Új Dunántúli Napló, 1993. július (4. évfolyam, 177-207. szám)
1993-07-22 / 198. szám
Az arborétumnak nincsen kertésze A Pintér-kert rekonstrukciója 1994-ben várható Régi szép idők! Amikor még volt arra pénz, hogy ha nem is valami mutatós, de azért ismertetőt adjanak a pécsi Pintér-kert látogatóinak kezébe... A kis füzetet 1981-ben készítették, első mondata: „A város talán legszebb része a Tettye. ” Ezt a mondatot most megismételni hallom Dobosi Tamástól, a Dél-dunántúli Természetvédelmi Igazgatóság Baranya megyei ki- rendeltségének vezetőjétől. Mindjárt távlatokat is sejtető összefüggésben: ha sikerülne létrehozni a Nyugat-Mecseki Tájvédelmi Körzetet, akkor a Pintér-kerti arborétum is a része lenne, de mert a kert önmagában nem, csakis a Tettyével együtt igazi, védelemre feitétlenül érdemes és szoruló érték, egyszer majd tényleg óvni tudják. Most még nem. A Tettye védettsége egyre késik, ki tudja, milyen megfontolásokból és érdekekből nem lehet keményebb kézzel keresztül vinni. A következményével számolnunk kell, minden, a természetet és a szép városrészt szeretőnek: mire kimondják oltalmát, elpusztul minden természeti értéke... A Pintér-kert egy gondolkodást őriz. Igényes és jövőlátó ember lehetett megalapítója, Pintér János, a banktisztviselő, akit a villában lévő képen vadászruhában láthatunk. Mindössze 13 évig gyarapította növényeit a különleges klímájú területen - ennyi idő alatt pedig a fák felnőttkoruk küszöbét ha elérik. Hatvan évvel ezelőtt hunyt el, ezt követően mostoha évtizedek koptatták arborétuma szépségét. Szerencsére megvannak még a korábbi növénytani felmérések, leírások, a ma gazdái - a Természetvédelmi Igazgatóság - így össze tudják hasonlítani: mi volt egykor és mi maradt meg a mának. Megmaradtak például az épületek. Maga a villa - amely a közelmúltban befejezett felújítás során meghökkentő üvegportált kapott... -, a hajdani présház - ugyancsak rendbe hozták, itt lesz a megyei kirendeltség -, illetve a pince, renoválása folyamatban van. Az épületekkel szemben az arborétum elhanyagolt. Sok munka lenne itt, szakembert kíván, de a Pintér-kertnek nincsen önálló kertésze. A növénygyűjteményt idegenforgalmi látványosságnak kínálják, jó haszonnal látogatják az oktatómunkájukat gyakorlati ismeretekkel megtámogatni kívánó pedagógusok az iskolai osztályokkal, önmagában értékes a kert fa- és cserjeállománya - kertész azonban, a betelt létszám miatt, nincsen. A tervek szerint a jövő évben 6 millió forintot fordítanak az arborétum rekonstrukciójára. Az utak, a kerti létesítmények, a bútorok, a medencék szebbek lesznek. És persze vigyáznak majd a terjeszkedő erdőre is. Benyomul az értéktelenebb növényzet az arborétum területére, hiszen maga a díszkert mindössze egy hektár a kilencből, ami mára jobbára karsztbo- kor-erdősödött és a hajdani szőlők helyén is „elvadult a táj”. Ma is megnyugtató a séta a ciprusok, tiszafák, tuják között. Tele a levegő madárdallal, csobognak a vékony, medencébe folyó vízsugarak. Talán a rekonstrukció végén a növények neveiről tájékoztató zománctáblák közül is néhány oda kerül, ahova való: a megfelelő fa mellé. Mészáros A. Fotó: Läufer László <
