Új Dunántúli Napló, 1993. július (4. évfolyam, 177-207. szám)

1993-07-20 / 196. szám

1993. július 20., kedd aj Dunántúli napló 11 Célkereszt vagy célmenedék?! Veszélyben az ifjúság” „Munkanélküli vagyok, te­hát haszontalan, így hát éle­temnek sincs célja - fogalmaz­zák meg egyre többen a fiata­lok közül -, pedig nem annyira a munkanélküliség vezet ehhez á, neurotikus állapothoz, hanem a céltalanság érzése” - vallja Viktor E. Franki elméletére hivatkozva Adorján Zsu­zsanna bonyhádi pszichológus, akit a téma kapcsán kerestünk fel, s aki a professzor „munka- nélküliség-neurózis”-áról is hajlandó volt tájékoztatni az Új Dunántúli Napló olvasóit.- Köztudott, hogy hatvan esztendővel ezelőtt, a világ- gazdasági válság milyen mé­retű munkanélküliséghez veze­tett. Hogy miként áll a kérdés napjaink Magyarországán, az sem titok. A Bécsi Orvostudományi Egyetem professzorát, V. É. Frankit abban az időben arra kérték fel, hogy a „ Veszélyben az ifjúság” elnevezésű akció keretében a fiatal munkanélkü­lieket pszichiátriailag kezelje. Önt, mint a téma egyik itthoni ismerőjét arra kérem, tartson olvasóinknak egy rövid lélek­tantörténetet.-Való igaz, a Bécsi Mun­káskamara kérte fel őt erre a feladatra. Megfigyeléseit, ta­pasztalatait noha már 1933-ban publikálta, ez nálunk eddig „nem lehetett téma”. Az általa „munkanélküliség-neurózis­nak” nevezett állapot előteré­ben, idézem: „súlyos depresz- szió áll, kétszeres hiányidenti­fikáció”.- Ugye segít abban, hogy megértsük miről van szó?-A munkanélküli hajlamos arra, még a felnőtt is, hogy: „munkanélküli vagyok, tehát haszontalan, így hát az életem­nek sincs célja” amint sikerült az érintett fiatalokat elhelyezni, a legtöbbjüket fizetés nélkül ugyan de (!) értelmes munkába, vagy továbbképzéseken, könyv­tárakban, szociális munkára, depressziójuk egycsapásra megszűnt, még akkor is - ahogy Franki professzor rámutatott! ha a gyomruk korgott.- Milyen következtetésekre juthatunk ennek ismeretében ?- Nem annyira a munkanélküli­ség vezet neurózishoz, hanem a céltalanság érzése, s hogy en­nek elejét vegyük, nem elég az állam szociális hálója. Az em­ber nem csak a munkanélküli segélyből él... A munkaidő csökkentése, vagy a korai nyugdíjazás nem bizonyult megoldásnak. A „célnélküli- ség-érzet” nem lelki betegség. Különösen a fiatalok körében kíván odafigyelést, hisz ez'a korosztály az, amely nem csu­pán a célt keresi, hanem meg­kérdőjelezi a belétáplált ha­gyományokat is. Egy Cari- tas-kötet szerint (ez osztrák adat!) „a fiatalok 42 %-a értel­metlennek találja az éle­tet.’’„Elpusztítják magukat - fo­galmazta meg egy bécsi taxiso­főr -, meggyilkolják egymást, kábítószeren élnek”. Sajnos ez itthon nálunk is egyre gyako­ribb! Depresszió-agresszió-ká- bítószer! Utána az ebből követ­kező öngyilkosságok. Ha visz- szafelé mondom a sort, akkor visszajutok a depresszióhoz, aminek forrása a céltalanság-ér­zet.- Tulajdonképpen mit jelent ez a műszó?- A céltalanság érzete az una­lomban és a közönyben jelenik meg. Az unalom tovább bontva az érdeklődés hiányával defini­álható, míg a közöny a kezde­ményezés hiányát takarja. A vi­lágon valamit is változtatni aka­rás hiányát. Ezen a helyzeten akart változtatni az akkori moz­galom, amelyben a professzor úr is részt vett, s amelynek nyomán kidolgozta a logoterá­pia elméletét.- Kérem, mutassa be nekünk- A görög,logos „értelem” szón alapul, tárgya az emberi lét értelme, azaz, hogyan kutatja az ember élete célját. Ezen elmélet szerint az életcél megtalálására irányuló törekvés alapvető is­mérve az embernek.- Olyan analizisféle?- Annyiban más mint a pszi­choanalízis, hogy inkább a jö­vőre összpontosít, vagyis arra, hogy a páciens milyen célokat valósítson meg a jövőben. Tu­lajdonképpen az élet értelmére koncentráló pszichoterápia.- Ön szerint ilyetén mi az élet értelme?-Emberenként változó. Az egyén adott pillanatban jelent­kező értelme számít, nem az ál­talánosságban vett értelem. El­vont értelmet ne keressünk! Mindannyiunknak megvan a meghatározott hivatása vagy küldetése. A páciens szembesül élete értelmével és újra felfe­dezi azt. Ha ráébred - s főként ebben segíthet a lélektannal foglalkozó - arra, az sokban hozzájárulhat neurózisa legyő­zéséhez. Ha megszüntetjük ilymódon az okot, az okozat is vele tűnhet el. A fentiekben már elhangzott módon az egész fo­lyamat odavissza nyomonkö- vethető.- Mennyiben bízik ön e terá­pia sikerében? Egyáltalán kihez fordulhatunk?- Nos, Franki professzorról tudni kell, hogy logoterápiája azért is ilyen hatásos, mert több szakterületen tevékeny egyidő- ben. A bécsi egyetemen, ahol dolgozik, igen jól ötvözi a szak­területek valamennyi ismeretét és tapasztalatait. Ami a terápiát illeti én ma­gam hasznosnak mi több szük­ségesnek tartom/tartanám, ha az arra megfelelő ember praxi­sába beépíti. Az Ifjúsági Szol­gálat munkájában, valamint az S. O. S.-telefonszolgálat arra kiképzett szakemberei nagy­vonalaiban ismerik a dolog lé­nyegét, és ők azok akikre a se­gítségnyújtásban is számítani lehet. Fontos, hogy bizalom­mal és bátorsággal forduljanak hozzájuk. Statisztikai önarckép A nyugdíjak alakulása - emelés után Bayer Béla Az életszínvonal csökke­nése - a munkanélküli sok­gyerekes családok mellett - a nyugdíjasokat, közük is a kisnyugdíjasokat érinti legér­zékenyebben. Az természetesen nehezen meghatározható, hogy milyen értékhatárig tekinthető egy-egy járadék kisnyugdíj- nak - az eligazodáshoz azon­ban jó támpontot adnak a KSH legfrissebb adatai a lét­minimum alakulásáról. Ezek szerint ez év márciu­sában - két tagú közös háztar­tásra vetítve - városokban fe­jenként 9 740, falun 8 770fo­rint volt a nyugdíjasok létmi­nimuma. Az ugyancsak márciusban végrehajtott ez évi első eme­lést figyelembe véve a saját jogú nyugdíjasok jára­dék-összeg szerinti megosz­lása a következőképpen ala­kult: A nyugdíj összege A táblázatból egyértelműen kitűnik, hogy a márciusi kor­rekció valamelyest javított a helyzeten, mert míg korábban a nyugdíjas társadalomnak mint­egy 61 %-a élt létminimum alatt, ez az arány március óta 44 százalékra módosult. A ki­mutatás azonban - mint fön­tebb jeleztük - a saját jogú nyugdíjasok átlagos járadé­kösszegét tünteti föl. Ismeretes azonban, hogy több mint 1 600 000 azok száma, akik rokkant­sági nyugdíjból és egyéb jogon szerzett (munkaképtelenségi, özvegyi, mezőgazdasági stb.) járadékból élnek, s e juttatások átlagos összege elmarad a saját jogú nyugdíjaké mögött, A sta­tisztikai önarckép tehát mege­rősíti azt a feltételezést, hogy a nyugdíjas-korúak több mint két és félmilliós táborának csak­nem 80 %-a a létminimumhoz közeleső vagy attól elmaradó színvonalon él. Részesülők aránya 7 000 Ft alatt 9% (emelés előtt: 14%) 7 000- 9 999 Ft között 35% (47%) 10 000-12 999 Ft között 37% (22%) 13 000-14 999 Ft között 8% (8%) 15 000-19 999 Ft között 8% (7%) 20 000 Ft fölött 3% (2%) A kincsesbánya Ormánság Beszélgetés a sellyei polgármesternővel A kastélyhoz tartozó arboré­tum Sellye büszkesége A polgármesternő dinamiz­musára dr. Surján László nép­jóléti miniszter is felfigyelt, amikor az Ormánság közép­pontjában felépült egészség- ügyi központ avatására utazott Sellyére, hogy átadja rendelte­tésének az intézményt. Igaz, ő adta át, de a polgármesternő, Nórántné dr. Hajós Klára volt, aki keresztül hajtotta, aki ki­járta, mert azt mondta, tartha­tatlan, hogy egy-egy kisebb la­boratóriumi vizsgálatra is, a környék lakóinak sokszor álló napot buszozni kelljen. A mi­niszter akkor azt mondta, sok ilyen polgármester kellene az országban.- 1985-ben kerültem Sellyén a közigazgatásba, tanácselnök­ként. Nagyon jó időszak volt ez, ugyanis ekkor sokan kerül­tünk mi, akkori fiatalok vezető pozícióba. A fiatal lendüle­tünkkel, energiánkkal és akara­tunkkal pezsgőbb hangulatot vittünk a közéletbe. Jogsza­bály-módosításokat kezdemé­nyeztünk, olyan javaslatokkal álltunk elő, ami előtte elkép­zelhetetlen lett volna. Azt hi­szem kicsit felpiszkáltuk akko­riban az addig megszokott ren­det, tespedtséget. Persze az is az igazsághoz tartozik, hogy gyakorlatlanok voltunk, sok­szor saját kárunkon kellett megtanulni dolgokat. (Sellye az elmúlt évekhez ké­pest új arcát kezdi mutatni. Új üzletek nyíltak, disz kont-üzlete is van már, a község utcáin táblák hirdetik a vállalkozások, szolgáltatások megjelenését. A takarékszövetkezet mellett az OTP fióküzlete is megtalál­ható, van autósbolt, butik, piz- zéria, nagyon finom kenyeret, péksüteményeket készítő pék­ség, s egy Mini Casino is.)- Sellye valamikor mezővá­ros, majd járási székhely volt, de sorozatos hibás döntések következtében megállt a fejlő­désben, sőt a sorvadás jelei kezdtek mutatkozni. Ezt kell visszafordítani mindenképp. Ha megnézzük a térképet, Sellyétől messze található csak város. Ezt a városhiányt kell pótolni azzal, hogy itt biztosít­suk megközelítőleg azokat a szolgáltatásokat, amiket mond­juk egy kisváros tud nyújtani. Mostanában divat arról be­szélni, hogy legyenek vállal­kozó önkormányzatok. Én nem vagyok ennek híve. Akkor sem, ha nekünk is vannak üz­leti vállalkozásaink, hiszen eb­ből tudjuk a pénzhiányt kicsit pótolni, de nem ez a mi dol­gunk. Az önkormányzat egé­szen más feladatok ellátására hivatott. Többek között arra, hogy ne ő vállalkozzon, hanem teremtse meg a vállalkozások­hoz a feltételeket, hogy a la­kosságnak biztosítson ehhez lehetőséget. Ezért létesítettünk egy alapot, amelyből kamat­mentes kölcsönt tudunk adni kezdő vállalkozóknak. Terüle­tet is biztosítunk, s a hiányzó szakmákat, szolgáltatásokat vállalókat külön segítjük. Egy község életében, közér­zetében döntő, milyen szociális és egészségügyi ellátást, mi­lyen oktatási színvonalat tud nyújtani. A szociális ellátást többféle formában oldjuk meg. Van bentlakásos idősek ott­hona, van egy klub, ahová napközben járhatnak be az egyedül élő idősek, s van házi gondozás, ebédszállítás. Az egészségügyi központ felépíté­sével az alapellátáson kívül helyben tudják megoldani a la­boratóriumi vizsgálatokat, van nőgyógyászat, fogászat, fiziko­terápia. Az utcára ültetett virágok, gondozott fák teszik hangulatossá a községet Sellyének szép, modern is­kolája van egy szép tornacsar­nokkal, azonban az alsósok ok­tatása régi, rossz állapotban lévő épületben folyik. Megpá­lyáztunk egy olyan támogatást, amivel az új iskola épületét bővíteni tudjuk. Mivel az öreg, életveszélyes épület a község központjában van, lebontjuk, és helyére egy bevásárló-sétáló utcát szeretnénk építeni, a gyönyörű fák meghagyásával. (Az utcákban sétálva kelle­mes hangulatú, gondozott falu­képpel találkozunk. Mindenütt tapasztalható, hogy az itt élők - kevés kivételtől eltekintve - igazán magukénak érzik a kör­nyezetüket. Nemcsak a házak udvara gondozott, de a keríté­seken kívül ugyanúgy nyírják a füvet, virágot ültetnek, gondoz­zák a fákat és szemetes járda elképzelhetetlen. Sellyén van víz, csatorna, de nincs gáz, s a telefonhelyzet siralmas.)-Sellye fejlesztése nagyon fontos, de ugyanilyen fontos a körülötte lévő térségé is. Hi­szem, ha az nem fejlődik, visz- szahat Sellyére. Ezért nem egy-egy községben, hanem tér­ségben kell gondolkodni. Ezt a „térségiségi” gondolkodást ér­vényesítjük, amikor a telefon­helyzet és útfejlesztések témá­jában összefogtunk a környék polgármestereivel. Azt mond­tuk: elég! Elegünk van abból, hogy állandóan csak hiteget­nek, hogy mindig újabb és újabb időpontokra tologatják a telefon probléma megoldását. Összefogtunk és készítettünk egy komplex fejlesztési tervet. De nemcsak tervet, hanem a megvalósításnak a módját is kidolgozzuk. Kézbevettük a sorsunkat, az illetékeseket kész tények elé állítjuk, illetve pon­tos válaszadásra kényszerítjük őket. Elhatároztuk, a telefont mindenképp megoldjuk, ha a MATÁV-val nem megy, akkor más módon. Abból is elegünk van, hogy ide soha nem ér el a közútfej­lesztés. Görcsöny után, mintha más világba érnénk. Ezen is változtatni szeretnénk, nem községenként külön-külön pá­lyázva, hanem együtt. Hátha így jobban odafigyelnek ránk. (A község híressége a gyö­nyörű kastély, s a hozzá tartozó arborétum. A falut a Dráva irányában elhagyva, a táj megejti az embert. Minél köze­lebb érünk a határfolyónkhoz, annál zöldebb a táj, nagyobb a csend, s a víz szagát már akkor is érezni, mikor a folyót még nem látni, átbukik az ártéri er­dők felett. Drávasztára után úgy érezzük, vége a világnak, a térkép is csak eddig jelez utat. A falubéliek eligazítása után földutakon bukdácsolva, ami­kor már azt hisszük, lementünk a térképről, egyszeresük elő­bukkannak Révfalu házai. E piciny, a Drávát kísérő erdő árnyékában megbújó kis falu elhalásra volt ítélve. Szeren­csére a csendet, a háborítatlan természetet kedvelők felfedez­ték, házait üdülőháznak vásá­rolták meg, s a falu új életre kél.)-Van egy Sellyére és kör­nyékére kiterjesztett idegen- forgalmi tervünk is. Sokan mo­solyognak ezen, s azok, akik szeretnek nyugodtan a székük­ben ülni és a sültgalambot várni, őrült ötletnek tartják. Itt nincs meghatározó ipar, a tér­ség gyenge termőhelyi adott­sággal rendelkezik, azt kell te­hát kihasználni, ami van. Az Ormánság pedig egy idegen- forgalmi kincsesbánya. Az az elzártság, ami egyik oldalon a hátránya lett, a másik oldalon előnyére vált. Gyönyörű, szinte érintetlen természeti környezet található itt, nemhi­ába akarják védetté nyilvání­tani az egész Drávamentét. Hogy szívesen jönnek ide pi­henni az emberek, bizonyítja Révfalu, amely lassan üdülőfa­luvá alakul át. Vadban is gaz­dag a vidék. Ezekre az adottsá­gokra már lehetne idegenfor­galmat szervezni. Sellyén itt a kastély, amit egyáltalán nem kollégiumnak kellene hasz­nálni, az arborétumával együtt sokkal értékesebb annál. Van egy gyönyörű strandunk is, és van melegvizünk, amit haszno­sítani kellene, ha pénzt tud­nánk rá szerezni. A természeti szépségén kí­vül az Ormánságnak sajátos népi kultúrája, hagyományai vannak. Ez is olyan érték, amit nem szabad veszni hagyni. Mi, akik itt élünk, nem sírni aka­runk, hanem segítséget a józan tervek megvalósításához, hogy az Ormánság az országnak ne az elfelejtett csücske legyen. Sarok Zsuzsa Kamatmentes kölcsönökkel segítik a vállalkozókat Fotó: Szundi György

Next

/
Thumbnails
Contents