenszky külügyminiszter „derűlátó pesszimizmusa” ko­rántsem csak őt jellemzi. Akár egyfajta kor-jelenségnek is te- kinthető, legalábbis itt, Euró­pában. Úgy fogalmazott (s en­nek a logikája nehezen vitat­ható): ahhoz képest, hogy egykoron „valakik, valahol, valamikor megnyomhatták volna a gombot”, s ezzel elin­díthatták volna a világháborút, a mai helyzet, számtalan bo­nyodalma ellenére sem adhat okot „teljes elkeseredésre.” Teljes elkeseredésre nyil­vánvalóan sem ok, sem mód. Mégis: elég komolyan vesszük a boszniákat? Kocsis Tamás hozni, sem pedig európai kék­szőlőből készült borokkal háza­sítani. Baranya megyének, szinte egész területe alkalmas szőlő- termelésre. A parcella égtáji ki­tettsége, tengerszint feletti ma­gassága, talajának összetétele stb azonban lényegesen diffe­renciálja az adott helyen ter­melhető borok minőségét. így a kedvező adottságok összhatá­saként alakultak ki a borvidké- kek és borhelyek. Megyénkben 28 település szőlőkataszter sze­rint I. és II. osztályú határrészei tartoznak az előbbi kategóriá­hoz. Az Új DN 1993. július 21-én, az 1996-os EXPO-val kapcsola­tos közmeghallgatásról szóló írásában „Kistótfalu és kör­nyéke, mint kiváló borvidék” sajnos nem pontos megállapí­tás. Kistótfalu község jelenleg nem tartozik a vele határos vil­lány-siklósi borvidékhez. Ázokban az egyébként arra érdemes községek, ahol a szőlő- terület nagysága nem éri el a mezőgazdaságilag művelt terü­letek 5 %-át, nem kerülhettek a borvidéki és borhelyi besoro­lásba. Egyesületünk, valamint hiva­talunk egyaránt igyekszik elő­segíteni ezen települések fel­zárkózását, a megfelelő kategó­riákba való bekerülését, egy­szersmind védve a borhelyek és borvidékek rangját, becsületét. Környei Béla FM. Hivatal Dr. Lisicza István Szőlő-és Bortermelők Bm. Egyesülete Borok bora Baranyában / Égtáj, magasság, talaj Tizenkét családi ház Kőszegen A harmadik S.O.S. falu Az árucsere kényszerű előnyei Mindenki tartja magát a szerződésben vállaltakhoz? Gyakorlatilag elkészült a harmadik magyarországi S.O.S. gyermekfalu Kősze­gen, s megtörtént a műszaki átadása is - tájékoztatta az MTI tudósítóját Vájná Gá- borné, a nemzetközi szervezet ügyvezető titkára. A battonyai és a kecskeméti után harmadikként felépült gyermekintézmény gyönyörű természeti környezetben ta­lálható a történelmi város dél­keleti határán. A 12 családi ház jellegű építmény és kö­zösségi épületek, valamint sportpályák és játszóterek mintegy 300 millió forintba kerültek. A költségeket teljes egészében az innsbrucki székhelyű S.O.S. Kinderhof International állta. Már csak apróbb kiegészítő berendezé­sek megvásárlására keresnek szponzorokat. A terveket a fővárosi KÖZTI készítette, a kivitelezést a Vasép Generál Kft. végezte, míg a műszaki ellenőr a Montavid Mérnöki Rt. vasi részlege volt. A gyermekfalut hivatalosan októberben avatják. Jelenleg az épületek belső berendezé­seivel foglalkoznak, s a hely­színen vannak azok a kivá­lasztott anyák is, akik a le­endő kis lakókat - árva és el­hagyott gyerekeket - nevelik majd a világszerte sikerrel al­kalmazott módszer szerint. A gyermekek kiválasztására az ország gyermek- és ifjúság­védő intézményeit kérték fel. A harmadik hazai S.O.S. gyermekfalunak összesen 80 kisgyermek lakója lesz. (MTI) Vannak tehetősebb és a ban­kok szemében is hitelképes me­zőgazdasági kis- és nagyterme­lők, melyeknek nem gond a termeléshez, a mindennapi munkához szükséges anyagok megvásárlása. De vannak olya­nok is, amelyek már csak áru­cserével (barter ügylet) tudják beszerezni a létükhöz szükséges gépet, vetőmagot, műtrágyát, üzemanyagot, egyebet, ha talál­nak olyan céget, mely a majdani termésre megelőlegezi ezeket. A pécsi Agroker Rt-t, mely az általános pénztelenség miatt maga is kénytelen volt valami­lyen áthidaló, kényszerű meg­oldást találni, hogy az általa forgalmazott termékekre vevőt találjon, két éve kínálta fel elő­ször ezt az árucsere lehetőséget. Jól tudják, a barter-ügylet a kereskedés legprimitívebb vál­tozata, de a semminél minden­képp jobb, eleve, mert a szer­ződő feleknek életteret biztosít. Mit jelent valójában az áruhi­telezési konstrukció? A szerződésben foglaltak szerint mindazt megkapja hi­telbe (természetesen kamatra) a nagy- és kistermelő az Agroker teljes kínálatából, amire csak szüksége van: gépet, alkatrészt, műtrágyát, vetőmagot, gáz- és motorolajat, szervizszolgálta­tást. Ezekért meghatározott terményekkel (gabonafélék, napraforgó, cukorrépa), netán szarvasmarhával és sertéssel fi­zet. Természetesen a termelőt il­leti meg a földművelődésügyi tárca által búzára, aszálykárra nyújtott kamatkedvezmény. A fizetőeszközként leadott terményért piaci viszonyoknak megfelelő alapárat számít be az Agroker, de az átvételi és érté­kesítési ár közötti különbözetet megfelezik a termelővel. Baranya, Somogy és Tolna megyében harmincnál több nagyüzem és nyolc-tíz kister­melő kapott végső megoldás­ként ezen a lehetőségen, van amelyik 1-2, a többség 8-10 és akad, amelyik 120 milliós szer­ződést kötött. A két év előtti indulásnál még csak 40 milliós volt, idén már 600 millió forint értékű a terménycsere kereskedelem. Terményértékesítési gondjaik eddig még nem voltak. Pölcz István, az Agroker Rt. mezőgazdasági osztályvezetője az üzleti titoktartás miatt nem adja ki partnereiket, ők maguk sem járulnak hozzá nevük nyil­vánosságra hozásához, főként azok nem, akik a szerződés tel­jesítésével valamiképp adósak maradtak. Köztudott, a szerződéses fe­gyelem betartásában (is) na­gyon messze vagyunk a világ élvonalától. Most is akadt ter­melő, amelyik a vállalt határ­időre sem adta át a leszerződött gabonát, illetve annak csak egy töredékével fizetett. Az indo­kok? Nem termett több(?). Kel­lett a pénz munkabérre, erre-arra, ezért adták el az egész termést, vagy annak egy részét másnak. Mit tehet ilyenkor a kárvallott? Feljelentést tesz, a tartozás fedezetének elvonása bűncselekmény alapos gyanú­jára hivatkozva bírósághoz for­dul és várja, várja a pénzét. Sze­rencsére ez még nem tömeges jelenség, bizakodnak, hogy nem is válik azzá. Az Agroker Rt. már meg­kezdte az 1994-es termeltetési szerződések kötését az őszi ve­tésű gabonákra. Murányi L.

Next

/
Thumbnails
Contents