Új Dunántúli Napló, 1993. július (4. évfolyam, 177-207. szám)
1993-07-19 / 195. szám
1993. július 19., hétfő aj Dunántúli napló 5 Mennyire tiszta a testünk? Programozott méregtelenítés A kisebbek is jól érezték magukat Fotó: Löffler Gábor Búcsú Pellérden Kéznél van-e a golyóálló mellény? Egyre gyakoribbak Magyar- országon is a krimi-filmekbe illő üldözéses jelenetek, melyek során az üldözők, a rendőrök élete is kockán forog. Dr. Er- nyes Mihály rendőrezredestől, a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság vezetőjétől arról érdeklődtünk, milyen mértékű ilyen esetben a rend őreinek biztonsága, mindig kézközeiben található-e a golyóálló mellény? Mint elmondta, konkrét esetekben, amikor nyilvánvaló, hogy veszélyes akciót kell végrehajtani, természetesen ellátják golyóálló mellénnyel az akcióban közvetlenül résztvevőket. Ám adódhatnak olyan szituációk - ilyen lehet egy hirtelen kialakuló forrónyomos üldözés - amikor bizony a golyóálló mellények nincsenek kézközeiben. Ekkor a veszély természetesen fokozottabb, ám a főkapitány szerint minden rendőr tisztában van azzal, hogy hivatása ilyen kockázattal is járhat.- Hogy mindenkit elláthassunk golyóálló mellénnyel, az természetesen anyagi lehetőségeink függvénye is. Egy-egy jobb minőségű golyóálló mellény 90 ezer forintba kerül. A rendelkezésünkre álló pénzek felhasználása esetén pedig sokszor komoly dilemma előtt állunk, hiszen a hírrendszerünk fejlesztésére is jelentősebb ösz- szegeket kellene fordítanunk. Természetesen a munkatársaink biztonságáért amit csak lehet, meg kell tennünk, de arról például egyelőre nem álmodhatunk, hogy a jelenleg legmodernebbnek számító, a mozgást egyáltalán nem gátló, rejtett, és igen könnyű izraeli golyóálló mellénnyel szerelhessük föl az állományt. Balog N. Segélyügyeletek Nagylakon Bár növekszik á kocsisor, a várakozási idő 18-20 órára emelkedett a személyforgalomban a nagylaki határátkelőnél, vasárnap délután még nem volt szükség arra, hogy a rendőrség szakaszonként megállítva az autók áradatát, engedje a határhoz a kocsikat. A déli órákban a helyszínen volt Keres László, az ORFK Közlekedésrendészeti Főosztályának vezetője, majd a hasonlóan zsúfolt gyulai határátkelőnél is járt. Az MTI érdeklődésére elmondta: örömmel tapasztalta, hogy mindazok a szervezetek, amelyek részt vállaltak a várakozás okozta kellemetlensége csökkentésében, működtetik az ügyeleteket. Továbbra is osztanak zacskós vizet, az orvosok ellátják azokat, akiknek egészségügyi panaszuk van, és tolmácsok is rendelkezésére állnak. Keres László beszámolt arról is, hogy a Hegyeshalomnál belépő törököket az első perctől kezdve figyelemmel kíséri a rendőrség. Erre azért van szükség, mert mire hazánkba érnek, meglehetősen elfáradnak, s az egyébként is zsúfolt, monoton Kecskemét-Szeged szakaszon már gyakran találkoznak veszélyesen száguldó autósokkal. Ezért itt több helyen ellenőrzik a sebességet. A belépő törökök olyan térképet kapnak, amely a várakozási időkről, a javasolt határátkelőkről tájékoztatnak anyanyelvükön. A tapasztalat szerint azonban vagy nem olvassák el ezt a tájékoztatót, vagy nem vállalkoznak a jóval hosszabb kerülőutakra. Miután augusztus végéig számítani kell a megnövekedett forgalomra, az ORFK mobil eligazító táblákat helyez el a zsúfoltabb utak mentén, abban a reményben, hogy ezeket jobban figyelembe veszik.- Tele van az ember teste mérgekkel - állítja Tóth Csaba, egy, a minap megalakult pécsi vállalkozás ügyvivője amiket a mi általunk használt program segítségével eltávolítjuk a szervezetből. Látva arcomon, hogy nem egészen értem a dolgot, elmagyarázta. Az egészséges szervezet a káros anyagok zömét semlegesíti, ennek ellenére egyebek közt a tartósítószerekben, a gyógyszerekben, a levegőben lévő mérgek egy része lerakódik a zsírszövetben. Miről tudjuk, hogy „mérgezettek” vagyunk? Tóth Csaba visszakérdezett.-Előfordult már, hogy úgy érezte, tompa az agya, szédül, a teste nehézkesen mozog, hogy ingerlékeny, türelmetlen, vagy ha reggel felébred fáradt? Többek között ezek a tünetek jelzik, Különös kunkorokkal, tragikus és reménytkeltő fordulatokkal teli élet áll Ottó József mögött. Az Abaligeten 1922-ben született, német származású szabólegény 1943-ban ismerkedett meg a háborúval, a német hadseregben szolgált egészségügyi katonaként. Negyvenötben Poznanban fogságba került, majd negyvenhetes szabadulása után átmenekült Ausztriába, ahol egy amerikai század szabójaként dolgozott. Négyszer szökött vissza Magyarországra, hogy felderítse: a politikai viszonyok alkalmasak-e már a hazatérésére. Legutoljára a határon elfogták, kémkedéssel gyanúsították, a bitófa réme fenyegette, ám végül is „megúszta” 17 év börtön- büntetéssel. Megjárta a Markót, Mária-Nostrát, Csolnokot. Végleges szabadulása után, 1957-től kezdődhettek életének békésebb évei, a kései nősüléssel és családalapítással. Míg beszélgetünk az abali- geti tó partján, egymásután szívja a cigarettákat. Huncutul, mint aki tudja, hogy bűnözik.-Látja, mennyit szívok? De jön majd az én asszonykám, a Leona, és ő leszoktat róla. (A történet teljességéhez hozzátartozik, hogy a nyolcvanas évek második felében - már közel a hetedik x-hez - Józsi bácsi megismerkedett egy tőle 28 évvel fiatalabb szarajevói tanárnővel, s bár mind a mai napig igen jó viszonyban vannak, feleségével elváltak egymástól.)- A cigaretta, a cigaretta .... Mekkora kincs az Szarajevóban. Nem lehet ott már jóforhogy a szervezet hatékony működését káros anyagok hátráltatják.- Mit tesznek önök?- Egy olyan programot kínálunk, amelynek keretében 2-3 hétig - a kezdést nagyon alapos vizsgálat előzi meg, de az orvosi kontroll végig tart -, naponta 5 órán keresztül futással, szaunázással, különböző vitaminok, így például a B 3 származék niacin fogyasztásával „kiűzetnek” a mérgek.-Ne sértődjön meg, de nem kóklerség ez a méregtelenítő program?- Egyáltalán nem, ez egy tudományosan alaposan kidolgozott módszer, amelyet az USA-ban már régóta alkalmaznak. Jómagam is nemrég végeztem el egy ilyen kurzust, s állíthatom, azóta jobban érzem magam. De megkérdezhet bárkit, mán semmit sem kapni, ami pedig van, megfizethetetlen. Fezben, Szarajevóban Hogy miként ismerheti a pécsi nyugdíjas térképészeti pontossággal a szarajevói viszonyokat, a háború, az ostrom sújtotta város mindennapi életét? Ottó József az első gránátbecsapódástól ez év június végéig szarajevói „állandó lakos” volt. Leonához ment ki egy hónapra, ám a várost időközben körbezárták a szerbek, és ő ottragadt. Rövid idő múlva már szőkébb lakókörnyezetének legnépszerűbb polgáraként, ugyanis házuk mögött összegyűjtötte a követet, „feltörte az ugart” és kialakított egy kis szarajevói konyhakertet magyar módra. Aztán ellátta zöldséggel még a szomszédokat is. Mint aki végigcsinálta. A radioaktív sugárzás okozta károkat is csökkenteni lehet ezzel a programmal, éppen ezért Csernobil- ban és a környékén is alkalmazni fogják. A testünkben megbúvó mérgeinktől csak kemény munka árán szabadulhatunk meg, a program nem éppen laza lötyö- gést ír elő, s a dolog persze pénzbe is kerül. A 20 000 forintos részvételi költség fölött ugyanis a vitaminok árát is meg kell fizetni. Igaz, ha valaki a végén úgy érzi, semmit nem változott az állapota, s például ugyanúgy utálja főnökét, mint korábban, vagy változatlanul nem szívesen látogatja az anyósát - akkor a pénzt visszafizetik. A méregtelenítők ennyire biztosak a dolgukban! Roszprim Nándor mondotta, hozzájutottak némi segélyhez is, külösen az ottani ferences-rendiek jóvoltából, de a segélyszállítmányok jó része is inkább pénzért talált gazdára.- A nélkülözés mindenkit megvisel, rengeteg gyermek van még most is a városban. De legszörnyűbb az állandó veszély. Az, hogy az utcán csak futva, lopakodva lehet közlekedni, mert mindenkor tartani kell az orvlövészek golyóitól. Az indulatok teljesen elszabadultak már a városban. A szomszédunkban volt egy kereskedő. Az apja szerb, az anyja horvát. Egyszer csak szólítja valaki az utcáról. Kinézett, és abban a pillanatokban géppisztolysorozatot kapott. Egy bosnyák volt, aki ilyenformán, rajta töltötte ki a bosszúját. Le is fényképeztem az ablak körül a golyók nyomát. Végül Ottó József és Leona - segítséget kérő leveleik hatására - egy Herkules géppel hagyhatta el Szarajevót június végén. Itthon már sokan azt hitték, hogy meghalt az örökké izgága öregúr. Sírt a határon, amikor Drávaszabolcsnál meglátta a Magyar Köztársaság táblát.- Józsi bácsi, mi a titka, hogy ennyi idős korban még ilyen mozgalmas az élete?-Hogy mi a titok? Szeretem az embereket, szeretek nyüzsögni, és bennem állandóan él a remény. Egyszer egy cigányasszony azt jósolta nekem, hogy 120 éves koromban kocsmai verekedésben fogok meghalni. A jóslat szerint egy szódásüveggel fognak leütni, mégpedig szerelmi ügy miatt... Balog Nándor Na már most, azt megállapítani, hogy mikor kezdődik egy búcsú, fölöttébb nehézkes! Amikor megjönnek a sátoro- zók? Amikor leszúrják az első disznót? Amikor cigánynótákat kezd el énekelni a gazda? Pel- lérdre már egy hete pakoltak a körhintások, csütörtökön délután több helyütt is felsírt egy-egy malac, pénteken pedig nótát lehetett hallani, innen-on- nan. A búcsú napja azonban tegnap volt. Gondolom, jeles hely lehet ilyen szempontból a Pécstől pár kilométerre lévő, takaros település, mert vagy negyven vásározó sátrát számoltam össze a délelőtti órákban. Pedig az köztudott: a korzózás délután kezCsendes az üszögpusztai Kastély Szálló parkja vasárnap délidőben, bent az étteremben azonban nagy a vigadalom: cigányok húzzák, a Marica grófnő dallamaira pedig egy osztrák csoport tagjai dudorásznak, énekelnek. Deli Győző, a fogadó bérlője mondja, ahhoz, hogy a hazai és külföldi vendégek kilátogassanak a Batthyány-Strattman kastélyba - jól ismerve az idegen- forgalomra és a vendéglátásra nehezedő terheket -, manapság már kevés a csodálatos környezet, az úszómedence, a teniszpálya, a szauna, a lovaglási, ko- csikázási lehetőség. Szükségeltetik remek konyha, udvarias kiszolgálás, s valami olyan, ami másutt nem igen van, amiért az embereknek érdemes felkerekedni. Ez lehet a cigányzene. Szövetkezett is a híres pécsi prímással, Dörömböző Gézával, akinek kapóra jött az ajánlat, mert igazi cigány bandájával így gyakorlási lehetőséghez jutott. Ennek pedig az lett az eredménye, hogy vasárnaponként délben jó ebédhez szól a nóta az üszögpusztai fogadóban. S’ hogy mennyire ráéreztek arra, hogy a cigányzene manapság is vonzó, bizonyítja, egyre többen költik el ebédjüket Uszögpusz- tán, de nem csupán Pécsről és a környékről jönnek. A hír eljudődik, a céllövöldézés valamivel később, a körhinta pedig csak a koraesti óráktól kezdi meg szakadatlan táncát. Addig jószerével csak a gyerekek bóklásznak a bizsuk körül. Ami a negyven vásározót illeti: Barcstól Bonyhádig, Siklóstól Bajáig, egyszóval a szélrózsa minden irányából jöttek - nem hiába. Vendégekkel telt meg tegnapra Pellérd - a falu lé- lekszáma erre a napra minden bizonnyal megkétszereződött. Az ebéd előtti illatok ide-oda verődtek a házak között, mint a visszhang. Számosán jöttek ki Pécsről is, „csak úgy”. Egyikük mondta:- Mintha Húsvét lenne ... Harminckét fok volt, árnyékban! Plusz a sör ... M. A. tott az utazási irodákhoz is, amelyek közül néhányan úgy szervezik a külföldről érkezett csoportjaik programját, hogy meghallgathassák Dörömböző Gézát. Az amúgy nyugdíjas prímás - egyébként szerepel a Pécsi Nemzeti Színház nagysikerű Marica grófnő előadásában - szerint a cigányzene népszerűsége semmit sem csökkent az elmúlt évtizedekben, csak a banda lett kevesebb. A megyében ők az egyetlen hagyományos felállású cigányzenekar, arról nem is beszélve, hogy magas színvonalon muzsikálnak, így egyáltalán nem meglepő, hogy nagyon sok meghívásuk van. Azt játszanak, amit a közönség szeret. A cigányzene mellett szívesen adnak elő részleteket Lehár Ferenc, Kálmán Imre, Ábrahám Pál operettjeiből is, mert a németek és az osztrákok ezeket különösen kedvelik. Az ízletes ebéd, zenehallgatás, nótázgatás után pedig lehetőség van mozogni is egy kicsit. A tegnap oft járt osztrák csoport sem hagyta ki a felkínált hintó- zást, s abban, hogy jókedvűen vágtak neki a mezőknek, erdőknek, a pompás hazai borok mellett része lehetett Dörömböző Gézáéknak is ... R. N. Új barlangot fedeztek fel a Mecseken a IV-es bányaüzem környékén a Pro Natura karszt barlangkutató csoport tagjai, akik a hétvégén a barlangfeltáráson dolgoztak Fotó: Hári C. Péter Pécs, Bajcsy-Zs. u. 18. (D0MUS Á.) Tel.: 336-861 A hetvenkét éves Ottó József szarajevói pokoljárása A gránátesőből abaligeti hétvégi házába menekült Cigányzene - délben Üszögpuszta muzsikáló vasárnapjai
