Új Dunántúli Napló, 1993. július (4. évfolyam, 177-207. szám)
1993-07-21 / 197. szám
1993. július 21., szerda aj Dunántúlt napló 3 Kottát nem olvasnak, karmesterük nincs, ennek ellenére aranyfokozatú címet nyertek Húszéves a villányi német asszonykórus Amikor 1973-ban a világhíres boráról ismert Villányban az otthon szívesen nótázó német nemzetiségi asszonyokból megalakult a helyi pedagógus, Herger József vezetésével egy hat-nyolc főt számláló kórus, még kevesen gondolták, hogy a kezdeményezés valóban időtálló lesz. A csoport ma tizenkét tagú, változatlanul heti egy alkalommal összejönnek próbálni az ötven, hatvan, sőt hetven év körüli asszonyok, akik közül többen már részt vettek az alakuló kórus munkájában is. Guttyán Józsefié, a jelenlegi kórusvezető, bár mindössze tizenegy éve énekel velük, rengeteg emléket, élményt őriz a fellépésekről, sikerekről. Két szereplés között, a pécsi Országos Szőttes- és Cserépvásáron való részvétel után kerestük fel otthonában. A kórusvezető elmesélte, hogy a háromszáz éve, Mária Terézia idején betelepült németek leszármazottai ők is. Kottát nem olvasnak, állandó zenekari kísérőjük, karmesterük a húsz év során nem volt, ennek ellenére néhány éve a német nemzetiségű kórusok minősítő versenyén elnyerték az arany fokozatot, talán a legrangosabb díjat, amivel egy ilyen csoport dicsekedhet. Az egykori községvezetés, az ÁFÉSZ rendszeres anyagi támogatásával és a saját autóbuszukat rendelkezésükre bocsátó termelőszövetkezet segítségével a villányi asszonyok a húsz év során egyre távolabbi fellépéseket vállalhattak. Eljutottak előbb a szomszédos falvakba, majd Mohácsra, Kiskőrösre, az ausztriai Grazba, Münchenbe, hogy csak néhányat említsünk. Végül a németországi látogatások megsokasodtak, rendszeressé váltak. Ahogy megünnepelték a tizedik, tizenötödik jubileumukat, úgy idén is megemlékeznek egy, a rokon kórusokat vendégül látó esten alakulásukról, várhatóan az októberi villányi borünnepen, a helyi önkormányzat támogatásával. S hogy lesz-e harmincadik évforduló? Nem tudni, de szerencsére már nyomukban a villányi ifjúsági csoport. .. Sz. A. Kombájnbemutatót tartottak tegnap Bicsérden, ahol a legújabb John Deere kombájnokkal ismerkedhettek meg az érdeklődők Fotó: Löffler Gábor Negyvenezer lopott autót keresnek Körözés számítógéppel A kisméretű számítógép lopott gépjárművek, személyek körözésére és idegennyelvű fordítóként is felhasználható Fotó: Löffler Gábor Légtérsértés navigációs hibából Légtérsértést követett el kedden délelőtt a Magyar Honvédség egy fegyverzet nélküli MIG-21-es típusú vadászrepülőgépe - tájékoztatott a HM Sajtóosztálya. Navigációs hiba következtében - kiképzési repülés közben - a repülőgépvezető 9 óra 11 perckor Röszke alatt átsodródott a határon, majd Kü- bekháza térségében 9 óra 16 perckor visszatért Magyarországra. Az eseményt követően a Honvédelmi Minisztérumban tájékoztatták erről az illetékes jugoszláv szerveket és elnézést kértek a történtekért. Csökkenő zsúfoltság a határátkelőknél Csökkent hétfőről keddre a határátkerlőhelyek utóbbi napokban már sok gondot okozó zsúfoltsága. Nagylaknál 18 óráról 5 órára mérséklődött a te- hergéppj árművek várakozási ideje, a személygépkocsiké viszont még mindig 6 óra volt. Ártándnál még nagyonb arányú javulás következett be: a hétfőn még átlagosan 6 órás veszteglés a személygépkocsik esetében 2 órára, a tehergépkocsik esetében pedig 3 órára mérséklődött. Gyulánál hétfőn még minden jármű csak 24 órás kényszerparkolás után juthatott át a határon, kedden a személygépkocsik minden várakozás nélkül haladhattak tovább, a teherjárműveknek viszont még mindig legalább 8 órát várakozniuk kellett. Záhonynál a belépő gépkocsik várakozási ideje még jelenleg is rendkívül magas: 57 óra, a kilépőknek ellenben gyakorlatilag semmit sem kell várakozniuk. Magyarországon 40 ezer lopott autót keresnek, s több százra tehető azon személyek száma, akiket bűncselekmények elkövetése miatt köröz a rendőrség. El lehet képzelni azt a rendőrt, aki az autók ellenőrzése közben papírokat forgat, adatokat böngész, hogy a lopott gépkocsikat, körözött személyeket megtalálja. Eddig mindez így történt, a rendkívül időigényes munkát könnyítette most meg a Hungária Biztosító Baranya Megyei Igazgatósága azzal, hogy hordozható számítógépeket ad a járőröző rendőröknek. Persze a pénzintézet nem ajándékozó kedvében látja el a járőröket a százezer forint értéket meghaladó computerekkel. Baranyában az elmúlt évben kereken 100 autót loptak el, ebből csak 8-at találtak meg. Az elkötött gépjárművek legtöbbjét a bűnelkövető használja, kiszűrésükre rendkívül nagy apparátust kellene mozgósítani. A biztosító a gyors intézkedés érdekében szponzorálja a rendőrök munkáját megköny- nyítő számítógépes programot. A bűn- és kármegelőzés a pénzintézet alapvető érdeke, a csökkenő káresetek a biztosító eredményességét javítják. A kisméretű, de rendkívül sokat tudó számítógépeket használója könnyen kezelheti. Három programmal látták el: lopott gépjárművek, személyek körözése, valamint idegennyelvű fordítóként is működtethető. Németül, angolul és szerb-hor- vátul közli az ellenőrzéshez szükséges panelmondatokat, kifejezéseket. Jelenleg már négy ilyen készülék van a pécsi rendőrség birtokában, ebben az évben, a tervek szerint, valameny- nyi rendőrőrsöt, járőröző gépkocsit ellátnak ilyen számítógéppel. B. G. Propaganda, határok nélkül Képernyő előtt Az ember csak nézi, nézi, milyen sebes, szakavatott mozdulatokkal vetkőztetik hazánk legszebb lányainak egyikét valahol Görögországban. Erőszaknak semmi nyoma, sőt játék (határtalan játék) az egész. Csak nézi, nézi az ember, és mire a kámzsák, kimonók, plepetusok, szoknyák rengeté- ből kiszabadítják - addigra az ember fejéből egészen kiszalad a gondolat, és egyszercsak azon veszi észre magát, hogy olyan alapvető fogalmak is megszűntek létezni számára, mint a nemzetpropaganda vagy a nemzeti tájékozatási hivatal. Az amnézia fölötti kétségbeesésre nincs idő, mert a fiú felkapja - más nemzetek lányait és legényeit megelőzve - a dobogó tetejére hajítja a lányt. Kitűzi, akár egy zászlót. Mi ez, ha nem nemzetpropaganda? Ez a győzelem megérdemel egy tüzetesebb vizsgálatot, még akkor is, ha a vetkőzte- tés mértékével többen elégedetlenek voltak. Ez a szemérmesség különösen azokban ébresztett kétséget, akik mindvégig megtudták őrizni józan ítélőképességüket és már korábbról emlékeztek arra, hogy maguk a minisztériumi hivatalvezetők, államtitkárok is úgy nyilatkoztak, hogy nincs semmi takar- gatnivalónk. Hogy magának a vetkőzte- tésnek ez a leleményessége milyen nemzetspecifikus vonásokkal bír, az már további kutatás tárgya lehet. Kifejezheti, hogy a magyar nemcsak lóra, hanem szerelemre termett, de jelképes kifejeződése lehet a nemzet fennmaradásáért tett erőfeszítéseinknek is. Mindebből más tanulságok is következnek. Szóvivői szinten nem nyert ugyan megfogalmazást, (így nem is ivódhatott eléggé a köztudatba), mégsem járunk mesz- sze az igazságtól, ha kimondjuk; ahhoz, hogy leplezetlenül kitárulkozzunk a külföldiek előtt, ösztönzést ad a nyár is. A nyári kánikula, a szabadságolások időszaka különösen alkalmas a nemzetpropaganda helyes arányainak kimunkálására, az elmélyedést elősegítheti a jó idő is egy sörsátor hűvösében. A prűd és bűnös nemzeti álszemérem álságos fügefalevele kerüljön oda, ahova való; a feledés lomtárába, hiszen ma már az egész ország tudja, hogy 1848 óta hiányzik az ország hiteles arca és megítélése. Az akkori idegenforgalomról nem készültek statisztikák, de az egykorú krónikák és visszaemlékezések szerint osztrákok, németek, délszlávok, szlovákok és más nációk tartózkodtak régtől fogva vagy huzamosabb ideig e tájékon, e helyeket hazájuknak, szülőföldjüknek vallva. Ezért A Hétben, nemzetpropagandánk hiányainak sorolása után az idegenforgalom mai állapota, Eger környékére jellemző helyzete látszott alkalmasnak arra, hogy abból példát és ösztönzést merítsünk, ezzel is elejét véve a Pálfy G. István által oly mélyen elítélt, s utóbbi időben olyannyira elharapódzó göbbelszezésnek. Nagy a valószínűsége, hogy a későbbiekben Geszler Doroty- tyát is alapos vizsgálatnak vetik alá, hogy - kibomolva a görögös plepetusokból - megfelelt-e nemzetpropaganda követelményeinek, s hogy a heraklészi legendakört felidézve vajon nem lehetett-e volna legalább utalni - tapintatosan, a görög hagyományt nem sértve - Toldi Miklósra is. Bóka Róbert „A sárga ház” Dokumentumfilm készült a Pszichiátriai Klinikáról A ház Pécsett áll, a Rét u. 2-ben. A POTE Pszichiátriai Klinikája, közismertebben a „sárga ház”, amelynek nevéhez sokakat ma is elfordulásra késztető gondolatok I kapcsolódnak, s a szánalommal kevert idegenkedés fura I érzése csatlakozik. Az ember hajlamos misztifikálni azt, amit nem ismer, I- fél tőle, vagy legalábbis elhúzódik a közeléből ma is, mint valaha az első társadalmakban, ahol szentnek, sámánnak tartották az elmebeteget. Varázslónak, aki mindenki más számára ismeretlen titkok tudója. Féltek tőle, babonás hittel tisztelték, de nem közeledtek hozzá, magára hagyták őt a saját rejtelmes és zárt világ- ! ában. Csakhogy ma a XX. században élünk, s a tudományok fejlődésével a lélek titkai a szakemberek számára már nem homályosak: ám a közvélemény napjainkban is valami misztikus, babonás idegenkedéssel fordul félre, zárkózik el mindattól, amit számára a pszichiátria fogalma jelent. Ennyiben tehát nem változott a világ, ma is félünk attól, amit nem, - vagy nem jól ismerünk. A Pécsi Körzeti Televízió Varga Gyöngyi és Szűcs Imre vezette stábja nemrégiben a POTE Pszichiátriai Klinikáján járt, s munkájuk nyomán elkészült egy 30 perces dokumentumfilm, amelyből kiderül, hogy a „sárga ház” talán nem is annyira „sárga”, nem annyira idegen, s talán ma még kicsit zárt világ, de a lakói mindig, minden körülmények között: emberek. A Pécsi Körzeti Televízió új filmjéről, a pszichiátria helyzetéről, megítéléséről, s az emberekben élő negatív beállítódás okairól dr. Ozs- váth Károly professzor véleményét kérdeztem.- A lelki élet zavarai és a belőlük fakadó devianciák korábban évekig tabu-témának számított ebben az orsz- gában, noha a szorongás, neurózis, az ezekből eredő szenvedélybetegségek, végső esetben az öngyilkosság ténye akkor is valós volt, ha ezt különböző okokkal fogva elhallgatni kényszerültünk. E folyamatnak szinte természetes - ám semmiképp nem kívánatos - eredményeként a pszichiátria nemcsak az egészségügy szinte minden területét érintő anyagi nehézségekkel, hanem a közvéleményben kialakult negatív beállítódással, elzárkózással is kénytelen nap mint nap szembenézni. Másrészt az elmebetegeket mindig körülvette valami homályos, ködös elképzelés, pedig egyszerűen csak arról van szó, hogy ők másképp látják a világot. Sajnos a mi kultúránkban a másság elviselésére, elfogadására való képesség még kialakulatlan. A klinikán azonban nem „bolondok”, csak szenvedő, a sérelmekre, veszteségekre érzékenyebben reagáló emberek vannak, akik segítségre szorulnak, mert egyedül nem képesek megbirkózni gondjaikkal, problémáikkal. A legtöbb ember azért sérül lelkileg, mert nem tanulta meg érzelmeinek a kezelését. Sok esetben a testi bajok alapja, vagy kisérő tünete is valamilyen feldolgozatlan érzelmi feszültség. A lelki betegség üzenet a környezetnek, de a környezet ezt a jelzést gyakran nem veszi észre, vagy nem vesz róla tudomást, sokszor pedig egyszerűen nem tud mit kezdeni vele, mert nem tudja, hová fordulhatna. A POTE Pszichiátriai Klinikájának munkatársai a hét mindé napján, minden órában és percben készek segítséget nyújtani a rászorulóknak. Gyakran elég egy beszélgetés, hogy így szakszerű irányítás mellett feldolgozzák, könnyebben megbirkózzanak gondjaikkal. A férőhelyek korlátozott száma okozta problémák enyhítésére a klinika fejleszti járóbeteg-ellátását, ám erről még ma sem mindenki tud, s ha igen, akkor is sokakat visszatart a Rét u. 2. nevével összekapcsolódó „sárga ház”, elmeosztály fogalma. Az elmebetegség tényének bizonyos esetekben túlzó hangsúlyozása mellett, az emberekben kialakult téves elképzelésekhez a pszichiátria elzárkózása is hozzájárult. Tudjuk, hogy negatív beállítódás veszi körül a betegeinket, érezzük ugyanezt a klinikával kapcsolatban is, és nagyon szeretnénk ezt megváltoztatni. Ebben segíthet a Pécsi Körzeti Televízió filmje, amely bemutatja az intézményt, az itt folyó munkát, s azt, hogy a pszichiátriai betegeken lehet segíteni. Azt várom ettől a filmtől, hogy egy kicsit elgondolkodtatja a nézőket, és ráirányítja a figyelmet egy megoldatlan problémára, amellyel ideje végre mindannyiunknak szembenézni. (artner)
