Új Dunántúli Napló, 1993. július (4. évfolyam, 177-207. szám)

1993-07-07 / 181. szám (183. szám)

1993. július 7., szerda üj Dunántúli napló 3 Segítséget a parasztságnak Beszélgetés a Baranyai FM-hivatal új vezetőjével Dr. Milosevits Gyula, a Ba­ranya Megyei Földművelés­ügyi Hivatal júniusban ki­nevezett új vezetője a Föld­művelésügyi Minisztérium­ból került Baranyába, ám mint beszélgetésünkből kide­rült, ez végül is hazatérésnek tekinthető. Rokoni szálak fű­zik megyénkhez, a 80-as évek végétől pedig harkányi ál­landó lakos. Az 1934-es szüle­tésű, jogi végzettségű szak­ember az FM-ben három éven keresztül a napi gondok meg­oldásával foglalkozott.- Azonkívül, hogy a lakóhely és a családi szálak is ide kötik, végül is mi vezette arra, hogy a minisztériumi magas beosztást felváltsa a megyei FM-hivatal vezetői székével?- Tulajdonképpen jó helyem volt a minisztériumban, meg­jegyzem, a fizetésem is válto­zatlan maradt, de úgy érzem, hogy új beosztásomban talán többet tudok segíteni a falvak­ban élő embereken, akik ma­napság igencsak magukra van­nak hagyatva. Az itteni teendők nem lesznek idegenek tőlem, hisz az elmúlt három évben is a szövetkezeti átalakulás kérdése­ivel, a tulajdonviszonyok válto­zásával, jogszabálymagyaráza­tokkal, valamint halászati, va­dászati, és egyéb, a mezőgazda­sággal kapcsolatos feladatokkal foglalkoztam. Lényegében elő­készítettük a minisztériumban hozott konkrét intézkedéseket.-Az agrárágazattal kapcso­latban - például az üzemmére­tek kapcsán - komoly viták zaj­lanak manapság. Van aki csak a farmergazdaságokra esküszik, míg mások a nagyobb földterü­leteken gazdálkodó szövetkeze­tek számára látnak, pontosab­ban csak látnának jövőt. Ön mi­ként vélekedik ezekről a kérdé­sekről?- Én nem tartozom egyik szélsőséghez sem, úgy érzem, hogy nézeteimmel valahol kö­zépen állok. Mindenesetre ko­moly problémaként értékelem, hogy itt negyven éven keresztül belesulykolták az emberek fe­jébe, hogy a nagyüzem az egyetlen megoldás. További gond ezzel kapcsolatban, hogy az agrárértelmiséget is eképpen nevelték. Tudomásul kell venni, hogy a nagyüzemi forma a me­zőgazdasági termelésre nem al­kalmas, feltétlenül az egyéni érdekeltség alapján működő gazdaságoké a jövő. A terület lehet 10, 50, vagy éppen 100 hektár, de az semmiképpen sem lehet gazdaságos, ha 15 falu működtet egy szövetkezetét. Fontos, hogy a szövetkezők vi­szonylag szűkebb körből kerül­jenek ki. Tehát nem a szövetke­zetek ellen vagyok, hisz a szö­vetkezeti eszme szép gondolat, a szövetkezeti forma pedig szerte a világon működőképes. Csak a mamutszövetkezetekre nincs szükség. Az átmenet ter­mészetesen nehéz, hisz a ko­rábbi berendezkedés szerint most a tucatnyi falura jut egy takarmánykeverő, vagy éppen szárító üzem.-Milyen profilú szövetkeze­tekben lát fantáziát?- Elsősorban az értékesítő és a beszerző szövetkezetekben. Közösen kereshetik a tagok a piacot, intézhetik a felvásárlást, a gépbeszerzést. Úgy gondo­lom, hogy a hangsúlyt nem a termelő típusú szövetkezetekre kellene helyezni.-Mi a véleménye a Bara­nyában lezajlott szövetkezeti át­alakulásokról?- Most azt mondják, hogy a parasztság megmutatta, meny­nyire ragaszkodik a szövetkeze­tekhez, hisz a kiválási arány ál­talában mindenütt 10 százalék alatt maradt. Ám szerintem nem feltétlenül ragaszkodásról van szó, hanem sokkal inkább arról, hogy a parasztság nem látott más lehetőséget, más kiutat. Önkritikusan be kell látni, hogy nem is kapott ehhez megfelelő segítséget. Gondolok itt az iránymutatásra, vagy a gazdál­kodás beindításához, működte­téséhez szükséges hitelekre. Feltétlenül szükség lenne egy olyan bankhálózatra, amely az agrárágazathoz kötődik, hisz akik becsületesen igyekeznének visszafizetni a hiteleket, azok sem juthatnak pénzhez, olyan szigorú biztosítékokat kémek a bankok.- Mi a véleménye a szövetke­zetekből történő további cso­portos kiválások engedélyezé­sének vitájáról?- Az eddigi jelek szerint hosszú távon a kisebb egységek létrejöttéhez vezet az út. Hogy ez miként történjen, az már más kérdés. Én mindig azon vagyok, hogy keresni kell a legmegfele­L Dr. Milosevits Gyula lőbb megoldást. Erre vannak az agrárszakemberek. Nem elég a továbblépéshez, ha csak kriti­kák hangzanak el.- Optimistán látja-e a jövőt, és milyen feladatok várják?-Igen, én alapvetően opti­mista alkat vagyok. Megnyug­tató, hogy Baranyában talán nem kell akkora terméskiesésre számítani az aszály miatt, mint másutt. Aztán bízom a. gazdakö­rök tevékenységében, szerepé­ben is. Mint hivatalvezetőnek, most a földkiadó bizottságok munkájának értékelése, a fel­lebbezések elbírálása, és a szö­vetkezeti átalakulások vizsgá­lata a legfontosabb feladatom. Egyébként, mint korábban is, az ajtónk mindenki előtt nyitva áll. Balog Nándor Tizenheten a Kárpát-medencéből Mindszentek találkozása Mindszenten A csonkamindszenti faluközpont Fotó: Löffler Gábor A Tisza mentén van Mind­szent. A Kárpát-medencében 17 olyan település, amelynek elő-, vagy utóneve ugyanez. Bara­nyában három ilyen van: Bo- gád-, -godisa és Csonkamind- szent. Utóbbi 192 lakosú, apró, hétköznapjait jó faluközösség­ben élő település. Árpád-kori neve: Okormindszent. A török időket záró harcokban temp­lomtornya ledőlt, akkor kapta a CSonka előnevet. A Tisza-menti nagyközség­ben tavaly ősszel született az öt­let: megrendezni a hasonnevű Kárpát-medencei községek ta­lálkozóját. Július 2-4. között volt az első, Baranyából Cson- kamindszent részvételével. Ro- poli László polgármester 40 fa­lubélijét vezette a rendez­vényre. - A meleg barátság ölelte három nap volt - mondja. A Mindszenti Napok kulturá­lis- és sportprogramjaira mind a 17 testvértelepülés meghívást kapott a Vas megyei Pinka- mindszenttől a lengyelországi Szentmindszentig. Közel fele érkezett a Tisza mellé, ahol a vendéglátók megújították közel 50 évvel ezelőtti fogadalmukat: ismét Szűz Mária oltalmába ajánlották településüket, hogy megvédje őket a szeszélyes Ti­sza árvizeitől. A csonkamindszentiek - de a többi falu sem - nem mentek üres kézzel. Többek között a fa­luban hajdan bőven készült, ma már ritkaságszámba menő szép­séges szőtteseket ajándékoztak új barátaiknak. És nem is jöttek haza üres kézzel.- Az a szép gondolat érlelő­dött meg a részvevőkben - mondja Ropoli László -, hogy a magyar kisközségek magyar kisközségeknek fogják meg a kezét, ne Amerikában keresse­nek maguknak testvértelepü­lést! Tanulhatunk egymástól, módszereket, tapasztalatokat adhatunk át - és érezhetjük egy közösség segítőkészségét. Na­gyon sokat jelent ez, amikor a legtöbb apró falu magára ha­gyatva küszködik feladataival. Született a Mindszenti Napo­kon egy elhatározás is: a ren­dezvényt kétévente megismét­lik, más-más településen. A meghívás mindig mind a 17 fa­lunak szól, a rendezést egy kö­zös alap pénze segíti, amit a há­zigazda község kap majd meg. Jól szerepeltek a csonka­mindszentiek: szép dalaikkal, kulturált magatartásukkal, a kispályás fociban elért negyedik helyezésükkel - de a horgász­versenyre is beloptak egy kis mosolyt, amikor három pecásuk egy 12 centis hallal vonult a mérlegeléshez.- Jó érzés volt ott lenni, jó érzés ebbe a közösségbe tar­tozni! - summázza a polgármes­ter. Mészáros A . Zrínyi ki(be)rohanása Képernyő előtt Na, arany apám, ezek meg a rohampályára gyülekeznek. Délceg, jókötésű legények, akárha csak egy amerikai film­ből lennének kivágva, holott ez egy egészen magyar film, amit itt Szigetváron és a környékbeli hadszíntéren forgattak. És min­denekelőtt a Zrínyi Fogadóban, csak Krúdy éhkoppjával mér­hető szarvaspörköltek, paprikás lében izzadó töltöttkáposzták mellett. Amonnan meg közele­dik valami furafi fekete sapká­ban. A furafi sapkáján kétfejű aranysasos címer, a nyakában aranyláncon gránát, ha a Bak jegyében született, vagy ame­tiszt, ha Vízöntő jegyzi; agát, ha májusi. Dej’szen ez az aranytu- rulos a mi régi jó őrmesterünk még a régi rezsim seregéből, csak időközben törzsőrmesterré avanzsált; és mintha a stílusa is megváltozott volna, nem ganaj- túróbogarazza, aranyapámozza le a katonát úgy, mint a régi, népet szolgáló közlegényt, ha­nem a kiadós ebéd, majd a ruha­szemle, szerelvényigazítás és jobbra nézz! után jól odanyek- kenti a földhöz a legvadabb, szemeit vérben forgató, kimon­dottan szkínhed-külsejű újon­cot. Ez az újonc ennek megfele­lően borotvált fejű, vöröses, nagydarab, hízásra hajlamos és könnyen fel lehet ingerelni, ha baseball ütő vagy válltámaszos páncélököl van a kezében. Aranyapám, ez egy különle­ges osztag. Csak nem itt képe­zik ki őket? így múlik a világ dicsősége, aranyapám. Ezek a katicabogarak már különben se azok a katicabogarak, nem azok a szentjánosok és ganajtúrók, mint régen; kis apró fémkarika a fülcimpán, aranylánc a nyak­ban; az arany az ayurvédikus tanok szerint is hatékony ideg­serkentő, javítja a memóriát és az intelligenciát, erősíti a szív­izmot és növeli az ellenállóké­pességet. (Jobb lenne kiegészí­tésül a vörös korái a mutatóuj­jon, foglalatban, amely mérsékli a gyűlöletet, a dühöt és a félté­kenységet. Szó szerint.) A fia­tal, jó házból való főhadnagy pedig, akit seggre ültettek a ku­tyák, azonnal kéri is az áthe- lyeztetését. Pedig ha gyermek­korában agátot hordott volna, az most megvédte volna a félelem­től, segített volna a későbbi egyensúlyzavarokban is. Mert azokhoz csatlakozom, akik azt mondják, hogy a zász­lókat föl, a tanulságokat pedig le kell vonni. Már most vannak biztató kezdeményezések. Sőt eseten­ként nemcsak le-, hanem ki is vonják őket, sőt el is különítik - in abstracto rezerválják - azok­tól a zavaró körülményektől, amelyek önmagukban még pő­rék, földközeliek, s így csak szennyesek és fölkavaróak a ta­nulság szempontjából. Egyébként a lapis lazulit is a nyak körül kell viselni arany­láncon, ami különösen a televí­zió megtekintését segítheti elő. Ugyanis a leírás szerint ez a nemes kő erősíti a szemet, erőt ad a testnek és elmének, sőt fo­gékonnyá tesz a magasabbrendű lelki rezgésekre. Jómagam az SZDSZ-MSZP szerelmi románcáról szóló par­lamenti előadást már lapis lazu- lival a nyakamban hallgattam. A belügyminiszter érthető mó­don a televíziót is elmarasztalta, mert a rendőröket rossz fényben tüntette fel, s ez a szigor - meg a lapis lazuli - jó hatást tett rám; kis idő múlva érezni kezdtem, ahogy a magasabb rendű lelki rezgések a parlamentet, majd a televíziónéző milliók lelkét is lassan betöltik. Bóka Róbert A kormányzati beavatkozás ellen a Pécsi városi önkormányzat Milliárdos ötlet Városi Vagyonkezelő Kft. létrehozásáról döntött múlt heti tanácskozásán Pécs vá­ros közgyűlése. A kft. meg­alakulásának szükségességé­ről kérdeztük dr. Mikes Éva alpolgármestert, aki el­mondta, hogy mindenképpen szükséges lett volna már ko­rábban is létrehozni egy va­gyonkezelő kft.-t. Nyilvánva­lóan ez azért tolódott, mert rengeteg vita övezte a kér­dést. Módosító csomag Ami viszont most nagyon sürgőssé tette létrehozását, annak oka az volt, hogy a la­kástörvény vitájában az utolsó pillanatban előkerült a kormány módosító csomagja, amely alapvetően az önkor­mányzati vagyonra vonat­kozó rendelkezéseket tartal­mazott. Azok a fő rendelke­zések, amelyek az önkor­mányzati vagyonra alapve­tően kihatnak, a következők: a lakások tekintetében vételi jogot érvényesít a törvény, ez azt jelenti, hogy amennyiben az önkormányzat esetleg nem óhajtja eladni a lakást, akkor a bérlő akár bírósághoz is fordulhat, hogy a bíróság az adásvételi szerződést hozza létre. Ez alapvető beavatko­zás az önkormányzati szán­dékokba. Pécs esetében ez csak azért nincs így, mert a város már két évvel ezelőtt meghozta azt a rendeletet, amely gyakorlatilag a teljes lakásállomány eladásáról szólt. Egyébként ez a rendelet az elfogadott törvényben fog­laltaknál lényegesen kedve­zőbb a pécsi lakásvásárlók­nak. Csekély töredék A nem lakás céljára szol­gáló helyiségekre is tartalmaz rendelkezéseket ez a törvény: ezeknél is a vételi jogot óhajtja érvényesíteni, tehát ha valaki meg akarja venni, az önkormányzatnak el kell ad­nia. A vételár számításának módjára vonatkozó rendelke­zést is tartalmaz a törvény, mégpedig olyan módon, hogy a forgalmi érték hatvan száza­lékából lehet kiindulni, és ebből a hatvan százalékból az előprivatizáció során befize­tett díjat le kell számítani. Tehát az ingatlan forgalmi ér­tékéhez képest csak csekély töredéke, néhány százaléka marad meg a várható vételár­nak. Jelenleg a város az ingatla­nok értékének tíz százalékát tudja bérleti díjként beszedni, így, amennyiben a vételi jo­gokkal élnek, a vételárból kevesebb lesz a bevétel, mint amennyi a bérleti díjakból származott volna. Természe­tesen, ebben az esetben, a to­vábbi évek során a bérleti dí­jakkal nem is tudnának ter­vezni. Pécs esetében ez azt jelen­tené, hogy a ’94-es költségve­tésben milliárdot közelítő nagyságrendű lehet az ebből származó bevételkiesés. Az ilyen módon lecsökkentett bevételt sem lehet azonban vagyongazdálkodási célokra fordítani, mert olyan rendel­kezést is megszavazott pén­teken a parlament, amely ki­mondja, hogy az ilyen módon befolyt pénzeket külön szám­lán kell kezelni. A számlához csak akkor lehet hozzájutni, ha lakásépítésre, korszerűsí­tésre fordítják. Csakhogy míg a bérleti díjakból évente 1 milliárd forint bevétel érhető el, addig a törvényből faka­dóan a helyiségek eladásából ennek csak egy kis része, s nem évente, hanem egyszeri bevételként jelentkezne. Eb­ből az összegből a szükséges lakásfelújítások sem végez­hetők el, fogalmazta meg Mikes Éva, nemhogy lakásé­pítésekre gondolhatnának. Ezzel szemben, ha az önkor­mányzat a bérleti díjakkal és a helyiségek eladásából be­folyt összegekkel jól gazdál­kodik, akkor lényegesen töb­bet fordíthatna a lakáshiány enyhítésére. Hatalmas érték Az önkormányzatokat arra kényszerítik, hogy befekteté­sek, vagyongazdálkodás, és beruházás helyett kizárólag szociális bérlakásokat építse­nek, s rákényszerülnek arra, hogy intézményeket szüntes­senek meg. Ha gazdasági tár­saságba kerülnek az ingatla­nok, akkor a vagyongazdál­kodás lehetősége megmarad, hiszen a törvény az önkor­mányzati tulajdonról beszél, így a kft. létrejöttével a város az ingatlanaival, ami hatal­mas érték, maga gazdálkod­hat. Ez nem jelenti azt, hogy az összes ingatlant meg akar­ják tartani, hiszen már hosszú ideje készülnek arra, hogy hogyan és milyen feltételek­kel adják el az üzlethelyisé­geket. Mikes Éva azt is el­mondta, hogy a társasági tör­vény értelmében ugyan tulaj­donosváltozás történt, de ez nem jelent valódi tulajdonos- változást, mert az egyszemé­lyes kft. fölötti rendelkezési jogosultság alanya maga a város közgyűlése. Cs. L, Nyaralást pótló programok meszesi iskolásoknak A tavasszal megalakult me­szesei Esztergár Lajos Szociális és Családsegítő Intézet a kör­nyékbeli általános iskolás gye­rekek számára júliusban és au­gusztusban amolyan nyaralást pótló programokat szervez. Mint azt dr. Balikó Márta inté­zetvezetőtől megtudtuk, e két hónapban, heti két-két alka­lommal több mint 60 gyerek számára biztosítanak lehetősé­get a kikapcsolódásra: kirándu­lással, strandolással, sporttal, egyéb szabadidős tevékenység­gel, s e két napon ingyen étkez­tetik a rászorulókat. A közösségi programok hely­színe a József Attila Művelő­dési ház, s az akciót támogatja a Független Cigányszövetség megyei szervezete, a Pannónia Sörgyár, a Tejipari Vállalat, a Városi Vöröskereszt, a Balo- kány Strandfürdő, a LIONS Egyesület, a Fehérhegyi Általá­nos Iskola valamint Kovács Gyula pék és Horváth László zödségkereskedő. A gyermekek kiválasztásá­ban a környék általános iskolái segítettek, de figyelt rájuk a szociális intézet is. Főleg azokra, akik nyarukat szülői felügyelet híján vagy az anya­giak miatt az utcán töltötték volna. E helyett szakemberek irányításával megannyi képes­ségfejlesztő és szórakoztató idő­töltés vár rájuk, s remény arra, hogy közösséggé formálódnak a nyár végére. K. F. * € 4 4 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents