Új Dunántúli Napló, 1993. július (4. évfolyam, 177-207. szám)

1993-07-02 / 176. szám (178. szám)

1993. július 2., péntek üj Dunántúli napló 11 Elfeledtük Szenteleky Kornélt? .. Emléksorok születése 100., halálának 60. évfordulóján Búcsú Sass Dezsőtől Expo­pályázatok eredmény­hirdetése Új városrész Dél-Budapesten A világkiállításra való készülés egyik leg­jelentősebb mérföldkö­vének minősítette Bar- siné Pataky Etelka an­nak a két pályázatnak az eredményét, ame­lyeket az expo területén ÉLTE egyetemi épület és a Pestet és Budát összekötő úgynevezett gyalogostengely meg­tervezésére írtak ki. A csütörtöki ünnepé­lyes díjkiosztáson a fő­biztos asszony kiemelte: a pályázatoknak Dél-Budapest új városré­szének kialakításában, annak hosszú távú fej­lesztésében van kiemel­kedő jelentősége. Emlé­keztetett arra, hogy kez­detben merész kísérlet­nek tűnt az expót és az egyetem fejlesztését ösz- szekapcsolni, ám a pá­lyázók a megvalósítható­ságot igazolták, a rangos közintézményegyüttest, a városkép és a funkció összhangját megteremtő munkáikkal. A feladat nem volt könnyű, hiszen alkalmazkodni kellett a területek részletes rende­zési tervéhez, és a szaka­szolható, rugalmas épít­kezés is szempont volt. A pályázaton valóban a legjobb építészek indul­tak, hiszen míg a kiírást 36 tervező közösség vette át, a bírálóbizott­sághoz csak 6 érkezett. Ebből hármat díjazott 1,8 millió, 1,7 millió, illetve 1,3 millió forinttal, ket­tőt pedig 800 ezer, il­letve 400 ezer forintért megvették. A másik pályázati kií­rás arra várt ötleteket, hogy az expo területén a Duna két partja között milyen úgynevezett gya­logostengelyt alakítsa­nak ki, azt híd formájá­ban vagy víziközleke­déssel oldják meg. A pá­lyázók többsége úgy vélte, hogy a két part át­hidalására szükség van, és a vízen történő tö­megközlekedést kell előnyben részesíteni. Ezt a pályázati kiírást 41 alkotógárda vitte el, s közülük 27-en adták be elképzelésüket. Barsiné Pataky Etelka elmondta, hogy a munkák olyan ér­dekesek voltak, hogy a díjak összegét 25 száza­lékai megemelték. Ezek a pályázatok egy olyan üzenetet is közvetítete- nek - vélte a főbiztos, miszerint kialakítható a területen egy olyan köz­ponti tér, amely méltán jelképezhetné az expo szimbólumát. Ebben a versenyben a bírólóbizottság rangsoro­lás nélkül öt pályaművet díjazott. Közülük kettőt 1,625 millió forinttal, hármat pedig 1,125 mil­lió forinttal értékelt. A pályázatot a zsűri olyan eredményesnek ítélte, hogy további 10 munkát megvásárolt, s ugyancsak rangsorolás nélkül hármat 500 ezer forint, egyet 375 ezer fo­rint, hatot pedig 250 ezer forint értékben. Pécsett született. Márvány­tábla őrzi emlékét a Mátyás ki­rály utcában. Az arra járó rá­csodálkozik, ha véletlenül rápil­lant:,Ez meg ki lehet?” ... Utcát vagy teret érdemelne - ledarálunk tízévenként egy ko- szorúzá-penzumot a táblánál. Ezen túl jószerével a nevét sem hallhatjuk, emlékét pedig befedi a feledés. Jóllehet, amit rövid élete során elvégzett a délvidéki magyarságért - a jugoszláviai magyar irodalom megteremté­sével - elsők között lenne a he­lye. Legalább itt, délen, határon innen és túl. ■Ni Községi orvos volt Szivácon, Zombor közelében. Kerékpá­ron járta a tanyákat, falvakat s főként gyalog ... Napközben gyógyított, este, éjszaka pedig írással foglalkozott. Saját mű­veivel is, de nagyobbára a má­sokéval. Szerkesztett, levele­zett, műveket és alkotókat fe­dezett fel és - értékekre érzé­kenyen - jó szívvel bíztatott. A kettős terhelés lassan felőrölte, terebélyesedő tbc-jét és cukor- betegségét hurcolva kurta élete második felében. A táj magyar írói, fölismerve Szenteleky múlhatatlan érde­meit a délvidéki magyar iroda­lom szervezésében, még halála évében magalakították a Szen­teleky Irodalmi Társaságot Új­vidéken. A jugoszláv belügy­miniszter azonban nem hagyta jóvá a Társaság alapszabályait, így az voltaképpen akkor el sem indulhatott. A Szenteleky Kornél Iro­dalmi Társaság csak tíz évvel később, 1943 március idusán alakult meg Zomborban. A je­les eseményen a korabeli ma­gyar irodalom neves személyi­ségei is ott voltak. Az alakuló közgyűlést követően nem ki­sebb egyéniség köszöntötte el­sőként s méltatta Szenteleky munkásságát, mint Herczeg Fe­renc. * A Társaság sajnos nem so­káig élhetett. 1944 őszén, a há­borús események hatására Szenteleky neve, emléke is em- líthetetlenné vált hosszú időre. A Társaság széthullott, s abban a formában azóta sem éledt újjá. Csupán a hatvanas évek vége felé kaphatott életre - a Sziváci Művelődési Egyesület keretében - a Szenteleky Kornél Napok irodalmi rendezvényso­rozat, amelyet az idén 26. alka­lommal tartanak meg. Telefonon sikerült szót válta­nom az emléknapok intézőbi­zottsága titkárával, dr. Szöllőssy Vágó László pszichológussal, a A Time magazin május 8-i címlap-összeállítása szerint Kína lesz „a következő szuper- hatalom”. A The Wall Street Journal Europe megelégedett annak megállapításával, hogy négy évvel a Tienanmen téri események után Kína szénája jobban áll, mint valaha, s ez az ország „Ázsia fejlődésének mo­torjává válik”. A Financiál Ti­mes még tartózkodóbban fe­jezte ki magát. Az Ázsiai Fej­lesztési Bank tanulmányára hi­vatkozva megállapította, hogy az ázsiai nemzeti össztermékek várható további növekedésének legfőbb oka, különösen Japán gyengélkedése közepette, Kína „erős teljesítménye”. „Az ilyes­fajta kollektív eufória - reagál a The Economist -, a lehető leg­világosabb jele annak, hogy a rendkívüli kínai gazdasági fel­lendülés hamarosan dekonjunk­túrába torkollik.” Kína nemzeti összterméke tavaly a világon a leggyorsab­ban, 12,8 százalékkal nőtt, s ez év első negyedében ez a növe­kedés tovább gyorsult. Igaz, e fantasztikus teljesítmény nyo­mán alaposan megszaladt az infláció is, mely a nagyváro­sokban már 15-20 százalék közt van, s az 1,2 milliárd lakosú or­szágban a munkanélküliek Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség főtitkárával. Tőle tu­dom, hogy az évente késő ősz­szel sorra kerülő Szenteleky Napok révén jut lehetőségük a neves író, költő, esztéta és iro­dalomszervező emlékének ápo­lására. Az ünnepélyes program részeként minden évben kiosz­tanak egy irodalmi és egy fordí­tói, un. „Bazsalikom-díjat”. Rendszeresen - de mindig a po­litikai klímától függően - iro­dalmi matinét is tartanak. Az eseményre összesereglenek a Vajdaság magyar értelmiségé­nek, szellemi életének jeles képviselői. A hatóság elfogadta a Szenteleky Napok rendezvé­nyeit, amiket olykor a szerb művelődési kormányzat képvi­selője is megtisztel jelenlétével. Szivácon a művelődési egye­sület gondozásában Szente- leky-emlékszoba létesült relik­viákkal, dokumentumokkal. Örökét ma már az egyre fogyat­kozó sziváci magyarság testeid meg a legkövetkezetesebben. (Számuk a kétezer lakosú köz­ségben mintegy 400 lehet). * Szenteleky Kornél irodalmi munkássága is tekintélyes volt a maga korában. Pesti medi­kusként leginkább Kiss József A Hét c. lapjában közölte ver­seit. Több lírai és prózai kötete közül Isola Bella című regénye vált leginkább ismertté. Kap­csolatban állt a legszámotte­vőbb lapok irodalmi rovatával, azt követően is, hogy 1932-ben, a Vajdasági írás folytatásaképp - Csuka Zoltánnal közösen - el­indította saját lapját, a Kalan­gyát. Miközben 13 éven át fá­radhatatlanul végezte irodalmi szervező munkáját a kisebbségi magyar irodalom ügyében Bácskában. írótársa, Csuka Zoltán szerint „Szenteleky élete főműve nem az Isola Bella című regénye, nem is kritikai írásai, hanem az az irodalmi levelezése, amellyel a Délvidék írói nemzedékét ki­nevelte ...” De, hasonlóképp száma is kezd grandiózus ará­nyokat ölteni, megközelítve, más adatok szerint meghaladva a százmillió főt. Arra azonban, hogy Kína valóban hajtóerő, s hogy a térségben legalábbis arányváltozások vannak folya­matban, épp elég bizonyíték van. Kína fellendülésnek is van motorja, méghozzá a „tengeren­túli kínaiak” személyében. A külföldön (nem feltétlenül a tengeren túl) élő kínai vállalko­zók súlyáról és tőkeerejéről elég annyit tudni, hogy a Fortune magazin tavalyi milliárdos-lis­táján, ahol 341 név szerepel összesen, a kínai multimilliár­dos vállalkozók száma (17) mindössze eggyel kevesebb a japánokénál (18). Az elmúlt év végéig a Kíná­ban eszközölt direkt külföldi tőkebefektetések 80 százaléka, mintegy 50 milliárd dollár Hongkongból, Tajvanról és a térség más gyorsan fejlődő or­szágaiból jött, ahol ugyancsak a kínai vállalkozók dominálják a gazdasági életet. szívügye volt a jugoszláv iroda­lom legértékesebb alkotásainak bemutatása is, saját fordításai­ban. (Bazsalikom, műfordí­tás-antológia, 1928.; Akácok alatt, novellaválogatás, 1933.) Mindezt három falu körzeti orvosaként, rogyadozó egész­séggel. Micsoda hallatlan lelkierő szorulhatott ebbe sovány, állan­dóan köhécselő-köhögő em­berbe, hogy a haláltudat teljes orvosi bizonyosságával - és pontos „bemérésével” - úgy­szólván élete utolsó pillanatáig szakadatlanul dolgozott! Utolsó néhány hónapja egy részét Budán, a Martonhegyi szanatóriumban töltötte, ott is javarészt munkával, amennyire ezt fel-felszökő láza megen­gedte. Zárkózott, magányos ember volt, ebben az utolsó szakasz­ban különösképp. Csak néhány jó barátot, közeli munkatársat engedett magához közelebb. Ilyenkor elmélyülő depresszió­jából is fölengedett. Hazatérve, 1933 június tájt azonban telje­sen befelé fordult... Hogy mi játszódhatott le a lelkében, csak sejthetjük. Különösképp, hogy élete utolsó heteiben megvált ősei pravoszláv hitétől - római katolikus hívőként halt meg. Szívszorítóan fájdalmas ha­lálánál - 1933. aug. 20-án - ta­lán csak itthoni elfeledtetése a fájdalmasabb. A bibliai textus ötlik elém a sérült emberről, a Beteszda tó partján: „ ... Ami­kor Jézus meglátta, amint ott feküdt, s megtudta, hogy már régóta beteg, megkérdezte tőle: „Meg akarsz gyógyulni?” „Uram - válaszolta a beteg - nincs egy emberem, aki bevinne a tóba, mielőtt felkavarodik a víz. így mire odaérek, már más lép be előttem ...” (János 5,7.) Szenteleky Kornélnak, ma­napság úgy tűnik, „nincs egy embere” Magyarországon. A hetvenes évek végén meg­nyitott gazdasági kapukon elő­ször Hongkong köszönt be. El­kezdte áttelepíteni iparát a hatá­rokon. Cégei jelenleg egyedül a szomszédos Kuangtung tarto­mány területén négymillió kínai munkást foglalkoztatnak mint­egy 25 ezer üzemben. Befekte­téseinek összege 10 milliárd kö­rül van, s a hongkongi dollárok közül minden harmadik a KNK-ban van forgalomban. A ruhaipari, játékgyártó és elekt­ronikai üzemek sokasága több­nyire exportra termel, de van­nak érdekesebb közös vállalko­zások is. Li Ka-sing, akit a földkerek­ség leggazdagabb kínai embe­rének tartanak, konténer-kikötőt épít Sanghajban, amerikai tí­pusú bevásárlóközpontokat és utakat a déli országrészben, s alkuszik egy pekingi acélmű megvásárlására is. Gordon Wu, a hongkongi illetőségű Hope- well Holdings igazgatója már tető alá hozott egy megállapo­dást a Huangcsout a Senzsen különleges gazdasági övezettel Az 1993-as esztendő a pécsi zenei élet krónikájában a nagy veszteségek szomorú eszten­deje lesz. Agócsy László után most Sass Dezsőtől, a „szikár óriástól” búcsúzunk. Életének 91. évében elhunyt a nagyszerű ember és művész. Milyen különös! A Sass De­zső 90. születésnapját ünneplők között ott volt még Agócsy László, méltatta a nagy pálya­társ művészetét. Aznap éjszaka lett rosszul: néhány nap múlva eltávozott közülünk. Dezső bácsiról azt hittük; kortalan, mindig velünk marad, így hittük, de tudtuk, hogy ez nem lehetséges, most mégis megdöbbenten állunk. E sorok írója a szűkebb pátria, de a ma­gyar zenei élet képviseletében is búcsúzik Sass Dezsőtől, megkí­sérelve a lehetetlent: néhány sorba sűríteni egy majd évszá­zados, megismételhetetlen gaz­dag életet. Pécstől Pécsig ívelt ez az időben is hatalmas életpálya. Közben igen sikeres és jelentős kitérőkkel. Az első itthoni sike­rek már egy rendkívüli tehetség indulását sejtetik. Majd akadé­miai évek zongorából és zene­szerzésből, első koncertek Bu­dapesten és a szülővárosban, külföldön. A kritikusok már ek­kor, művészi pályájának legjel­lemzőbb ismérveit hangsúlyoz­zák: elmélyültség, kristálytiszta stílusismeret, rendkívüli virtuo­zitás. Életének meghatározó mo­mentumai Edwin Fischerrel, Hermann Abendroth-al való ta­lálkozása, kapcsolata. \ Az 1930-as évektől a pécsi zenei élet meghatározó egyéni­sége, zongoraestek, kamaraes­tek állandó szereplője. > Hatal­mas repertoárral, kora szinte va­lamennyi kiválóságának társa­Amiért az anyám annyira jaj- veszékelt, az a dédi elvesztése volt. A részletekre csak hézago­sán emlékszem, hisz kicsi fiú voltam még, úgy hétéves forma. Hogy asszonyanyám a néhai kedvence volt, csak jóval ké­sőbb tudatosult bennem. Nagy­anyám - szűkszavú bölcsesség­gel - ilyetén vigasztalta. Jól van no. A dolgok rendje ez, de ne feledd, mindig marad egy ajtó, ami nyílik valahova. A körülöttünk és bennünk zajló indulatok, összeütközések és csattanások gyakorta a kilá- tástalanság képzetét keltik. Bár mint minden kényszerképzet, ez is hamis. Az egészséges és permanens vágy a rendezett emberi kapcsolatokra, józan és azon keresztül Hongkonggal összekötő 122 kilométeres au­tópálya építésére. Az út 1,2 mil­liárd dollárba kerül, jövőre nyí­lik meg a forgalom számára, s használatáért fizetni kell majd. Különlegesen kényes hely­zete ellenére Tajvan is befekte­tett vagy tízmilliárd dollárt „a szárazföldi Kínában”. Miköz­ben kormánya még ősellenség­nek számít Pekingben, vállal­kozói már hatezer üzemmel rendelkeznek „odaát”. Dél-Korea jóval később kap­csolódott be a kínai piacon fo­lyó versenybe, de óriási vehe­menciával: a diplomáciai kap­csolatok felvételét követő né­hány hónap alatt tavaly 90 szá­zalékkal nőttek az exportszállí­tásai. Az ázsiai Monopoly-já- tékból Thaiföld, Malaysia, Szingapúr és Indonézia sem maradt ki. Végül pedig a Tie­nanmen téri eseményeket kö­vető egy-két éves idegenkedése után Japán is visszatért. Jelen­léte a kínai piacon hosszabb tá­von ugyanolyan kulcstényező, mint a „tengerentúliak” szor­ságában. A háború utáni évtize­dekben Sass Dezső újra a pécsi hangverseny élet központjában, felejthetetlen ajándékok a zene­szeretőknek, a közönségnek, a kollégáknak. Aztán tanítás, ze­neszerzés, fordítói munka. Amíg tellett erejéből. Mindez egy emberben hosszú, kevesek­nek megadatott kilenc évtized­ben. Szinte az utolsó hónapo­kig. Igen. Hosszú, gazdag és sike­res életpálya. De valójában ki volt Sass Dezső? - kérdezheti joggal az, aki személyesen nem ismerte. Magam, nem tudok el­fogultság nélkül szólni róla. Hogy ki volt? Tiszta, sze­rény, igaz ember, nagy művész. A sors különössége folytán, élete utolsó hónapjában kerül­tem közel hozzá. Előtte nem dolgoztunk együtt, évtizedekig nem találkoztunk. Aztán minden nap megláto­gattam és megláttam, ki volt ő. „Már vártalak” - mondta egyszer. Példás fegyelemmel, méltósággal vette tudomásul az elmúlást, panasz, zokszó nélkül, és persze az utolsókig bízva. Emelt fővel várta a döntést. Egyre gyakrabban mondta: ze­néket hall, egyre több zenét, egyre szebbet. Az utolsó regge­lek egyikén azzal fogadott: or­gona szólt az éjszaka, sok or­gona. Igen, biztosan így volt, elhit­tem neki. Megszólalt minden égi or­gona, mert már várták az új vendéget, akinek kijár a hatal­mas mennybolt égi zenéje. Aki életében zenéjével annyi örömet szerzett az embereknek, mint Ó, annak csak hatalmas orgona­zengésben szabad elmennie. így is történt. Eg Veled, Drága Dezső Bá­tyánk! Sasvári Attila esetekben mindig felülkereke­dik, és megerősíti, hogy ez az ajtó igen is létezik. Igaz, olykor tipródva napi bajainkon szem elől tévesztjük, de éreznünk ak­kor is lehet, hogy van és bármi­kor funkcionálhat. Tartják, az öngyilok ágyává menedéke. Újfent egy hamis képzet. Mert a dolog - amellett, hogy Isten ellen való -, nem je­lent semminemű menedéket, legfeljebb csak önnön hiábava­lósága mellett protestálhat, fel­fedve egyben a navigáció teljes hiányát. (Mármint az ajtó helyét illetően!) Az ajtó ugyanis való­ban létezik! Hogy kiben és mi­lyen formában azt egyede válo­gatja, no meg az is, hogy felis­meri-e. Bayer Béla goskodása. A tőkeáramlás Ja­pánból még viszonylag lassú (egymilliárd dollár 1992-ben), de Dallanban felépült egy 188 millió dollár értékű cementgyár a japán Onoda Cement hiper­modern technológiájával. Ez a vállalkozás nagyságrendben nem több, mint a Suzuki eszter­gomi építkezése, azonban jelez valamit: a külföldi tőke, vele a műszaki rekonstrukció kezd a kínai gazdaság mélyebb rétege­ibe hatolni, s ennek beláthatat­lan következményei lehetnek. Az ázsiai földrész gazdasági teljesítménye messze megha­ladja a fejlett és a fejlődő világ átlagát. Az Ázsiai Fejlesztési Bank (ADB) adati szerint tavaly 7 százalékkal az ázsiai térség gazdasága diktálta a tempót egy olyan világgazdaságban, ahol a hagyományos ipari hatalmak közül az Egyesült Államok GNP-je alig haladta meg a 2 százalékot, Japán és Németor­szág két százalék alá kúszott, Oroszország és Kelet-Európa pedig 16 százalékos visszaesés­sel tudta alulmúlni előző évi re­cessziós önmagát. A jövő kissé bizonytalan, de e gyorsan fejlődő földrészen ma Kína a trend-meghatározó. Rékássy Zoltán Wallinger Endre Kína lesz a következő szuperhatalom? Külföldi tőke az üzemanyag ~f E HÁZBAN SZÜLETETT 1893. JULIUS 1S.-EN SZENTELEKY /SZTANKOVITS/ KORNÉL ÍRÓ ÉS RODALOMSZERVEZQ HID A MAGYAR ÉS JUG0SZÚVNÉP KÖZÖTT. _É __________________________________« M indig marad egy ajtó

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents