Új Dunántúli Napló, 1993. július (4. évfolyam, 177-207. szám)

1993-07-29 / 205. szám

10 Üj Dunäntült napló 1993. július 29., csütörtök VAIXALKQíiá^HI [ —— ÜZLET A lízing fajtái és felhasználási lehetőségei A gyakorlatban igen elterjed­tek a különféle lízingszerződé­sek. Bár a pénzügyi és adójogi jogalkotás már tartalmaz ren­delkezéseket a lízingre vonat­kozóan, a polgári jog még adós ilyen szabályokkal. A kiindulási pont az, hogy a felek a szerző­dés tartalmát szabadon állapít­hatják meg, így polgári jogi akadálya a lízingszerződésnek nincs. Az igen sokféle és változatos lízingformák közül az üzleti életben kétfajta lízing fordul elő leggyakrabban:- a finanszírozási (pénzügyi) lízing,-a terméklízing (közvetlen lízing). A pénzügyi lízing A pénzügyi lízing jellemzőit az 1988-as Ottawai Egyez­ményből és a pénzintézetekről és a pénzügyi tevékenységről szóló 1991. évi LXIX. tv. (Pt.) 3. §-ának (1) bekezdés g) pontja alapján vázolhatjuk fel. Ez alap­ján a jogügylet fő eleme a hite­lezés, és három személy vesz részt benne: a szállító, aki a terméket gyártja, a lízingbeadó, akinek szabad kihitelezhető pénzeszközei vannak, és aki a vevő specifikációja alapján a szállítótól megvásárolja az árut, és a lízingbevevő, aki az árut használni szeretné, de nincs tő­kéje a megvásárlásához, így a lízingbeadó - pénzének biztosí­tékául - marad a dolog tulajdo­nosa. A lízing díját a felek rend­szerint úgy állapítják meg, hogy a lízing tartama alatt a lízingbe­adó hozzájusson tőkéjéhez, és annak kamataihoz, és általában lehetőséget biztosítanak arra, hogy a szerződés lejártakor a lí­zingbevevő jelképes összegért megvásárolja a dolgot, vagy jó­val alacsonyabb díj fejében folytassa a bérletet. A terméklízing A terméklízingről - csak adó­jogi szempontból - szól a társa­sági adóról szóló 1991. évi :XXXV. tv. 3. §-ának 1992. évi LXXIII. tv. 3. §-ával módosított 1. pontja. Eszerint a lízing „a termék, ingatlan átadása olyan szerződés alapján, amely a ter­mék hatérozott időre szóló, de legalább 365 napot meghaladó bérletéről azzal a kikötéssel rendelkezik, hogy a bérlő a tu­lajdonjogot legkésőbb az utolsó bérleti díj kiegyenlítésével, ille­tőleg a szerződés lejártával megszerzi, vagy a bérbeadó számára vételi jogot biztosít”. Természetesen polgári jogi szempontból a feleknek na­gyobb szabadsága van a feltéte­lek meghatározásakor, így a 365 napos szabály is csak az adózás szempontjából lényeges. A terméklízing a jelenleg ha­tályos 1992. évi LXXIV. alap­ján ÁFA-köteles. A tv. 6. § (2) bekezdésének a) pontja szerint ugyanis termékértékesítésnek számít. „A termék átadása olyan okirat alapján, amely a termék határozott időre szóló bérletéről vagy részletvételéről azzal a kikötéssel rendelkezik, hogy a bérlő vagy a vevő a tu­lajdonjogot legkésőbb az utol­jára esedékes bérleti díj vagy részlet kiegyenlítésével, illetve a szerződés lejártával meg­szerzi.” A tv. 16. §-ának (1) be­kezdése értelmében az ÁFA-fi- zetési kötelezettség a számlában a teljesítés időpontjaként feltün­tetett napon keletkezik. Melyik ÁFA- köteles? Azt, hogy az ÁFA fizetésére melyik fél köteles, legjobb a szerződésben rendezni. A Leg­felsőbb Bíróság szerint (Gf. I. 33 795/1992/7.) az ilyen típusú jogviszonyra a bizományi szer­ződés szabályait kell alkal­mazni, tehát ha a felek máskép­pen nem állapodtak meg, a megbízónak (lízingbe vevőnek) kell az ügylettel kapcsolatos költségeket (ÁFÁ-t is) állnia. A társasági adó szempontjá­ból a 365 napnál rövidebb idejű lízing esetén a bérleti díj teljes egészében növeli az adóalapot (mintha adásvétel lenne), ennél hosszabb idejű lízingnél pedig az összlízingdíjnak egy évre eső hányadától függ, hogy abból mennyit lehet költségként el­számolni. Ingó esetén az ÁFA nélkül számított teljes lízingdíj adott évre eső részének 36%-át meghaladó, ingatlan esetén pe­dig 13%-át meghaladó része az adóalapot növeli. Kedvező a lí­zingbe adó részére az amortizá­ció: neki aktívumként kell a do­log értékét betudnia, azonban ingók esetén évi 30%-os, ingat­lan esetében 10%-os amortizá­ciót számolhat el. Vámelőjegyzés szempontjá­ból 1992. január 1-jétől csak ki­fejezetten bérleti vagy haszon- bérleti szerződés alapján beho­zott vámáru vehető előjegy­zésbe (39/1976. (XI. 10.) PM- KkM rendeletnek a 34/119. (XII. 18.) PM-KkM 13. §-ával módosított 48. §-a (1) d) pontja), a lízingelt vámáru nem. Dr. Gyenis Zsuzsanna Új hetilap a pénzről Griff címmel új magyar gazdasági hetilap jelent meg a hazai újságpalettán. A pénte- kente megjelenő lap aktuális pénzügyi információkat, il­letve a pénzzel és a minden­napi élettel kapcsolatos ol­vasmányos anyagokat közöl olvasóival. Néhány bank lakosság részére nyújtott betét- és hitellehetőségei OTP Bank Rt. Piaci kamatozású 29 (Érvényes: 1993. július 1-jétől) kezelési költség 3 Könyves betétek Régi lakáshitel 28 Éves kamat (%) bruttó nettó IBUSZ BANK RT. Kamatozó betétek (Érvényes: 1993. június 28-tól) Látra szóló 5 5 Betétszámla 1 évre lekötött 15,625 12,5 (fix kamatozású) 1 éven belüli felvét esetén 0,5 Futamidő Éves kamat (%) bruttó nettó Takaréklevél-betétek Látra szóló 9 9 1 éven túl 16,25 13 1 hónap 12 9,6 2 éven túl 16,875 13,5 3 hónap 13,5 10,3 3 éven túl 17,5 14 6 hónap 14,5 11,6 Prémium 3 éven túl 1 1 12 hónap 17 13,6 1 éven belüli felvét esetén 0,5 A lekötési idő lejárta előtt felvett összegre a bank annyiszor évi bruttó 1% kamatot fizet, ahány teljes hónapot a . felvett összeg a be­Nyereménybetétek tétben eltöltött. Gépkocsinyeremény 10 8 Lakásnyeremény 10 8 Határidős betétek Pénznyeremény . 6 8 (változó kamatozású) Futamidő Éves kamat (%) Számlabetétek bruttó nettó Lakáscélú betétek 1 hónap 12,5 10 (nem lakáscélú felhasználás esetén) 3 hónap 13,5 10,8 1-5 év 16 12,8 6 hónap 15 12 5 éven túl 19 15,2 9 hónap 15,5 12,4 Lakáscélú felhasználás esetén 12 hónap 17,5 14 1-5 év 16 16 24 hónap 18 14,4 5 éven túl 19 19 A 30 napon belül felvett betétekre a bank nem fizet kamatot. A la­Nyugdíj-előtakarékossági betétek járat előtt, de 30 napon túl felvett összegekre a bank évi 4% kama­1-2 év 16,25 13 tot fizet. 2-3 év 16,875 13,5 3-10 év 17,5 14 MEZŐBANK RT. 10 év után+1% prémium (Érvényes: 1993. július 1-jétől) Lakossági folyószámlabetét Betétek Lekötés nélkül 5 5 Lekötési idő Eves bruttó kamat (%) 1 hónapos lekötés 10 8 30-90 nap 13,5 3 hónapos lekötés 12,5 10 91-150 nap 14 6 hónapos lekötés 13,74 11 151-270 nap 16 12 hónapos lekötés 16,25 13 271-365 nap 16,5 365 napon túl 18 Egyéb betétek Gyámhatósági betétek 19 19 Hitelek KST-betét 7 7 (Érvényben: 1993. május 3-tól) Gépkocsiletét 1 éven túl 15,625 12,5 Rövid lejáratú hitelek: Éves kamat (%) Folyószámlahitei 24-33 Lakossági hitelek Eseti hitel 25-33 Éves kamat (%) Fogyasztási hitelek: POSTABANK ES TAKAREKPENZTAR RT. Személyi hitel 25 (Érvényes: 1993. május 15-től) Áruvásárlási hitel 25 Betétek: Opel, Suzuki szgk.-vásárlási hitel 24 Betétszámlakönyv: éves kamata nettó 5%. A kamatszámítás napra (+ 3% kezelési költség) történik. Folyószámlahitel 22 Lakossági folyószámla (bemutatóra szóló) kezelési költség ^ 2 Lekötési idő Eves kamat (%) A számla fedezetlensége esetén 30 Lekötés nélkül nettó 5 1 hónap bruttó 10 Lakáshitelek: 2 hónap bruttó 11 Támogatott lakáshitel 28 3 hónap bruttó 13 kezelési költség 1 7 hónap bruttó 14 A fogyasztók figyelmébe Amit a ruházati cikkekről tudni kell A ruházati termékek piacán is kínálati helyzet alakult ki az utóbbi időben. Ezért is fontos, hogy a vásárlókat - a ruházati cikkek jellegétől és tulajdonsá7 gaitól függően - magyar nyel­ven és közérthetően tájékoztas­sák az egyes termékek használa­tának, kezelésének módjáról (használati-kezelési útmutató) és minőségi jellemzőiről (minő­ségtanúsítás). Mindezt együtte­sen vásárlási tájékoztatónak hívjuk. Tudnunk kell, hogy a használati-kezelési útmutatónak a termék rendeltetésszerű hasz­nálatához, működtetéséhez, ke­zeléséhez, felhasználásához szükséges feltételeket és 'isme­reteket kell tartalmaznia. (A szüveges útmutató helyett jelek, jelképek is alkalmazhatók.) A minőségtanúsítás pedig az egyes ruházati cikkeknek a fo­gyasztó számára lényeges tulaj­donságait, főbb minőségi, mű­szaki és egyéb jellemzőit, mi­nőségi osztályát tartalmazza. A tájékoztatón belföldi termék esetén a gyártót, import termék estén az importálót fel kell tün­tetni Nem hozható forgalomba az a ruházati termék, amelyet az előírt, illetve szükséges vásár­lási tájékoztatóval nem láttak el. Az egyes ruházati cikkek sa­játosságaitól függően a vásár­lási tájékoztató biztosítási köze- lezettség a következők szerint alakul. Használati-kezelési út­mutatót és minősétanúsítást együttesen tartalmazó vásárlási tájékoztatóval kell forgalomba hozni-a lábbelik közül a bébi, gyermek, női-férfi lábbeliket, sportcipőket és csizmákat;- a népművészeti, iparművé­szeti, alsóruházati, felsőruházati cikkeket, a konfekcionált ágy­neműt, háztartási és lakás textí­liát, ahol a kezelési jelképsor bevarrva vagy nyomva, minő­ségtanúsítás papírcimkén vagy csomagoláson biztosított;- a valamennyi méterárunál (szövet és egyéb lakástextília, csipke függöny) a tájékoztatás módja végenként illetve csoma­golási egységenként papírcim­kén történik;- a divatárú és öltözékkiegé­szítő ruházatnál, a kézimunka fonal, kesztyű, kalap, sapka ese­tén a tájékoztatás - kiszerelési egységenként - papírcimkén vagy csomagoláson szerepel. A csak használati-kezelési útmutatót tartalmazó vásárlási tájékoztatóval forgalomba hoz­ható termékek például a külön­böző harisnyák, zoknik, gumi-műanyag áruk. Nézzük összefoglalva, hogy a ruházati cikkeknél miről köte­les a kereskedelem tájékoztatni a fogyasztókat:- mindenekelőtt a fogyasztói árakról (általában a terméken, annak csomagolásán, árucím­kén);- a vásárlási tájékoztatóval (használati-kezelési útmutató vagy- és minőségtanúsítás) pe­dig a rendeltetésszerű használat, kezelés, karbantartás szabályai­ról, valamint az áruk rendelteté­séről, anyagösszetételéről, mi- r Sségi jellemzőiről. Fontos tudni, hogy a ruházati termékek vásárlásánál általában biztosítania kell a kereskede­lemnek az áru felpróbálását is (annak eldöntéséhez például, hogy a mérete megfelelő-e). Mi a helyzet akkor, ha csak otthon jövünk rá arra (mert nem pró­báltuk fel a boltban vagy aján­dékba kaptuk), hogy nem meg- feleő méretű a ruha vagy a cipő? A vásárlástól számított 8 na­pon belül köteles a kereskedő a ruházati cikket - minőségi kifo­gás nélkül is - kicserélni, amennyiben az áru hibátlan és a fogyasztó még nem hasznáolta (tehát alsóruházati cikket csak sértetlen csomagolás esetén kö­teles kicserélni!) Mit tehetünk akkor, ha a vá­sárlást hetekkel vagy hónapok­kal követően észleljük, hogy hibás a ruházati cikk, amit vet­tünk? A vásárlástól számított hat hónapon belül (rejtett hiba ese­tén egy éven belül) érvényesít­heti a vevő az úgynevezett sza­vatossági igényét, melyt min­den esetben ott kell előterjesz­teni, ahol a vétel történt. Ennek során igazolni kell a vásárlás helyét és idejét (jól tesszük te­hát, ha a vásárlási bizonylatot eltesszük és megőrizzük!). Ha a minőségi kifogást nem ismeri el a kereskedelmi egység, köteles a vitás ruházati cikket a KERMI-hez szakvizsgálatra megküldeni. A szakvélemény kötelező a kereskedelemre (te­hát ha alapos a kifogás, akkor rendezni kell!). Ha mégsem tör­ténne meg a jogos minőségi ki­fogás rendezése, a vásárló a Fo­gyasztóvédelmi Felügyelőség­hez fordulhat panaszával (7623 Pécs, Rákóczi u. 30. tel.: 410-604) És mit tehet a fogyasztóvé­delmi felügyelőség? Ha a kereskedelmi egység nem, vagy nem megfelelően jár el a minőségi kifogás során a fogysztóvédelmi felügyelőség a „minőségi kifogás szabálytalan intézése” szabálysértés elköve­téséért 20 000 forintig terjedő bírságot szabhat ki. Baranya Megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelőség Magyarország kőolajszükséglete Ez év első felében mintegy 3 860 000 tonna kőolaj kiterme­lését, importját, illetve tranzitá- lását végezte el a MÓL Rt. - tájékoztatta a cég az MTI-t. Ez mintegy 410 000 tonnával több, mint amennyi 1992. ha­sonló időszakában volt. A földgáz termelése és im­portja az első félévben együtte­sen 5760 millió köbméter volt, mintegy 350 millió köbméterrel több mint az előző év hasonló időszakában. Bár az import tartósan havi 4-500 millió köbméter között alakult, a termelés csökkenése miatt a földgáz mennyisége mégis folyamatosan visszaesett. Eurokamarák az egyeztetésért Az Európai Gazdasági és Iparkamarák Szövetsége szerint az EK törvényhozási folyama­tának korai szakaszában szük­ség lenne arra, hogy az eddigi­nél nagyobb mértékben folytas­sanak konzultációt az érdekelt társadalmi és professzionális szervezetekkel. Az egyeztetéssel el lehetne kerülni azt, hogy olyan törvé­nyeket hozzanak, amelyeknek nem mérlegelték megfelelően a gazdasági hatásait, esetleg vissza is kell vonni a javasla­tokat. Az Eurokamarák kiemelten hangsúlyozták a kis- és közép- vállalatok érdekeinek figye­lembevételét is.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents