Új Dunántúli Napló, 1993. július (4. évfolyam, 177-207. szám)

1993-07-29 / 205. szám

1993. július 29., csütörtök uj Dunántúli napló 7 „főpénztárosa” a deficitről és a plusz kiadásokról Futja-e a kórházakra, a háziorvosok fizetésére? Nehéz örökség az önkormányzat vállán Döntöttek az útpályázatokról Tizenkét megye 39 települése osztozik Babarc, Pécsvárad, Sámod Privatizálás Oroszországban Az orosz elnök újabb rende­letet írt alá a privatizálásról. Bo­risz Jelcin az után adta ki máso­dik privatizálási rendelkezését, hogy az orosz parlament felfüg­gesztette az elnök májusi, első rendeletének életbe léptetését, és véleményezésre az alkot­mánybíróság elé terjesztette. Jelcin mostani újabb rendelete az előzőnél még átfogóbb priva­tizálást helyez kilátásba. 1 forinttal drágul a motorbenzin Augusztus elsejétől 1 forint­tal drágább lesz a motorbenzin ára a MÓL és az Áfor töltőál­lomásainál. Az áremelést a kő­olaj és üzemanyagok csökkenő világpiaci ármozgása, illetve a forint leértékelésének együttes hatása tette szükségessé - tájé­koztatta az MTI-t a MÓL Rt. igzgatósága. IMF-hitelt kap Kazahsztán A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 172 millió dollár hitelt hagyott jóvá Kazahsztánnak. A közép-ázsiai állam a kölcsönt a piacgazdaságra való áttérés tá­mogatására használja majd fel. Leváltott orosz miniszter Borisz Jelcin kedden levál­totta Viktor Barannyikovot, a biztonsági minisztérium vezető­jét. A politikust az orosz bizton­sági tanács hétfői ülésén már fi­gyelmeztetésben részesítették a mulasztások miatt, amelyek kö­vetkeztében 25 orosz katona vesztette életét két hete a tá- dzsik-afgán határon. 6%-os növekedés Dél-Koreában A dél-koreai gazdaság túlju­tott a dekonjunktúra mélypont­ján, de túlságosan lassú ütemű a fellendülés ahhoz, hogy az or­szág teljesítse az idei évre kitű­zött gazdasági célokat. A kor­mány előrejelzésében az egész évre 6-7 százalékos növekedési ütemet prognosztizált. A román gazdaság A Gazdasági Együttműkö­dési és Fejlesztési Szervezet (OECD) elemzést tett közzé Romániáról, melyben sürgeti, hogy gyorsabban lépjenek előre a gazdasági átalakulás útján, összpontosítva erőfeszítéseit a szerkezeti reformokra, a piac- gazdaságra, a tartós növekedés feltételeinek a megteremtésére. Az egészségbiztosítás Gyógyszerkiadás a Megyei Kórházban. Fotó: Bolkovics Tizenhatmilliárd tervezett hi­ánnyal kezdte az évet az egész­ségbiztosítás, de már most bi­zonyos, hogy a decemberi vé­gelszámolásnál mintegy 26 mil­liárd lesz a deficit. Nehéz örök­séggel startol tehát a most meg­alakult egészségbiztosítási ön- kormányzat s jogosnak tetsze­nek az aggályok: lesz-e pénz a gyógyítás gépezetének működ­tetésére?- Valóban komoly tehertétel, hogy a hiány az időarányosnál nagyobb. Az ellátást azonban minden körülmények között biztosítani fogjuk - mondja Fe­jes László, az Országos Egész­ségbiztosítási Pénztár vezetője, akitől az önkormányzat gazda­sági helyzetéről, lehetőségeiről érdeklődtünk.- Egyik nagy gondunk a gyógyszerellátás. Számításaink „Ha végső eszközként Tor­nádóink fegyvereit a helikopte­rekre irányítjuk, akkor leszáll- nak. De nem sokáig maradnak a földön. Amint távolabb kerü­lünk, újra felszállnak s folytat­ják útjukat...” - mondja Andy Lambert alezredes, a RAF, a brit Királyi Légierő 23. rajának parancsnoka arról a furcsa ha­dakozásról, amely Bosznia lég­terében folyik. A Biztonsági Tanács az év elején hetekig vitázott, halasz­tott, módosított, mire végre el­fogadta a Bosznia légterére el­rendelt repülési tilalmat. Az ENSZ megbízása alapján a brit Tornado F3-as gépek teljesíte­nek rendszeres járőrszolgálatot, hogy érvényt szerezzenek e rendszabálynak. Végső esetben, szerint a tervezett 38 milliárd helyett 46 milliárdot kell fordí­tanunk gyógyszertámogatásra. Főként azért, mert a kevesebb mellékhatással járó, korszerű medicinák két-háromszorta drágábbak elődeiknél. Ugyan­akkor a forgalmi adatok pozitív változást is jeleznek: a túlfo­gyasztás, a mennyiségi felhasz­nálás csökkent. Sajnos, az anti­biotikumok a kivételek közé tar­toznak - itt tehát még van lehe­tőség ésszerű takarékosságra.- A kórházak osztályokat zárnak be, ágyakat számolnak föl; magas kamatú hitelekből fi­zetik az orvosok, ápolónők bé­rét, a közüzemi számlákat. . .- Ez évi költségvetésünk egyetlen tétele, amit nem léphe­tünk túl, a gyógyításra szánt 129 milliárd forint. Kórházaink kiadásainak több mint a felét a bérek teszik ki - érthető, hogy ezek kapcsán legnagyobbak a gondok. A közalkalmazotti tör­vényben szentesített tavalyi 13. havi bér utólagos kifizetésére például januárban 5,3 milliárdot kellett kölcsönöznünk az intéze­teknek. Nyitott kérdés, hogy honnan, hogyan tudnak előte­remteni pénzt a bértáblázatban kötelezően előírt fizetésrende­zésekre. Lehet, hogy nem talál­nak más kiutat, csak a létszám- csökkentést.- De hát már most is nővér­hiány van!- Egyes helyeken igen. Or­szágosan azonban 75 százalék körül mozog a kórházi ágyak kihasználtsága, s az utóbbi 6-8 évben átlag 20 százalékkal csökkent a kórházi ápolási na­pok száma. Célirányosabb gaz­dálkodást remélünk attól, hogy az intézetek végre nem az ágy­számmal, hanem a teljesít­ménnyel arányosan kapják a ha erre külön engedélyt kapnak, akár meg is semmisíthetnék a rendelkezéseket durván meg­szegő gépeket. Az első negyedév mérlege azonban elszomorító. A szerb és horvát helikopterek szinte menetrendszerűen szállították a katonákat, a fegyvereket, az utánpótlást s ezzel élesztették a harcok tüzét. A brit pilóták hi­vatalosan 148 légtérsértést do­kumentáltak, de valójában ezek száma a több százat is elérhette. A viszonylag igen alacso­nyan szálló helikoptereket a brit pilóták rádión felszólítják, hogy szánjanak le vagy hagyják el Bosznia légterét. Ami vagy megtesznek, vagy nem, de meg­torlás egyetlen esetben sem tör­tént, magyarán: nem volt heli­támogatást. Az új dotációs rend működése most, a kezdeti sza­kaszban nyilván nem lesz zök­kenőmentes - a későbbiekben azonban bizonyosan javulást hoz.- Az ellátás színvonala szem­pontjából nagyon fontos, hogy miképp alakul a háziorvosok jö­vedelme.-Erről megbízható adataink még nincsenek. Azt a természe­tes várakozásunkat viszont az eddigi tapasztalatok visszaiga­zolták, hogy aki több beteget lát el, jobban keres. A pacientúra nélküli orvosok pedig - érthető okokból - szapulják a házior­vosi rendszert.- Sok a bliccelő, azaz a térí­tésmentes ellátást jogosulatla­nul igénybe vevő?- Vizsgálataink szerint 2-4 százalék körüli az arányuk. A tb-kártyán levő vonalkódokból megállapítható, hogy ki milyen jogviszony alapján igényli az el­látást. Ha pedig számítógépes rendszerünk kiépül, naprakész képet kapunk arról, kik nem fi­zetnek egészségbiztosítási járu­lékot. Itt jegyzem meg: noha táppénzt csak az kaphat, akinek van munkahelye, az erre a célra tervezett 29 milliárd forintos keretet is 3-4 milliárddal túl fogjuk lépni.-A jövő évi költségvetés ho­gyan alakul?- Az előzetes számok sajnos vigasztalanok: 80 milliárdos hi­ány várható. Akárhogy osz- tunk-szorzunk, az derül ki, hogy az egészségügy finanszírozási gondjai csak akkor enyhülhet­nek, ha több lesz a járulékbefi­zetés, tehát magasabbak a fize­tések, kisebb a munkanélküli­ség - egyszóval ha jobban mű­ködik majd a gazdaság egésze. Szabó Margit kopter, amire tüzeltek volna. Ez felbátorítja a légtérsértőket. Az ENSZ s megbízott pilótái valóban súlyos dilemma elé ke­rültek. Ha lelövik a helikopte­reket, esetleg tucatnyi áldozatra lehet számítani. Ha nem, a szankció elmaradása értelmet­lenné és nevetségessé teszi a re­pülési tilalmat, hiszen az tetszés szerint kijátszható. A válságtérségtől nem mesz- sze állomásozó amerikai Roo­sevelt repülőgéphordozó gépei felkészültek a tényleges beavat­kozásra, akár a Szarajevót gyű­rűbe vevő szerb erők bombázá­sára. Az idegháború fejezete vagy az összes következmé­nyekkel számoló közbelépés várható? Ez a boszniai háború újabb kérdőjele. A földművelésügyi és a köz­lekedési tárca közösen hirdetett pályázatot a kistelepüléseket összekötő, az ország távoleső tájegységeit feltáró bekötő, il­letve összekötő utak építésére. A pályázati feltételek között szerepelt az is, hogy az így léte­sülő utaknak elsősorban a me­zőgazdasági szállításokat és a települések közötti biztonságos kerékpárforgalmat kell szolgál­niuk. A beérkezett 172 pályáza­tot július 23-án a két tárca szak­értőiből alakult bizottság meg­tárgyalta, értékelte s egyben döntött a rendelkezésre álló 538 millió forint sorsáról is. A bírálók meglehetősen szi­gorú szemmel értékelték a ké­relmeket. Ötvenegy pályázatot azért utasítottak el, mert azok nem feleltek meg a kiírásban szereplő tartalmi és formai igé­Még csupán részadatok alap­ján készülhetett el július meteo­rológiai arcképe, de annyi már bizonyos, hogy az év hetedik hónapja rendhagyó időszakként kerül be a hazai időjárási króni­kába. Máris megtörte például azt az évszázados hagyományt, hogy július az esztendő legmelegebb és csapadékban legszegényebb időszaka. Hőfokban ugyanis - két nap: 17-18. kivételével - a hónap szinte mindvégig 4-5 fokkal ke­vesebbet hozott, mint a sok évi átlag. Ugyanakkor csapadékho­zama felülmúlta az előzetes vá­rakozásokat és némileg csök­kentette a földek esőszomját. Igaz, az eloszlás meglehetősen szeszélyes volt, s nem a mező- gazdaság igényei szerint ala­kult. A legtöbb csapadék ugyanis éppen a fővárosra, to­vábbá Szabolcs-Szatmár-Be- reg megye keleti peremére hul­lott. Nagykanizsának egyetlen nap alatt 67 milliméter jutott az égi áldásból, csaknem pontosan annyi, amennyi a sok évi átlag szerint egy teljes hónap esőa­dagja. A július 21-25. közötti eső­zóna a Duna vonala melletti ke­leti-nyugati részekre 20-40 mil­liméteres csapadékot juttatott, miközben az Alföld jelentős ré­szére és a Balaton vidékére csu­pán ennek a fele hullott.- A tradicionálisnál jóval nedvesebb július némiképp enyhítette az aszály kártételeit, de az időjárás víz-adóssága vál­tozatlanul nagy - mondják a meteorológusok. Észak-Dunán­nyeknek, további 23 pedig a pá­lyázat céljának megfelelően kí­vánta hasznosítani a pénzt. Ha mind a 172 pályázatot elfogad­ták volna csaknem 3 milliárd 686 millió forintra lett volna szükség, és 380 kilométernyi út megépítéséhez kellett volna ki­vitelezőt találni. A rendelke­zésre álló félmilliárd azonban ennek csak töredéke .. . Végül 39 pályázatot fogadtak el, így a mezőgazdasági fejlesz­tési alapból, az útalápból, illetve némi önkormányzati támoga­tásból rendelkezére álló pénzen 12 megye 39 települése osztoz­hat, s mintegy 73 kilométernyi új útra futja az összegből. Bara­nya megyéből Babarc, Pécsvá­rad és Sámod pályázatát fogad­ták el. A három község 34 365 ezer forintból 2538 méternyi utat építhet. (s. p.) túlon például - Nagykanizsa térségének kivételével - mint­egy 80-100, Dél-Dunántúlon 90-110, Szabolcs-Szatmár-Be- reg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 70-100, Bács-Kis- kun déli részén, továbbá Csong- rádban, Békésben, Hevesben, Nógrádban, Hajdú-Biharban és Jász-Nagykun Szolnok megyé­ben 100-120 milliméter esőre lenne mihamarabb szükség ah­hoz, hogy a termőtalajréteg víz- háztartása megfelelő állapotba kerüljön. Július rendhagyó „viselke­dése” óvatosságra int az előre­jelzéseket illetően. A Meteoro­lógiai Szolgálat éghajlati és ag­rometeorológiai osztálya azon­ban nagy esélyt ad annak, hogy augusztus is hoz csapadékos időszakot, s bár a zöldség, a ku­korica, a cukorrépa nehezen tudja kiheverni az aszálykáro­kat, a legfontosabb mezőgazda- sági körzetekben az eső még fölgyorsíthatja a növények fej­lődését és javíthat a termésátla­gokon.-szoma­Diftériajárvány Már tíz áldozatot követelt a csendes-óceáni kikötővárosban és környékén tomboló diftéria- járvány, és további halálesetek várhatók. A vlagyivosztoki egészségügyi szervek azzal a kéréssel fordultak a parlament egészségügyi bizottságához, hogy küldjenek további gyógy­szerkészítményeket Moszkvá­ból. Tornádók kontra helikopterek A meteorológia júliusi naplójából Csökkent a csapadék-deficit Mit mutat az esőtérkép ? Nemzetközi légiharc az utasokért Az adófizetők kezdik megelégelni... Bontják az agrártámogatások toronyházait? Ha van a világon olyan gaz­dasági ágazat, amelyikben gyilkos konkurenciaharc fo­lyik, az a légiközlekedés, az utas- és áruszállítás. Több száz magán és vegyesvállalkozás kínálja magát, s ajánlja, hogy szárnyakat ad az álmoknak.A világ nagy részén ugyanis egé­szen a legutóbbi időkig akkora volt a pangás a légiforgalom­ban, hogy tönkre ment a Pa- nam, mások pedig - mint a Swissair, a KLM, a SAS és az Austrian Airline - külön kar­tell alakítását tervezik. De most még ők is egymással ver­sengenek. Kapacitás-kihaszná­latlanság és áron aluli jegyela­dás jellemzi a társaságok egy­mással szembeni korrektnek aligha nevezhető harcát. A tár­saságok - köztük persze a MALÉV és partnere, az ALI­TALIA - reménye, hogy meg­int növekvő tendenciát mutat a légiforgalom, bár jobbára csak a nyári hónapokban. Az ENSZ Polgári Repülésügyi Szerveze­tének (ICAO) legfrissebb je­lentése szerint tavaly hat szá­zalékos emelkedést tapasztal­tak átlagosan, s várhatóan az idén is hasonló növekedéssel lehet számolni. Az ázsiai utas- forgalom a világátlagot mesz- sze felülmúlóan növekszik, vi­szont az európai és az észak-amerikai alatta marad. Az ICAO szerint 1995-re már hét százalékos növekedés is elképzelhető. Simó Endre Az agrártermelők szinte a vi­lág minden országában tetemes támogatásban részesülnek. A most már huzamos ideje tartó világgazdasági recesszió okán azonban az adófizetők kezdik megelégelni ezt a fajta állami szponzorálást. Érthető, hiszen például az amerikai farmerek jövedelmének mintegy felét - csakúgy mint az Európai Kö­zösség országaiban - az adófi­zetők adják. A japán földműve­lők az államkasszából kétszer akkora jövedelmet húznak, mint magából a termékeladásból. Ná­luk is kedvezményezettebbek azonban a svájci gazdák: jöve­delmük 80 százalékát)!) az ál­lamháztartás állja. A támogatási szintekről nagy nemzetközi viták dúlnak, mert a jobban támogatott termelők versenyelőnybe kerülnek társa­ikkal szemben. Ez magyarázza, hogy valóságos kereskedelmi háborúk dúlnak például az eu­rópai olajosmagvak, a japán rizs vagy az amerikai kukorica kö­rül. Sokan feltételezik, hogy a mezőgazdasági protekcioniz­mus, a belső piacvédelem és az agrárlobbik gazdasági ereje, po­litikai befolyása között szoros az összefüggés. Csakhogy a tá­mogatások összege éppen akkor nő, amikor a mezőgazdaság ré­szesedése az össztermelésben csökken, s az agrárkörök befo­lyása pl. a választások kimene­telére is megcsappan. A valósá­gos közgazdasági háttér az, hogy az iparosodás a városokba vonzza az embereket, s ezt a fo­lyamatot a mezőgazdaság ter­melékenységének nagyarányú növekedése még ösztönzi is. Napjainkban a piacvédelem el­törlése a fejlett országok mező- gazdaságában további 10-15 százalékkal csökkentené a munkahelyeket, s a mestersége­sen fölpumpált árak zuhanása a művelésbe vont területek gyors összezsugorodását eredmé­nyezné. Mindennek ellenére föl kell készülni arra, hogy nemzetközi méretekben - majd késleltetet­ten nálunk is - megkezdődik az agrártámogatások leépítése. Ennek első jelei már nagyon ha­tározottan érzékelhetőek. Új-Zélandon például a termelők már jelenleg is csak magukra számíthatnak, az „állam bá­csira” nem. Ausztráliában - ha kisebb léptékkel is - szintén ilyen irányú változások tapasz­talhatók. Svédországban eltö­rölték a feleslegek kötelező ál­lami felvásárlását. Az Egyesült Államok a jelenlegi szinten be­fagyasztotta a támogatásokat, az Európai Közösség pedig csökkentette a gabona és a mar­hahús garantált árait. A világ farmerei különböző módon reagálnak a jövedelmü­ket fenyegető veszélyre. Van­nak országok, ahol politikai, demonstrációs eszközökkel próbálják útját állni a számukra kedvezőtlen folyamatnak. S vannak ahol a farmergazdasá­gok versenyképességének növe­lésében, az optimális üzemmé­retek kialakításában, a techno­lógiák rugalmas megújításában keresik a kihívásra a választ. Minderre figyelnünk kell. S készülnünk is arra, hogy foko­zatosan hasonló körülmények­kel szembesül majd a magyar agrárágazat is. Bácskai Tamás i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents