Új Dunántúli Napló, 1993. augusztus (4. évfolyam, 208-237. szám)

1993-08-09 / 216. szám

1993. augusztus 9., hétfő aj Dunántúli napló 3 Jelentős fejlesztések a Möbiusznál Szeletelés, csomagolás és konzervüzem létesítése Mágocson Egy kósza hír - mely szerint leépítések várhatóak a pécsi Möbiusz Húsipari Részvénytár­saságnál - kapcsán kerestük fel Brun Józsefet, a Möbiusz vezér- igazgatóját. Meglepődött, majd rögtön cáfolta is az információt. Mint kiderült, éppen ellenkező fejlemények várhatóak a rész­vénytársaságnál, ugyanis jelen­tős, összességében mintegy fél milliárd forintos beruházásso­rozat előtt állnak.- Az természetes, hogy időn­ként megválunk egy egy dolgo­zónktól, vagy akár a vezetés egy-egy tagjától, de létszámle­építésről már csak azért sincs szó, mert folyamatosah növek­szik a termelésünk - mondotta Brun József. - Míg az elmúlt év végén csak 980 főt foglalkozta­tott a vállalatunk, a mostani lét­szám csaknem eléri az 1200-at. A fejlesztések miatt egy-egy te­rületen esetleg féleslegessé váló dolgozóink más üzemrészekben kaphatnak feladatot. Cégünk árbevétele egyébként folyama­tosan növekszik, az idén meg­haladja az ötmilliárd forintot.- Milyen beruházásokat ter­veznek?- Mivel jelentősen növelni kívánjuk részesedésünket a ha­zai piacon, a termékeinknek kezdetben 20-30 százalékát, ké­sőbb pedig már 80 százalékát csomagolva kívánjuk a fogyasz­tókhoz eljuttatni. Ugyancsak növelni akarjuk a szeletelt ter­mékek arányát, melyhez termé­szetesen új gépi berendezések üzembeállítására van szükség. Már az idén megkezdődik Má­gocson, meglévő épületeinkben az a beruházás, amely a szelete­lés és csomagolás feltételeit te­remti meg. A beruházás befeje­zése jövő márciusban várható. Mint a vezérigazgatótól meg­tudtuk, Mágocson konzervüze­met is létrehoznak, ahol mint­egy 2 ezer tonna pástétom, és 4 ezer tonna konzerv készül majd. A konzervüzemi beruházás in­dulása a jövő év második fe­lében várható. További jelentősebb beruhá­zásuk, a gépkocsipark nagysza­bású korszerűsítése lesz. Mint­egy 60 új szállítójárművet vesz­nek. Hogy mely típus mellett teszik le a voksukat? Brun Jó­zsef öt céget említett, melyektől ajánlatokat kaptak, ám mint mondotta, a végső döntést még nem hozták meg a részvénytár­saságnál. Döntöttek viszont a számítógépesítésről, amelyre újabb 64 millió forintot fordíta­nak. A gépek már meg is érke­zett a vállalathoz. Mindezek a folyamatok ter­mészetesen élőmunka megtaka­rítással járnak együtt, ám a ve­zérigazgató a beszélgetés végén ismételten megjegyezte, hogy a következmény csak a dolgozók átcsoportosítása lehet. Balog Nándor Lopott kocsit vegyenek! Véget ért a Csángó fesztivál A Nemzetközi Táncház és Zenésztábor, a hagyományőrző csoportok és a Jászsági Népi Együttes közös záróműsorával vasárnap Jászberényben véget ért a tíznapos tánc- és zenei ta­lálkozó, valamint a három na­pos Csángó fesztivál. A közel tucatnyi nemzet kép­viselőinek találkozója bővelke­dett eseményekben. A táncosok és népi zenészek moldvai, kalo­taszegi, jászsági és más népcso­portok eredeti táncait, népzenéit tanulták „profi” mesterektől. A harmadik Jászsági Csángó Fesz­tivál kiemelkedő része volt a művészeti bemutató, a Hodorog Luca emlékére rendezett ha­gyományos népdaléneklő ver­seny. A fehértói temetőben megkoszorúzták a híres erdélyi csángó énekes sírját. Negyven éves a Szolnoki Rádió Négy évtizeddel ezelőtt, 1953. augusztus 9-én vasárnap este kezdte meg műsorszolgál­tatását a Magyar Rádió Szol­noki Stúdiója. Szolnok megye nyolc településének nyolcezer lakásába vezetéken jutott el a napi egyórás műsor, amely ter­melési híradó és kultúragitáció volt, de a szerkesztők üdvözöl­ték a begyűjtésben élenjáró pa­rasztokat is. A Magyar Rádió Szolnoki Körzeti Szerkesztősége ma 17 belső és 50 külső munkatárssal az „Alföld rádiója”-ként öt me­gyét érintő adókörzettel, a 222 méteres középhullámon na­ponta 3,5-4 órában sugároz közszolgálati és kereskedelmi műsort. Nem túl sűrűn fordul elő, hogy valaki beperelje a rendőrséget - s az aztán meg végképp ritka, hogy a per tárgya egy tulajdon­képpeni szívességtétel le­gyen. Ráadásul a rendőr­ség - végül is rosszul „el­sült” - szívességtétele. Az alábbiakban a történetet csak főbb vonalaiban villantjuk fel, bár volt és nyilván lesz is, aki ezt hosszabban megteszi. Történt, hogy egy komlói fia­talember vásárolt egy használt autót. Nyugatit. 200 ezer forin­tot és egy színes tévét adott a - mint később kiderült: lopott - kocsiért. Valami gyanús lehetett neki, mert a próbaút során megkért egy rendőrt, hogy ellenőrizze, vajon nem körözött kocsit akar­nak-e rásózni az eladók? A rendőr megtette a szíves­séget, s itt követte el élete egyik legnagyobb hibáját. Ebből lett ugyanis a mostani per. Mégpedig azért, mert az egyenruhást a CB-n úgy tájé­koztatták, hogy az autó „tiszta”, meg szabad venni. A fiatalember így is tett - né­hány nap múlva pedig igencsak elcsodálkozott, mert mégis le­foglalták a járgányt. Addigra kiderült: az autót mégiscsak kö­rözik. A részletekben - hogy mi, mikor és hogyan történt - eltér­nek az álláspontok, így hát ezt ezúttal ugorjuk is át. Nézzük inkább az alapkérdést: vajon fe- lelős-e a rendőrség az általa kiadott információért? A válasz természetesen az, hogy igen. Felelős és a bírósá­gon felelősségre vonható. Más kérdés, hogy a fenti eset kap­csán mit állapítanak majd meg a bírák, s hogy úgy egyébként, a lopott kocsik esetében a körözés elrendelése, az informá­ció-áramlás gyorsasága (annak ellenére is, hogy ma már min­dent számítógépek, illetve azok programjai vezérelnek) egy-két napos késést eleve feltételez. Mint Draskóczi Jenő százados, a komlói kapitányság bűnügyi osztályvezetője munkatársunk­nak elmondta, a vidéki állomá­sokról a jelentések a fővárosi központhoz kerülnek, ott a bűn­ügyi nyilvántartási osztályon rendszerezik őket, majd tovább adják a megyei kapitányságok­nak. Ahonnan végül minden lé­tező állomás megkapja azokat.- Csak a már megszokott jó­tanácsokat ismételhetném - vá­laszol a kérdésre kissé szkepti­kusan a százados. Úgy véli, hiába hangoztatjuk, hogy az autóvásárlásnál körül­tekintően járjunk el, ha mint a példa is mutatja, még a leggon­dosabb vevő is pórul járhat, tö­kéletes védelem ugyanis nin­csen. Az alváz-, és a motorszá­mot ugyan mindig érdemes megnézni, valamint azt, milyen állapotban van a forgalmi enge­dély - a bűnözőknek azonban ezek meghamisítására is vannak már olyan módszereik, melyek gyakorlatilag csak laboratóri­umi körülmények között ellen­őrizhetők. S akkor mit lehet itt tenni? - kérdezi joggal az olvasó. Ha gazdagabb országban él­nénk, talán megengedhető lenne a vicc: új autót kell venni. így azonban az ember csak széttárja a karját, ennél többet nem na­gyon tehet. P. Zs. Hidegebb volt a tél, mint amire az átalányt kiszámították A PÉTÁV elkészítette az elszámoló számlákat Az idei télen több melegvíz áramlott a csővezetékeken Fotó: Löffler Gábor Évente két alkalommal május 31. és december 31. dátummal készít elszámoló számlákat a fogyasztók részére a Pécsi Táv­fűtő Vállalat. Ekkor hasonlítják össze a tényleges fogyasztás után fizetendő díjat és a már be­fizetett számlaelőlegek össze­gét. Mint dr. Gábor József a PÉTÁV gazdasági igazgatója elmondta általában nincs nagy különbség a feltételezett fo­gyasztás (amelyet figyelembe véve fizetik az előleget) és a tényleges fogyasztás között. Ahol már felszerelték a meleg­vízmérő órákat, ott a lakók elő­zetes bejelentése, bevallása alapján készítik el a számlákat. A májusi, júniusi leolvasáskor, a tényleges fogyasztás ismere­tében készítették el az elszá­moló számlákat, amelyeket fo­lyamatosan hordanak ki. Amennyiben már rendelkezik a PÉTÁV korábbi fogyasztási adatokkal egy lakásról, akkor ezt veszik figyelembe a rész­számlák fizetésekor.- Előfordult, hogy valaki többre becsülte a melegvíz fo­gyasztását, mint ténylegesen volt az elszámoláskor, ekkor visszafizettük a pénzt. Többen elutaznak a nyáron hosszabb időre, ezt célszerű lenne beje­lenteni a PÉTÁV-nak, mert erre az időszakra nem küldünk ki melegvíz-számlát. Nem célunk, hogy többet szedjünk be, mint ami ténylegesen megillet ben­nünket a szolgáltatás elvégzésé­ért. Balázsné Lovász Katalin az értékesítési osztály vezetője el­mondta a melegvíz-mérők ese­tében a május 31-i elszámolás­nál június 20-ig kérték a fo­gyasztási adatokat, ez szerepel a júniusi számlán. Azokban az esetekben, ahol kiugróan magas fogyasztást tapasztaltak, vagy a későbbi mérő-adat kevesebb volt, mint az azt megelőző, nem készítették el a számlákat. Eze­ket a tételeket csak a lakásszö­vetkezetek és a közös képvise­lőkkel történt egyeztetés után számolják ki. Az ilyen számlá­kon a „május 31-i mérőállás hi­ányában nem számolható el” szöveg jelenik meg.-A fűtés átalánydíjas szol­gáltatás, azonban amelyik lakó­tömböt külön lehet mérni, an­nak a fogyasztásáról a lakókö­zösség kérésére szerződés alap­ján elszámolást készítünk. Ez az egész épület hőfelhasználására vonatkozik, tartalmazza a fo­gyasztott mennyiséget, az alap­díjat, hődíjat, az előlegszámlák összegét, a hátralékot és a fize­tendő díjat. Ezt az összeget a la­kók megegyezése alapján oszt­ják fel, vagy megbízhatják ezzel a PÉTÁv-ot, illetve egyéb cé­geket kereshetnek meg vele. A tapasztalatok szerint az idei tél hidegebb volt, mint amennyire az átalánydíjat vetí­tették, ezért általában minden lakótömb kevesebbet fizetett 8-180 ezer forinttal, mint a tényleges felhasználás volt. Szeptembertől egy kicsit mó­dosul a számlakép. Tájékozta­tóban közöljük a lakókkal az egyes lakásokra vonatkozó tar­tozásokat, illetve túlfizetéseket. Ezek az adatok tájékoztató jel­legűek lesznek, nem szerepel­nek a számla összegében.H. Zs. Az első magyar fizető autópálya A személygépkocsik 350 fo­rintot, míg a teherjárművek 1200 forintot fizetnek majd az Ml-es autópálya Győr-He- gyeshalom közötti szakaszán. Az első koncessziós formában épülő autópályát 1995 végén adják át a forgalomnak. A Kon­cessziós Autópálya Iroda tájé­koztatása szerint a 24 milliárd forintos beruházás megvalósí­tása várhatóan októberben kez­dődhet meg. Az új út az autósok számára jelentősen megkönnyíti az uta­zást, s közelebb hozza egymás­hoz az osztrák és a magyar fő­várost. Ennek azonban ára van, ugyanis az autópálya használa­táért fizetni kell. A jelenlegi kalkulációk az 1992-es árszin­tet figyelembe véve készültek, tehát 1995-ös tarifákon az idő­közbeni infláció is meg fog mu­tatkozni. Amennyiben a magyar bank- rendszer az elkövetkezendő években sikeresen fejlődik, el­képzelhető a hitelkártyás fize­tési forma beveztése is. A panelkörnyezet csinosításának szokatlan módját választotta Szilágyi Omer (a háttérben) Pécsett, A Boros István utca 1. sz. alatt. A lakók beleegyezésével Vasarely zebráját festette a lép- csőházbejáró szürke betonjára, s mint mondotta, a többi üres felületet is „színesíteni” kívánja. Fotó: Bolkovics László Lejárt a határidő, módosították Mislenyi piramisok II. A polgármester szerint minden rendben Bár a határidő lejárt, nem érkezett még meg az a pénz a kozármislenyi önkormányzat számlájára, mely az ún. „Pi­ramisváros” létesítéséről szóló előszerződésben előleg­ként szerepel. Mislenyben közben forrnak az indulatok. Aki figyelemmel kíséri az ügyet, tudhatja, számos véle­mény elhangzott már pro és kontra, ezek egy része lapunk hasábjain. „A Mislenyi pirami­sok” című írásunk óta a pol­gármester a helyi kábeltévében és a körzeti televízióban is cá­folta azt, a Dél-Dunántúli Gaz­dasági Kamarától származó, de a németországi Mainz-ból ér­kezett - egyébként azóta má­sodszor is megerősített - in­formációt, mely szerint a vételi ajánlatot tévő alapítvány nincs bejegyezve - ergo: az üzleti gyakorlatot tekintve feltételez­hetően nem is létezik. (Avagy az ötlet nyilvánosságra kerülé­sekor még nem létezett.) Ezt mondják az első perctől kezdve azok a kozármislenyi vállalkozók, akik KÉK Egye­sület néven szerepelnek a köz­ség közéletében, s akiknek el­nöke, Preisz István nemrég la­punk hasábjain, levélben fo­galmazta meg kételyeit. így tett Ferenc Miklós is, csak ellenkező előjellel, a kö­zeledő választási kampány elő­szelének minősítve a helyi „el­lenzék” felszólalásait. Csütörtökön - olaszországi utazása előestéjén - arra kértük a polgármestert, vázolja az el­múlt hetekben történteket.-Egy-két papír jogi tisztá­zatlansága miatt módosítanunk kellett az előleg átutalásának határidejét - mondta a tele­fonba a polgármester. - Mire visszajövök Olaszországból, ez augusztus 23-a körül lesz, már az átutalásnak is meg kell tör­ténnie. Mintegy harmincmillió forintról van szó. A végösszeg viszont ennek többszörösére rúg (egészen pontosan: négyszeresére), már amennyiben az üzlet tényleg létrejön - mert a polgármester is azt mondja, hogy az építke­zés megkezdéséig még jó né­hány dolgot tisztázni kell. Például - s ez már ellenfelei álláspontja -, hogy miként mó­dosíthatta saját szakállára az előszerződést Ferenc Miklós, illetve, hogy mire való a huza­vona az alapítvány bejegyzése körül? Eddig ugyanis - mond­ják -, bejegyzési helyként há­rom német • város, Mainz, Darmstadt és Düsseldorf neve is elhangzott, de egyik sem volt tetten érhető. Tegyük azonban mindehhez hozzá: a lényeg végül is tény­leg nem az, hogy bejegyezték-e a Pyramidenstadt Átlantist Németországban és ha igen, hol és hogyan? Inkább, hogy megépül-e a piramisváros Ko- zármisleny mellett, avagy örökre ötlet marad. Ki tudja mi lenne a jó ... S főleg, hogy kinek. Pauska

Next

/
Thumbnails
Contents