Új Dunántúli Napló, 1993. július (4. évfolyam, 177-207. szám)

1993-07-06 / 180. szám (182. szám)

1993. július 6., kedd aj Dunántúli napló 9 Komlói körkép Német építész szakemberek Komlón Július 6-án két építész szak­ember, Andreas Wolf és Herbert Reinesmann látogat Komlóra a németországi Georgsmarienhüt- téből. A jelentős iparváros, Os­nabrück szomszédságában lévő Georgsmarienhütte Komlóhoz hasonló kisváros, ahol már túl vannak a bányabezárások és az altáró-hasznosítás tapasztala­tain. A Georgsmarienhütte ön- kormányazatában dolgozó né­met szakemberekkel Kovács Péter főépítész vette fel a kap­csolatot júniusi szakmai útja so­rán. A német építészek most Komló-Altáró rendezési tervé­ről a helyszínt megtekintve mondanak véleményt és konzul­tálnak a komlói önkormányzat képviselőivel. író-olvasó találkozó Tegnap délután Komlón, a Pártok háza nagytermében a Magyar Demokrata Fórum komlói szervezete író-olvasó ta­lálkozót rendezett. Az esemény vendége Fábián László, az IJj Magyarország című pártlap fő- szerkesztője volt. Félelmek - állásféltésből Az elmúlt napok egyikén Huszár Istvánná, a Carbon konfekcióüzemének veze­tője -, aki eddig is eleget aggódott, szorongott azért, hogy üzemének dolgozói ne veszítsék el munkahelyüket, a munkahellyel együtt a maradék reményt -, eléggé kétségbesve kereste meg a legutóbbi, komlói testületi ülésről tudósító újságírót. Elmondta, a közelmúltban alakult, 90 dolgozót foglal­koztató Rumba Kft.-ről szóló információi -, amit a tudósításban is közöltünk - utóbb pontatlannak bizo­nyultak. Paul Unterhölzer, a Carbon cipőgyárának egyik termét bérlő német tu­lajdonos ugyanis - szemben az elhangzottakkal - nincs késésben a bérlemény kifi­zetésével, arra ebben a hó­napban kell sort kerítenie, s ez a körülmény a konfekci­óban dolgozók állását sem veszélyeztetheti. A német tőkével megalakult Rumba Kft.-nek egész évre szóló szerződése van cipőbetétek gyártására, és várhatóan újabb 20-30 személy alkal­mazására nyílik lehetőség. Mindezt azért volt fontos szóvá tenni, mert az önkor­mányzatnak úgy kellett a Rumba Kft. támogatásáról döntenie, hogy a vállalko­zásról a képviselőtestület csak vitát provokálóan ke­vés információval rendel­kezett, és alkotott arról ké­pet. Ennek elkerüléséért néha maga a képviselőtestü­let is csak keveset tehet. Az oldalt összeállította Bóka Róbert A (f)ellobbanó gázláng nyomában Fúrótornyok István-aknától Mázáig Áttelepítés előtt álló fúrótorony Hosszúhetény térségében Fotó: Löffler Gábor „Ha kell, kimegyünk az utcára is . . Nyugdíjas egyesület alakult Komlón Tavasszal már hírt adtunk a Methane Master Kutató és Termelő Kft. tervbe vett próba­fúrásairól, amely a Fracmaster Canadian holland leányvállala­tának közvetítésével, kanadai technológiával a Mecsek északi-északkeleti régiójában fellelhető, mintegy 100 milliárd köbméterre becsült metánva- gyont igyekszik „felszabadí­tani.” Ma pedig már István -ak­nánál, Hosszúhetény és Zobák- puszta térségében, sőt Dél-Má­zán is áll egy-egy fúrótorony, amelynek az lesz a feladata hogy a kőszénrétegek, de a meddő kőzetek közt is fellel­hető metánt szondázza.- Mielőtt megkezdenénk a kifúrt lyukak stimulálását - te­hát azt az eljárást, amely a gázt a felszínre csalja - föltehetően egy ötödik fúrást is végzünk Hársastelepnél, a Vasas-hosz- szúhetényi kötélpálya mentén - mondja dr. Kiss József, a cég ügyvezető igazgatója. A fúrá­sok március 31-vel kezdődtek, szeptember közepéig szeret­nénk a munkákkal végezni. „Hant, Apar, Tófű, Győré mind itt van! Kisszentöm te meg még ágyban vagy?” - mondta reggelente drága szü­lém, nagyanyám e sorok írójá­nak kicsi korában - kora reggel, amikor a Völgység falvaiból ér­kező fuvarosokra utalt, akiknek a Magyaregregyet övező erdők adtak munkát-kenyeret a múlt század végén és a századelőn. Gyűjtések, kincsek Magya- regregyről. Készül a Kisvölgy- ségi monográfia. Szerkesztője Füzes Miklós, Baranya Megyei Levéltár főmunkatársa, a kiad­vány megjelenését a Pannónia Könyvek Alapítvány és a Ma- gyaregregyi Baráti Kör támo­gatja. A községből elszármazottak Mint az ügyvezető elmondta, az 1973-as olajárrobbanás ide­jén az Egyesült Államok ösztö­nözte a metánkutatást - a már világszerte bevált, kanadaiak ál­tal „importált” technológiát a volt szocialista országok közül - az érdeklődő lengyel és cseh partnereket megelőzve - első­ként nálunk alkalmazzák. Anyagi kockázatát is a kanadai óriáscég, a Fracmester vállalja, amely a próbafúrások sikere esetén mintegy 75 millió dollá­ros fejlesztési költséget prog­nosztizál. Ha beigazolódik, hogy ez a metánvagyon valóban mintegy 30 évre biztosítja a termelést, akkor az üzletbe a bankok is szívesen beszállnak majd. A hazai gázfogyasztá­sunk tavaly a 11 milliárd köb­méter volt, ami a jövőben növe­kedni fog. Baranya megye éves fogyasztása tavaly 105 millió köbméter volt - ezen belül Pécs városa 70 milliót égetett el. Mi­vel a hazai földgázszükséglet 60 százalékát a volt Szovjetuni­óból importáljuk, a várható évi többszáz millió köbmétert adó kezdeményezésére 1985-ben megalakított baráti kör idei, jú­niusban megtartott találkozóján Fóris Istvánná polgármesterasz- szony számolt be arról, mi min­den történt az 1992-es összejö­vetel óta, hogyan alakult a falu sorsa. Dr. Bihari József, a baráti kör elnöke pedig a honismereti munka elmúlt egy évéről be­szélt - kiemelve, hogy a ké­szülő monográfiát, amit - tekin­tettel a gyűjtött anyagra - a bő­ség jótékony zavara jellemez. A szerzők közül itt volt Solymár Imre történész is, aki többek közt Gárdonyi Géza Egri Csil­lagosából és Dénes Gizella re­gényeiből olvasott fel egregyi vonatkozású szemelvényeket. Surányi Béla budapesti történe­új lelőhely javíthat ezen az ará­nyon, bőségesen fedezve a ré­gió szökségletét is. A hazai ásványkincs védel­mét biztosító koncessziós tör­vény, ami a kitermelést illeti, maximum 35 évre leköthető szerződésre ad lehetőséget, ami további 50 százalékkal, azaz 17,5 évvel hosszabbítható meg. Szerencsés esetben ez a Dél-Dunántúl jórészét kisegítő metánvagyon - amely összeté­telében, fűtőértékében alig kü­lönbözik a földgáztól - egészen a következő század közepéig potenciális energiaforrás lehet. A kísérleti termelés szeptem­berben kezdődik és az év végé­vel zárul le. Csak akkor lehet mértékadó következtetéseket levonni a metán mennyiségéről, kitermelésének gazdaságossá­gáról. Sikere esetén mintegy 300 munkahelyet teremt, nem szólva arról, hogy a kft. távo­labbi célként elsősorban Bara­nya, később Tolna és Ke- let-Somogy ellátatlan területei­nek szeretne megbízható kínála­tot jelenteni. lem tanár - nyarait az egregyi szülőházban töltve - a temető sírkő-feliratait és helyi posta történetét dolgozta fel tudomá­nyos igénnyel, míg Arnold Re­zső tanár úr az Amold-ház tör­ténetét. Ebből a munkájából ol­vasott fel részleteket, utalva nagyszülei, szülei szorgalmára, munkaszeretére is, és arra a te­kintélyre, melyet a falu vendég­lőseiként, a lakóinak kultúrált időtöltését szolgálva, szereztek. A közelmúltban lezajlott ba­ráti találkozó a szászvári, egre­gyi hagyományőrző néptánce­gyüttesek műsorával zárult - javaslatot tettek a Magyaregre- gyért Alapítvány létrehozására is. Páll Lajos a baráti kör titkára Mintha a kormány és a par­lament elleni demonstrációra gyülekeztek volna, olyan viha­rosan alakult meg a nyugdíjasok egyesülete Komlón, az elmúlt hét végén. Az alakuló gyűlést Bleyer Jenő, a Nyugdíjasok Országos Szövetségének elnöke - aki egyúttal elnöke a pécsiek egye­sületének is - nyitotta meg a „pártok házában”, aki az egye­sülés célját az érdekvédelem­ben, másfelől a kultúrális igé­nyek kielégítésében, valamint a nyugdíjasok megérdemelt pihe­nésében jelölte meg. Elég volt csak utalnia a nyugdíjasok többségének jöve­delmi helyzetére, hogy a részt­vevők indulatoktól korántsem mentesen nyilvánítsanak véle­ményt a kormányról, az állami „gondoskodásról”, amely majd minden megélhetésüket érintő támogatást, dotációt megszünte­tett, anélkül, hogy a nyugdíjak legalább az inflációt követték volna. Többen hangsúlyozták, hogy méltóságukat, munkában eltötlött sok évtizedes múltjukat sérti, ha az eltartottak közé so­rolja őket bárki is. Majd a náluk- Huszonöt évet Komlón, és pályám több mint negyven évé­ből 38 esztendőt könyvtárban, olvasó emberek társaságában tölthettem - mondja a nyugdíjas éveibe lépő Mérei József, a Komlói Városi Könyvtár igaz­gatója, aki július 1-től már fel­mondási idejét tölti. - Itt lehet­tem azoknak az évezredes nagyságoknak a társaságában, akik az emberiség kultúrájának meghatározói. Pécsről én min­dig hazajártam ide, olvasó bará­taimhoz; bányászokhoz, peda­gógusokhoz, tisztviselőkhöz. Sok fiatal, aki az iskola után be­ült ide, felnőtt korára is olva­sónk maradt. Sajnálni fogom ezt a világot, ahol sok fizikai dolgozó kopogtatott az ajtón: őszinte, sznobizmustól mentes érdeklődésüket volt talán a leg­könnyebb szolgálni. Könyvtá­runkban, helyzetéből adódóan, döntő a szerepe a személyes kapcsolatoknak, a csoportos ki­rándulásoknak, melyekhez úti- és természetrajz-könyveket kér­tek a barangoló brigádok, s akikhez „idegenvezetőnek” szegődtünk. Soha nem lettünk zöldségesbolt, ahol csak „adom-veszem”-alapon forog­nak a könyvek. Amikor 1968-ban idekerültem, 110 ez­res volt az állomány, mára 170 fiatalabb, de érdekeiket koránt­sem képviselő honyatyák ellen intéztek kirohanást. S noha Bleyer Jenő szerint erejük az összefogásban, érdekképvisele­tük sürgető megerősítésében van, néhányan úgy vélték, hogy szükség esetén - különösen ha a 10 százalékos áfát megszavaz­tatják - csendes tiltakozás he­lyett hajlandók lesznek kivo; nulni az utcára is. A végül is körben forgó indu­latok után tíz tagú vezetőséget választottak, elnökük a nyugdí­jasok gondjából-bajából már addig is sokat felválló Deák Já­nos, a Mecseki Szánbányák nyugdíjasa lett a titkári teen­dőkkel Katona Gyulánét, ugyancsak a Szénbányák nyug­díjasát bízták meg. A vezetőségválasztás után Ferenczi Demeter, a „Komló és vidéke” kistérségi hetilap fő- szerkesztője ajánlotta föl támo­gatását; többek közt azzal, hogy a lapban külön oldalt szán a nyugdíjasok ügyeinek-gondjai- nak tolmácsolására, valamint az egyesületi élethez szükséges te­rem bérlésében is segíteni kí­vánja a szerveződést. ezerre nőtt. Számítógépre, kor­szerűsítésre lenne szükség, hogy az 1990-ig bányatulajdon­ban lévő könyvtár elérje az ál­lami kezelésűek színvonalát. Évi ötezer olvasónkkal így a középmezőnyt képviseljük. Szeptember 2-án, amikor Gönz Árpád köztársasági elnök a komlói honismereti múzeumot megnyitja, mi is szakmai napot tartunk, alapításunk 40 éves év­fordulójára emlékezve.-Máig falánk könyvolvasó vagyok. Köszönhetem dr. Kolta Ferenc tanárúmak is, aki a Pécsi Tanárképzőn tanított, ahol ma­gyar-történelem szakon végez­tem. Az ember eszmélésének a kohójára annyira kiváncsi vol­tam, hogy történelemből egye­temi diplomát is szereztem. Em­lékszem Spitzer-nénire is még Siklósról, ahol igen szegényen éltünk. A szomszédban lakó idős Spitzer néni gyakran sza­lasztott, engem, a kiskölyköt, tejért-kenyérért. Egyszer laká­sukba tévedve könyvekkel zsú­folt szekrény előtt ereszett gyö­keret a lábam. Kérdezte mind­járt, szeretek-e olvasni. S hogy rábólintottam, kezembe nyomta Gárdonyi Géza Egri csillagok című könyvét. Auschwitzban láttam utoljára a néni nevét márványtáblára vésve ... Baráti találkozó Magyaregregyen Könyvek, olvasók közt eltelt évtizedek Mire ad esélyt a helyi kirendeltség? Kétszáz állásból százat töltenek be- Komlón a jelentkező állásta­lanok mintegy fele betanított­vagy szakmunkás - tájékoztat Gál Zoltán, a Baranya Megyei Munkaügyi Központ komlói ki- rendeltségének vezetője. - A fél­száz tanfolyam évente három­száz embernek kínál lehetőséget az átképzésre; de elsődleges fel­adataink közé tartozik a munka­adókkal való kapcsolattartás is. Sajnos a munkanélküliség valós mértékét egyre nehezebb megha­tározni. Vannak, akik egyáltalán nem keresnek fel bennünket vagy ellátásuk kimerítése után többet nem fordulnak hozzánk.- Hány állást tudnak kínálni?- A havonta felkínált 200 ál­lásnak a felét töltik be a jelent­kezők. Ennek sokféle oka lehet. A munkanélküli segély havi át­laga a komlói térségben 9441 forint; nem sokkal haladja meg azt az összeget, amit pillanat­nyilag minimálbérnek tekinte­nek, holott köztudott, hogy eze­kért a minimálbért alig megha­ladó összegekért nagyon sokan dolgoznak ma is. Az sem ritka eset, hogy valaki például a 15 ezer forintot fizető állása után 12 ezer forint járadékra jogosult - ezért kockázatos lehet szá­mára havi 10-12 ezer forintos „állandó” munkát vállalnia. Ugyanis ha néhány hónap múlva ismét utcára kerül, akkor a régi magasabb járadékát el­veszti és ennek az alacsonyabb bérnek is csak a töredékét kapja.- Komló vonzáskörzetében 6000 emberre tehető az álláske­resők száma, de ez csak egy be­csült szám, amiből - a valóság teljes ismerete nélkül - könnyen vonhatunk le téves következte­téseket. Jelenleg 3800-an kap­nak járadékot. Az iskolaév vé­gével tovább emelkedik a pá­lyakezdő munkanélküliek - fő­ként középiskolások - száma.- Mennyire kell partnereknek lenniük az álláskeresőknek?- Számítunk a jelentkezők önismeretére, sokszor az őszin­teségére is, hiszen valamelyest meg kell ismernünk azt, akinek munkát, tanfolyamot kínálunk. Valamennyiünk számára fon­tos lenne, hogy mindenki, aki munkáját vesztette és dol­gozni szeretne, rendszeresen keresse föl az irodánkat és a járadékának lejárta után is Jcé- résünk szerint 28 naponként regisztráltassa magát. így tud csak esélyt adni önmagának is a munkavállalásra, hogy adandó alkalommal azonnal értesíteni tudjuk. Egyébként a komlói kirendeltséget felkere­sőkről csak jót mondhatok. Ebben az irodában ritka a hangos szó, az emberek döntő többsége nehéz helyzete elle­nére türelemmel várja sorsa jobbra-fordulását. A komlói kirendeltség több mint 3000 embernek folyósít jára­dékot Fotó: Löffler Gábor * f f 1 t

Next

/
Thumbnails
Contents