Új Dunántúli Napló, 1993. július (4. évfolyam, 177-207. szám)

1993-07-04 / 178. szám (180. szám)

Labdarúgó NB II. Mohácsnak foci kellett! Két szekszárdi között egy mohácsi. Az eredmény-pontosan fordított volt: 2-1 a hazaiak javára. Jóllehet mindhárom gólt ők lőtték. Szundi György LELÁTÓ Pécsiekkel erősít az UTE? „Ennél már csak jobb jöhet” A somogyi labdarúgás fekete éve Sok mindent össze lehetne írni, csak éppen azt nem, hogy a most zárult bajnoki szezon a somogyi labdarúgó-csapatok éve volt. Amit ugyanis ebben a bajnokságban labdarúgás cím­szó alatt produkáltak, arra a si­ralmas jelző is túl enyhe ... Bizonyára sokak számára emlékezetes marad a 70 éves fennállását ünneplő Kaposvári Rákóczi FC rövidre sikerült NB Il-es szereplése. Az már egy más kérdés, hogy nem a győ­zelmek, a sikerek, hanem egé­szen más miatt. Tulajdonkép­pen érthető, hogy kiesett a Rá­kóczi, hiszen - némi túlzással élve - szinte nem is akadt olyan találkozója, amelyet teljes lét­számmal fejezett volna be. Ka­paszkodjanak meg: egy esz­tendő alatt 16(!) alkalommal mutatták fel a játékvezetők a pi­ros lapot a kaposvári játékosok­nak. Csak a tavaszi fordulóban 11-szer mehetett idő előtt zuha­nyozni valamely Rákóczi-fo- cista ... Az is felettébb elgon­dolkodtató, hogy a 15 idegen­beli mérkőzésen - írd és mondd - mindössze három pontot tu­dott összekaparni az együttes (most a tavasszal Dunaújváros­ban, Pakson és Ajkán csikart ki döntetlent a gárda). Az igazi nagy arculcsapás azonban két tavaszi hazai meccs volt: a Nagykanizsa 4-0-ra gázolta el Kaposváron a Rákóczit, a kie­sési rangadón pedig a Pénz­ügyőr öt góllal terhelte meg a kaposváriak kapuját. Ezzel az­tán el is dőlt minden . . . Sajnos, NB III-as csapataink sem igen büszkélkedhetnek. Három kieső volt a Dráva-cso- portból - mindhárom somogyi csapat... Azt is írhatnánk, hogy Somogy - Tolna 0-3. Ugyanis az utolsó fordulóban Somogybán játszották a kiesési rangadókat, de egyik csapat sem tudott élni vele. A Bonyhád a Kaposvári Gazdásznak rúgott egy hármast, a Barcsot a Gerjen intézte el 2-0-ra, a Paksi SE pe­dig a már korábban kiesett Bala- tonlellének rámolt be öt gólt. Hogy teljes legyen a tolnai si­ker, arról a Kisdorog gondos­kodott, amely a Letenye ottho­nából hozta el a két bajnoki pontot. Az egész dolognak az a „szépséghibája”, hogy - lega­lábbis egyelőre minden jel erre mutat - mégis Tolna nyújt se­gítő kezet Somogynak. Pakson ugyanis a II. osztályú Atome­rőmű SE és az NB III-as Paksi SE a hírek szerint „összevonja” erőit, s így megüresedik egy hely a Dráva-csoportban. Ez pedig azt jelentené, hogy a Barcs (mint legjobb kieső) még­iscsak megőrizné NB III-as tag­ságát. A (papíron) három somogyi kieső a Somogy megyei labda­rúgó-bajnokságban is lavinát indított el. Jön három, elmegy öt - a bajnok Balatonföldvár az NB Ill-ba, a Juta, a Somogytar- nóca, a Somogyszob és a Bala­toni Vasas pedig a megyei H. osztályba -, azaz örülhetett az a csapat, amelyik egyáltalán bent maradt. A nagy kérdés, hogy ebből a nagyon „megerősödött” megyei bajnokságból vajon melyik együttes tudja majd magát visz- szaverekedni? Fenyő Gábor Magyar Nagy díj a naptárban Még nagyon az elején tart az idei vándorlás, mégis elkészült a jövő évi Forma-l-es autós gyorsasági vb-futamok ideigle­nes naptára. Abban augusztus 14-i dátummal szerepel a mo­gyoródi Magyar Nagydíj is. Kétszer négy az nyolc. Nos, pontosan ilyen megoszlásban, s pontosan nyolc évet töltött az NB-II-ben a Mohács labda­rúgó-csapata. Hagyomány tehát volt, csakhogy tavaly nyáron úgy alakultak a dolgok a Duna-parti városban, hogy a minimumra állítsák az elvárást a focistákkal szemben. Vagyis: biztosítai a bentmaradást. Szie- bert Imre, a „vadonatúj” edző nem is igen gondolkodhatott másban, hiszen olyan, csapatot meghatározó játékosok távoz­tak az előző bajnoki szezonban még ott lévő gárdából, mint An­tal, Hrotkó, Kófiás, Ratting, Ta­kács és Reit. Az ő pótlásukat te­hát néhány hét alatt képtelenség lett volna megoldani. Képtelenség lehetett volna, hiszen a teljesen új gazdasági alapokra épült klubvezetés eleve azt tűzte az újonc szakve­zető elé, hogy a lehetőségekhez képest Mohácsról és környéké­ről gyűjtse be azokat a fiatal te­hetségeket, akikre hosszabb távra is építhet a Mohácsi FC. Nos, így jöttek a fiatalok (leg­többen a kölcsönadásból vissza) az újvárosi pályára: Szabó, Ko- vacsics, Újvári, Várda, Hor­váth, és Szukfild, s alakult ki ez­zel a csapat, amelyik nekivág­Végetért a bajnokság a labda­rúgás második vonalában is. A Bajai FC együttese a Ke­leti-csoportban a 6. helyen vég­zett. Az egész évi teljesítmény értékelésére Márton Lászlót, a klub elnökét kértük meg.-A csapat helyezésén túl a legnagyobb eredmény az volt, s ezzel nem kisebbítem meg az együttes érdemeit, hogy be tud­tuk fejezni a bajnokságot. Ilyen körülmények között a hetedik helyet úgy kell értékelni, mint a Milan 50 mérkőzéses veretlen­ségi sorozatát. Szerintem ez le­galább akkora fegyvertény, no és szerencse. Az, hogy menet­közben a bajnokság első har­madában voltak kiesésnek tűnő gondjaink, majd a felénél a sta­bil középcsapat pozíciójában voltunk, és az utolsó harmadban pedig még feljutásra jogosító osztályozós esélyeink is voltak, ez jellemző a bajai és az egész magyar labdarúgás jelenlegi helyzetére. Minden bizonyta­lan, kialakulatlan, a pillanatnyi formán hozzáálláson múlik, mert megalapozott dolgok ma Magyarországon nincsenek. Ezek a tényezők a jövő szempontjából is fennállnak, s az értékeléskor, amikor a csapat teljesítményéhez csak gratulálni lehet, akkor a jövőnél meg kell mondanunk azt, hogy aki el hatott a nyolcadik NB Il-es baj­noki szezonnak.-Ősszel 12 pontot szerez­tünk, így 10-24-es gólkülönb­séggel csak a 15. helyen végez­tünk. Mégis azt mondom, hogy azzal a fiatal csikócsapattal elé­gedett voltam, hiszen egész ősszel úgy gyűjtöttünk be há­rom hazai győzelmet, négy dön­tetlent és kettőt idegenben, hogy szinte kétszer nem tudtunk ugyanazon csapattal pályára lépni a sorozatos sérülések és a piros-lapok miatt - kezdte ösz- szefoglalóját az edző. - A szak­vezetéssel történt egyeztetések alapján tavaszra megerősítettük az együttest, így került hozzánk Burai a Siófokból, Tóth Kapos­várról, Hánzs a PMSC-től, Ko­vács Z. vissza a PVSK-ból, va­lamint az ifjúságiaktól Marti- nov.-Jóllehet voltak kényelmet­len helyzetei a mohácsiaknak tavasszal is, az eredmények azonban nem maradtak el.- Valóban így volt. Talán az a legmegnyugtatóbb ebben, hogy sikerült megőrizni tavaszi veretlenségünket hazai pályán, sőt, ha beszámítjuk az utolsó őszi hazait is, akkor „zsinór­ban” nyolc mohácsi mérkőzé­sünkön gyűjtöttünk 16. pontot. tudja adni magát, és a klubot ki tudja fizetni, jobb körülmények közé kerülhet, az menjen, aki viszont a július 12-ei nyitáson megjelenik, az nem tudja még velünk együtt, hogy milyen kö­rülmények között vágunk neki a következő bajnokságnak. A Li­gaértekezleten kiderült, hogy a klubok zöme hasonló helyzet­ben van, vagyis a II. osztályú futball ma térdre ereszkedett hazánkban. Itt Baján elvárások vannak a közönség részéről, szponzori szinten viszont ez nem jelentkezik, mert sajnos vagy sehogy, vagy csak mini­málisan támogatnak minket. A lezajlott bajnokságban egy-két ember hozzáállásával nem voltunk megelégedve, né- hányuk labdarúgó tudása pedig még az NB Il-es szintet sem üti meg, ezért úgy határoztunk, hogy ha Farkas, Faddi, Kál­mán, Gombás, Kuhlevszkij ta­lálnak maguknak csapatot, ak­kor elengedjük őket. A köl­csönben lévő B. Szabó Miklóst a Rába ETO szeretné megtartani, de a megegyezéstől még na­gyon távol vagyunk. A többi já­tékosért, akiknek a neve az át­igazolásoknál felmerült, még nem jelentkezett senki. Úgy néz ki, hogy az átigazolások szem­pontjából kevés mozgás lesz, mert a klubok zöme hasonló ci­S akárhogy is vesszük, mindezt egy olyan csapattal, amelyik az „ismeretlenségből,, állt össze, akkor nem is rossz eredmény.- Volt néhány kisiklás is. ' -Tagadhatatlan. Szerencsére a fiúk túltették magukat a Nagykanizsa elleni 1-5-ön és a BVK Előre elleni 0-4-en.- A góllövő-lista élcso­portja?- Becker és Várda vezeti 5-5 góllal, mindketten ősszel 2-t, tavasszal 3-at szereztek, mögöt­tük 4 gólos Hánzs, csakhogy ő mind a négyet tavasszal lőtte, ellentétben a 3 gólos Kováccsal, aki ősszel volt eredményes 2-vel és tavasszal csupán egy- gyel, igaz az éppen jókor jött a Szekszárd elleni szezonzárón. Három gólos volt Horváth is, kétgólos Rigó, Kiss és Varga, egy gólt szerzett: Rumszauer, Kosa, Nagy, Martinov és a sú­lyos sérülése miatt leállt és pá­lyáját ezért befezni kényszerült Martina.- Melyik volt az év csapata?-Szabó - Kosa, Rumasza­uer, Burai, Kovács L. - Becker, Tóth, Kiss, Nagy - Hánzs, Hor­váth és csereként Várda. Vagyis ők alkothatják a jövő csapatát is, ha együtt maradhatnak. Kapu László pőben jár mint mi, vagyis vár, mert fizetésképtelen. Mi is szeretnénk frissíteni, fi­atalítani, és ha egy-két játéko­sunkat nem veszi fel a főisko­lára, egyetemre, akkor fiatal, hajtós csapatot kívánunk épí­teni. Vannak leszerelőink is, László és Adám. Az, hogy mi­lyen formában, amatőrként, vagy profiként játszanak majd, az még a jövő regénye. Az értékelésnél a csapatból senkit sem emelnék ki, mert mindenkinek hullámzó volt a teljesítménye, az eredmény csak a csapatmunka gyümölcse, amiben az edző és a vezetők is benne voltak. Együtt vittük a sikereket, és együtt buktunk egy-egy mérkőzésen el. Nincs is olyan kiemelkedő játékos, aki a hátán vitte volna a csapatot. Tudás szempontjából sok együttes többel rendelkezett, minket az elmúlt években az erőnlét és a fegyelem vitt előbbre. A jövőt illetően pozití­vum, hogy évtizedekre vissza­menőleg Baja mindig fel tudott mutatni egy-két jó képességű NB I-es és válogatottságig is el­jutott játékost is. Jelenleg a ser­dülő és az ifi minden korosztá­lyában van válogatott játéko­sunk. Ezeket az értékeket nem­csak megőrizni, de kamatoz­tatni kell. Zalavári László Az elmúlt hét szolgáltatott néhány nagy meglepetést a futball világában. Gondolom nagy összeget lehetett volna nyerni a fogadóirodákban az­zal, ha valaki a Sopron 5-0-ás győzelmére tippelt volna az osztályozom Ki bízott volna abban, hogy az ősszel az NB Il-ben még all. helyen álló soproniak ilyen magabiztos sikert érnek el a Diósgyőr el­len. Erre most mondhatná bárki, hogy ilyen alacsony a magyar labdarúgás színvonala, mert egy olyan csapat kereke­dett felül az esélyesebbel szemben, amely csak az utolsó pillanatban, a 30. fordulóban a Dorog ellen elért győzelmével harcolta ki az osztályozón való részvétel jogát. Van benne va­lami. Ezért tűnik ugyancsak óriási meglepetésnek, hogy a Hiva­tásos Labdarúgók Kamarája perelni kívánja az MLSZ-t, mondván a közgyűlésen sza­bálytalanság történt. A játéko­sok szidják a sportág vezeté­sét, felkészüeltlennek tartják azokat, akik hivatottak a lab­darúgás szervezeti kérdései­ben dönteni. Nem vitatom, akadnak hibák, de azt rendkí­vül furcsállom, hogy azok emelnek szót, akik a pályán, a saját szakmájukban ennél jó- valta több hibát követnek el. Azok reklamálnak, akik évek óta a „futottak még” me­zőnyében foglalnak helyet. A magyar labdarúgó válogatott az utolsó említésre méltó eredményét a 80-as évek kö­zepén érte el, és akkor volt az utolsó kupasiker is a Videoton jóvoltából. Ha egy magyar labdarúgó külföldre szerződik, rendszerint a szerződés lejárta előtt már hazajöhet és sohasem a sztárcsapatok hívják őket. Igazat adok azoknak, akik azt mondják, jobb lenne, ha előbb futballoznának a játékosok és csak azután reklamálnának. Pénteken este eldőlt, hogy Garami József marad az Új­pest edzője. Elsöprő fölénnyel szavazott rá a szakosztály ve­zetése, csupán egy fő tartóz­kodott, a többiek Garamira tet­ték a voksukat. Örömmel vet­tem ezt a hírt, mert Garami Jó­A Paksi Atomerőmű SE tel­jesítményét értékelve elmond­hatjuk, hogy volt jobb is. Há­rom éves NB Il-es tagságuk alatt ez volt a leggyengébb év. Egy aránylag elfogadható őszt egy nagyon gyenge tavasz kö­vetett. Amíg ősszel a megsze­rezhető pontok 46,7 százalékát kaszírozták be, addig tavasszal csak 36,7 százalékát. Tehát a gyenge szereplés oka elsősorban a tavaszi idényben keresendő, annak is a harmadik harmadában, ahol mindössze két sovány pontra futotta ere­jükből. Igaz, ebben az utolsó időszakban már a kiesés is fe­nyegette a csapatot, ami idegi­leg megviselte a játékosokat és ez kihatott a csapat teljesítmé­nyére is. A tavaszi idényben bravúrt csak Nagykanizsán értek el. Sú­lyos vereséget szenvedtek vi­szont Sopronban, Mohácson, és a Sabária otthonában Szombat­helyen, valamint hazai pályán a Duaferrtől. Értékes pontot vesz- tettak Ajkán, valamint hazai környezetben a Rákóczi és a Szekszárd ellen. Ezek a pont­vesztések majdnem az NB Il-es zsef felkészültsége alapján megérdemli, hogy az NB I-es edzői kar tagja maradjon. Amikor márciusban átvette az irányítást, azt kérték tőle, hogy maradjon bent a csapat, és az sem baj, ha ez csak az osztályozón sikerül. Garami teljesítette a feladatot és nem rajta múlott, hogy nem végzett előrébb az Újpest. A lila-fehé­rek játékosállománya rendkí­vül meggyengült, ezzel a csa­pattal csupán erre futotta. Most, hogy Garami meg­hosszabbította szerződését, máris pletykák keltek szárnyra. Beszélik, hogy az eddig „PMSC-tartalék” néven emlegetett Újpest a jövőben méginkább rászolgál erre a névre. Állítólag Lovászt el­küldték volna, ha Garami nem hosszabbít. A mester azonban maradt és változatlanul bízik a csatárban. Marad Bérczy és Tomka is, csupán Bodnár ka­pus sorsa kérdőjeles. Az újpes­tiek ugyanis szívesen látnák a nyíregyházi kapust, Bírót és már tárgyaltak is vele. Ha jön Bíró, akkor Bodnár már nem fér be a csapatba. Kérdés, miként alakul Aczél jövője. Az újpesti hátvéd szí­vesen menne külfödlre, de ha nem siekrül, akkor a Ferencvá­rosban szeretné folytatni. Az érte kért összeg is kezd reáli­sabb lenni, az Újpest a 12 mil­liót leengedné hatmillióra. Ha Aczél elmegy, akkor nem ki­zárt, hogy Garami választása a pécsi Bódogra esik, aki nem tudott megállapodni a PMSC-vel, és eldöntötte, hogy távozik. Azt is beszélik, hogy Túri szintén a lila-fehéreknél folytatja. Köztudott, hogy a középpályás Garami kedven­cei közé tartozik és most itt a nagy lehetőség az együttmű­ködésre. Túri szerződése is lej- rát a PMSC-nél és egyelőre a játékos hallani sem akar arról, hogy meghosszabbítsa azt. Csak az a kérdés, miként fo­gadják majd az újpesti vezetők a mester erősítési elképzelé­seit. tagságukba kerültek, hogy ez nem következett be az már az ellenfelek ,jóvoltának” kö­szönhető. (pl. ha a ZTE kikap Tatabányán) Egy gyenge támadósor mel­lett egy nagyon „gólerős” véde­lem található. Csak a három ki­eső és az ESMTK kapott több gólt az atomosoknál. Azzal, hogy az önkormány­zat megszavazta a 15 millió fo­rintos támogatást, valamint hogy az Atomerőmű SE csapata nem esett ki az NB II-ből, így a városban létrejött egy közös üzemeltetésű labdarúgó szak­osztály, amely a jövőben PSE-ÁSE néven a PSE Fehér­vári úti sporttelepén rendezik az NB Il-es mérkőzéseit. A pálya felújításának munkái megkez­dődtek, sőt már az első átigazo­lás is megtörtént a nagyatádi Kulcsár személyében. A régi NB Il-es kerettagok közül 11 labdarúgónak lejárt a szerződése, közülük 6 személ­lyel kívánnak szerződést kötni. Áz erősítési tervben minimum egy söprögető, két középpályás és egy csatár szerepel. Zerza József Csapatmunka gyümölcse volt az idei bajai év A ZTE jóvoltából megmenekült a Paks 1993. JÚLIUS 4., VASÁRNAP Új VDN 7

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents