Új Dunántúli Napló, 1993. július (4. évfolyam, 177-207. szám)

1993-07-30 / 206. szám

1993. július 30., péntek uj Dunántúli napló 11 Monteverdi, Mozart, Mahler ... A tévé zenei műsorajánlata Egy szusszanásnyi lélekpi- hentetők a vad rohanásban, az agresszív kuszaságban Mozart gordonkaszólamai, Bach or­gona-, s Chopin zongoramu­zsikája. Ketchupos hamburge­rek, Coca-colás és Mars-csokis időkben is kellők. Szükségle­tek. Népszerűek ezért az Óbu­dai Társaskörből közvetített Zeneórák és a Zeneszalon adá­sai, s késő esti időpontja elle­nére, Presser Gábor Kis esti zenélése. A tévé műsorszer­kesztése havonként tervez egy-egy operaközvetítést. Ezek között évente hét-nyolc a kül­földi. (Azért, mert ez az ol­csóbb). A hazai produkciókból sem marad ki a közönség. Ezekben a napokban veszik fel Szegeden az Aidát. A közeljö­vőben láthatjuk képernyőn Rossini Reimsi utazás című operáját, melyet Abbado diri­gált még 1991-ben Bécsben, s szereplői Monserrat Caballé, s Ruggiero Raimondi voltak. Az­tán Monteverdi operáiból Jean Pierre Ponelle készített fantasz­tikusan érdekes, látványos fil­met, a zeneszerző halálának 350 évfordulója alkalmából. Hamarosan bemutatják. Csak­úgy, mint azt az angol produk­ciót is, amely egy másfajta szentivánéji álommal ismertet meg, mint a Shakespeare-i. A korabeli szöveg, a történet me­séje Purcell muzsikájával, sok-sok tánccal tárul elénk. A zenetörténeti jelentőségű tíz részes Toscanini-sorozat után folytatódnak a nagy kar­mesterek munkásságát, s a nagy előadókat bemutató prog­ramok. Leonard Bernstein még 1978-79-ben készített egy ti­zenkét részes Mahler-soroza- tot, amelyben megszólalnak az összes Mahler-szimfóniák. A népszerű karmesternek bemu­tatásra várnak azok a szalagjai is, amelyen Haydn-szimfóniá- kat és a Teremtés című oratóri­umot dirigálja. Elkészült egy portréfilm Bársony Ágnes rendezésében világjáró, világhírű zongora­művészünkkel, Schiff András­sal, amelyben ő Schubert mu­zsikájának értékét és szépségét osztja meg velünk. Készen van már a Dohnányiról szóló do­kumentumfilm is. A tévé koncertközvetítései­nek legnagyobb része magyar művészek fellépését örökíti meg, de a zenei stúdió arról is gondoskodik, hogy a magyar közönség se maradjon ki a vi­lág jelentős zenei eseményei­ből, élményeiből. így lát­ható-hallható lesz a Berlini Fil­harmonikusok Abbado-diri- gálta Beethoven-koncertje, Rosztropovics közreműködé­sével egy Csajkovszkij-est, s élvezhetjük Placido Domingo és Jósé Carreras csodálatos te­norját. Józsa Ágnes Hangsúlyváltás a Matávnál Az év végén lezárul a Ma­gyar Távközlési Részvénytársa­ság 1991-ben meghirdetett há­roméves fejlesztési programja. Ez a hálózati infrastruktúra megteremtését tűzte ki céljául, s ezidáig a terveket alapvetően sikerült is teljesíteni. A jövő év­től kezdődően új szakasz kez­dődik a Matáv életében, ugyanis a mennyiségi fejlesztés kerül előtérbe - hangzott el a Matáv Rt. pénteki sajtótájékoz­tatóján. Az új fejlesztési fázis lé­nyege, hogy 1996-97-re megte­remtse a kereslet-kínálat egyen­súlyát. Ehhez természetesen tisztában kell lenni a várható igényekkel. A prognózisok ma 2,2-2,9 millió fővonallal szá­molnak, ám a valódi igények az elkövetkezendő évek életszín­vonalától és a tarifapolitikától is függenek. A Matáv azt tartaná kívánatosnak, ha egy infláció- követő tarifanövekedés való­sulna meg. Ennél magasabb árak mellett ugyanis jelentősen csökkenhet a fizetőképes keres­let, míg az alacsonyabb tarifák mellett nem jutna elegendő pénz a szükséges fejlesztésekre. Az elkövetkezendő évek át­lagosan 20 százalékos fejlődési üteme saját erőből semmikép­pen nem valósulhat meg, a ter­vek valóra váltásához elenged­hetetlen feltétel a Matáv priva­tizációja. A társaság vezetése szerint ennek a lépésnek nincs alternatívája. A hároméves program teljesítésének bizo­nyos hiányosságai is nagyrészt arra vezethetők vissza, hogy a privatizáció nem valósult meg időben. Ez mintegy 31 milliárd forin­tos forráskiesést jelentett a vál­lalatnak. Az eredmények azon­ban így sem lebecsülendők: ki­épült az országos digitális ge­rinchálózat, s az év végére 1,5 millió fővonal lesz az ország­ban. A mennyiségi fejlesztést 1996 után a szolgáltatásbővítés követi, ekkorra a Matáv igazi szolgáltató vállalattá válhat. A BKV megkezdte a 4-es és 6-os villamosok vágányfelújítását a Margit-hidon V Kamionstop Korszerűsítik a villamoshálózatot Milliárdos hitelfelvételek A Fővárosi Önkormányzat kezdeményezésére a korábban elhatározottakhoz képest várha­tóan mintegy 3 milliárd forinttal (19 milliárdra) bővül a főváros tömegközlekedésének fejleszté­sét célzó nemzetközi hitelfelvé­teli program összege. A főpol­gármester az MNB bevonásával a napokban tárgyalást folytatott Hans Apitz-zal, a Világbank ke­let-európai ügyekben illetékes vezetőjével. Ennek eredménye­ként létrejöhet a plusz három- milliárd forintos hitelfelvétel, amelyből mintegy 30 korszerű villamost vásárolnának, illetve kismértékben bővítenék az 1 -es, a 2-es és a 19-es villamos pályá­ját. Mint az már ismeretes, az Európai Újjáépítési és Fejlesz­tési Bankkal (EBRD) nemrég véglegesített 15-16 milliárd fo­rintos hitelszerződés elsődlege­sen a környezetbarát autóbu­szok vásárlására, a kisföldalatti felújítására, illetve a budapesti parkolási rendszer kialakítására biztosít fedezetet. A világbanki póthitel pedig várhatóan javu­lást eredményez majd a villa­mosközlekedésben is. A most körvonalazódó világbanki pro­jektet tartalmilag szeptember­ben véglegesítik. A tervek sze­rint a Világbank kormányzóta­nácsa decemberben határoz a hitelfelvételről. Előtte azonban a Fővárosi Közgyűlés jóváha­gyását követően, az EBRD hi­telfelvételhez hasonló kor­mányzati garanciavállalásra is szükség lesz. A kormányzat el­viekben már az EBRD hiteltár­gyalások során zöld utat adott a világbanki hitelfelvételnek. A jövő évtől lehívható világbanki hitelt a főváros az EBRD köl­csönhöz hasonló kedvező felté­telekkel törlesztheti majd. A nemzetközi kamionforga­lom időszakos korlátozását előreláthatólag csak a jövő év júniusától vezetik be. A kamionstop a nyári ide­genforgalmi csúcsidőben - jú­nius 15-től szeptemberig, szombat 15 órától vasárnap 22 óráig - lenne érvényben, az egy- és kétszámjegyű főútvo­nalakon. Az intézkedés kizáró­lag a 7.5 tonna össztömeg fel­etti járművekre vonatkozna. Az árufuvarozás időszakos korlátozásának tárgyi feltételei azonban ma még hiányoznak, az új határátkelők kialakítása, parkolók építése viszont jelen­tős anyagi ráfordítással jár. Nagy szükség lenne a forgal­mat nagymértékben gyorsító közös határátkelők felállítá­sára is, ahol kifelé csak a szomszédos állam, befelé pe­dig a magyar hatóságok vé­geznék a vámvizsgálatot. 1987-ben tették le az alapját az aug. 20-án átadásra kerülő 24 ezer kötetes ajkai könyvtár épületének. Az impozáns kis épít­mény - Makovecz Imre tervezte - László István ajkai ácsmes­ter valamint a lelkes helyiek kezenyomát dicséri. Külföldi szemmel Osztrák elemzés a magyar gazdaságról Az osztrák Bank Austria „Report” című, gazdasági elemzéseket közlő időszaki ki­adványának legutóbbi számá­ban részletes elemzést közölt a magyar gazdaság helyzetéről és kilátásairól. A részben a bank saját adatain és elemzésén nyugvó írás arra a következte­tésre jut, hogy a magyar kor­mány prognózisában 1993-ra jelzett, mintegy három százalé­kos gazdasági növekedés túlsá­gosan derűlátó. „A bizonytalansági tényezők fékezik a gazdasági fellendü­lést” alcímet viselő cikk beveze­tőjében rámutat: az 1992-re szóló hivatalos magyar előrejel­zések még a legborúlátóbb, nulla százalékos növekedést jósló becsléseikkel is túl opti­mistának bizonyultak, bár 1991-hez képest a romló ten­denciák lassulása volt tapasz­talható. Az elemzés szerzői szerint a csőd- és a banktörvénnyel sike­rült komoly eredményeket el­érni a struktúrapolitika terén, noha a beindult tisztulási fo­lyamat másfelől komolyan fe­nyegeti a gazdaság jelentős ré­szét és nagymértékben fokozza a bizonytalanságot. A gazdaság védelmében a magyar kormány egyre inkább protekcionista in­tézkedésekhez folyamodik. Jelentős sikereket ért el Ma­gyarország az utóbbi években a külföldi adósságok törlesztése terén. Ennek következtében az ország megítélése még mindig viszonylag jó a nemzetközi pénzpiacon - állapítják meg. Végül arra a következtetésre jut: a magyar kormány által 1993-ra prognosztizált három százalékos gazdasági növeke­dés túlságosan derűlátó jóslat­nak tűnik. A tartósan legyengült exportdinamika, a csődeljárá­sok és felszámolások sokasága, a változatlan inflációs mentali­tás - amely Budapest makacs költségvetési hiányában is tük­röződik és amelyet a parlamenti választások közeledése csak erősít - arra enged következ­tetni, hogy 1995-ben Magyaror­szágon 15-17 százalékos mun­kanélküliségre és 17-20 száza­lékos infláció melletti gazdasági stagnálásra kell számítani. Tesla-évforduló Nikola Tesla - szerb szárma­zású, főként az Egyesült Álla­mokban élt - elektrotechnikus feltaláló halálának 50. évfordu­lója alkalmából tárlat nyílt Bu­dapesten, a Magyar Elektro­technikai Múzeumban. Nikola Tesla (1856-1943) nevét számtalan felfedezés és találmány fémjelzi, amelyek beépültek a XX. század min­dennapjaiba. Tesla készítette el a forgó mágnesestér elvén ala­puló többfázisú elektromotort, és az ő nevét viseli a légmagos transzformátor. Az általa szer­kesztett földelt antenna, vala­mint az összehangolt rezgőkö­rök a rádiózás működésének tö­kéletesítését segítették elő. Rendkívül termékeny életútja során készített izzószál nélküli, gázkisülésen alapuló világító- eszközöket, röntgentechnikai berendezéseket is. A tárlat külön fejezetet szen­tel Tesla magyarországi kapcso­latainak. Nikola Tesla mérnöki pályafutása a magyar főváros­ban indult. Puskás Tivadar tele­fonközpontjában dolgozott 1881-1882-ben. Az indukciós motor problematikáját is Buda­pesten oldotta meg. Ausztria-Ház Budapesten A Népszabadság 1993. július 20-án megjelent, az Auszt- ria-Házzal kapcsolatos cikke - meg nem nevezett városházi szakértőkre hivatkozva - rész­ben félreérthető információkat tartalmaz. Az Osztrák Nagykö­vetség ezért szükségesnek tartja, a fenti témára vonatko­zóan a következőket leszögezni. Az osztrák szövetségi kor­mány Budapest Fővárossal kö­zösen már évek óta fáradozik az Ausztria-Ház tervének megva­lósításán. E terv szerint az Ausztria-Ház a budapesti Káro­lyi Mihály utca 12. sz. alatti Ybl palotában kapna helyet. A terv célja egy kulturális és üzleti központ létesítése, amelyben az Osztrák Kulturális Intézet mel­lett magáncégek is működné­nek. Az Ausztria-Ház koncepciója nemcsak a főváros egyik legje­lentősebb műemléképületének fenntartását biztosítaná, hanem azon túlmenően lehetővé tenné, hogy a kultúra és a privát üzleti tevékenység szimbiózisának új­szerű formája is megvalósuljon. E koncepció egyik alapgondo­lata, hogy a kulturális tevékeny­ség a privátcégek támogatásá­ban is részesüljön. Az Auszt- ria-Háznak egyben a két szom­szédos ország, Ausztria és Ma­gyarország közötti kulturális és gazdasági kapcsolatok fontos színhelyének kellene lennie. A terv megvalósítása nem utolsó sorban az Ybl palota épü­letének rossz állapota és műem­léki jellegének megtartása miatt magas költségekkel jár, ame­lyek összege előreláthatólag meghaladja a kétmilliárd forin­tot. A tervezők megpróbáltak egy osztrák pénzintézetet a pro­jekt finanszírozásához meg­nyerni. Ennek feltétele azonban az, hogy a rendkívül magas be­fektetési összeg olyan módon térüljön meg, hogy az épületet az Osztrák Kulturális Intézetnek és érdekelt cégeknek bérbe ad­ják. A Budapesti Közgyűlés ha­tározata alapján most vizsgálják egy hosszú távú bérleti szerző­dés modelljét. A terv megvalósításában be­állt késedelem elsősorban az Ybl palota körüli tisztázatlan tu­lajdonviszonyokra vezezethető vissza. A rendkívül hosszú ké­sedelem következtében az épü­let állaga jelentősen megromlott és a terv kivitelezésének koráb­ban megállapított anyagi előfel­tételei teljességgel megváltoz­tak. Ezért ezeket alapvetően újra kell értékelni. A Budapestet elkerülő MO-ás körgyűrű építése újabb szakaszához érkezett. Az M7-es autópá­lyát átívelő híd betonozását kezdték meg.

Next

/
Thumbnails
Contents