Új Dunántúli Napló, 1993. július (4. évfolyam, 177-207. szám)

1993-07-23 / 199. szám

1993. július 23., péntek üj Dunántúli napló 11 Gyógyítható lesz a süketség? A legtöbb ember csak akkor érzékeli, hogy fontos a halló­szerv, ha romlik a hallása. Kü­lönösen súlyos következmé­nyekkel járhat a belső fülben az un. Corti-szerv érzékeny szőr­sejtjeinek károsodása, mivel ha ezek az akusztikus érzékelő sej­tek elhalnak, többé nem regene­rálódnak. Belga tudósok új kutatásai reményt keltenek arra, hogy a jövőben a belső fül károsodása esetén lehetségessé válik a hal­lóképesség helyreállítása: a lüt- tichi egyetemen a Thomas van de Water professzor vezetésével dolgozó tudósoknak sikerült ál­latok Corti-szervének elhalt szőrsejtjeit retinsavval való ke­zelés utján regenerálni. Rájöttek ugyanis, hogy ezek a szőrsejtek sejtosztódás révén jöttek létre, vagyis a sejtosztódást serkentő gyógyszerek alkalmazása és a retinsavval való kezelés kombi­nációja a jövőben hatékony gyógymódot jelenthet a nagyot­halló vagy süket emberek szá­mára. Génekkel manipulált burgonya és bab A német növénygenetikai és kultúrnövény-kutató intézet génmanipulált kultúrnövények­kel szabadföldi kísérletek enge­délyezését kéri. Az előkészüle­tek annyira előrehaladottak, hogy a teszteket legkésőbb a jövő év elején elkezdhetik - je­lentette be Ulrich Wobus pro­fesszor, ügyvezető igazgató. Egy géntechnikailag megvál­toztatott anyagcseréj ű burgo­nyáról van szó, amellyel ellen­őrizni kívánják, hogyan viseli egy ilyen növény a környezeti változásokat. A tudósok a bab egyik rokonnövényét is el sze­retnék ültetni, amelynek fehér­jetartalma közelebb áll az állati fehérjéhez. A kísérleteknél mindenekelőtt azt akarják meg­állapítani, hogyan befolyásolják a növényeket a nappalok és éj­szakák váltakozásai és a termé­szetes időjárás-változások. Almaecettel a kilók ellen Az almaecet a legősibb népi gyógymódok közé tartozik. Az egészség megőrzésére, az ellen­álló képesség fokozására hasz­nálják már évszázadok óta. Ko­runkban előtérbe került egy má­sik hatása is: segít eltüntetni a felhalmozódott zsírfelesleget. Alkalmazásakor nincs szük­ség külön diétára vagy sporto­lásra, mindössze egy kávéska­nál almaecetet kell meginni - persze hígítva - minden étkezés után. Négy hónap alatt 5 centi­méterrel csökkenhet derékbő­ségünk, ami komoly eredmény­nek számít, ha figyelembe vesz- szük a többnyire önkínzó diéták tiszavirág-életű eredményeit. Hogyan készítsünk almaece­tet? Az almát megmossuk, majd héjastól lereszeljük. Széles szájú üvegbe tesszük és felfor­ralt, majd lehűtött vízzel leönt­jük, 4 dlalmapépre fél liter vizet számítsunk. Keverjük el 10 dkg mézzel, 1 kg élesztővel és 2 kg száraz barna kenyérrel. Meleg helyen, letakaratlanul hagyjuk érlelődni 10 napig. Naponta ke­verjük meg, majd a 10. nap el­teltével gézen szűrjük át a pé­pet. Literenként 5 dkg mézet keverjünk bele, öntsük vissza az üvegbe, majd kössük le. Lega­lább egy hónapig erjesszük, pontosabban addig, amíg a fo­lyadék le nem tisztul. Ekkor gumicső segítségével szívjuk át egy másik üvegbe, ügyelve arra, hogy az alja, ne keveredjen föl .Ledugaszolt üvegben tartsuk az ecetet és állítsuk hűvös helyre. Már a sumérok is söröztek A müncheni sörfesztiválon patakokban folyó kesernyés nedű nem újkori találmány: öte­zer évvel ezelőtt már a mai Irán területén fekvő egykori sumér Susában is hasonlóan hódoltak élvezetének. A hatalmas temp­lomvárosokkal, csatornarend­szerrel, jól szervezett közigaz­gatással rendelkező sumér biro­dalom területén ugyanis német és francia régészek a sörkultúra világos nyomaira bukkantak. Egy földalatti tárolóban Hu- sestán iráni tartomány mai terü­letén amforákhoz hasonló agyagedényeket találtak, ame­lyekben sumér füge- és mézbort hűtöttek egykoron. Az is kide­rült, hogy az ókorban már szi­gorú rendeletekkel szabályoz­ták a sörfőzést. A század elején Susában talált Hammurabi-féle törvénygyűjtemény a „pancso­lókat” saját sörükbe történő be- lefojtással fenyegette. A feltárt sumér sörkimérés, csakúgy mint a korabeli sírok­ban és az ékírásos leleteken ta­lált utalások érdekes felfedezé­sekhez vezették Friedrich Ge­org Höpfnert, egy karlsruhei privát sörfőzde tulajdonosát, aki „nyomozó” csapatával és karls­ruhei, valamint berlini régészek bevonásával hét hónapon ke­resztül kutatta milyen nyers­anyagokat használtak a sumé­rok, majd később az egyipto­miak az akkoriban még ismeret­len komló helyett. A hiányos tudást a kísérletek pótolták: a mintegy 25 kísérleti sorból kiválasztott háromban egyebek között a tönkölybúza, datolya, árpa, ánizsmag, fahéj és szegfűszeg keveréke bizo­nyult megfelelőnek az „ókori sör” előállítására. A karlsruhei sörfőzde tulaj­donosa nem a kíváncsiság haj­totta: kutatásából profitot akart termelni. Ezért ötszáz bel- és külföldi vendég számára meg­rendezte a „Susai Éjszakát” amelyen az eredeti ókori serle­gek mintájára készített poha­rakban szolgálták fel a sumérok által feltehetően használt „alap­anyagokból” főzött sört. A résztvevők az eredeti környe­zetben ötezer évvel fiatalabbnak érezhették magukat. (DPA) Ez a ritkán előforduló fehér tigriskölyök szorosan a mama és testvérei mellett maradt, amikor július 21-én először találko­zott a nyilvánossággal a Longleaf-i szafariparkban. Május 12-én született. Mindkét szülője ritka fehér géneket hordoz, amelyek néha fehér utódokat produkálnak. Hálás tyúk Minden nap ingyen jut a reggelire elfogyasztott tojás­hoz egy élelmiszerkereskedő a Schwäbischer Alb (Németor­szág) egy kis falucskájában, Urspringben. „Precíz rendszerességgel, minden nap reggel hét és ki­lenc óra között lerakja tojását egy tyúk az üzlet elé kitett pa­pírkosárba” - mondja büszkén Erwin Fink. A dologhoz az is hozzá tar­tozik, hogy tavaly augusztus­ban a kereskedő megmentette a tyúk életét - kihalászta egy esőzések következtében meg­duzzadt patakból. A nyilvánvalóan hálás ter­mészetű szárnyas közvetlenül ezután megkezdte a minden­napos tojáslerakást a papírko­sárba. Radar helyett lézerrel Az ellenőrző ellenműszer a gyors- hajtóknak még mindig megéri Heltai András, az MTI tudó­sítója jelenti: A sebességkorlátozást túllé­pők pénzbüntetése az Egyesült Államokban is jelentős bevételi forrása a rendőrségnek, ponto­sabban az önkormányzatoknak. A természetesen szigorúan nem a pénzt, hanem a biztonságot szolgáló ellenőrzésnél újabban azt a „csodafegyvert,, vetik be, amelyet a légierő oly sikeresen alkalmazott Irak ellen az Öböl­háborúban: a lézert. A hagyományos radaros módszer ugyanis egyre kevésbé sikeres. Sok amerikai autós sze­relte fel magát radarjelzővel (még akkor is, ha azok haszná­lata több államban tilos): a már 100 dollárért kapható berende­zések idejében jelzik a rendőrt, van mód lelassítani, mielőtt rögzíthető a szabálysértés. A lézer szűk, irányított su­gara azonban sokkal gyorsabb, a másodperc harmadrésze alatt eléri áldozatát, és megadja a se­bességet. A rendőrnek már csak meg kell várnia, amíg odaér az áldozat. Az újításnak a rendőröknél csak az elektronikai cégek és a kereskedők örülnek jobban, hi­szen az autós, aki meg akarja úszni a büntetést, a hagyomá­nyos radarjelző helyett immár kombinált radar-lézerriasztót vesz - nem 100, hanem 300 dol­lárért. A beruházás a gyorshaj- tóknak mindenesetre így is na­gyon megéri. Az új iparág mit sem csök­kenti a hatóságok lendületét. Az autó szülőhazájában, a soksávos autópályákon a maximális meg­engedett sebesség óránként 88 vagy 104 km. Az első olajválság idején ta­karékossági okokból bevezetett korlátozást megtartották, mert egyértelműen bebizonyosodott, hogy a sebesség minden 10 szá­zalékkal való növelése 45 szá­zalékkal növeli a halálos kime­netelű baleset veszélyét. Ezerszám viszi a tűzbe ez a banktisztviselő a litván bankje­gyet, a Talont, amely a rubel helyére lépett. Július 21-én őt váltotta fel a Lit. Világméretű harc a diabetes ellen Mit kell tudni az öndiagnózishoz? Alattomos népbetegség - így jellemzik az orvosok a cukor­bajt. Veszélyességének, töme­ges előfordulásának okán az idén június utolsó vasárnapja a cukorbetegség elleni küzdelem világnapja volt. Az egészség­ügy nemzetközi vezérkarának kezdeményezése azt is jelzi, hogy világméretű, összehangolt támadás indul az alattomos kór felszámolásáért. Egészségünknek évezredek óta egyik legnagyobb ellensége; orvosi elnevezése, a diabetes is az ókori rómaiaktól származik. A tudós Paracelsus majd 500 éve talált rá a betegek vizeleté­ben a fehér, szemcsés kristályos anyagra, az anyagcsere-zavar „tárgyiasítható” bizonyítékára, a cukorra. Az újabb nagy lé­pésre századunk első harmadáig kellett várni: az 1920-as évek­ben az inzulin fölfedezésével a diabetes gyógyíthatóvá vált. A betegség azonban máig sem fedte föl minden titkát. Azt tudjuk, hogy a hasnyálmirigy mintegy 2 százalékát kitevő sej­tek tartják rendben a szervezet szénhidrát-háztartását, s a be­tegség akkor lép föl, ha e sejtek működésében zavar következik be. Az is ismert, hogy a kulcsz- szerep a cukor feldolgozásához szükséges emésztőnedvé, az in­zuliné, amely több mint 50 féle aminosav-komponenst tartal­maz. De a perdöntő kérdésre, hogy mi a kialakulásának oka, még nem tudjuk a választ. Az alattomos jelző pedig azért jo­gos, mert a betegség jó ideig tü­netmentesen rongálja a szerve­zetet. A cukorbaj elleni világmé­retű kampánynak ezért is egyik fontos célja a korai felismerés. Az öndiagnózishoz tudni kell: aki cukros, egyszerre - jó étvá­gya ellenére is - fogyni kezd, szinte csillapíthatatlan szomjú­ság gyötri, a korábbinál na­gyobb mennyiségű a vizelet-ürí­tése és bőre gyakran viszket. E tünetek jelentkezésekor azonnal orvoshoz kell fordulni. A gyógyítás eszközei ma már sokfélék. Enyhébb esetekben elégséges a szigorú diéta betar­tása. Előrehaladottabb stádium­ban már gyógyszeres kezelésre, inzulin adagolására van szük­ség. A megelőzést illetően ér­demes megjegyezni: a kövér, elhízott emberek „ideális ala­nyai” a cukorbajnak. A zsírsze­gény étkezés, az egészséges életvitel viszont javítja a pre­venció esélyeit.- szórna ­Bolond idők Megváltozik a Föld kiimája? Az újságok címoldalait mind gyakrabban foglalják el az idő­járásról szóló rendkívüli be­számolók. Özönvíz pusztít Amerikában, Kínában és Indiá­ban; az egyébként zord Alasz­kában hőhullám tombol, az Al­pokban pedig a nyár kellős kö­zepén hull a hó. A medréből kilépő Missis­sippi és Missouri egy millió hektárt árasztott el, és nyolcezer házat döntött romba. Ä termé­szeti csapás következtében hu­szonötén haltak meg. A kelet­kezett anyagi kár mintegy 22 milliárd dollár; nagyjából any- nyi, mint Magyarország adós­ságállománya. Kínában a mon­szunesők okoznak özönvizet, az északi tartományokban viszont szárazság pusztít, északnyuga­ton pedig a homokviharok öltek meg 67 embert. Az északi sarkkör közelében júliusban hét fok körüli a szoká­sos hőmérséklet és havazik. Most azonban 31 fokot mértek, ami voltaképpen jól jött volna Európa néhány vidékén, például Svájcban, ahol helikopterről kellett ledobni a takarmányt a hóviharban rekedt teheneknek. Németországban ugyancsak havazott, majd az állandó eső­zések miatt víz borította el jó néhány település utcáit. Fran­ciaországban jégeső kergette meg a járókelőket, ketten életü­ket vesztették. Angliában a tar­tós zivatarok katasztrofális ká­rokat okoztak, Rómában pedig július 12-én az évszázad legme­legebb napját élték át: a Szent Péter téren 48 fokot mértek. Alig nyolc fokkal volt csak hű­vösebb az Egyesült Államok­ban: Washington és New York térségében 24 ember halálát okozta hőguta. A szeszélyes jelenségek ala­pos fejtörésre késztetik az időjá­rás kutatóit. Alapvető változás előtt állna a Föld kiimája? Mi várható? Az egyik elmélet szerint az örök jégmező megolvadásakor (például Kanadában és Szibéri­ában) az ősrégi, elrothadt mo­csári fűből metángáz kerül a légtérbe. Ennek következtében emelkedik a hőmérséklet, ami további, nagy menyiségű gázt szabadít fel. Ha a sarkkört bo­rító jégpáncél teljesen elolvad, egész földrészeket nyelhet el a tenger. Egyelőre a metángáz zöme a fagyott talaj szintje alatt van, tény viszont, hogy 1880 óta a levegő és a tengervíz hő­mérséklete fél fokkal nőtt. Egy másik magyarázat arra hívja fel a figyelmet, hogy a Fü- löp-szigeteki Pinatubo nevű vulkán 1991-es kitörésével húsz millió tonna kéndioxid ke­rült a sztratoszférába, amely a légnedvességgel vegyülve kén- savcseppekké alakul át. E pará­nyi cseppek sokasága tükörként sugározza vissza a napfényt az űrbe, s így kevesebb napsugár éri a Földet, ennél fogva a hő- mérsékleti viszonyok jelentős átalakulása várható a világ tá­jain. Az említett vulkán kitörése óta máris fél fokos csökkenésre lehet számítani, ami hosszabb távon azt jelenti: visszajutunk a jégkorszakba. Súlyos gond, hogy a Föld öt és fél milliárdos lakossága tüze­lőanyagok (szén, földgáz, kő­olaj) elégetésével évente 22 mil­liárd tonnányi széndioxidot jut­tat a levegőbe. Az ennek nyo­mán fellépő melegedés pusztító viharokat, esőzéseket és árvize­ket okoz. A szomszédos bolygó példája mutatja, mennyire ve­szélyes a széndioxid koncentrá­ciója. A Vénuszon 465 fokos a talaj hőmérséklete: igaz itt az atmoszféra 95 százaléka szén­dioxid (a Föld körül egyelőre csak 0,03 százalék). Végezetül döntően befolyá­solja az időjárás alakulását az a láncreakció, amelyet a passzát­szelek váltanak ki. A Csendes­óceán hatalmas vízmennyisége ugyanis túlzottan felmelegszik, ha e szelek olyan gyengén fúj­nak, mint például az idén. Ez esetben nagyobb a páraképző­dés, s jóval több esőfelhő kép­ződik. Ha a csapadékot hozó lé­gáramlatok találkoznak a sark­köri, hideg légtömegekkel, vi­harok keletkeznek. 1950 óta va­lamennyi földrészen hat száza­lékkal nőtt a lehullott csapadék mennyisége. Az egyenlítő és az északi sark között egyébként mind nagyobb a hőmérsékletkü­lönbség, s így gyakoribbá vál­tak az elmúlt években a pusztító viharok. De nyugtassuk magunkat az­zal, hogy a szakértők szerint Földünkön az időjárás változá­sai az elmúlt tízezer évben ki­sebbek és lassúbbak, mint azt megelőzően. Toronyi Attila

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents