Új Dunántúli Napló, 1993. július (4. évfolyam, 177-207. szám)

1993-07-20 / 196. szám

1993. július 20., kedd aj Dunántúli napló 3 Lesz-e parcellázás a Pécsi-tónál? Egyszer már álljt parancsol­tak a parcellázásnak a Pécsi-tó mellett, mert veszélyeztetett a túlzsúfoltság. Az üdülőhely forgalmi-ellátási egyensúlyának megtartása végett leállították a telekértékesítéseket. Most úgy hírlik, hogy felül­kerekedett az üzlet. Az új utak csábítólag hatnak új parcellák kialakítására. Erről beszélnek szélté- ben-hosszában az emberek, a jólértesültek biztos forrásra hi­vatkoznak. Gyakran találkozom telek után érdeklődőkkel és többen képzeletben el is helye­zik álomnyaralójukat a tóra néző domboldalra. Persze nem olyan egyszerű a dolog, mert a döntő választ mégis az Orfűi Önkormányzat adja meg, aki a járulékos beru­házások költségeit viselné, amire egy településnek szük­sége van. A több ezer üdülő és napi vendég ellátása messze meghaladja a szokásos önkor­mányzati feladatokat. Kovács Dezső polgármester cáfolja azt a hírt, miszerint az új abaligeti út mentén üdülőtelke­ket szándékoznának kiparcel­lázni. A telekkialakítást a Rész­letes Rendezési Terv szerint fogják végrehajtani. A tervta­nács csupán 5 darab 2-3000 négyzetméteres üdülőtelek ki­mérését hagyta jóvá a korábban közületi célra fenntartott terüle­ten. Az új út mentén az Orfűi Önkormányzatnak mindössze 7 hektár földje van, így nincs is lehetősége, de nem is akar to­vábbi üdülőtelkeket értékesí­teni. A Pécsi-tó körül másutt sem szándékoznak parcellázni. Gond viszont a napi vendé­gek által okozott szennyezések és szemetelések a tó közvetlen partján. Hiába helyeztek ki 3 darab nyilvános wc-t és sze­métgyűjtő konténereket, sokan nem azokat veszik igénybe. El­lentmondásos helyzet alakult ki. Amíg az üdülőket, vikendháza- kat bekötik a csatornázásba, ad­dig a nagy létszámú napi ven­dégsereg (kirándulók, fürdőzők, horgászok) továbbra is szeny- nyezi a Pécsi tavat. Ennek meg­oldását is tervezi az önkor­mányzat. Rozvány Gy. Tegnap új köztéri szobrot állítottak Szentlőrincen. Pál Zoltán alkotását a Pécsi Építő Kft. fuva­rozóinak speciális szállítójárműve hozta a helyszínre a nagyharsányi kőbányából. A 22 tonnás, hat méter magas márványtömb a magyar szabadságharcoknak állít emléket. Fotó: Szundi Stagnálnak a devizaszámlák Az első félévben - dollárban számolva - nem növekedtek a lakossági devizaszámlák. Az ér­tékük, akárcsak az elmúlt év végén, jelenleg is mintegy 1,8 milliárd dollár. A Magyar Nemzeti Bankban az MTI érdeklődésére hétfőn elmondták, hogy az idén - fo­rintban számolva - 20 milliárd- dal emelkedett a számlák ér­téke, e változás azonban első­sorban a leértékelésekből, az időarányos kamatokból és dol­lár drágulásából származik. Június végén 171,8 milliárd forintot kezeltek a lakossági de­vizaszámlákon, míg 1992 de­cemberének végén 151,8 milli- árdot. Lakossági devizaszámlát már 19 pénzintézetnél vezetnek, ebből együttesen több mint 140 milliárd forintnyit az OTP-nél, az Ibusznál, a Magyar Hitel Banknál és a Külkereskedelmi Banknál. Segítség a német piacra jutáshoz Együttműködési megállapo­dást kötött a kölni magyar nagykövetség kereskedelmi osztálya és az Építési Vállalko­zók Országos Szakszövetsége a németországi építési munkale­hetőségek, vállalkozások, kap­csolatok és a német piacra való kijutás szakmai feltételeinek megteremtésére és összehango­lására. Mivel a magyar építő­ipari munkavállalók előtt egyre inkább bezárulnak a német munkaalkalmak, ezért az együttműködés célja, hogy se­gítse a hazai építési vállalkozók német piacra kerülését. Építőipari szigetelő Az ausztriai Sika céget kép­viselő iroda tegnap egy új építő­ipari szigetelőanyagot mutatott be a Hunyor szállóban. A meg­hívott szakemberek részére Manfred Dietrich termékigaz­gató tartott ismertetőt többek között arról a tömítőanyagról, amely az IMS technológiával készült épületeknél is alkal­mazható. EK-minimumár a meggy­szállítmányokra Az EK Bizottsága július 17-én éjféltől minimumárat ve­zetett be a harmadik országok­ból származó ipari meggyszállí­tásokra. A minimumár nagy­sága 100 kilogrammonként 47,63 ECU. Minderről a Nem­zetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának Európai Ügyek Hivatala tájékoztatta az MTI-t hétfőn. A tájékoztató szerint amennyiben a határra érkező kamiont kísérő számlán ennél alacsonyabb ár szerepel, úgy az árutételre lefölözést, azaz kiegyenlítő adót vetnek ki. Hagyománymentés, hagyományőrzés A Leöwey Táncegyüttes jubileumi műsoráról Szatmári táncokat mutat be a Leöwey Táncegyüttes A várakozásnak megfelelő közönségsikerrel mutatta be 20 éves jubileumi műsorát szomba­ton este a Szabadtérin a Leöwey Táncegyüttes. Az előadás zsúfolt nézőteret vonzott, még az állóhelyek is megteltek. Az együttes, amely­nek első lépéseit - akkor har­madik gimnazistaként - Heil Helmut, mint a Baranya Tánc- együttes szólótáncosa egyen­gette, számos hazai és külföldi siker, díjak elismerések után ér­kezett el a második X-hez. Lét­számban meggyarapodva -, a színpadon húsz-huszonöt pár táncolt -, s nyilvánvalóan elő­adói rutinban is kellőképp fel- töltekezve. Törekvésük szerencsésen nem változott: felkutatni és a színpadi előadás formáinak megfelelően feldolgozni azt a népzenei és táncfolklór anya­got, ami - sajnos egyre ritkuló- ban - magyarországi német nemzetiségi vidékeken még föl­lelhető. Amit az itt letelepülő ősök 250-300 éve magukkal hoztak, és ami dalban, táncban, zenében kultúrájuk, életük szerves része volt még száza­dunk derekán is. A jubiláló együttes igen sokat tett e téren az elmúlt húsz évben. Műsoruk java részében 11 önálló táncfel­dolgozásnak tapsolhatott a kö­zönség, s ez repertoárjuknak csupán egy része. És ami egye­dülálló értéknek tekinthető: eredetit nyújtottak. A gyökerek tájain, a bajor, sváb, ó-frank és egyéb vidékeken nem jellemző a hasonló igény. Ott inkább a régi „still” elemeit is felhasz­náló műzenét dalolják, táncol­ják szívesen, mint erről német városok tv-műsoraiban is meg­győződhetünk. Saját régi népzenéjüket látni, hallani, számukra voltaképp a rácsodálkozás élménye. Amiért vagy eljönnek hozzánk, vagy menézik, mások közt, az ősi tá­jakon vendégszereplő Leöwey Táncegyüttes műsorát (is). Jubileumi programjuk is a hazai német nemzetiségi nép­tánc és népzenei hagyományok őrzésétm, felmutatását tükrözte. A hangulatos, finom előadásban hallott német népdalokból, ze-- nekari dallamokból s az est kö­zéppontjában álló szűri, kecs- kédi, babarci, bánfalvi, véméndi Fotó: Tóth László és bácskai német táncokól szőtt műsor koreográfiáinak több­sége Heil Helmut művészeti ve­zető nevéhez fűződik. A népes együttes a műsor második részében tudott igazán felnőni küldetéséhez. Az első rész, talán a valóban szép és ki­fejező Babarci táncok s a záró magyar műsorrészben látott Szatmári táncok kivételével számomra nem sok élményt nyújtott. Uralkodott az előadói rutin és a kifejezőerő hiánya; az „ezt mi már a kisujjunkból is ki­rázzuk” „tudás”-öntudata. Az ihletettség hiányzott, ami tíz éve még átforrósitotta minden lépésüket. A második részben a a kore­ográfiák is több lehetőséget kí­náltak, s mintha az együttes is „megrázta volna” magát. Szép volt, játékos és lírai elemeivel, a Baranyai német lakodalmas, a Bánfaimi táncok, a „Nőddel net a sou", a „Der Holderstrauch” és a többi is, a hajlékony több- szólamúság, a zenei tisztaság jegyében, ide értve a stílusokra kiválóan érzékeny zenekar mu­zsikáját is. W. E. Az európai föderalizmus jövőjéről tanácskoztak az Európaház Egyesületek Pécsi kutatók Neumarktban Demokrácia és föderalizmus a jövő Európájában. E címet viselte a stájerországi Neu­marktban a hétvégén rendezett kétnapos tanácskozás, melynek az 1957-nem alakult helyi Kari Brunner Europahaus egyesület volt a házigazdája, és amelynek az osztrák vendéglátók mellett német, szlovén, román, olasz, bolgár, valamint orosz résztve­vői voltak. Emellett a Baranya Megyei Közgyűlés és a stájer tartomá­nyi kormány jó kapcsolatainak köszönhetően Pécsre is érkezett meghívó. Pálné dr. Kovács Ilona, az MTA Regionális Ku­tatási Központja Dunántúli Tu­dományos Intézete igazgató-he­lyettese az egyetlen közép-ke- let-európai előadóként A ma­gyar közigazgatás integrációs problémái címmel tartott nagy sikert arató beszámolót. Az egységes Európa Robert Schumann nyomán már több év­tizedes gondolat, amely nem rekedt meg a hivatalos nemzeti és nemzetközi állami politika szintjén. Európa-szerte csak­nem 100 ún. Európaház egyesü­let, Európa-akadémia - melyek sorába immár egy pécsi is föl­iratkozott - szolgálja, hogy az európai föderalizmus széles­körű társadalmi támogatást nyerjen. Társadalmi szerveze­tekként a politikai élet irányítá­sába közvetlen beleszólási lehe­tőségük ugyan nincs, ám mind több olyan neves szakembert, kutatót és politikust nyernek meg céljaik támogatására, akik eszméiket a gyakorlatban is hasznosíthatják. A meghívott előadók közül dr. Wolfgang Wolte, az Osztrák Szövetségi Külügyminiszté­rium Gazdasági és Integráció- politikai osztálya vezetőjének előadása „Az ÉK kiszélesítési problémáiról”, dr. Michael Borchmann a hesseni Belügy­minisztérium képviselőjéé „A többlépcsős föderalizmus az eu­rópai országokban és tartomá­nyokban”, dr. Fritz Verzetnisch, az osztrák szakszervezeti szö­vetségek elnökének referátuma pedig „Az európai szakszerve­zeti mozgalmak és szociális kérdések problémáiról” szólt. A tanácskozás résztvevői egyetértettek az európai integ­ráció kiszélesítésének szüksé­gességével, ám e fórumon is el­hangzott, hogy nem szabad fi­gyelmen kívül hagyni a ke­let-európaiakkal együtt már csaknem 200 régió eltérő véle­ményét és érdekeit, továbbá, hogy az egységes Európa létre­hozásához szükséges feladato­kat, elképzeléseket a mainál sokkal közelebb kell vinni a polgárokhoz. Szűcs Zsolt Biofizikus világkongresszus Budapesten A biofizikusok háromévente megrendezendő világkongresz- szusának idén először ad ott­hont Budapest. A Magyar Bio­fizikai Társaság, a Magyar Tu­dományos Akadémia, valamint a Tiszta és Alkalmazott Biofi­zika Nemzetközi Uniója szer­vezésében július 25-30. között megtartandó ötnapos rendez­vényre csaknem ezer résztvevőt várnak - jelentették be az A Magyar Történelmi Film Alapítvány pályázati felhívása A Magyar Történelmi Film Alapítvány pályázatot hirdet olyan történelmi játékfilmek és dokumentumfilmek készítésére, amelyek életutak, jelenbe futó történelmi folyamatok, esemé­nyek ábrázolására vállalkoznak. A kuratórium mindenekelőtt az 1956-os forradalom, a hozzá vezető út és a forradalom által kiváltott társadalmi folyamatok filmes bemutatását ösztönzi és ajánlja a pályázók figyelmébe. További témakörökként ja­vasolja a határainkon kívül élő magyarság sorskérdéseit, vala­mint az elmúlt fél évszázad életmódváltozásait, de nem zárja ki olyan, még feltáratlan események filmes feldolgozását sem, amelyek századunkban meghatározóak voltak a ma­gyarság sorsának alakulásában. A kuratórium támogatni kí­vánja azokat a pályázatokat is, amelyek már megkezdett, de be nem fejezett filmek elkészíté­sére, valamint filmdokumentu­mok megőrzésére, feldolgozá­sára, amatőrök által készített és gyűjtött anyagok gondozására vonatkoznak. Történelmi játékfilmek ese­tében pályázni lehet novellával vagy forgatókönny vei, amelyet a film készítője (rendezője) nyújt be. Dokumentumfilmnél a témamegjelölést, öt oldalnál nem hosszabb szinopszist kell benyújtani közreműködő szak­értők nevének feltüntetésével. Mindkét esetben szükséges költségvetési becslés, a megva­lósítási terv és a támogatási igény benyújtása. A pályázatokat 1993. július 31-ig kell beadni a Magyar Tör­ténelmi Film Alapítvány cím­ére: Hadtörténeti Intézet és Mú­zeum 1250 Budapest, Pf. 7. A kuratórium a pályázatot 1993 októberében ismét kiírja. MTA-ban tartott hétfői sajtótá­jékoztatón. Az életjelenségek fizikai pa­ramétereit vizsgáló biofizikával csaknem 40 ezren foglalkoznak ma a világ 46 országában. Kö­zülük százan előadóként is szót kapnak a világkongresszuson, ahol délelőttönként plenáris, majd azt követően szekcióülé­seken vitatják meg a biofizika legújabb eredményeit. Előadás hangzik el egyebek mellett a proteinmolekulák dinamikus mozgásáról, a biomolekulák szerkezetének kutatásáról, va­lamint a színlátásról is. A va­sárnapi nyitóelőadást - amely­nek témája a biológiai informá­ció eredete - a Nobel-díjas Ei­gen professzor tartja. A sajtótá­jékoztatón megjelent biofiziku­sok hangsúlyozták: a tudom­ányág számos olyan eredmény­nyel, felismeréssel gazdagította az emberiséget, amelyek gya­korlati hasznát senki sem kérdő­jelezi meg. így például a biofi­zika egyik fő vizsgálati területe a különféle sugárzások hatás- mechanizmusa, amelynek nem kevesebbet köszönhetünk, mint a röntgenkészüléket. i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents