Új Dunántúli Napló, 1993. július (4. évfolyam, 177-207. szám)
1993-07-06 / 180. szám (182. szám)
1993. július 6., kedd üj Dunántúli napló 11 Értékeink ■ ♦ „ Ha én kapu volnék mindig nyitva állnék. Akárhonnan jönnek, bárkit beengednék. Nem kérdezném tőle, hát téged ki küldött. Akkor lennék boldog, ha mindenki eljött.” / Bródy János / Müller Andrea képriportja Azok között, akik felismerik, hogy felvételeink Pécs belvárosában hol készültek, Szerkesztőségünk három darab ezer forintos vásárlási utalványt sorsol ki. A nyeremények az Új Dunántúli Napló Szerkesztőségében vehetők át. Tengeri tragédiák A világ legtekintélyesebb testületé, a londoni Donaldson - bizottság úgy vélekedett: 10 tengeri tragédia közül nyolcat az emberi felelőtlenség okoz. A bizottság elnöke,a 72 éves Lord Donaldson of Lymington számtalan bizonyítékot lát arra, hogy manapság nem elsősorban Neptun isten küldi hullámsírba a hajókat, hanem azok „a morállal egyenes arányban” süllyednek a tenger mélyére. Az utóbbi két évben megkétszereződött a felelőtlenség által okozott súlyos tengeri tragédiák száma. Szakkörökben e megállapítás jogosságára perdöntő bizonyítéknak tartják a Jan Hewe- liusz nevű lengyel komphajó január 14-i elsüllyedését. Mint emlékezetes, a hajón 28 kamionos - köztük magyarok - hat másik utas és a személyzet húsz tagja lelte halálát a három fokos Keleti-tengerben. Hivatalosan a személyzettel együtt 63 ember tartózkodott a fedélzeten. De növekszik a gyanú, hogy a baj egyik oka a túlterhelés lehetett. A hajón rendszeresen utazó kamionosok azt mondják,hogy gyakran hallottak emberi hangokat a leplombált konténerekből és tehervagonokból. Ystad, á svéd célállomás vámosai elmondták, hogy ez bizony nagyon is lehetséges: ők szúrópróbáik során gyakran fedeztek fel kelet-európai vagy közel-keleti menekülteket. „Egyszer két tucat, vasrudakkal felfegyverzett román ugrott ki egy zárt vagonból. Egy nemzetközi embercsempész-banda „utasai” voltak -’mondotta az egyik vámos. Ezek a szerencsétlenek gyakran az IKEA bútorkonszern almhulti óriástelepén „hajóznak ki”. Nos, az elsüllyedt komphajón lévő 10 zárt vagonon a megjelölt cél ez az IKEA-telep volt, a kocsik oldalán pedig a „bútor” felirat szerepelt. Egyes körök szerint ez is hozzájárulhatott ahhoz a lengyel döntéshez, amely szerint nem emelik ki a mélyből a komphajó roncsait, mert „a munkálatok túlságosan költségesek lennének”. A szerencsétlenség másik oka az lehetett, hogy a hajó utolsó előtti útján Ystandban sziklához csapódott és sérülten indult el a tengeren. Betéti kamatok és infláció A hosszú lejáratú megtakarításoké a jelen Sok ismerősöm kérdezi, ki értetlenül, ki elégedetlenül, vajon milyen összefüggés van a kamatlábak nagysága és az általános fogyasztói árszínvonal alakulása között? Zöldségkereskedőnek és orvosnak, magántisztviselőnek és iparosnak ez a kérdés azért jut éppen most az eszébe, mert a rövid lejáratú, az egy esztendőnél rövidebb időre elhelyezett takarék- illetve bankbetétek kamata alaposan leszorult, miközben az infláció éves mértéke a kamatlábakénál kisebb mértékben csökkent. Ez azt jelenti, hogy amíg 1991 -ben és 1992. egy részében is a rövid lejáratú betéti kamatláb legalábbis egyenlő volt az inflációs rátával, vagy egy százalékkal meg is haladta azt, addig most a betéti kamatláb kisebb az inflációs rátánál. Amíg korábban volt némi, a szakmában „pozitív reálkamat”-nak nevezett jövedelme a betétesnek, most „negatív reálkamat”-nak nevezhető vesztesége van: a pénze kisebb arányban gyarapodik, mint ahogyan az árak, díjak emelkednek. Érdekes az, hogy a negatív reálkamat ellenére is nőnek a megtakarítások. Ha nem nőnének, akkor a bankoknak, jegybankoknak újra kellene gondolniuk a kamatpolitikájukat. Mi ennek a furcsa, látszólag ésszerűtlen takarékoskodásnak az oka? A szakemberek szerint azért nőnek a megtakarítások, mert az élet sok, korábban biztosnak tekintett eleme bizonytalanná vált: a munkahely, esetleg a lakás, a jövőbeni nyugdíjak reálértéke, az egészségügyi, oktatási szolgáltatások ingyenessége. Ezért takarékoskodni kell, előre kell gondoskodni a jövőről. De a takarékoskodásnak nem biztos, hogy a bankbetét a leghasznosabb módja. Korszerűbb, ésszerűbb formának látszanak a hosszútávú megtakarítások: az életbiztosítás, a nyugdíjbiztosítás, vagy az egészségbiztosítás kiegészítése önkéntes alapon, állami vagy vállalati hosszú lejáratú kötvények vétele, talán még a részvényvásárlás is. A rövid lejáratú negatív betéti kamatok hatására átrendeződik a megtakarítások összetétele: a pozitív reálhozamú hosz- szú lejáratú befektetések nőnek, különösen azok, amelyeket kockázatmentesnek tekintenek a befektetők. Ám a rövid lejáratú betétek - amelyekhez gyorsan, könnyen hozzá lehet jutni - a negatív reálkamatok ellenére is az emberek megtakarításainak jelentős hányadát alkotják majd. Ez ma még elkerülhetetlen. Bácskai Tamás Legyen agrárlobbi a parlamentben A gazdasági rendszerváltás éve lesz 1994, de hogy ez az ország valódi érdekei szerint történjen, például a parasztság ne húzza mindig a rövidebbet, ne tudják kisemmizni, ahhoz össze kellene fogniuk a demokratikus erőknek és agrárlobbit kellene létrehozni a Parlamentben - mondta Nagy Tamás ország- gyűlési képviselő, az Agrárszövetség elnöke a szekszárdi Babits Mihály Művelődési Házban tartott fórumon. A különböző pártok és társadalmi szervezetek megyei vezetőivel folytatott beszélgetésen hangsúlyozta: az ország fenntartója a mezőgazdaság. A költségvetésbe évi százmilliárd forintot fizet be, miközben negyvenmilliárdos veszteséget kénytelen elkönyvelni. Magyarországon mindig a parasztságnak volt a leggyengébb érdekképviselete és az utóbbi években végbement nagyarányú elszegényedés, a munkanélküliség és létbizonytalanság rendkívül nagy mértéke ugyancsak azt jelzi, hogy a falu magára maradt. A fórum résztvevői választ vártak arra a kérdésre is, hogy milyen konkrét lehetőség kínálkozik az agrárlobbi létrehozására a következő választásokig. Nagy Tamás kifejtette: a mező- gazdaság, a falu sorsáért felelős és tenni kész csoportot akkor lehet megalakítani, ha a pártok többségének lesznek ilyen szárnyai, vonulatai. Az Agrárszövetség éppen ezért nyitott lesz a választási, illetve koalíciós szövetségesek keresésében, s mint pragmatikus programpárt, a szélsőségektől mentes és a gazdaságot, benne erőteljesen a mezőgazdaságot fejleszteni képes törekvésekre, programokra figyel. (MTI) Betegtájékoztatás minden áron? Az orvos- és jogásztársadalom széles köreinek bevonásával készült a Népjóléti Minisztériumban az új egészségügyi törvény. A formálódó jogszabály sok vitatott pontja között is talán a legvitatottabb a betegfelvilágosítás kérdése. A hatályos törvény 45. paragrafusa úgy rendelkezett, hogy „indokolt esetben a tájékoztatástól az orvos eltekinthet”. Ezt a passzust azonban 1990-ben törölték, vagyis adott esetben kötelező megmondani a paciensnek, hogy az orvostudomány mai állása szerint betegsége nem gyógyítható.- Ezt nem lehet jogi kérdésként kezelni - mondja dr. Broo- ser Gábor, a Magyar Orvosi Kamara elnöke. - Annak ellenére sem, hogy napjainkban sok vonatkozásban a jog pótolja a morál megkopott, kiveszett hiányát. A hit ugyanis tud gyógyítani - a haláltudat pedig tud ölni is. Ezt megtapasztaltam magam is saját orvosi gyakorlatomban.- Csakhogy a fejlett országokban a beteg alapvető emberi jogaként kezelik a kötelező tájékoztatást.-Ez igaz. De hadd hozzak egy egyszerű gyakorlatias példát. Az Egyesült Államokban például az esetek nagy részében a tájékoztatás után a beteg arra összpontosít, hogy mégis mit tehet az életben maradás, a gyógyulás érdekében - nálunk hasonló helyzetben a biztos halál tudata megbénítja az érintettek döntő többségét. Tehát majd akkor kezelhető követendő analógiaként az amerikai gyakorlat, ha gyerekeink ugyanolyan egészségügyi képzésben, felvilágosításban részesülnek, mint amilyen az USA-ban általános. Addig azonban az orvosok empatikus képességére kell bízni, hogy mit, mennyit és milyen formában közölnek betegeikkel. Itt nem a jogé a meghatározó szerep: a szabályokat nem lehet mindenkire egyformán alkalmazni, mert más és más hatást vált ki az emberekből. Az egyik beteg földadja a küzdelmet, ha szembesül súlyos állapotával - a másik talán épp ennek hatására összpontosítja erőit az életben maradásért. A betegfelvilágosítás nagy dilemmája csak akkor fog megoldódni, ha az orvos-beteg kapcsolatban sikerül visszaállítani az ideális bizalmi viszonyt. Domi Zsuzsa
