Új Dunántúli Napló, 1993. augusztus (4. évfolyam, 208-237. szám)

1993-08-10 / 217. szám

1993. augusztus 10., kedd aj Dunántúlt napló 3 Az általános forgalmi adó emelésének ellensúlyozása A Magyar Nemzeti Bank újabb kötvény­kibocsátása Négy nap alatt kihelyezték a kibocsátásban résztvevő bankok Németországban a Magyar Nemzeti Bank újabb egymilliárd márkás óriáskötvényét - tájékoz­tatta hétfőn az MTI-t Hárshegyi Frigyes, az MNB alelnöke. El­mondta, hogy a kibocsátás múlt hétfőn kezdődött és meglehető­sen rövid idő, néhány nap eltel­tével jelentették a bankok: elad­ták az MNB papírokat. A köt­vény futamideje 10 év, kamata pedig 8,75 százalék. A kibocsá­tási ár 99,25 százalék volt, ho­zama 225-228 bázisponttal ha­ladja meg a német államkötvé­nyét. Hárshegyi szerint azzal magyarázható a kötvény sikere, hogy az elmúlt években a ma­gyar gazdaság megbízható, jó teljesítményt nyújtott. A kormány az 1993. évi LXX. törvényben és a 60/1993. ogy. ha­tározatban kapott felhatalmazás alapján a 111/1993. (Vm. 3.) korm. rendeletében az általános forgalmi adó 1993. augusztus 1-jei emelésével összefüggő, egy­idejű lakossági kompenzálásról rendelkezett. A lakossági kom­penzáció az alábbi jogcímen tör­ténik: munkavállalói egyszeri pót­lék; egyszeri kiegészítő támoga­tás; gyermekes családok egyszeri támogatása. A munkavállalói egyszeri pótlékra az az 1993. au­gusztus 1-jén munkaviszonyban álló munkavállaló jogosult, aki­nek havi bruttó munkabére a 10 ezer Ft-ot nem éri el, illetve 10 ezer Ft vagy ennél magasabb, de a 15 ezer Ft-ot nem éri el. A pótlék mértéke az előbbi esetben 1 500 Ft, míg az utóbbi esetben 1 000 Ft. A hivatkozott kormányrende­let értelmében munkaviszonyban álló munkavállaló: a munkavi­szonyban, a közalkalmazotti jog­viszonyban, a közszolgálati jog­viszonyban, a szolgálati jogvi­szonyban, a biztosított bedolgozói jogviszonyban álló személy, to­vábbá a munkaviszony jellegű jogviszonyban álló szövetkezeti tag, a szakmunkásbérrel foglal­koztatott szakmunkástanuló. Nem tartozik a rendelet értelmé­ben az előbbiek szerinti munka- vállaló körébe: az alkalmankénti munkavállaló, az iskolai szünet­ben foglalkoztatott általános és középiskolai, nappali tagozatos tanuló, a sorkatonai szolgálatot, il­letve a három hónapnál hosszabb tartalékos katonai szolgálatot tel­jesítő munkavállaló, a tartós kül­földi kiküldetést teljesítő munka- vállaló, a három hónapnál hosz- szabb külföldi tanulmányúton lévő ösztöndíjas, a három hónap­nál hosszabb fizetés nélküli sza­badságon lévő munkavállaló, a foglalkoztatott nyugdíjas, aki egyszeri kiegészítő támogatásra jogosult, a szülési szabadságon lévő, gyermekgondozási segélyt, illetve díjat igénybe vevő munka- vállaló, aki gyermekes családok egyszeri támogatására jogosult. A munkavállaló pótlékra való jogosultságát az 1993. augusztus l-jén fennálló munkaviszonya szerinti munkáltató köteles elbí­rálni. A munkavállalókat megil­lető pótlékot a munkáltató össze­sítve a rendelet mellékletei sze­rinti nyomtatvány benyújtásával igényli. Az igénylést, ha a mun­káltató: központi költségvetési szerv - ideértve az egyházi in­tézményeket is -, az érintett feje­zet felügyeletét ellátó szervhez, önkormányzat, a megyei Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálathoz, az Or­szágos Egészségbiztosítási Pénz­tár és az Országos Nyugdíjbiztosí­tási Főigazgatóság központi és te­rületi szerve, az Országos Egész­ségbiztosítási Pénztárhoz kell be­nyújtani. Amennyiben a munkál­tató nem tartozik az előzőekben felsoroltakhoz, akkor az igénylést az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal területileg illetékes igaz­gatóságaihoz kell benyújtani. Az igénylésre a 77. számú, Be­vallás az átmeneti pótlék igény­lési jogosultságának összegéről elnevezésű nyomtatvány szolgál. (A nyomtatvány szám: APEH/ 107. r. sz.) A bevallás benyújtásá­nak határideje: 1993. augusztus 15. (Tekintve, hogy augusztus 15. munkaszüneti nap, a határidő a következő napon jár le.) A bevallás helyesbítésére az ál­talános szabályok szerint önelle­nőrzéssel kerülhet sor a 31. sz. bi­zonylat kiállításával. Az 1993. évi LXX. tv. - kiegé­szítve a magánszemélyek jövede­lemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény adómentességre vonat­kozó szabályait - rendelkezik ar­ról is, hogy mentse az adó alól az általános forgalmi adó emelésé­nek kompenzálására nyújtott: 1. A munkavállalók részére fo­lyósított egyszeri pótlék 2. A 10 000, illetve a 11 300 forintnál nem magasabb nyugdíj­jal és nyugdíjszerű ellátással ren­delkezők egyszeri kiegészítő tá­mogatása 3. A munkanélküliek jövede­lempótló támogatásában részesü­lők, valamint az önkormányzatok által folyósított rendszeres pénz­beli, szociális ellátásban részesü­lők egyszeri támogatása 4. A gyermekes családok részé­re folyósított egyszeri támogatás. Az előzőekben hivatkozott, 2-3-4. pontokban felsorolt kom­penzáció folyósítása nem az APEH területileg illetékes igazga­tóságain keresztül történik! Felhívjuk az érintett bevallást benyújtó adózóink figyelmét a jogszabályban meghatározott ha­táridő betartására és kéijük a nyomtatvány pontos kitöltését. Mucsi Ferencné dr. APEH Baranya M. Igazgatósága Több lesz a nyugdíj? A belépő ára idén ment fel öt forintra Tájházak, faluházak, múzeumok Nem is hinnénk, milyen gazdag Baranya \ A Baranyába érkező túrista, külföldi vendég rendszerint megismerkedik Pécs nevezetes­ségeivel, ha ideje és kedve van, leugrik Siklósra vár-nézőbe, Villányba bort kóstolni. Ha tá­jékozottságából, magyar törté­nelmi ismeretségéből futja, kí­váncsi lehet még Mohácsra, ne­tán Pécsváradra. De vajon meg- találja-e útikönyvében, és fel­hívja-e rá valaki a figyelmét, hogy megyeszerte mennyi táj­ház, faluház, néprajzi gyűjte­mény, múzeum bújik meg sok­szor a legkisebb, legeldugottabb falvak mélyén? Sőt, talán nem is olyan merész a kérdés: mi magunk, akik itt élünk, s leg­többen szülőföldünknek mond­juk az országnak ezt a szegletét, ismeijük-e elégséges módon mindazt az értéket, ami itt van környezetünkben, maximum harminc kilométeres körzetben, csak ki kellene érte nyújtani a kezünket. Magam is elcsodálkoztam, mikor egy többé-kevésbé teljes listát kaptam a baranyai falu­múzeumokról. Bizony jó lenne mindegyiket egyszer az életben egy szép napon, nyugodtan, nem rohanva végiglátogatni. S hogy mit tapasztal, aki veszi a fáradtságot, s mindezt meg is teszi? Erre kerestem választ, mikor néhány faluház sorsára rákérdeztem. Áta, bosnyák-ház. Kérdé­semre, hogy vannak-e látoga­tók, így felel Horváth Lajos polgármester:- Hogyne. Csak nem azok, akiket vártunk. Két hónapja be­törtek. Sajnos egyéb látogató ritkán vetődik erre, a világ vé­gén vagyunk túrizmus szem­pontjából. Annak idején, mikor kezdetben a tanító, Matusek Nyár van, nyár, immár több mint két hosszú hónapja. Bár erre, azt hiszem, nem kell sen­kinek se különösebben felhívni a figyelmét. A hőség többnyire rekkenő, a falak is ontják a me­leget, a munkahelyeken kevés az ember, a város életében még kevesebb az esemény. Uborka- szezon, jobb híján ezt mondjuk. A kulturális életére mindig is oly büszke Pécs is unalmassá tud lenni ebben az időszakban. Természetes vizünk nem lévén lehet a strandokon nyomorogni, de aki teheti, hosszabb-rövi- debb időre elmenekül innen. Az ideérkezőket se várja semmi­lyen program a mindig is meg­Laci bácsi, az itteni bosnyákság szervezője patronálta az ügyet, minden jobban ment. A híres „átai lányok” még a televízió­ban is felléptek. Azonban a ta­nító elköltözött, s vele együtt a lelkesedés is. Kásád, sokác tájház. Dráva Károly arról számol be, hogy fő­leg a tavaszi iskolai kiránduló­időben nagy a forgalom. A há­zat a pécsi Janus Pannonius Múzeum tartja fenn, bár az ön- kormányzat kapott már ajánla­tot, hogy vegye át tulajdonjogi­lag, amit köszönettel elhárítot­tak. Költségvetésből nem is köl­tenek rá, bár természetesen se­gédkeznek a felmerülő mun­káknál, hordják a szemetet, ke­rítést bontanak, „nem várhatnak mindenben a pécsiekre”. A ház állapota jónak mondható, egyedül a nádtetőt kellene majd egyszer tisztességesen rendbe hozni, hisz tíz éve nem nyúltak hozzá. Ibafa, pipamúzeum. Azt minden gyerek tudja, hogy „az ibafai papnak fapipája van”, és ez a múzeum látogatottságán is meglátszik, mert - így a pol­gármester, Tihanyi János - sok a vendég, busszal, kerékpárral jönnek, a gondnok pedig, ha kell, akár este nyolckor is ki­nyit. Az idős épületbe két hete vezették be a villanyt, és most egy festésre várnak a falak. Maga a ház egyébként már az önkormányzaté, a berendezést adja a múzeum. A belépőjegy hihetetlenül alacsony a mai árak mellett, voltaképp csak jelképes, 2 illetve 5 forint. De perselyből sokszor kerül elő külföldi pénz is, „kemény va­luta”. Ófalu, német nemzetiségi tájház. Nincs valami eszményi lévő múzeumokon kívül. Pedig a nyár eléjén olyan sokminden történt - csak éppen jóformán egyszerre. Volt Színházi Találkozó, de alig ért véget, máris kezdődött a Zenei Fesztivál. Közben, bár a Nagyszínház bezárt, a Pécsi Kisszínház szórakoztatta a kö­zönséget. Aztán eléggé szeren­csétlen módon azonos időpont­ban került megrendezésre a har- mónikások találkozója és Nem­zetközi Néptáncfesztivál. Azóta pedig szünet. A kultúrházak, művelődési házak is egy az egyben „szabad­ságra vonultak”. A legtöbb in­tézmény talán túlságosan is a A magyaregregyi faluház állapotban, pedig állítólag Németországból is kapnak tá­mogatást. A zsupptető min­denképp gyors javításra szo­rulna, és nem ártana, ha kié­pülne a vizesblokk is. Főképp német vendégek látogatják, de szép számmal érkeznek kirán­duló csoportok is. Magyaregregy, honismereti faluház. Fóris Istvánná tájé­koztatása szerint az épület tel­jesen a falu birtokában van, ta­valy elvégezték az esedékes javításokat, festést. A belépés eleddig ingyenes volt, idén emeltek ők is 5 forintra. Nya­ranta főleg a Márévár környé­kén táborozó gyerekeket hoz­zák el ide, sokszor 40-50 gye­rek is jön egy csoportban. Ezek friss példák. De le­tanévhez igazítja az óráját, és kissé elfeledkezik arról, hogy azért nyáron is élnek a városban emberek, akik kikapcsolódná­nak. De csak a szériában gyártott amerikai filmek maradnak szá­mukra a mozikban. Hajnal Zsolt, DOZSO munka­társa a nyári pangást azzal indo­kolja, hogy közönségük több mint fele az egyetemistákból, fő­iskolásokból kerül ki, akik nyá­ron nincsenek jelen. Ezért elke­rülhetetlen a holtszezon, amit csak ritkán szakít meg egy olyan rendezvény, mint a hétvégi ama­tőr rockegyüttesek fesztiválja. A József Attila Művelődési Ház - tudom meg Csatlós Fe­Fotó: Löffler Gábor hetne szólni még a zengővár- konyi Fülep Lajos-emlékszo- báról, ahol már régóta bajok vannak a huszadik századi kul- túrtörténész ott őrzött ingósá­gainak megőrzésével, minden nedves és penészedik. Vagy hogy mért van az, hogy Vajsz- lón gyerekektől megkérdezve, merre találom a Kodolányi-em- lékmúzeumot, furcsa grimasz a válasz, „Micsoda? Kodo-.... Kit tetszik keresni?” Annyi szó esik a hagyo­mányról, értékeink megőrzésé­ről. Ez valóban olyan dolog, hogy a szavakat tettek is kö­vethetnék. Még fizetni sem kell érte, 5 forint nem pénz manapság. Itt valami sokkal nagyobb kincsről van szó. M. K. renctó'l - inkább napköziként működik ezekben a hetekben, bár a környékbeli szülőknek ez­zel is nagy segítségére van. A napközis tábor keretében a gye­rekek játszhatnak, strandolhat­nak, esőnapkor foglalkozásokat tartanak számukra. Egyéb ren­dezvény, mint mondja, nincs na­gyon mód. Az Apáczai Nevelési Köz­pontban épp csak ügyelet műkö­dik, érdeklődésemre gyorsan mondja:-Semmi, semmi az ég vi­lágon! Mit lehet erre mondani? Ha- rapdáljuk a nyári kultúr-uborkát. M. K. Új számítási metódus szerint állapítják meg az ez év január elseje után nyugdíjba vonult polgárok nyugdíját. A társada­lombiztosítási törvény erre vo­natkozó rendeletéi és jogszabá­lyai 1993. március 1-jétől érvé­nyesek. Ezért az év első két hó­napjában nyugdíjazottaknak kezdetben csak előleget folyósí­tottak. Mindebben a legjelentősebb talán az, hogy a munkaviszony­ban töltött évekből hosszabb időtartamot vesznek figye­lembe. Korábban a nyugdíjazást megelőző öt év legkedvezőbb három éve számított, most vi­szont valósághűbb adatokkal számolnak, mert a nyugdíjazás előtti munkaviszony öt teljes évét veszik alapul. A „bázis” egyébként 1988, a személyi jö­vedelemadó bevezetésének éve. A növekvő infláció ellensú­lyozására az évenként megálla­pított nettó átlagkeresetet fel­szorozzák bizonyos százalék­kal; az idén nyugdíjba vonulók (vonultak) esetében az 1988. évi átlagkereset 80, az 1989. évit pedig 54 százalékkal. A gyakorlat szerint a nyug­díjbiztosítási igazgatóság a munkáltatótól kapott bruttó bérből az adó, a degresszió, a valorizálási szorzó, a szolgálati évek és egyéb szabályok függ­vényében képzi a nyugdíjalap megállapításához szükséges nettó átlagkeresetet. Szintén új, hogy eddig havi 12 ezer forint­nál kisebb átlagkereset számí­tott be teljes egészében a nyug­díjba, ám ezt a határt is feljebb, 14 ezer forintra emelték. Hogy a változás valóban mennyire, és főként kinek ked­vező, arról Dezső Ferencet, a Baranya Megyei Nyugdíjbizto­sítási Igazgatóság osztályveze­tőjét kérdeztük. - Bonyolult erre válaszolni. Félő, hogy a változás tartalmát nagyon ne­hezen értelmezi a lakosság. Ne­künk is éveken át folyamatosan kell tanulnunk az új jogszabá­lyok használatát, érvényesíté­sét. Tipizálni, jellemző általáno­sításokat keresni a változás gyakorlati megjelenésére téves eredményű és hasztalan próbál­kozás. Minden egyes eset egyedi, hiszen már a munkával töltött napok száma, a szerzett jutalmak, egyéb juttatások ösz­Tételesen ellenőrzik 1994. január 1-től a friss gyümölcs- és zöldségszállítmányokat ha­zánkban annak érdekében, hogy az Európai Közösség országai problémamentesen fogadhassák a magyar árukat - jelentette be Salamon Aurél, a Földművelés- ügyi Minisztérium főosztály­vezető-helyettese hétfőn a szege is mindenkinél eltérő. Az egyetemek, a bányász-városok okán Baranyában egyébként az országos átlag tükrében a maga­sabb keresetek, és közel sem a legalacsonyabbak dominálnak a jelenlegi nyugdíjak megállapí­tásában. A nyugdíj munkával szerzett jog, ugyanakkor össze­gének megállapítását a járuléko- lási elvek mellett szolidaritási elvek is befolyásolják. Ha minősíteni nem is cél­szerű a változást, annyi azért bi­zonyos, hogy az érintett polgá­rok többsége magasabb nyug­díjhoz jut, mint ha a korábbi rendelkezésekkel számítanák ki ellátmányát. Igaz, a nyugdíjazás évében ő kiszorul a márciusban és szeptemberben szokásos kormányzati nyugdíjemelésből. Ha példaként valaki 1988-89-ben egy jól jövedel­mező tsz elnöke volt, majd a tsz-krach idején otthagyta mun­kahelyét, az új jogszabályoknak köszönhetően magasabb nyug­díjhoz jut. Ám ha egy átlagos esztergályos ipari munkás az elmúlt 2-3 évben ,Jépett elő” kft-ügyvezetővé, nála éppen el­lenkező a helyzet. Egy másik kiragadott példa: az 1988-89-ben havi 10 ezer forint körüli átlagkeresettel rendelke­zett és 14 ezer forint jutalmat szerzett polgárnál 42 évi mun­kaviszony után körülbelül 17.300 forint a képzett)!) nettó átlagkereset, amelynek 75 %-át, 13.000 forintot kapná nyugdíj­ként. Az új jogszabályok szerint azonban nyugdíja már 14.500 forint. Mint Dezső Ferenc megje­gyezte, bármi jelenjék is meg a sajtóban a nyugdíjjal kapcsolat­ban, másnap több százan roha­mozzák meg az újságot lobog­tatva az ügyfélszolgálatot. Nem szabad elfelejteni azonban, hogy bár minden eset egyedi, a nyugdíjak megállapítása orszá­gosan egységes elvek szerint, számítógéppel történik, amely­nek adataiba amúgy tilos a be­tekintés. A legbosszúsabbak bizo­nyára azok lesznek, akik 1992. decemberében mentek nyug­díjba, hiszen néhány napon múlt, hogy „lemaradtak” az új jogszabályokról. Ezért azonban hiába is okolnák a munkáltatót, a biztosítást vagy akár sajátma- gukat. Tröszt É. Hanns Zeidel Alapítvány által szervezett német-magyar szak­mai fórumon. A szakember el­mondta: az ellenőrzés megszigo­rítására azért van szükség, mivel ez év elejétől új normarendszer lépett érvénybe az Európai Kö­zösség országaiban. Hazánknak ehhez a szigorúbb követelmény- rendszerhez kell igazodnia. Nyári programok nélkül Uborkaszezon a kultúrházakban Az EK ellenőrzi az élelmiszerminőséget

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents