Új Dunántúli Napló, 1993. július (4. évfolyam, 177-207. szám)

1993-07-01 / 175. szám (177. szám)

10 ui Dunäntült napló 1993. július 1., csütörtök t ÜZLET A fogyasztók figyelmébe Nagyító alatt az élelmiszerek minősége Jövőre kevesebb vámszabadterület A közfogyasztásra szánt élelmiszerek gyártása során az emberi fogyasztásra való al­kalmasság és a jó minőség el­sődleges kívánalom. Az így előállított élelmiszerek megfe­lelő szállítási, tárolási és for­galmazási feltételek mellett, bi­zonyos ideig megőrzik eredeti tulajdonságaikat és egészségká­rosodás veszélye nélkül fo­gyaszthatok. Erről természete­sen a fogyasztót is tájékoztatni kell. Mit kell feltüntetni az egyes élelmiszerek csomagolásán? A gyártó, import esetén a forgal­mazó az élelmiszer csomagoló­anyagán magyar nyelven köte­les feltüntetni az adott élelmi­szer pontos megnevezését, töl­tőtömegét vagy tiszta súlyát, fogyaszthatósági, illetve minő­ségmegőrzési idejét, a 100 grammjára (cm3-re) jutó energi­atartalmat kJoule-ban kifejezve, béltartalmat (pl. fehérje, zsír, vi­tamin stb.), import termék ese­tén az OETI engedélyszámot is. Miért fontos és hogyan törté­nik a fogyaszthatósági illetve minőségmegőrzési határidő fel­tüntetése? A magyar élelmiszer­jog terminológiája szerint a gyorsan romló élelmiszereknek fogyaszthatósági határideje, a hosszabb ideig eltartható élel­miszereknek pedig minőség­megőrzési időtartama van. A „fogyasztható” kifejezés feltüntetése esetén a fogyasztha­tósági határidőt csak a hónap és a nap két számjegyű megjelölé­sével elégséges feltüntetni (pl. 05. 25.). Ide sorolható termé­kek: a tejféleségek, joghurtok, kefir, tejszín, túró, vajféleségek, pudingok, felvágottak, húspás­tétomok, kenhető húskészítmé­nyek, hurkafélék, sült szalonna, éttepertő, hússajtok, a szalonna- félék közül a nyers és főtt sza­lonnák, kolbászféleségek stb. A fogyaszthatósági határidő fel­tüntetését a sütőipari termé­kekre vonatkozóan szabványe­lőírások tartalmazzák. A jelölés az 1 kg-os súlyhatártól köte­lező. A jelölő címkének tartal­maznia kell az előállító nevét, telephelyét, a kenyér nevét (fe­hér, félbarna, félfehér, házi jel­legű stb.), a hét napját, amikor gyártották (pl. hétfő), és a fo­gyaszthatósági határidőt (pl. 72 óra vagy 4 nap). Újrafagyasztani tilos A minőségmegőrzési idő fel­tüntetése a „minőségét meg­érzi” kifejezéssel is történhet, az év, hónap és nap két számje­gyű megjelölésével (pl. 93. 08. 08.), vagy a gyártás napjának, áz év, hónap, nap két számjegyű megjelölésével (pl. 87. 06. 24.) és a minőségmegőrzés időtar­tamának meghatározásával (pl. 6 hónap, 1 év, korlátlan), itt a két időpontot együttesen kell feltüntetni. (A korlátlan megje­lölés egyébként 3 év időtarta­mot jelent.) Ha címkét használnak a jelö­lésre, annak megfelelő helyen történő lyukasztása is elfogadott (pl. befőttek, lekvárok, általá­ban üveges áruk esetében). Amennyiben a minőségmegőr­zési vagy fogyaszthatósági ha­táridő a tárolási hőmérséklettől függ, úgy ezt is fel kell tüntetni (pl. minőségét megőrzi például 0 Celzius foktól - 10 Celzius fokig). A minőség megóvás a tárolási hőmérséklettől függ, például a tejipari, húsipari, hű­tőipari termékek esetében. Fon­tos tudni, hogy ha a hűtőipari termékek bármilyen okból fel­engedtek, úgy azok újrafagyasz- tása tilos! A vásárlás során erről úgy győződhetünk meg, hogy a felengedéskor a keletkezett fo­lyadék hatására a zárt csomag­ban a termék deformálódik, a folyadék ráfagy a csomagoló­anyagra és jéggé dermed. A tej­ipari termékeknél előírt tárolási hőmérsékleten való tárolás a minőségmegőrzés alapfeltétele. Minden ettől való eltérés minő­ségkárosodást eredményez. Hígabb, ráncosabb Hogy vehetjük észre a minő­ségkárosodást? A műanyag po­hárba, műanyag dobozba, té­gelybe csomagolt készítmények esetén a minőségromlásra utal a készítmény állagában bekövet­kezett változás (pl. hígabb lesz a termék), a sütőipari készítmé­nyek külseje pedig ráncosabb lesz, összeesik, esetleg repede­zik (megkeményedik). Egyéb­ként ha a vásárló a fogyasztha­tósági illetve minőségmegőr­zési időt nem találja meg a csomagoláson, legcélszerűbb, ha a bolt dolgozójától kér tájé­koztatást erre vonatkozóan. A fogyasztók által leggyak­rabban vásárolt húsipari termé­kek a vörösáruk csoportjába tar­toznak (pl. párizsi, krinolin, virsli). Fogyaszthatósági idejük évszakoktól függően (04. 01. és 09. 30. között) napokban kerül meghatározásra. Általában füg­gőcímkén tüntetik fel a határ­időket, és ez nem kerül a vá­sárló kezébe, ennek ellenére a fogyasztó ellenőrizheti, hogy az általa megvásárolt termék fo­gyaszthatósági időn belül ke­rült-e eladásra, vagy már lejárt a határidő. Hogyan lehet erről meggyő­ződni? Általában ha lejárt a fo­gyaszthatósági határidő, a ter­mék burkolata megráncosodik, elszíneződik, sötétebb lesz, gyakran nyálkásodik is. Tud­nunk kell, hogy minden külső beavatkozás („kozmetikázás”) - amely a nem megfelelő meg­jelenést igyekszik a vásárló elől eltüntetni -, szabálytalan és ti­los is! A külső beavatkozások hatására az áru színe világoso­dik, a burkolata fényesebbé vá­lik. (Ha szeleteléskor az áru kö­zéppontjánál nyálkás folt lát­ható - ez nem azonos a lég­zsákkal - de mindkét esetben) joga van a vásárlónak az áru .át­vételét megtagadni, visszautasí­tani! Fontos tudni azt is, hogy a húsipari termékek mélyhűtése és az előre ledarált hús forgal­mazása egyaránt tilos! Elkülönítés, árcsökkenés Egyébként a fogyasztható­sági és a minőségmegőrzési idő megkülönböztetést a lejárat utáni eljárás különbözősége is indokolja. Eszerint a fogyaszt­hatósági határnap után a termék nem fogyasztható, ezért értéke­síteni tilos! A minőségmegőr­zési idő lejárta után viszont az előállító, vagy a forgalomba hozó saját hatáskörben a minő­ségmegőrzési időtartam egy- harmad részének megfelelő to­vábbi ideig az árut a többi árutól elkülönítetten, árát csökkentve és ennek okát megjelölve (pl. az előírt jellemzőktől eltérő, lejárt minőségmegőrzési idejű termék stb.) csökkent minőségű élelmi­szerként még forgalmazhatja. Mit tehet a fogyasztó, ha mégis minőségileg kifogásol­ható élelmiszert vett meg? Min­denekelőtt a vásárlás helyén minőségi kifogással élhet, de hi­telt érdemlően bizonyítania kell, hogy a vétel az adott he­lyen és adott időpontban történt. Következésképpen célszerű a fizetés előtt meggyőződni az áru kifogástalan voltáról, ha ez nem történt meg, akkor a minő­ségi kifogást a blokk bemuta­tása ellenében kell az érintett egységben intézni. Mit kell tennie a kereske­delmi egységnek? Tudnunk kell, hogy a minő­séghibás élelmiszert a vásárló választása szerint azonnal ki kell cserélni, vagy vissza kell venni és a vételárat vissza kell téríteni. Amennyiben ez nem történik meg, úgy panasszal fordulhat­nak a Fogyasztóvédelmi Fel- ügyelőséhez (7633 Pécs, Rákó­czi u. 30. sz. I. em.; tel.: 410-604), ahol munkaidőben folyamatos ügyfélszolgálat mű­ködik. Harmincezres bírság Végezetül tájékoztatjuk a fo­gyasztókat arról, hogy aki a közfogyasztásra szánt élelmi­szer vagy ital előállítására, átvé­telére, csomagolására, tárolá­sára, szállítására, forgalomba hozatalára vonatkozó egészség- ügyi előírásokat megszegi, „élelmezés-egészségügyi” sza­bálysértést követ el, és harmin­cezer forintig teijedő pénzbír­sággal büntethető. Baranya Megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelőség- Jövőre nehezebb lesz vám­szabadterületet (vszt) létrehozni Magyarországon. A keményedő feltételeknek a már létező vszt- k közül sem mindegyik tud majd eleget tenni - közölte az MTI-vel Bodnár Bertalan, a Vám- és Pénzügyőrség Orszá­gos Parancsnoksága (VPOP) főosztályvezetője. A vámszabadterületek ma­gyar munkaerőt kötnek le, ugyan az illetékesek azonban a jövőben fokozottabban kíván­ják érvényesíteni a piacvédelem szempontját ezen a téren, és a magyar jogszabályokat az euró­paiakhoz szeretnék közelíteni. A vámtörvény tervezete szerint az engedély kiadása előtt a VPOP-nak már nem csak az NGKM-mel, a BM-mel, a kör­nyezetvédelmi és a közlekedési tárcával kell konzultálnia, de a gazdaságpolitikai szempontokat is figyelembe vevő Ipari és Ke­reskedelmi Minisztériummal is. A tervezet szerint vámszabadte­rületet csak jogi személyiségű gazdasági társaság hozhat létre. A feltételeket már a vámjog­igen szép eredményeket könyvelhet el magának a Mis­kolcon elmúlt évben alakult Uti- litas Befektetési és Vagyonke­zelési Rt. A társaságot tulajdo­nosai azzal a céllel hozták létre, hogy a rendelkezésre álló anyagi erőforrások felhasználá­sával aktív befektetéseket hajt­son végre, így a tevékenység klasszikus értelmében befekte­tőként tevékenykedjen. Üzletpolitikai célkitűzései­nek és stratégiájának megfo­galmazásakor ennél szélesebb körben közelítette meg a befek­tetések témakörét, mivel komp­lex módon, az információs rendszertől kezdve a működési folyamatokig kívánta átfogni és integrálni az egyes tevékenysé­geket. Ennek megfelelően a privati­zációhoz, a vagyonkezeléshez, a pénzpiaci műveletekhez, a felszámolási folyamatokhoz kapcsolódó elemekkel bővült a Június második hetében ba­ranyai delegáció vett részt a belga Namur városban tartott nemzetközi üzleti fórumon. Dr. Páva Zsolt alpolgármester veze­tésével Pécsről egy közel 40 tagú, 19 baranyai céget képvi­selő delegáció utazott a találko­zóra. Részvételüket a Pécsi Polgármesteri hivatal vállalko­zói irodája szervezte. A csoport tagjai kint tartóz­kodásuk alatt közel 200 partner­rel vették fel a kapcsolatot, kö­zülük 65 céggel, illetve üzlet­emberrel tartósabb együttmű­Két új szolgáltatást vezet be a WTC Budapest Klub az infor­mációs központjában, amelyek a megszokott gyakorlatnak megfelelően naponta 8-tól 19 óráig állnak a klubtagok rendel­kezésére. A CompuServe Hun­gary szolgáltatásában, a világ legnagyobb személyi számító­gép hálózata Magyarországon is elérhető lesz július 25-től. Ter­mészetesen a hazai bevezetéssel szabály 1992. január 1-jén életbe lépett módosítása is szi­gorította. E szerint 1993. de­cember 31-e után csak 2000 négyzetméternél nagyobb alap­területen működhet vszt. A je­lenleg bejegyzett ipari vámsza­badterületek közül 24, a keres­kedelmi célúek közül 29 nem felel meg e feltételnek. Míg az Európai Közösség te­rületén működő vámszabadterü­letek száma nem éri el a ne­gyedszázat sem, hazánkban je­lenleg 94 ipari célú és 80 keres­kedelmi, csak raktározásra szolgáló működő vszt van. (Az előbbiek közül 4, az utóbbi cso­portból 3 felfüggesztette műkö­dését.) A kereskedelmi vám­szabadterületek az exportcélú, de nem magyarországi rendelte­tésű külföldi szállítmányok pi­hentetésére szolgálnak. Áz ipari vámszabadterületeken a tőke­szegény magyar cégeknek azért jó termeltetni, mert a külföldi nyersanyagok és a kivitt expor­táruk után nem kell vámot és adót fizetni, így nem kötnek le forgótőkét. (MTI) társaság tevékenységi palettája. A megalakulást követően szinte azonnal nagy volumenű befektetést hajtottak végre, a Paletta Rt. kereskedelmi társa­ság privatizációjában való rész­vétellel. Itt együttműködve más be­fektetőkkel konzorcium kereté­ben a társaság birtokába került az egy milliárd forintot megha­ladó vagyonnal rendelkező rt. tulajdonának 26,1 százaléka. Kapcsolódva a válságkezelői tevékenységhez a társaság az elmúlt évben megvásárolta az Esztergomi Látszerészeti Esz­közök Gyárának teljes eszköz­parkját, amelynek megvétele után a vagyon egy részének működtetésére megalapította a Hunoptika Rt.-t, amellyel újabb, összértékben 143 millió forintos befektetést hajtott végre, újraindítva a felszámolás alá került vállalat termelő tevé­kenységét. ködésre számítanak. Közöttük már azóta több konkrét - adás-vétel, megbízásos képvise­leti, fejlesztési, gyártási -r mun­kakapcsolat született, sőt kötőd­tek megállapodások közös szakmai, illetve nyelvi képzés beindítására is. A polgármesteri hivatal kép­viselői eredményes tárgyaláso­kat folytattak környezetvédelmi témában. A felmerülő kérdések között volt többek között a hul­ladékfeldolgozás, a szennyvíz- tisztítás, és egy speciális urán­technológia esetleges átadása. egyidőben a rendszer az infor­mációs központban is installá­lásra kerül. A klub belépett a CumpuServe tagjai közé, így lehetőség van a rendszer hihe­tetlenül nagy adatbázisának (számítógép fórumok, utazás, hírek, sport, időjárás, kommu­nikáció, üzlet, pénz, szórakozás, kiadványok, speciális érdeklő­dési körök, grafika, stb.) eléré­sére. Mától jövedéki törvény lép életbe- A dohány, szeszes italok, sör, kávé, motorbenzin, gázolaj és tüzelőolaj előállítására, for­galmazására, valamint export­jára kiterjedő, csütörtökön életbe lépő jövedéki törvény az adózás rendjét nem érinti - mondta az MTI-nek Nagy La­jos. A Pénzügyminisztérium osztályvezetője hozzátette: a szabályozás célja, hogy szűkül­jön az áfa és a fogyasztási adó kijátszásának lehetősége, s így a költségvetés bevételei új adó bevezetése nélkül növekedje­nek. A szabályozás a zárjegy fo­galmát is bevezeti a kereskede­lembe. A zárjegy, amelyet az ál­lam állít elő, annak igazolására szolgál, hogy a termékek legális csatornákon, a törvény előírása szerint kerültek forgalomba. A zárjegy használata 1994. január 1-től lesz kötelező. A törvény betartatásáért a vám- és pénzügyőrség felel. A most életbe lépő rendszerben a nagy- és kiskereskedőket, a termelőket és fogyasztókat szi­gorúan ellenőrzik majd. Amennyiben nem igazolt ere­detű árut fedeznek fel, bírságot vethetnek ki, vagy büntető eljá­rást kezdeményezhetnek. A törvény megtiltja az emlí­tett termékek üzlethelyiségen kívüli forgalmazását is, és köte­lezi a rendőrséget, a Fogyasztó- védelmi Felügyelőséget és a közterület felügyeletet a sza­bálysértők megbüntetésére. Büntetést az eladóra és a vásár­lóra is kivethetnek. A vásárló minimum húszezer forintra bün­tethető. A jövedéki termékek üzlethelyiségen kívüli értékesí­tésére a törvény hatályba lépé­sének napját követő 30 napig van lehetőség. (MTI) Termel a nyírbátori olasz cipőgyár Megkezdte termelését szer­dán az olasz tulajdonba került nyírbátori cipőgyár. Elsőként a tűzödei üzemrész 95 dolgozója látott munkához, hogy előké­szítse a július 5-én már teljes kapacitással induló gyártást. Az üzem francia, német és olasz megrendelőknek készít majd 1000-1200 pár cipőt és csizmát. A nyírségi üzemet - melyet gazdaságtalan termelése miatt június 15-én kényszerből leállí­tottak és ötszáz dolgozójának felmondtak - a Ruggieri cég vá­sárolta meg a Pécsi Bőrgyártól, üzleti titokként kezelt összegért. Az olaszok, akiknek korábban bérmunkát végeztek, az utcára tett munkások közül eddig száznyolcvanötöt vettek vissza. Szándékaik szerint a többieket is foglalkoztatják majd, a kö­vetkező 6-12 hónapban 400- 500-ra növelik a létszámot. Mindezt a további nyugati meg­rendelés-jelzések tehetik lehe­tővé, számos piaci ajánlat kö­zött választhat a Ruggieri cég. Az olasz cég tervezi, hogy termékeinek egy részével a ma­gyarországi piacot is megcé­lozza. (MTI) Megállapodást kötöttek az Information Bankkal, így a vál­lalat a WTC Budapest Club tag­jainak 10 százalék kedvez­ménnyel biztosítja szolgáltatá­sait, amelynek tevékenységét 148 országban ismerik és hasz­nálják az üzletemberek. Speciá­lis szolgáltatásai: hatályos jog­szabályok, cég- és tőzsdei in­formációk, üzleti és befektető partnerkeresés. Befektetések az Utilitas-nál Eredményes üzleti út Namur városában CompuServe Hungary 4 í i í \- Már azt sem bánnám, ha a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség nyitna ránk ajtót!

Next

/
Thumbnails
Contents