Új Dunántúli Napló, 1993. július (4. évfolyam, 177-207. szám)

1993-07-20 / 196. szám

1993. július 20., kedd üj Dunántúli napló 9 Komlói körkép Napirenden a helységbérleti díjak Komlón Komló város augusztus 4-diki testületi ülésén a nem la­kás célú helységek bérleti díjá­nak emelése az elsők között ke­rül napirendre. Az új helység­bérleti rendszerre tett javaslatot a Városgazdálkodási Rt. dol­gozta ki és terjeszti a testület elé. Várhatóan tájékoztató hangzik el a város lakásállomá­nyáról is. Komlón, más városo­kat megelőzve, már korábban feloldották az önkormányzati lakások elidegenítési tilalmát, így minden öt évnél régebben épült önkormányzati bérlemény eladható. Kórusok randevúja Joutsenoban A finnországi Joutseno női kara fennállásának huszadik év­fordulóját ünnepli a napokban. Július 22-én az ünnepi alkalom­ból Joutsenoba utazik a komlói munkáskórus is. A két város énekkarát régi baráti kapcsolat fűzi egymáshoz. Nemzetközi néptánctalálkozó Magyar­hertelenden Az olaszországi Molello te­lepülés táncosainak részvételé­vel környékbeli néptáncegyüt­tesek és kórusok ünnepi talál­kozóját rendezik meg Magyar- hertelenden augusztus 16. és 21-dike között. Augusztus 20-dikán, államalapításunk ün­nepén az olasz vendégek a hazai néptáncosokkal közös műsor­ban lépnek fel. Zárta kapuit a környezetvédő diáktábor A hétvégén zárta kapuit a kö­zépiskolások környezetvédelmi tábora Komlón. A környezetvé­dők közel egyhetes táborán, me­lyet már a nyolcadik alkalom­mal rendeztek meg a városban, Belényesről, Sepsiszentgyörgy- ről, Nagyváradról érkezett diá­kok vettek részt. A vendéglátó 501. számú Ipari Szakmunkás- képző és Szakközépiskola diák­jaival együtt a várossal, város- környékkel ismerkedtek, és ta­nári irányítással környezetvédő munkát végeztek. Pécsi úti. ■Polgármesteri Hivatal Összeállította Bóka Róbert Épülő házak a Baranya-parton Mánfa ma már szívesen néz a tükörbe Újra házak épülnek Mánfán Fotó: Löffler Gábor Két fiatal mosolyog ránk a könyvszekrény üvegére tűzött fényképről az Idősek Otthoná­ban. Egy ifjú házaspár - Kajtos Gabriella és Máté Gábor arc­mása.-Tavaly ez volt az első há­zasságkötés Mánfán 1969 óta - mondja Elek Tiborné, a Mánfai Önkormányzat igazgatási elő­adója. - A múlt év eleji önálló­sodásunk óta már újabb három házasságot jegyezhettem be. Mert az anyakönyvezetői teen­dőket is én látom el, de hozzám szaladnak segélyek, vadkár és ki tudja még milyen ügyekben. Ugyanis gazdasági-pénzügyi előadónk, pénztárosunk, gép­írónőnk van, de a jegyző már egy éve táppénzes. Elekné mutatja a szobát, ahol terített asztalhoz ülhetnek az idősek minden délben, s sza­badkozva a még csinosításra váró házasságkötő termet is. Holott ezek a helyiségek, de a könyvtár és az egész kultúrház szinte telve még a friss festék és új bútorok, a tiszta függönyök illatával. S mi több, a gondos­kodás megannyi apróbb-na- gyobb jelével. Magam is szabadkozom. Ez csak egy ismerkedő látogatás, mondom Schmidt Zoltán pol­gármesternek, afféle kiváncsis- kodás egy olyan faluban, ahol a műútról is jól látni a megszé­pült, lakossági segítséggel kia­lakított játszóteret, ahol az el­múlt napokban fejezték be egy 4,8 millió forint értékű munkát - azaz ahol szinte minden fon­tosabb bekötőút aszfaltborítást kapott. Kérem a polgármestert, se­gítsen a felsorolásban. A falu vezetőjében azonban talán a magakelletésből van a legkeve­sebb. Inkább ismerhetik meg­bízhatónak, határozottságában is csendesnek és türelmesnek a negyvenes, őszhajú embert, aki civil foglalkozására nézve rá­dió- és televízió szerelő, s akiről külseje alapján is az lehet a be­nyomásunk, hogy szakmájában is ugyanilyen higgadt, tartóz­kodó és precíz. Hivatkozhat viszont a Mánfai Baráti Kör másokat is munkára ösztönző ambícióira, amely 860 lakót számláló faluba segített lelket önteni; és örömmel említi Lőrinci József falugondnokot és valóban közhasznú munkát végző embereit is, hiszen az elmúlt másfél évben szüntették meg az illegális szemétlerakó­helyeket, gondozzák rendszere­sen a zöldterületet, vigyáznak a község gyönyörű zöld „tüde­jére”, takarítják az utcáit, de a közelmúltban hozták létre a sa­ját Falu TV-ét, adnak ki ha­vonta újságot, a közelmúltban kapott központi fűtést az óvoda, s a mostani hálózatbővítéssel napokon belül minden második háznál telefon lesz. Alig egy hónapja olcsón megvették a Magyarszéki Tsz két juh-hodályát; hiszen az ál­lattartásra is köszönthetnek még szebb idők, de hogy most majd állatokat tartanak-e vagy fű­részüzem lesz, netán gyógynö­vények feldolgozására ad ösz­tönzést és teremt kenyérkeserő munkahelyet - ebben döntenek majd maguk a mánfaiak. Sőt, Nagy Gábor egyre közkedvel­tebb Bánusz-tanyájától vagy két kőhajításnyira egy Walter György nevű vállalkozó italpa­lackozót épít... Mindenesetre a korábban el­származottak is kezdenek visz- szaszállingózni Mániára, házak épülnek a Baranya-csatorna kö­zelében, és sokan nem is tudnak még a szabadidőpark tervéről, amit az Árpád út déli oldalán alakítanának ki kempinggel, fürdőmedencével, nem tudnak arról sem, hogy rövidesen elké­szül a labdarúgópálya is. „Míves” népi örökségünk Diáktábor Püspökszentlászlón Mintegy kétszáz felnőtt és gyerek vett részt az Örökség Népfőiskola július eleji táborán, Püspökszentlászlón. A szülők és a gyerekek együtt nemezei- hettek, agyagozhattak, készítet­tek növénybabákat és kirándul­tak a szövőműhelyéről is neve­zetes Zengővárkonyba. A leg­fontosabb a népművészeti tár­gyak közvetítette szellemiség­gel, az örökséggel való ismer­kedés és a közös munka öröme volt. Az idén második alkalommal szervezett tábort az Örökség Népfőiskola Gyermekvilág műhelye. A táborban, időszerű- űen, Szent Lászlóhoz, illetve a június 24- ki Szentivánéjhez kapcsolódó legendákat, szoká­sokat elevenítették fel. Az esti tábortűznél (a tűz­gyújtásnak is meghatározott rendje, jelentése van), olyan ne-’ vés néprajzkutatók vezették a beszélgetést, mint Molnár V. József József vagy Kassai La­jos. A Kaposvár mellett élő Kassai Lajos hosszú éveket ál­dozott arra, hogy megismerje a honfoglaló magyarok íjkészítési technikáját s a lovasíjászatot is megtanulta. Baranyában a zengővárkonyi óvoda építi be szervesen neve­lési programjába a népfőiskolái anyagot. Vincié Miklósné óvónő 1989-től, a Gyermekvilág mű­hely alapításától kezdve kapcso­lódott a munkába. A népszoká­sokról így vall; „Feleleveníté­sük mindig egy kerek egész működő rendszer éppen aktuális részével való foglalkozás. Nem mindegy mikor énekelünk el egy dalt. A Bújj, bújj zöldág című gyermekdal például hús­vét után kapja meg kozmikus je­lentését, amikor Jézus feltáma­dásával kinyílik az „arany­kapu”. Szentlászón sátorban, Hosz- szúhetényben házakban laktak a tábor résztvevői, akik szellemi élményekkel is gazdagabban utazhattak haza. P. E. Átalakulóban a megyei vízmű Elosztás és kockázat Munkában a Vagyonátadó Bizottság, de még messze nem jutott nyugvópontra a vita, hogy kié legyen, hogyan osszák el a „vizes” közművagyont.- Önként adódik a kérdés, kié a föld alatti közmű-vágyon, és sokunkat érint, hogy a privati­zációval hogyan változik a vál­lalat és az önkormányzatok vi­szonya?- kérdeztem dr. Karan - esi Zoltánt, a Baranya Megyei Vízmű Vállalat igazgatóját.- Abban nem volt vita, hogy az alapközművek - tehát ame­lyek a lakossági vízszolgálta­tást, a szennyvíz elvezetését biztosítják - az önkormányza­tok tulajdonába kerüljenek. Ez az önkormányzati törvényből is következik - mondja az igaz­gató. - Viszont a vezetékes víz­zel nem rendelkező falvakat is figyelembe véve, méltányosan kellene elosztani a működtető vagyont. Azt a vagyont, amely a szolgáltatást biztosítja, fenn­tartja, és amelybe bele kell ér­teni a szellemi tőkét, a munka­erő szakértelmét is.-A hátrányos helyzetű fal­vak nem maguk tehetnek arról, hogy nincs vizük. Baranya 302 községéből 110-120 települé­sére ma is zacskóba hordják az iható vizet. Közismert, hogy Baranyában a vízkiteremlés és a tisztítási műveletek is nagyon megdrágítják a vizet. Ezért a működtető vagyon elosztása, míg a „tiszta” piaci képletek ki nem alakulnak, megegyezéses alapon jöhet létre. Az önkor­mányzatok részvényesként le­hetnének a vagyon gazdái. Per­sze elképzelhetők más privati­zációs formák is.- Mennyiben érinti ez a vízmű átalakulását? Felmerült, hogy a települések - főként a városok - az üzemeltetésben is önállókká válnak.- Kistelepülésen ennek nincs realitása, de a városok sem akarnak elszakadni a vízműtől. Közösen kidolgoztunk most egy rendszert, meggyőződésünk, hogy nem lenne szabad szét­szedni azt, ami eddig is jól mű­ködött. Ez a vállalat még nem vett föl hitelt, annak ellenére, hogy az alaptevékenysége - ví­zellátás, szennyvízelvezetés - veszteséges. Minden más tehát nyereséges! A gépek, a szakér­telem áruba bocsátása!-A különböző tevékenysé­geket - tervezés, kútfúrás, vil­lamos-automatikai, építési rész­leg stb. - olyan önálló egysé­gekre bontottuk, amelyeknek maguknak kell megvívni a har­cukat a piacon és nyereségesen kell gazdálkodniuk, ha életben akarnak maradni! Ez a forma az ágazaton belül is újdonság. Eközben a közel ezres vállalati létszámot 720-ra csökkentettük.-A szűkebb régióban három strand is van. Nyereségessé te­hetők-e?-Csak ha kereskedők, szol­gáltatók, üzemeltetők egyetlen vállalkozásaként működik - kö­zös kockázatvállalással. Önma­gában egy strand sem nyeresé­ges. Sikonda, Orfű és Hertelend tavalyi vesztesége 13,2 millió. Célszerű lenne ha már a követ­kező évben gazdasági társaság működtetné a strandokat - a vízmű vállalat most létesített alapítványt működésük támoga­tására. Múzeumavató, életműkiállítás Komlói napok ’93 Elkészült és gazdag program­mal kecsegtet a Komlói napok ’93 szeptember 2-tól 5-ig tartó ünnepi rendezvénysorozata. Az esemény már augusztus 30-án rangos eseménnyel veszi kezde­tét; a Hősszúhetényben élő és alkotó Bocz Gyula szobrászmű­vésznek nyílik életműkiállítása a Városi Helytörténeti Múze­umban, majd augusztus 31-di- kén 17 órától Várpalota ifjú kézműveseinek tárlata mutat­kozik be a művelődési központ­ban. A vásározók, mutatványo­sok szeptembert 1 -én költöznek ki a KBSK sporttelepére. Szeptember 2-án 9 órától a József Attila Városi Könyvtár tart konferenciát az intézmény 40 évvel ezelőtti alapítására em­lékezve, míg az új helyére, a „pártok házába” költözött, megújult múzeumot és állandó kiállítását Göncz Árpád köztár­sasági elnök nyitja meg ugyan­csak ezen a napon - az ünnepi testületi ülést követően -, 14 óra 30-kor. Az államfővel 16 órakor a Színház és Hangver­senyteremben is találkoznak a város polgárai. Ezen a napon, 10 órakor az ipari termelők, vállalkozók tar­tanak bemutatót a Városi Sport- csarnokban, majd sörsátor nyí­lik az Eszperantó téren. Szeptember 3-án érkezik a testvérváros Neckartenzlingen delegációja. 10 órától a helyi alapítványok tartanak megbe­szélést, majd a városházán 15 órától Komlónak és körzetének gazdaságáról rendeznek konfe- remneiát. A programot 19 órá­tól a Színház és Hangversenyte­remben a Maksa Híradó vidám műsora színesíti. Szeptember 4-én koncertek, térzene, tűzijáték, utcabál, kiál­lítások sora szerepel a program­ban. A szeptember 5-diki záró­napon népművészeti vásár, fú­vószenekarok közös koncertje, ejtőernyős és modell-bemutató várja a város lakóit. Teremtődő hagyomány - akvarellképek a Komlói Művelődési Központban Tanítók, tanítványok „egymás közt” Ezúttal a bonyhádi művész­tanár, Kovács Ferenc és a kom­lói Takács Péter valamint Blumschein Dezső tanítványá­nak, Vincze Mihálynak a képeit tekinthetjük meg július 30-ig a Komlói Művelődési Központ emeleti kiállítótermében. Az in­tézmény ugyanis lassan hagyo­mányt teremt egy-egy helyi festő, egy-egy újabb arc - a ké­pekkel gyakran egymásnak is üzenő tanárok és tanítványok - bemutatásával. Amatőrökkel, s olyanokkal is, akik tehetségük és becsvágyuk szerint is szeret­nének kilépni a műkedvelő-stá­tuszból. A sort Blumschein Dezső ba­latoni képei nyitották meg ta­valy nyáron, ez év februárjában a kolorista Takács Péter mun­káit láthattuk, áprilisban Janiga Eszterét, majd most Vincze Mi­hály akvarelljeit. A kétgyerme­kes amatőr festő polgári foglal­kozására nézve a Komlói Vá­rosi Rendőrkapitányság bűn­ügyi osztályának egyik nyomo­zója. A festés, a zenehallgatás mindennapos helyet követel az életében. A festés mindennapi kirándulás az általa oly kedvelt meleg barna színek, borongó kékek világába, gyakran egy félig természeti, félig ember te­remtette világba, amely telve van képein a romok, az enyészet romantikájával. Lassan megszokjuk, hogy a művelődési ház emeleti terme nem vár bennünket üres falak­kal, hiszen mindig akad egy arc, egy' közösség - emlékezzünk a hímzőkor pompás bemutatójára -, amely a helyben teremtődő értékeket képviseli. * > 4 k

Next

/
Thumbnails
Contents