Új Dunántúli Napló, 1993. augusztus (4. évfolyam, 208-237. szám)

1993-08-10 / 217. szám

8 új Dunántúlt napló 1993. augusztus 10., kedd Gyümölcstermesztés - korszerűen Hogyan készítsünk komposztot? A talaj takarásáról szóló cik­kemben említettem a komposz­tot, mint erre a célra kiválóan alkalmas szervestrágyafélét, ol­vasóink kérték, hogy adjak tá­jékoztatást készítésének lehető­ségéről. Módszer Természetesen a komposzt - amely nem más elkorhadt, hu- mifikálódott szervesanyag-tö- meg - nem csak a talaj takará­sára alkalmas, hanem trágyá­zásra is, melynek hatására élet­teret kapnak a hasznos talajmik­robák, javul a talaj tápanyagtar­talma és szerkezete, növekszik a szervesanyag tartalma, elő­nyére javul a vízháztartása. Óriási előnye, hogy helyben, a kertben előállítható a kert egyébként veszendőbe menő szervesanyagaiból, mint pl.: a lehullott falevél, a zöldségfélék hulladékai, a gyep nyiradéka, az elhalt egynyáriak, vagy az apró összezúzott nyesedék. Mindent felhasználhatunk tehát a ker­tünkből, ami humifikálódik, ha lehet ezeket egészítsük ki pl. szalmával, vagy apró forgács­csal, utóbbiból kevesebbet használjunk, mert a baktériu­mok számára nehezebben leé­píthető (ez vonatkozik a faké­regre, nyesedékre is). Rakodás Helyes, ha a különböző kom­ponenseket rétegezve helyezzük a komposztra és ha keverünk közé kevés istállótrágyát, de ehe­lyett „starternek” használhatunk megvásárolható kész komposzt- készítményt, ezek hiányában a kertünkbe készített, már beérett komposztokat is alkalmazhatjuk. A gyep nyiradékát kissé szik­kadva tegyük a prizmára, így nem fog nyúlós, rothadó, bűzös masszává válni. Ha a kertünk ta­laja meszes, akkor nem szüksé­ges a komposztot meszezni, el­lenkező esetben jó hatású, ha 30-40 cm-es rétegenként gyen­gén megszóljuk mésszel a kom­posztprizmát. Ha felülete kiszá­rad, gyengén öntözzük meg, ugyanis a komposztnak enyhén nedvesnek kell lennie, de ne ön­tözzük túl. Hulladék A konyhai hulladékot fel­használhatjuk komposztálásra, de soha ne használjuk fel a fer­tőzött, beteg növényi részeket. A gyomot ráteríthetjük, de a ta- rackoló gyomok (tarack, szulák, stb.) részeit ne használjuk fel mert ott tovább fognak szapo­rodni. A gyomokat is csak ad­dig, amíg nem érlelték magvai- kat csíraképessé! Komposzttárolót házi kivite- zésben sokfélét alkalmazha­tunk, képeinken deszkából, tég­lából, drótháló felhasználásával építettek láthatók (utóbbi belül hullámpapír, vagy papírkarton béléssel), de a célnak bármely más edény is megfelel pl: selejt fa vagy fém, akár műanyag hordó is, ha oldalát a szellőzte­tés biztosítása érdekébe kilyug­gattuk, de készíthetünk egysze­rűen a földön prizmázott módon is komposztot. Amikor érett Jó, ha két prizmát tartunk, az egyiket forgatjuk, érleljük, a másikat fokozatosan töltjük fel. A komposzt akkor érett, ha sötét színű, földszagú, homogén szerkezetű, morzsalékos, álta­lában egy év alatt válik éretté, de meleg évjáratokban előfor­dulhat, hogy kétszer is kiter­melhetünk a prizmából érett komposztot. Buzássy Lajos 9. Cf°­vXPu: ■Í V, 7. Kistermelők rovatunkkal legközelebb augusztus 24-ikén jelentkezünk AGROKER ÜZLETHAZ Pécs, Megyeri út 64. 3,75 Li 4 ütemű Kf-04 KAPÁLÓGÉP 34.000,- Fi helyen ®' Vv 32.900,- FI ■ Amíg a készlet tart. y Ha már most megrendeli ) nálunk az őszi vetéshez \ szükséges vetőmagokat, akkor a vételárból kedvezményt adunk. ttem v€t, U evuitl PÉCSI AGROKER RT. AGROKER ÜZLETHÁZ Pécs, Megyeri út 64. Nyitva: 8-17, szombat: 8-12 Telefon: (72) 326-255 Miért szárad le az uborka virága? Nagyon sok olvasónk két­ségbeesetten érdeklődik, hogy az idén miért nincs uborkater­mése? A növény virágzik, de a virágkötés elmarad. Ha megtör­tént is a kötés, az apró uborka­termés elszárad, lehullik. Na­gyon sok virág azonban még meg sem termékenyül. Fenti jelenségek megértésé­hez és orvoslásához meg kell ismerkednünk az uborka nö­vénytani és biológiai jellemzői­vel. A „klasszikus” uborka egy- laki növény. Ez annyit jelent, hogy ugyanazon a növényen van a himnemű és nőnemű vi­rág. A himvirágok 6-8 nappal előbb nyílnak, mint a nővirá­gok. A beporzást, a megtermé- kenyülést a méhek végzik el. A méhek által történő beporzás nélkül tehát alig vagy egyálta­lán nem számíhatunk termésre. Hűvös, 13-14 C fok körüli hőmérsékleten, vagy nagyon szeles, csapadékos időben a méhek nem repülnek, követke­zésképpen elmarad a beporzás. Ugyancsak mesterségesen aka­dályozzuk a beporzást a méhe- ket pusztító vagy azokat elri­asztó permetezésekkel, ha rosz- szul választottuk meg a perme­tezőszert. Méhkimélő vegyszer kiválasztásával a beporzás nagy mértékben befolyásolható. Ha a himvirágok megjelenése után 5-6 nappal elromlik az idő, ezál­tal késik a nővirágok megjele­nése, úgy a pollen „elszáll” a levegőben és nincs mit megter­mékenyítsen. Van tehát himvi- rág is, nővirág is, de termény mégsem lesz, mivel nem sike­rült a megtermékenyülés ( be­porzás). Előfordul, hogy a beporzás - megtermékenyülés - megtör­tént, de a kistermések „abordál- nak”, elhalnak. A terméskez­deményen szürkés-fehér, pók­hálószerű bevonat képződik. A termés sárgulni kezd, majd ké­sőbb lehull. Ez borús, hűvös, párás időben fordul elő. A ter­mésveszteséget a botritisz nevű gombabetegség okozza. Megfe­lelő vegyszerrel védekezhetünk a betegség ellen (lásd Új DN aug. 3-i száma. „Növényvé­delmi tanácsadó”). A már ter­méssel bőven megrakott töve­ken is előfordul a fiatal termé­sek - virágok - abordálása, en­nek oka lehet a növény túlter­heltsége is. Megszüntetésére a termés gyakoribb szedését kell beiktatni. A fejlődés kezdeti időszakában a túlzott műtrágyá­zás és öntözés ugyancsak meg- termékenyülési zavart szokott okozni. Hatására a virágok és terméskezdemények lehullanak. A növény vastag szárat fejleszt és erőteljesen növekszik. A hiá­nyosságon az öntözés és műtrá­gyázás visszafogásával segíthe­tünk. Az uborkatermesztés fenti hiányosságainak kiküszöbölé­sére a nemesítők a megporzást nem igénylő, úgynevezett „par- tenokarpikus kötődésű”, mag­nélküli fajtákat állítottak elő. Ezeknek a fajtáknak a termesz­tése sokkal biztonságosabb. Ilyenek: pl. a félhosszú, salátá­nak való uborka a Bellandó FI. Túlnyomórészt nővirágú, kiváló tulajdonságokkal rendelkező, bőtermő fajta. A Rawa FI, haj­tásra és szabadföldi termesz­tésre egyaránt kiválóan alkal­mas,simahéjú,nem tüskés, na­gyon kiegyenlített mutatós árut adó fajta. Konzerv - eltennivaló - uborkából a Claudia FI és a túlnyomó részt nővirágú Leo- nóre FI fajták jöhetnek számí­tásba. Termesztésen még na­gyon sok kiváló tulajdonságok­kal rendelkező fajták vannak, amelyeknek az ismertetése helyhiány miatt itt nem lehetsé­ges. Egy jó tanács az uborkater­mesztőknek: Soha ne vásároljanak a pia­con kétes eredetű, ismeretlen fajtájú magot, vagy palántát. Uborkamagot csak az üzletből „fémzároltan”, tasakolva a fajta leírását is megismerve szerez­zenek be. Ebben az esetben sok későbbi kellemetlenségtől men­tesülhetnek. Dr. Tamcsu József Védekezzünk az amerikai szövőlepke ellen Gyümölcs- és díszfáinkon, díszcseijéinken minden évben két alkalommal megjelennek az amerikai fehér szövőlepke jel­legzetes hernyófészkei. Veszé­lyes kártevő, ellenük a védeke­zés kötelező! Lepkéi hófehérek vagy fehér alapon több-kevesebb fekete pettyes díszítettek. Tojásaikat a levelek fonáki részére cso­mókba rakják. A tojásból kikelő lárvák a hajtásvégeken hernyó­fészekben kezdik meg károsítá­sukat. A gyorsan növekvő her­nyók az összeszőtt levelek elfo­gyasztása utána „fészküket” el­hagyva a fán szétmásznak, to­vábbi lombrágást okoznak. Kár­tételük nyomán a levélből csak a levélerek maradnak meg. Erős fertőzéskor már az első nemze­dék is letarolhatja a fák leveleit. Az első nemzedék megjelenése június közepétől várható. A má­sodik nemzedék augusztusban károsít. Tápnövényei a dió, szilva, eperfa és a bodza, de bármely lombos fán előfordul­hat. A lárvák az érési táplálko­zás befejeztével bábozódni a fák kéregrepedéseibe vonulnak. E kártevőnél a kémiai véde­kezés helyett inkább a mecha­nikai védekezést alkalmazzuk. Legeredményesebben a kis her­nyófészkek levágásával, elége­tésével védekezhetünk. Maga­sabb fáknál javasolható az égő olajosronggyal történő hernyó- fészek leégetés, leperzselés. A hernyófészket elhagyó hernyók ellen már csak növényvédő sze­reket használhatunk. Ennek eredménye nagymértékben függ a fa méreteitől is. Az idei évben a második nemzedék hernyófészkei au­gusztus első napjaiban tömege­sen megjelentek. Kémiai véde­kezésre felhasználhatók a THURICID HP, a DIPEL (mindkettő baktériumi tenyé­szet), a DECIS 2,5 EC, a FEN- DONA 2 EC, a FENDONA 10 EC, a CHINETRIN 25 EC, a CHINMIX 2,5 EC, valamint a DIMILIN 25 WP és az UNI- FOSZ 50 EC. Köztes termesztésnél ügyel­jünk a várakozási idők betartá­sára. A zöldségnövények gyors fejlődése,( többnek a levelét zsenge korban fogyasztjuk,) fo­kozott gondosságot igényel a növényvédő szerek megválasz­tásában. Ha közel a szedési idő, csak rövid várakozási idejű sze­reket alkalmazzunk. Felhaszná­lás előtt mindig tanulmányoz­zuk át a csomagoló burkolaton feltüntetett előírásokat és vára­kozási időket. A szőlő vagy gyümölcsfák között termesztett zöldségféléknél számolni kell azzal, hogy a kijutatott szer rá­sodródhat az aljnövényekre, köztes növényekre is, ezért ezekre is vonatkozik az élelme­zésegészségügyi várakozási idő. Sokan érdeklődnek a II. ka­tegóriájú (feltételes forgalmú) tanfolyamok iránt. Az első tan­folyam kezdési időpontja várha­tóan október második fele. Ké­rem, hogy aki a tanfolyamon részt kíván venni, azt levélben jelezze. Címünk: Baranya me­gyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás 7615. Pécs, Pf. 13. * A tanfolyam önköltséges, te­hát létszámtól függ az egy főre eső befizetés.A II. kategóriájú tanfolyammal párhuzamosan a bolti eladók részére méregkeze­lői tanfolyamot is indítunk. A je­lentkezőket a kezdés időpontjá­ról levélben értesítjük. Már a szüretre készülnek Pécsett, a Megyeri útra költözött Agroker üzletközpontban. A köze­ledő szőlőérés előtt nagy választékban kínálják a különböző szüreti eszközöket, a hordókat, a préseket és a különböző méretű érlelőkádakat is. Fotó: Läufer László (

Next

/
Thumbnails
Contents