Új Dunántúli Napló, 1993. július (4. évfolyam, 177-207. szám)

1993-07-07 / 181. szám (183. szám)

1993. július 7., szerda üj Dunántúli napló 11 Fekete munka Ausztriában Ausztriában közzétették az illegális munkavállalás elleni szigorított harcról az első ada­tokat. Ezek szerint minden ne­gyedik ellenőrzött üzemben ta­láltak feketén dolgozókat, ami a munkavállaló és munkaadó el­len egyaránt intézkedést vont maga után. Az 5026 ellenőrzött üzemből 1306-ban összesen 2898, törvényes engedéllyel nem rendelkező foglalkoztatot­tat szűrtek ki. Az ellenőrzött üzemek száma jelentősen nőtt. A második félévre Josef He- soun miniszter még nagyobb szigort ígér. A legtöbb illegális munkaerőt Bécsben szűrték ki. Kiegészítő féklámpák A jelenleg érvényes jogsza­bály szerint kettőnél több fék­lámpa nem lehet a személyau­tókon - tájékoztatta a Közleke­dési Főfelügyelet az MTI-t. A pót-féklámpák használata sza­bálysértésnek minősül, így az ellenőrzést végző rendőr és köz­lekedési hatóság is ennek meg­felelően jár el. A közlekedési hatóság jelenleg a gyári beépí­tésű kiegészítő féklámpákat ki­kötteti, az utólag felszerelteket pedig leszerelteti. Új zlotyi A lengyel Kurier Polski in­formációi szerint az Állami Ér­tékpapír Nyomda felkészült az új bankjegyek nyomtatására, és valószínűleg július végén meg­kezdik a száz és kétszáz zlotys bankók nyomását - amelyek egyelőre a Nemzeti Bank pán­céltermeibe kerülnek. Az új zlotyról van szó ugyanis, amit csak az infláció jelentős csök­kenése után kívánnak beve­zetni. Jelentős problémákat okoz ugyanis a pénzforgalom­ban a jelenlegi címletek magas volta - a számítógépeket túlter­heli a sok nulla. Az új zlotyból egy ér majd tízezer régit. A je­lenlegi legmagasabb címlet, a kétmilliós helyét foglalja majd el a kétszáz zlotys. Kína továbbra is robbant Kína határozottan elutasította Bili Clinton amerikai elnök ké­rését, hogy csatlakozzon az Egyesült Államok kísérleti atomrobbantásokra vonatkozó tilalmához. A Reuter jelentése szerint a kínai külügyminiszté­rium közleményében csupán megismételte Peking gyakran hangoztatott álláspontját, amely szerint általában ellenzi az atomfegyvereket, és ígéretet tett, hogy mérsékli a földalatti robbantásokat. A közlemény azonban nem tér ki Washington kérésére, hogy Kína állítsa le az atomrobbantásokat. Rekordveszteség a világgazdaság történetében Elfelejthetjük a termonukleáris erőművet? Az IBM-katasztrófa Egy vállalat, mely egy év alatt ötmilliárd dollárt képes veszteni, annak van miből vesz­tenie, még akkor is, ha az IBM tavalyi vesztesége valójában re­kord a világgazdaság történeté­ben, s egy valóságos katasztrófa kezdetét jelenti. De hát ez tör­tént. A komputergyártó óriás, mely hét évvel ezelőtt még a vi­lág legnagyobb és legsikeresebb vállalatának számított, súlyos bajban van. Kíméletlen hatékonyság A londoni Sunday Times az IBM nagysága és bukása cím­mel számolt be a katasztrófáról, melynek méreteiről akkor al­kothatunk igazán fogalmat, ha tudjuk, hogy az IBM 1992 évi bevétele meghaladta a 64,5 mil­liárd dollárt, ami jóval több Magyarország egészévi nemzeti össztermékének értékénél, de meghaladja Írország vagy Por­tugália össztermékét is. A há­ború utáni korszak túlnyomó részt az IBM globális egyedu­ralma jegyében telt,s nemcsak a komputerpiacon, hanem az üz­leti életben általában. Csakhogy az IBM-modell, mely valaha a kíméletlen hatékonyságot jelölő kifejezés volt, a nyolcvanas évek végére már egészen mást jelentett: a lomha, bürokratikus rossz hatásfokú termelés jelké­pévé vált. Ezt azonban a leg­utóbbi időkig csak a szakma tudta, vagy sejtette. És nem is ez a katasztrófa fő oka, hanem a konkurrencia. „Amikor húsz évvel ezelőtt beszálltam ebbe az iparágba, ez egy 35 milliárdos üzlet volt kö­rülbelül 2000 résztvevővel” - emlékeztetett egyik interjújában Jim Cannavino, az IBM sze­mélyzeti főnöke. „Ma viszont 400 milliárdos üzletág, amely­ben 50 ezer cég verseng”. A piac túlnépesedett Aki csak a hazai komputerpi­acot ismeri valamelyest, tud­hatja, hogy a Kontrax súlyos helyzete, a Controll, a Műszer- technika, a Microsystem ki- sebb-nagyobb problémái is en­nek a világpiaci bonyodalom­nak a következményei. Ez a piac túlnépesedett, s az egyre erősebb konkurenciában az IBM már nem mindig és nem feltétlenül a legjobb. Ismeret­len, vagy legalábbis nálunk is­meretlen cégek a hazai piacon is sikerrel nyomulnak. Az ameri­kai ALR (Advanced Logic Re­search) nemrégiben jelentke­zett, de IBM kompatibilis gépei már szorongatják az eredetit és annak másolatait, mert jó minő­ségük mellett óriási raktárkész­lettel, az IBM-nél változatosabb konfigurációkkal versenyképes árakkal dolgoznak. Az árversen itt-ott már komi­kus méreteket ölt, s az IBM sa­ját maga alá ígér. Az Ambra tí­pusú személyi számítógép pél­dául IBM gyártmány. A cég azért nem adta hozzá a nevét, hogy olcsóbb lehessen ... Ere­detileg persze az IBM gépek magasabb ára kifogástalan mi­nőséget, a feltétlen garanciát és a tökéletes szervizt foglalta ma­gában, de ezeket a többletszol­gáltatásokat már több tucat más nagy cég is nyújtani képes. A chipek forradalma A bankfiókok pénztárosainak íróasztalán álló személyi számí­tógépek ma már többet tudnak, mint huszonöt éve a nagy ban­kok számítógép-központjai. És persze sokkal olcsóbbak is. Az ugrást az 1971-ben felfedezett mikrochip-ek jelentették, de e műszaki forradalom eredmé­nyeinek kihasználásában nem az IBM volt a leggyorsabb, s hi­ába is lett volna. A komputer hardware-iparban a chipek szü­letése a demokrácia beköszön­tését jelentette. Azokat ugyanis minden cég számára a kalifor­niai Szilikon-völgy gyárai állí­tották elő, azonos áron. A legnagyobb piacvesztést mégsem a versenytársak, ha­nem az „epigonok” okozzák, az IBM főhadiszállásán úgy vélik, hogy ma már üzleti partnereik jelentős része csak azért ragasz­kodik az IBM-rendszerekhez, mert még mindig olcsóbb eze­ket fenntartani, mint új rendsze­rekkel felszerelkezni. Ennek a körülménynek „köszönhető”, hogy az elmúlt két évben az IBM PC-k eladása csak 20 szá­zalékkal esett vissza. Az 1990-es 6 milliárd dolláros tiszta nyereség azonban 1992-ben 5 milliárdos veszte­ségre változott. Ugyancsak ta­valy a világ komputeriparának bevételeiből 18 százalékkal ré­szesedett. Tíz évvel korábban azonban ez a részesedés megha­ladta a 30 százalékot. Ennek ob­jektív okai vannak. Az elmon­dottakon kívül ezek közé tarto­zik a szóftvergyártók és a chip-gyártók részesedésének hatalmas növekedése. Az IBM azonban élni akar... Új vezérrel Március 28-án az IBM új elnök-vezérigazgatót kapott Louis Gerstner személyében, aki mindenek előtt a cégen be­lüli bürokrácia felszámolásától vár eredményt. Ezt a bürokrá­ciát nagy előszeretettel hasonlí­tották a hajdani szovjet bürok­ráciához, ahol a szamárlétrán való mozgás sohasem a nép szolgálatától, hanem a főnökség szolgálatától fügött. Az IBM esetében egy jól sikerült vetített képes eredménybeszámoló a főnökség előtt sokkal fonto­sabbá vált az alkalmazottak szemében, mint az, hogy jómi­nőségű gépeket állítsanak elő. Gerstner, akit az RJR Na­bisco nevű élelmiszeripari és dohányipari mammutcégtől csábítottak át, azelőtt pedig az American Express élén állt, a bürokrácia megtörésével és ta­karékossági intézkedésekkel indul az IBM-nél. Ő azonban sosem foglalkozott kompu­ter-gyártással. A közvetlen konkurrens cégek (Apple, Mo­torola) vezetőit is megkörnyé­kezték, de ők évi 2 millió dollá­rért sem vállalták a veszteség­gyártó IBM nagyfőnök - John Akers utódlását. Lehet, hogy ők kilátástalanabbnak látják a helyzetet,mint David Yoffie, a Harvard Business School pro­fesszora, aki szerint „az IBM-nek megvan a márkaneve, a technológiája, az elosztási rendszere és a tőkéje ahhoz, hogy az évtized végére ismét domináns szerepet játszhasson a piacon.” Az IBM virágcsokra Mi az a „tértechnológia” Az emberiség nagy globális válságai közül egyik az energiaválság. A nagyhatal­mak milliárdokat költenek a szabályozott termonukleáris fú­zió megvalósítására, amelytől az energiaprobléma megoldását remélik. Lehet, hogy mégsem lesz szükséga fúziós erőműre, mert rendelkezünk egy sokkal hatalmasabb erőforrással, amely ráadásul abszolút tiszta, és végképp korlátlanul rendel­kezésre áll. Erről az energiaforrásról szól dr. Egely György és dr. Bóday Árpád könyve, a „Bevezetés tértechnológiába”. Egely, a pa- rajelenségek kutatója a vákuum problémája felé fordult. 1940-ben a szovjet Tudomá­nyos Akaédmia ülésén Pjotr Kapica arról beszélt, hogy fizi­kának most két egyenrangú irányra kell bomlania: a nagy­energiákon történő kísérletek, illetve az alacsony hőmérsék­letű közegek kutatásának irá­nyára. Ez nem valósult meg, hi­szen a fizika fő árama a nagy- energiájú, drága részecskegyor­sítók létrehozása lett, és ennél nagyságrendekkel kisebb figye­lem és pénz irányult a másik te­rületre. Lehet, hogy most elérkezett az idő Kapica javaslatának megvalósulására. Az alacsony hőmérsékleten megfigyelt fur­csajelenségek, mint a szuperfo­lyékonyság, szupravezetés, ta­lán többet jelentenek kuriózum­nál. Már Max Planck rámutatott arra 1910-ben, hogy az abszolút zérus fokra lehűtött vákuum még mindig tartalmaz valami­lyen elektromágneses energiát, amit Egely nullponti energiának hív. Planck: 1910-ben a vá­kuum energiasűrűségére felírt képletében van egy hőmérsék­letfüggetlen tag, ami azt jelenti, hogy a vákuum még az abszolút nulla fokon is „rezeg”. Egy szorzó miatt ez nagyon parányi effektus, ezért, és egyéb meg­fontolásokból a fizikusok nem vették figyelembe. Csakhogy az egész frekvenciattartományra összegezve ezt az energiát már iszonyatosan nagy energiasűrű­ség jön ki. Ezt sem értették a fi­zikusok, ezért is hanyagolták el a hőmérséklettől független komponenst. Hogyan is hor­dozhatna az abszolút ritka vá­kuum ilyen hatalmas energiát? Nos, a tudományban a régi eredményeket gyakran elő kell venni és újra kell gondolni! Va­lóban, ha a vákuum által hordo­zott nullponti energiát átszámít­juk az Einstein féle E = m. c2 képlet segítségével tömegre, akkor szinte hihetlen tömegsű­rűség, 1090 gr/cm3 jön ki. Ehhez tudni kell, hogy az atommag sű­rűsége is „csupán” 1014 gr/cm3. (Az egyes után 90, illetve 14 nullát kell tenni!) Valójában ez azt jelenti, hogy az általunk ismert elemi ré­szecskék (elektron, proton, ne­utron, stb.) nem a vákuum sűrű­södései, hanem ritkulásai. Olyan ez, mint a forrásban levő bízben a buborékok. Egyben ez azt jelenti, hogyy a vákuum ko­losszális energiát hordoz, nagy­ságrendekkel nagyobbat, mint ami az atommag belsejében rej­lik. De ez még mind semmi! Egely és Bóday azt állítják, hogy ez az energia kinyerhető és hasznosítható. Valamikor Rutherford, a mesterséges .atommagátalakítás felfedezője azt mondta, hogy az atommagban rejlő energiát az emberiség sohasem tudja hasz­nosítani. Ma még a vákuumban mindenütt jelenlevő hatalmas energia hasznosítása ugyanígy utópiának tűnik. A könyvben le­írt kísérleti eredmények azon­ban biztatók, és lehet hogy Ma­gyarország úttörő szerepet fog játszani egy nagy jelentőségű kutatásban, néhány megszállott, új utakat kereső fizikus jóvoltá­ból. Gazdag László Július elsején elköszönt a közös orosz-francia űrküldöttség a sajtótól, mielőtt elfoglalták helyüket a Szojuz TM-I7-ben, amely a MIR űrállomásra vitte őket. A mák nem a flaszterem terem A magyar drog A kábítószer élvezője beteg ember, gyógyítani kell. Aki vi­szont a narkotikumot előállítja, szállítja, kereskedik vele, arra 5-15 év börtönbüntetés vár. Ez a norma Európában. Immár ha­zánkban is, május 15. óta. A magyar rendőrök svájci, német, olasz és osztrák kollégáikkal együtt pár napja felszámoltak egy koszovói albán kábító­szer-kereskedő hálózatot. Az öt országban végrehajtott BA­KONY fedőnevű akciósorozat­ban összesen 165 kg heroint foglaltak le. Bűntető eljárás in­dult 52 fő, közöttük 22 magyar ellen. A már most nyilvános­ságra hozható tények között szembeötlő, hogy a magyar sze­replők szinte az ország minden részéből verbuválódtak. Meg­honosodott a narkóipar Ma­gyarországon is? Erről beszél­gettünk Hollóst György rendőr alezredessel, az ORFK Kábító­szerbűnözés elleni osztályának vezetőjével.- A BAKONY nemzetközi munkacsoport egy, az úgyneve­zett Balkán-útvonalat használó hálózatot számolt fel. A csem­pészbandák szervezetében az irányítás a nagyvárosokból fo­lyik. Futárokat már vidékről is szerveznek, főleg olyan telepü­lésekről, amelyek be vannak kapcsolva a távhívásba. (A futár kaphat 2-4000 márkát, illetve ha rajtakapják, 10-15, Olaszor­szágban 20 év börtönt.) Vidé­ken inkább raktároztak. (Ebben az ügyben például Érden, illetve a nyíregyházától 4-5 km-re levő Sényőn.)- A kábítószer előállítása ed­digi tapasztalataink szerint első­sorban vidéken történik. A ma­gyar nép régóta békésen él együtt a mákkal. A beigli, a mákosmetélt, a mákosguba nél­kül nincs is magyar konyha. Újabban sajnos divat a mákgu­bókból nyert ópium házi gyűj­tése, feldolgozása is. (A gyógy­szergyárak szigorúan ellenőr­zött, legális tevékenységét per­sze nem számítva ide.) Ugye nem kell hangsúlyozni, hogy a mák nem a flaszteron terem?-Pár éve még virágcserép­ben babusgatták a hazánkban nem honos indiai kendert. Nap­jainkban talán ítélet is született már - Kunszentmártonban fiata­lok egy csoportja fólia alatt termesztette. Még a régi tör­vény alapján rájuk maximum 8 év börtön várhat, de május 15 óta ezért akár 15 évet is lehet kapni. Számottevő veszélyt je­lent, hogy léteznek olyan - a kábítószerek közé sorolt - szin­tetikus vegyületek (bizonyos amfetaminok), amelyeket vi­szonylag kevés kémiai ismeret­tel házilagosan is lehet gyártani. Bár egyes alkotórészeit nehezen lehet beszerezni, ez a szer is megjelent már a hazai narkósok körében. A gyártás elkerülhetet­len velejárója az iszonyatos bűz, amelyek egyesek szerint halszaghoz hasonló. Gyártása éppen ezért vidéken, különálló épületekben történik. Bács-Kis- kun megyében számoltunk fel legutóbb ilyen boszorkány- konyhát egy tanyán. Még na­gyobb veszélyt rejtenek - akár a tulajdonosok szándékától füg­getlenül is a - kellően nem el­lenőrzött külföldi vegyipari megrendelések is. A kazincbar­cikai kábítószergyártás törté­nete bejárta az országot: holland megrendelésre több száz kilo­gramm kábítószert készítettek. Ráadásul bűntethetetlenül, mert ennek a drognak a neve és kép­lete tévesen szerepelt a hazánk­ban publikált hivatalos listán, amelyen az ENSZ által kábító­szernek nyílvánított anyagokat sorolták fel. Ehhez mint rendőr azért annyit tennék hozzá, hogy az a bizonyos holland partner hazájában tízszer volt büntetve, közöttük fegyveres rablásért, kábítószer gyártásért is. Vagyis: nagyobb üzleteknél, különösen vegyesvállalat létrehozásakor illik utánanézni, ki is a partner. Magyar ember nem lehet vál­lalkozó, ha nem kap erkölcsi bi­zonyítványt, ha a bűnügyi nyil­vántartásban szerepel. A kül­földi mint társ kaphat?-A hazai kábítószergyártás jellemzője, hogy a fiatalok kö­rében elsősorban a kábító­szer-hatású gyógyszerek, a ma­rihuána, a hasis, az amfetami­nok, az LSD és - ma még ki­sebb mértékben - a heroin divat csak. Ez vidéken is így van. Hozzá kell tenni, hogy az egye­temisták körében népszerűek azok a stimuláló szerek, ame­lyek néhány órára, akár napra is fokozzák a szellemi és fizikai teljesítőképességet. Ezek is ká­bítószerek. Az újgazdaságok körében a fővárosban és vidé­ken egyaránt presztizsfogyasz- tásként jelent meg a legdrágább kábítószer, a kokain. (Egy gramm 8-12 ezer forint.) Első­sorban persze az osztályon fel­üli bárokban, a masszázsszalo­nokban fogyasztják.-A hazai narkósok számát tekintve megbízható adatnak tartom, hogy hány ember jelent meg drog-ambulancián, illetve részesült ezzel kapcsolatban kórházi kezelésben. Számuk 1991-ben 3150, 1992-ben már csaknem 4000 volt. Ennek ter­mészetesen többszöröse a tény­leges kábítószer-élvező. Ahol a gyártástól a fogyasztásig min­den titokban, konspiráltan tör­ténik, ott az önpusztítók számát csak becsülni lehet. Némethy Gyula 4 t Í

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents