Új Dunántúli Napló, 1993. július (4. évfolyam, 177-207. szám)
1993-07-01 / 175. szám (177. szám)
1993. július 1., csütörtök új Dunántúli napló 7 Csak jó minőségű, fémzárolt magot volna szabad vetni Baranyában is gondot okoz a felvásárlás Az árpa betakarításával többnyire már végeztek a szövetkezetek Fotó: Szundi György Fenyeget-e Bagdad bosszúja? Idén várhatóan hosszú évek legrosszabb gabonatermésére számíthatunk. Ennek oka a már évek óta tartó aszály, és a termelők nagy részének pénztelensége miatti technológiai hiányosságok: a rossz talajművelés, a növényvédelem és a műtrágyázás visszaszorulása. Míg 2-3 évvel ezelőtt évente 6 millió tonna búza termet, most 3,5 millió tonna várható. A hektáronkénti átlagtermés az 5 tonna helyett, várhatóan 3,5 tonna lesz. ★ Dr. Balikó Sándor, a Bólyi Mezőgazdasági Termeltető és Kereskedelmi Rt. vetőmagüzemének igazgató-helyettese szerint a mezőgazdaságban tűzoltómunka folyik, a gazdaságok lassan felélik a vagyonukat. Nagyon sok esetben a termelők elhagynak szakmailag indokolt műveleteket.-Ennél még nagyobb gond, hogy nem fajtaminőségi bizonyítvánnyal rendelkező vetőmagokat vetnek - mondja dr. Balikó Sándor. - Nem egy helyen a saját maguk termelte vetőmagot használják. Jobb lenne éppen ezért, ha a támogatásokat a mezőgazdasági termelők a származási igazolással rendelkező vetőmagra kapnák. A világon mindenhol ez a szabály. Az elmúlt 4-5 évben 15-18 000 tonna őszibúza vetőmagot adtunk el, ami elegendő volt Baranya összes vetési területére. Tavalyelőtt ez már nem egészen 4000 tonnára csökkent. 1992 őszén, amikor az FM támogatást adott azoknak, akik vetnek, akkor ez 4311 tonnára emelkedett. A Mezőgazdasági Minősítő Intézet Pécsi Területi Központjához 1988-ban 7985 hektár őszibúza szaporító területet jelentettek be. 1992-ben már csak 2060 hektárt, idén 3168 hektárt. Arra számítunk, hogy most ősszel a tavaly eladott vetőmag mennyiség dupláját adjuk el. 1930 hektáron állítunk elő 10-11 000 tonna vetőmagot évente. Nyolcfajta búzát, közöttük a nagyon jó minőségű GK-Öthalomt, az MV-16-ot, valamint a bólyi honosítású eszéki Anát, ennek a legkiemelkedőbb a minősége. Az árpák közül a kiváló termőképességű eszéki Rodnik és a Rex fajtákat termeljük. Ebből is több, mint 1000 tonna vetőmagot állítunk elő. A Boly Rt. területén aratják már a 703 hektáron vetett őszi árpát, eddig a hektáronkénti termésátlag hat tonna körül van. , %r Bolyban a Kossuth termelőszövetkezetben is aratják már az őszi árpát. Mint Nagy István elnökhelyettes elmondta, 1992 november végén december elején került csak a földbe a búza, az 503 hektáros területből csak 180 hektárt tudtak elvetni időre. Ezeken a részeken gyönyörű a termés, ott 6 tonna hektáronkénti átlagot várnak, míg a többin 4-5 tonnát, mert azokat megtámadta a vetésfehérítő. Igyekeztek megadni mindent a növényeknek. Volt olyan terület, amit háromszor kellett vegyszerezni. Az őszi árpánál is 6 tonna körüli átlagra számítanak hektáronként. A borsónál gondot fog okozni a szárazság, a kukoricánál már olyan fajtákat igyekeztek beszerezni, amelyek rövidített tenyészidejűek, az aszálynak jobban ellenállnak. A termelésük nagy részét a KSZE finanszírozta. Majson a Kossuth tsz-ben dr. Herger László elnök elmondta, hogy a 74 hektár árpa aratásával már' végeztek. A hektáronkénti átlag 7,1 tonna. Sok volt a kalász, de kisebbek voltak a szemek. Háromszáz hektár búzánál a kalászok ugyan kicsit kisebbek, és 6,5-6,8 tonna körüli átlag várható, ami ezen a részen jó közepesnek számít. A földterületeket kevés tápanyagot kaptak, rendkívül nagy volt a rovarkár. A majsiak elsősorban kenyérgabonát termesztenek. Nincs még szerződésük, a pénzre pedig szükségük lenne. Egyelőre betárolják a termést, amíg a kukoricabetakarítás meg nem kezdődik. A szétválás miatt gépeket kell venniük, ezért kellene minél hamarabb piacot találni a terményüknek, mert ahhoz az intervenciós előlegek kevés, meg egy kicsit úgy érzik, hogy ez csak szemfényvesztés. Mohácson az Új Barázda termelő- szövetkezetben 150 hektáron vetettek őszi árpát, hat tonnás hektáronkénti átlagot értek el, mert ez a földterület többször kapott esőt, nem volt se gomba-, se rovarkár. A 680 hektáron vetett őszi búzát július első napjaiban kezdik aratni, amelynél hasonló minőségre és mennyiségre számítanak. Az őszi árpát a KSZÉ-nek adták el, míg a búza egy részét tőzsdére viszik és egy maszek malomnak adják el, a többit pedig a Gabonaforgalmi Vállalaton keresztül értékesítik. Belvárdgyulán jó közepes termésre számítanak. Mindent megtettek a földért, de az aszály itt is érezteti hatását. A terményeikre már szóbeli megállapodásokat kötöttek, de az eladással még várnak. * Várdaróci József, a kovács- hidai termelőszövetkezet főag- ronómusa, az Országos Gabonaválasztmány elnöke, a Gabonaterméktanács tagja.- Nagyon nagy gondot jelent a gabona értékesítése. Szükség lenne egy normális ár- és támogatási rendszerre, valamint kvótákra, garantált árakra. Jelenleg szabályozatlan termelés folyik egy szabályozatlan piacon. Olyan árakra lenne szükség amelyekben némi nyereség is van, mert az utóbbi években a mezőgazdaság csak veszteséget termel. Ha a jelenlegi technika tönkremegy, nem lesz más, amivel termelni lehetne. Az országos átlagtermés 3,5 tonna lesz hektáronként, ami 3,5 millió tonnát jelent. Ez elegendő az ország ellátásához, és valamennyi még marad exportra is, ha lesz, aki megveszi. A termelőknek nagyon rossz, hogy nem tudják, hogy ki veszi át a gabonát. A gabonaipar privatizációja nagyon hasonlít a cukorgyárakéhoz, az olajiparéhoz. Van egy olyan érzésem, hogy itt már megint nem kell dönteni ezekben e kérdésekben, mint a többinél, mert minden nagy rt. sorsa eldőlt, és az ösz- szeköttetés számított. A Gabonatanács is már két éve illegálisan működik, hiszen, ha legális lenne, akkor lenne kvóta és garantált ár, és a felesleget az államnak fel kellene vásárolnia. Már egy tervezetet el is készítettünk, úgy hogy valamennyi nyeresége is legyen a termelőnek, de az se az árutőzsde, se a kereskedelmi cégek képviselőinek sem tetszett. A kovácshidai tsz is eddig Siklósra szállította a terményeit, azonban az most közraktár lett, és azt sem lehet tudni, hogy kié lesz a malom. Már voltak itt felvásárlók, de csak szeptemberben tudnak fizetni, nekünk meg most kell a pénz. A falut ezek az intézkedések tönkreteszik. Piac pedig lenne, hiszen Baranyából lehetne szállítani Horvátországba, Szlovéniába. Régóta élnek ezek a kapcsolatok. Baranya volt ennek a résznek az éléskamrája. Csak ezt valakinek állami szinten is kézbe kellene vennie. Sz.K Világszerte megerősítették az amerikai intézmények védelmét s nemcsak Bush volt elnököt őrzik a nap huszonnégy órájában, hanem Schwarzkopf tábornokot is, az öböl-háború sikeres hadvezérét. Az iraki titkosszolgálat vezetője ugyanis bejelentette: bosszút állnak a szervezet bagdadi központjába csapódott cirkáló rakétákért. Szakértők hada vitatja a korántsem csak elméletinek tűnő kérdést, mennyiben valósak az iraki fenyegetések? Az Öböl-háború idején Bagdad már egyszer széleskörű terrorista akciókkal riogatta a nemzetközi közvéleményt, de szerencsére egyetlen merényletet sem tudtak végrehajtani, amint az Izraelre és Szaúd-Arábiára kilőtt Scud-rakéták sem voltak igazán hatékonyak. Ugyanakkor Iraknak és személy szerint Szaddam Husszeinnek alapvető politikai érdeke, hogy állandó fenyegetésekkel próbálja fenntartani tekintélyének maradékát otthon és az arab világ bizonyos része előtt. Ezért azután megpróbálják az ENSZ A televízióval egybeépített videolejátszóhoz fűznek vérmes reményeket a japán elektronikai gyártók, akiket még mindig sújt az eladások visszaesése. A videó-televízió, ami valamikor elvetélt kísérletnek számított a szakmában, mert bonyolult volt a kezelése, újabb, leegyszerűsített változatával meghódította a japán vásárlókat. A Matsushi, a legnagyobb gyártó 1980-ban jelent meg előA gazdaság belső erőforrásainak számos fokmérője ismert. Közöttük is megkülönböztetett figyelmet érdemel az a körülmény, hogy mennyire élénk a vállalkozókedv és -készség, milyenek a vállalkozás lehetőségei és eredményei. A vállalkozás mindenkori állapota társadalmilag bizonyos fokig tükrözi a középosztály helyzetét, hangulatát, gazdaságilag pedig - egyebek között - jelzi a fejlesztés belső energiáit, tartalékait. Jók a hazai vállalkozások? Ha a legfontosabb nézőpontból, a lakosság szemével nézzük a dolgot, akkor örvendetes, hogy az elmúlt években egymást érték az új vállalkozások, amelyek egyrésze a szolgáltatásokban talált helyet magának, így a lakosság közvetlenül is érezheti azok hasznát. Nem egy vállalkozás erősíti a magyar ipar és mezőgazdaság nemzetközi veráltal elfogadott gazdasági embargót kijátszani; iraki katonai repülőgépek behatoltak a kur- dok és a síiták lakhelyei felett repülési tilalom alá eső övezetekbe; bagdadi radar rendszerek irányultak amerikai és szövetséges gépekre, pedig az ilyen eljárás álmegállapodások szerint tilos. Állandóan megpróbálják kitapogatni a lehetséges provokációk határait: megengedhet-e Szaddam immár többet magának azáltal, hogy a világ a délszláv világtérségekkel van elfoglalva. S külön lapra tartozik az a bújócska, amit Irak a nukleáris terveit ellenőrizni kívánó ENSZ-küldöttségekkel folytatott. Általános vélemény szerint Iraknak - szerencsére - nincsenek reális lehetőségei egy világméretű terrorkampányhoz, mert minden vonatkozásban túl elszigetelt ahhoz. De főként a Közel-Keleten előkészíthet merényleteket és az sincs kizárva, hogy esetleg hónapok múlva próbálkozik újra. Az Öböl-háborúnak úgy látszik még nincs teljesen vége ... szőr e kombinált tévével a piacon, hetven centis képernyőjű modellje akkoriban azonban még 350 ezer forintnak megfelelő összegbe került. Ma már a jobb minőségű, viszont kevesebb alkatrészt tartalmazó és a kis lakásokba jól elhelyezhető 35 centis képátmérőjű vi- déo-tévé modelleket 100 ezer forintnak megfelelő ár alatt forgalmazzák, a legolcsóbbak 70 ezer forintba kerülnek. senyképességét is. Elégedettek a vállalkozók? Sajnos - legalábbis országos szövetségük minapi nyilatkozatából ítélve - nem. S szavukra oda kell figyelni, mert a gazdaság jövője a tét. Mi a gondjuk? Egy mondatban igy fogalmazták meg: „a gazdasági rendszerváltás még nem következett be”. Mit igényelnek? Szövetségük megnyilatkozásaiból az olvasható ki, hogy olyan kormányzati és jogalkotói politikát, amely előtérbe állítja és gyorsítja a piacépítést, a vállalkozói szektor fejlesztését. Halaszthatatlannak tartják az államháztartás és a költségvetés reformját. Úgy vélik, erőteljesen meg kell gyorsítani a privatizációt, nehogy az állami vagyon még jobban elértéktelenedjék. Videó-televízió Vállalkozni jó? Új utakon az IBUSZ Rt. Irodák és franchise Központi támogatás a helyi tervek megvalósításához A legrégibb és legnagyobb hazai idegenforgalmi vállalkozás, az IBUSZ Részvénytársaság, az ágazatban elsőként teremti meg a turisztika eladásának új módszerét. Pályázati felhívást tettek közzé, amelyben 41 iroda franchise-rendszerben történő üzemeltetésére keresnek vállalkozókat - köztük a Komlón és Mohácson lévőkre. Harness Jenó'né szerint azért döntött a társaság közgyűlése a franchise mellett, mert az irodahálózat egy része rendkívül alacsony gazdasági hatékonysággal, illetve veszteségesen működik, amit a cég hosszabb távon nem tud átvállalni. A megoldást az egyéni vállalkozásban látták a leginkább megvalósíthatónak. A franchise-rendszer keretében az IBUSZ a vállalkozó rendelkezésére bocsátja az irodát, berendezéssel, névhasználati, piaci bevezetettséggel együtt. Ehhez komplex szolgáltatást ad, amely magában foglalja az utazási ajánlatok értékesítési folyamatának valamennyi elemét, a foglalástól, a marketing tevékenységen keresztül az elszámolásig. A rendszer átadója, az IBUSZ, érdekelt a vállalkozó segítésében, mint ahogy az átvevő is az iroda minél sikeresebb működésében, mert a forgalom növelése egyben saját vállalkozási nyereségének is az alapja. Persze, felvetődik a kérdés, mi lesz ebből a hasznuk az utazóknak? Annyi mindenképpen, hogy lényegesen javulni kell a szolgáltatási színvonal, mert azt nem engedheti meg magának egyetlen franchise-rendszerben dolgozó iroda sem, hogy'elégedetlenek legyenek az ügyfelek. Mint ismeretes, az önkormányzatok fejlesztési terveik megvalósításához a központi költségvetésből pályázat útján kérhetnek pénzt. A legkisebb falutól a fővárosig minden érintett kíváncsian várta az Ország- gyűlés döntését: hova és főleg mennyi „segítség” fut egy-egy már megkezdett vagy tervezett beruházás befejezéséhez? • A nemrégiben megvitatott és elfogadott törvény értelmében a jelentős költségnövekedés miatt felül kell vizsgálni öt egészségügyi intézmény rekonstrukcióját. A Fejér-, a Sza- bolcs-Szatmár-Bereg-, és a Zala megyei, illetve a gyöngyösi Bugát Pál és a mátészalkai II. Rákóczi Ferenc Kórház fejlesztésének, bővítésének lehetőségére majd az új, ellenőrzött költségvetés ismeretében térnek vissza a képviselők. Arról viszont már döntöttek, hogy például a békéscsabai Réthy Pál Kórház három év alatt több mint 4 milliárd, míg a kecskeméti megyei kórház onkológiai osztálya az idén és jövőre 488 millió forintot kap a központi költségvei. A balassagyarmatiaknak rendelőintézetre és szemészeti pavillonra csaknem 700 millió, míg a jászberényieknek korszerűsítésre több mint 300 millió forintos támogatást szavaztak meg a honatyák. • Az idei és a következő évben a Vígszínház, a békéscsabai Jókai, a miskolci Nemzeti és a soproni Petőfi Színház felújítására jut pénz az állami költségvetésből, ebből 1,7 milliárd forintot Thália papjainak fővárosi épületére költhetnek. • Szociális otthonok bővítésére hat megyei önkormányzat pályázott eredményesen. Legkevesebbet - 6,2 milliót — Bor- sod-Abaúj-Zemplén, míg legtöbbet - 220 millió forintot - a Fővárosi Önkormányzat kapja ebben az évben, erre a célra. • Szilárd-hulladék lerakótelep építésére ötven százalékos támogatást lehetett kérni. A központi költségvetésből juttatott pénzzel Cegléden, Kisbéren, Kiskunhalason, Nyergesújfalun, Orosházán, Szeghalmon, Szerencsen és Tiszasülyön láthatnak neki a szeméttelep kialakításának. • A tiszta, iható, vezetékes ivóvíz hiánya sok ezer ember egészségét veszélyezteti, s legalább ilyen gond, hogy sok településen csatorna híján a szennyvíz a környezetet károsítja. A legtöbb önkormányzat saját erejéből képtelen ezt a gondot megoldani, ezért is lehet víz-, és közműtársulsára, és valamint csatornaépítésre pályázattal pénzhez jutni. Az ezen a jogcímen adható támogatásból több mint 300 településnek jut ki- sebb-nagyobb összeg. • Sokat panaszkodnak a települések, hogy nincs pénzük az önkormányzati tulajdonban lévő rendelők, kórházak műszerparkjának felújítására, cseréjére. A Békés Megyei Ön- kormányzat még az idén 16, a Komárom-Esztergom Megyei pedig három év alatt több mint 67 millió forintért vásárolhat új orvosi műszereket, berendezéseket. • Az iskolai oktatás fejlesztéséhez, nemzetiségi tantermek, tornatermek építéséhez adható támogatás keltette fel legjobban a képviselőtestületek érdeklődését. Több száz önkormányzat kért és kap támogatást. Adász- tevel 1,2 millió, Marcali és társult települései több mint 29, Szerencs pedig 39,6 millió forintot költhet a tanintézetek fejlesztésére. (A teljes lista a Magyar Közlöny 73. számában jelenik meg.) sz.m.
