Új Dunántúli Napló, 1993. július (4. évfolyam, 177-207. szám)
1993-07-21 / 197. szám
1993. július 21., szerda üj Dunántúli napló 11 Forma—1-es autók az utcákon? Fék nincs, s 50-nél lefullad a motor Ha mindent szabad lenne, amit a közlekedési szabályok nem tiltanak, a Forma 1-es autók akkkor sem mehetnének ki az utcára. Hogy miért? Érdemes sorravenni. Amikor reggel az ember magára csukja a kocsi ajtaját, bekapcsolja a biztonsági övét, elfordítja a sluszkulcsot, a motor beindulása után kiengedi a kéziféket és finoman elindul ... Legalábbis így tanítják az autós iskolákban. A Forma-l-es autók vezetője? Nem csukhatja magára a kocsi ajtaját, mert nincs. A hatpontos biztonsági övét - helyszűke miatt - segítők nélkül egymaga nem is tudja rögzíteni. A Forma-l-es versenyautókon nincsen önindító sem. Az autókat vagy belökik (ha meleg a motor), vagy kívülről indítja be a szerelő. Alapjárat nincs, a motorok 6-8 ezres fordulatszám alatt egyszerűen nem működnek. Igaz, verseny közben akár 13-14 ezerig is felpöröghetnek. Kézifék sincs a Forma- 1-esekben, hiszen nem kell soha a lejtőn rögzíteni az autót, tehát kiengedni sincs mit. A fejlettebb autókban kuplung sincs már, a versenyzők a kormány mögött elhelyezett két karral cserélgetik a félautomata váltó fokozatait. Verseny közben sosem indulnak kíméletesen a Forma 1-es pilóták. A rajtot automatika segíti, a vezető csak egy gombot nyom meg, és amíg nem ér a fékpedálhoz, a kocsi úgy gyorsul, ahogyan csak tud. Márpedig jól tud: a legtöbb konstrukció kevesebb, mint öt másodperc alatt kétszázzal roboghat. Gondban lenne a Forma-l-es pilóta a KRESZ-szel is, ugyanis ezekkel a versenyautókkal - az előbb leírtak következtében - nem lehet tartósan lassan haladni. A Forma l-eseket 80 kilométeres óránkénti sebbesség- nél már az első sebességfokozatba kell kapcsolni, a városban előirt ötvennél állandóan fennállna a veszély, hogy a motor lefullad. • De ezek a kocsik azért sem tudnának kimenni az utcára, mert az úgynevezett szabadmagasságuk alig egy-két centiméter (vagy annyi sem). Nem tudnának keresztezni egy villamossínt, de felakadnának az első jól megtermett kavicson is. Július 15-én nyílt meg ez a fedett síkomplexum Tokiótól keletre Funabashiban. A legújabb technológia és a japán vállalkozó szellem tette lehetővé, hogy a síelők egész éven át porhóban sportolhassanak. 2 órás síelés a lejtőn 55 dollárba kerül. A 21 éves Ty Hartup-ot július 8-án meglátogatta édesapja és édesanyja Los Angelesben, miután mindketten tüdejük egy részét adták súlyosan beteg fiúknak. A szülők 1976-ban elváltak, most újra összeköltöztek, hogy megmentsék fiúk életét. A fiatalember egy öröklött betegségben, cystic fibrosis-ben szenved, amely a tüdőt támadja meg, és a betegek fele 30 éves korára meghal. Megvalósul a „Knight Rider”? A XXI. század gépjárműve Egyes elemei máris megvannak Lehet-e millió éves élőlényeket újjáteremteni? A Jura-park Nagy tudományos siker a legújabb Spilberg-film Nagyszabású kutatói program keretében fogott össze a világ 14 autógyára és 70 közlekedéstudományi intézete, hogy kifejlesszék a XXI. század gépjárművét. A japánok és amerikaiak is támogatják azt a tervet, hogy a 2000. évre emeljék a korszerű elektronika felhasználásának arányát egy-egy kocsiban a mai hat százalékról 25 százalékra. Elképzelések szerint a radarral és „videoszemmel” felszerelt autó képes a legnagyobb forgalomban is balesetmentesen „eligazodni”, nem lesz szükség hirtelen fékezésre, a számítógépvezérlésnek köszönhetően az üzemanyagfelhasználás pedig optimálisan alakul. Út közben a „pilóta” nyugodtan újságot olvashat, vagy kártyázhat utastársaival. A „meseautó” egyes elemei már ma is rendelkezésre állnak. Van például berendezés a kívánt sebesség beállítására, függetlenül attól, hogy az autó hegymenetben vagy völgymenetben, netán hátszéllel halad. Elektronikus távolságmérő segíti a parkolást, és hangjellel figyelmeztet a másik autó lökhárítójának közelségére. A Volkswagen máris kifejlesztett egy berendezést a követési távolság automatikus betartására, a kocsi elektronikus vezérlése segítségével képes egymaga is leparkolni két autó közé. Berlinben a Siemens és a Bosch közreműködésével kísérleti irányító és tájékoztató rendszert fejlesztettek ki, amely megszabja a kocsiknak azt a legkedvezőbb útvonalat, amellyel elkerülhetik a csúcsforgalmi dugókat és a lezárt útszakaszokat. A legmerészebb újítással a Mercedes rukkolt elő. A „Traf- fonic” névre keresztelt „sávterelő” rendszer segítségével az útburkolatban elhelyezett kábelek, illetve rádióhullámok utasításaira az autó automatikusan követi a megadott irányt. A BMW ezt azzal kombinálja, hogy a vasúti jelzőberendezéshez hasonlóan egy-egy szakaszra a vezérlés csak akkor engedi rá az autót, ha szabad az út, nincs veszély. A mikrochipekkel és fedélzeti komputerrel felszerelt autók csaknem olyan értelmesek lesznek, mint a „Knight Rider” című filmsorozat beszélő kocsija. A tervezők megelégednek annyival, hogy „az utakon közlekedő értelmes autók” milliméter pontosan kövessék az út kanyarulatait, és helytakarékosab- ban használják ki a sávokat. Az automatikus vezérlésnek köszönhetően például a német autópályák óránként 2000 autót áteresztő kapacitását több mint háromszorosára lehet majd növelni. Biztosra vehető, hogy a jó öreg volán is el fog tűnni, közlekedési múzeumba kerül az egykor használt sárgaréz dudák mellé. Helyét a videojátékokból ismert irányító kar foglalja el, melyet ha előretolunk, akkor gázt adunk, hátrahúzásával pedig fékezhetünk. A hagyományos műszerfalat monitor váltja fel, amely közli a lényeges adatokat az olaj szinttől a fékbetétek állapotáig. A legfontosabb tudnivalók, pld.sebesség, az útburkolat hőfoka, a szélvédőüvegekre vetítődnek majd, ugyan úgy, mint a mai vadászrepülőgépeknél. Steven Spielberg legújabb filmje, a közeli világpremierjére váró Jura-park számos vélemény szerint legföljebb annyiban film, amennyiben filmsza- lagon van, igazából azonban csak üzleti vállalkozás, a dino- szauruszmodellek és a dinoszauruszokkal díszített kulcstartók, trikók és társasjátékok forgalmának támogatására. Azt azonban senki sem vitatja, hogy a mű nagy tudományos siker. Szó sincs róla, mintha sikerült volna fölfedezni a 65 millió éve kihalt dinoszauruszok újjáélesztésének titkát. Dr. Michael Crichtonnak, a hasonló című, 1990-ben megjelent könyv írójának ötletét barátja, George Po- inar kutatásai ihlették. George Poinar a berkeleyi Kalifornia Egyetem kihalt DNS-kutató csoportjának vezetője. DNS részlet kövületekből Poinar és munkatársai az utóbbi tíz évben azzal foglalkoznak, hogy megpróbálnak DNS-t kivonni többmillió évvel ezelőtt gyantába ragadt és a borostyánban megőrzött parányi élőlényekből. A sejtek magjában lévő DNS-molekulák kettős spiráljának bázispárjai tartalmazzák az élőlények „tervét”. Körülbelül ezer bázispár tesz ki egy gént, vagyis az öröklődő tulajdonságok alapegységét. Több mint 50 ezer gén talán már kiadja egy bonyolultabb élőlény, például egy dinoszaurusz tervrajzát. Poinar és csoportja a föllelt DNS-töredékeket úgynevezett polimeraaz láncreakcióval szaporítja a vizsgálatok céljára. Tavaly ősszel bejelentették, hogy sikerült DNS-részletet kivonni egy 30 millió évvel ezelőtt gyantába ragadt méhből. Ez már a dinoszauruszok ideje. Ráadásul Poinarék nincsenek egyedül. Szeptemberben a New York-i Amerikai Természettörténeti Múzeum kutatói hasonló korú termesztetemből vontak ki DNS-maradványt. Más amerikai kutatócsoportok már 200 millió éves halakon dolgoznak. De azt egyik kutató sem állítja, hogy a Spielberg-filmben elképzelt eset megvalósítható. Még a rovarok föllelt tulajdon DNS-darabja sem tesz ki legalább egyetlen gént, sőt, a szaporítással is csupán 300 bázispár az eddigi rekord. Ezek semmiképpen sem alkalmasak élőlények újjáterem- tésére, mivel a DNS-kutatás általában is a haszonállatok egyes apró tulajdonságainak megváltoztatását, illetve az embernél az örökletes betegségek kutatását és esetleges gyógyítását szolgálja, s nem pedig az élőlényteremtést. Valóság?-Alom? A Jura-park azonban mégiscsak tudományos siker, csak éppen egész más területen: a számítógépes technikában. - Az nem érdekel, ha felhív egy öreg paleontológus valamilyen lényegtelen részletről kárpálni, de kétségbe esnék, ha gyerekek telefonálnának, hogy nem voltak elég élethűek és hitelesek a dinók - mondta Steven Spielberg. Ezért a dinoszauruszos jelenetek többségéhez már nem mozgatható modelleket használt - ez a technika a Jura-park után éppúgy kihaltnak tekinthető, mint a dinoszauruszok -, hanem számítógépes animációt, amely ebben a filmben eddig soha nem látott tökélyt ért el. A Jura-park számítógépben teremtett ■ őslényeinek fővállalkozója az Industrial Light and Magic, egy amerikai cég, amelyet George Lucas rendező alapított meg 1975-ben „A csillagok háborúja” számára. Azóta Oscar-díjat kaptak egyebek közt „Az elveszett frigyláda”, az ET és a Terminator 2. animációs trükkjeiért. A számítógépes terminálokat a Silicon Graphics nevű amerikai cég gyártotta, a dinoszauroszokat teremtő és mozgató Matador márkanevű programot pedig egy brit cég, a londoni Sohóban székelő Parallax szállította. A három éve alakult kis cég a Matador programot már vagy négyszáz film- és tévétársaságnak eladta szerte a világon és milliókat keresnek. A számítógép kitágította a rémfilmek lehetőségeit, és a filmművészetet szeretők most azért aggódnak, nehogy a filmek réme legyen a módszerből. Most már nincs műszaki akadálya, miért ne lehetne új filmeket forgatni számítógép-képernyőn előállított Greta Garbók és Matyiin Monroek főszereplésével, akár többel is egyetlen filmben.-És ez még nem minden. Használhatunk számítógép kreálta elnököket és kormányfőkét, amint új választást nyernek, vagy beszédet mondanak haláluk után öt évvel. Aki kinyitja a tévéhíradót, nem tudja majd megkülönböztetni a valóságot az álomtól - mondja Steve Williams, az Industrial Light and Magic vezető animátora. A nyilatkozatokat a The Daily Telegraph és a The Times idézte. Új irányzat a gyógyításban Vitaminok és fémek Az orvostudomány új és forradalmi irányzata a vitaminok és a fémek gondos adagolása révén igyekszik megelőzni és meggyógyítani a legkülönbözőbb betegségeket - az egyszerű meghűli léstől a tumorokig. Az amerikai Archives of Environmental Health kutatásai például igazolták, hogy a szelénium és az E vitamin i segíti a hályog megelőzését és komoly szerepet játszhat az angina-terápiában. Neves gyerekgyógyászok szerint kedvezően hat a 8-27 hónapos csecsemők fejlődésére, ha hat hónapon át napi 3/4 milligramm cinkszirupot , kapnak. Az osztrigában, a to- ■ jás sárgájában, a búzaszem- . ben fellelhető cink az olasz Nicola Fabris professzor szerint erősíti az immun- rendszert és megakadá- r lyozza a tumorok kifejlődését. A daganatos betegségeket kutató texasi San Antonio egyetemen megállapították, hogy a kalcium, a szelénium, a cink és az A vitamin megelőző szerepet játszik a bőrrák, míg a D vitamin a cinkkel és a kalciummal egyetemben a melanoma és a mellrák kialakulásában. A vitaminok és a fémek komoly szerephez jutnak a szépségápolásban is. A bőr sötétedése és viszketése a vashiányra utal, s az angol és holland bőrgyógyászok szerint a vastartalmú kenőcsök 3-4 hét alatt teljes gyógyulást hoznak, 16 furunkulustól szenvedő páciens közül 15 teljesen meggyógyult a vas- kura hatására. Eddig úgy vélték, hogy a fogakat a kalcium és a foszfor kellő módon védi a szuvasodástól, de Lewis B.Barnett, a neves texasi specialista szerint a magnéziumra is szükség van a fogzománc megszilárdításához. . Míg tehát a széles mosoly egyik feltétele a magnézium, addig a törékeny köröm esetén a legcélszerűbb- vallja az amerikai Carl C. Pfeiffer professzor - a pótlólagos fe- héije felvétel. A professzor szerint elegendő a napi plusz 60 gramm hús, szója, bab, zöldfőzelék a hölgyek /85 gramm a terhes, ÍOO a szoptatós anyák számára/ és 70 gramm a férfiak számára. Hasonlóan hasznos körömerősítő még a sör-élesztő, amely gazdag foszforban, kalciumban, hamuzsirban. ; továbbá B,D,E és H vitaminban is. A dél-franciaországi Luynesi börtön látképe, amelyet a lehető legmodernebb érzékelőkkel és tévé- ellenőrzési rendszerrel szereltek fel. Július 19-én három fogoly egy létrával szökött meg, amelyet azok a munkások használtak, akik dróthálót feszítettek ki, hogy a helikopteres szökést lehetetlenné tegyék. > h i é i
