Új Dunántúli Napló, 1993. július (4. évfolyam, 177-207. szám)
1993-07-16 / 192. szám
10 üj Dunántúli napló 1993. július 16., péntek Az Új DN politikai vitafóruma Az SZDSZ Szociálliberális Szárnyának koncepciója Hatékonyabb foglalkoztatáspolitikát! Nyílt levél Molnár Tamás „önkorm. képv. költségvetési bizottsági tag”-hoz Folytatása következik Az elkötelezetten gondolkodók önkormányzati felelőssége Meglepetéssel, ugyanakkor örömmel is olvastuk képviselő- társunk cikkét a KDNP-ffakció munkájáról. Kinek a képviselője? - kérdezi. Úgy gondoljuk, hogy itt az ideje, hogy tisztázzuk városunkban nem csak liberális és baloldali polgárok élnek. Szép számmal élnek itt vallásos családok is, és ők mind valamilyen egyházhoz tartoznak. A liberális többségű pécsi közgyűlés a vallásos polgárok érdekeit nem igen képviselte. A Keresztény- demokrata Néppárt képviselői ideológiai indíttatásból (ezt soha nem titkoltuk) megpróbálta a város valamennyi egyházának érdekeit képviselni. Mégegy fogalmat tisztázni kell! Jó ha tudják egyesek: az egyház nem a papok szűk csoportját jelenti, hanem a hívek közösségét. Tehát amikor a KDNP megpróbálja az egyház érdekeit képviselni, akkor a város nem jelentéktelen számú lakóinak az érdekeit is védi. Nem a KDNP hibája, hogy az elmúlt évtizedek gyakorlatát, csak „bizonyos érdekek sérelmére lehet” orvosolni. Azt is érdemes tudni, hogy a volt egyházi ingatlanok, minden esetben közösségi feladatokat látnak el, vagyis a város lakói használják. Meg kell még jegyeznünk, úgy vesszük észre, hogy az egyházi ingatlanok visszaadásánál csak a katolikus egyház javaira tart igényt a város. Tehát a kérdésre a válasz: Pécs polgárainak a képviselői vagyunk. A Rákóczi u. 50. szám alatti irodahelyiségek - más pártok kiköltözése, oda sem költözése révén - hosszú ideig erre a célra fenntartóban álltak. Természetesen elkezdtük használni az irodákat. Nyomatékosítom, használjuk és nem eladtuk! Az önkormányzati és főleg vezetői felelősség kérdése véleményünk szerint az is, hogy a város vagyonát érintő közgyűlési döntéseket igénylő előterjesztéseket a közgyűlés napjának reggelén jelentik be, „sürgetik” napirendre venni, biztos többség tudatában „demokratikusan”, illetve fiatal-demokra- tikusan megszavaztatni. Ha nem sikerül olykor ~ sebaj - ugyanazon közgyűlésen ismét napirendre véve - érvényesítve a „demokráciát” - megszavaztatják. Büszkék vagyunk arra, hogy a cikkíró által „felkészületlenségünk okán” - a jegyzőkönyvek tanúsága szerint - nincs olyan előterjesztés, hogy módosító indítványainkat éppen a szakszerűség kényszere miatt a többség el ne „fogadja”. Végezetül. A Ciszterci Nagy Lajos Gimnázium továbbra is itt van a váróban, nem csökkentve, sőt növelve Pécs város évezredes hagyományát. Úgy véljük, a rend működése valóban nyitottabbá, sokszínűbbé teszi városunk oktatási palettáját, arculatát. Horváth Ferenc KDNP frakcióvezető 120 milliárdos hiány félév alatt Az első félév végére a költségvetés hiánya majdnem elérte a 120 milliárd forintot, közölte a Pénzügyminisztérium. A deficit csak júniusban 25,7 milliárd forinttal növekedett. Az SZDSZ Szociálliberális Szárnya Országos Képviselete július 10-i budapesti értekezletén a Pécsi Szociálliberális Szárny előterjesztésében megtárgyalta és országos vitára bocsájtotta a foglalkozáspolitikai koncepcióját A koncepció első részét július 14-i számunkban közöltük. Fékezni lehet és kell Az eddigiek áttekintése után megkockáztatható az a konklúzió, hogy a tömeges munkanélküliség által kiváltott negatív társdalmi-politikai hatások közvetlenül befolyásolják az új demokrácia stabilizálódását. A munkanélküliség alakulása és kezelhetetlensége fékezőleg hat a társadalmi átalakulásra. Tudjuk, hogy a munkanélküliség a piacgazdaság velejárója, megszüntetni nem lehet, de befolyásolni, fékezni viszont igen, és kell is.- A privatizációs folyamat munkahelyteremtő hatásait kibontakoztatni nemcsak önmagáért, önmagában privatizálni (a jelenlegi gyakorlattal ellentétben),- a vállalkozást élénkítő gazdaságpolitika, a belső piac védelme, amely a gazdaság oldaláról korlátozza a munkanélküliség növekedését,- munkahelyek védelme, a dolgozói érdekképviselettel együttműködve (túlóra, fekete munka, külföldiek munkavállalásának korlátozása), amely a kormány és szakszervezetek közötti viszony javításával érhető el,- a nyugdíjkorhatár emelés foglalkoztatáspolitikai szempontból kritikus, a túlsúlyos kínálat a munkaerőpiac további feszültségét indokolja (pályakezdők elhelyezkedése),-a nők részmunkaidőben - keresetkiegészítés melletti - foglalkoztatás csökkenti a munkaMagyarország szemmel láthatóan azon fáradozik, hogy javítsa az északi és keleti szláv szomszédokhoz fűződő, időnként feszült kapcsolatait - állapítja meg a Süddeutsche Zeitung pénteki száma. Weyer Béla budapesti tudósító ezen erőfeszítések közé sorolja azt a beszélgetést, amelyet Göncz Árpád köztársasági elnök folytatott a közelmúltban külföldi tudósítók egy kisebb csoportjával. Mint írja, a Nyugat „bizonyos szkepszissel” figyeli a Szlovákiával, UkrajnáVarga Győző „Skinheadek és hamisítók” címmel az Új DN-ben cikket jelentetett meg az 1993. július 7-i lapszámban. Kifejti, miszerint „bizonyos erők az éles kampányidőszak kezdetéig szeretnének kellő érvanyagot szolgáltatni „A reggel” című műsor után az „Egyenleg” megszüntetéséhez is. Eddig az idézet. Nem kívánok itt ehelyütt belebocsátkozni abba a vitába, vajon van-e arra pénze a Magyar Televíziónak, hogy a látványos és érdekes Napkelte mellett, illetőleg helyett az unalmas, silány, költséges „A reggel” című műsort finanszírozza. Azonban úgy beállítani, hogy a színvonalas ,»Egyenleg” azonos kategória az érdektelen „A reggel”-lel, és hogy sanda politikai okai voltak „A reggel” megszüntetésének, bizony-bizony már Varga Győző részéről erős manipulációs kísérlet és csúsztatás. nélküliség társadalmi terheit, családok szempontjából pedig felbecsülhetetlen értéket jelent,-az önkormányzatokkal történő „emberbaráti együttműködés” a munkanélküliség térségspecifikus kezelését tenné lehetővé,- a területi munkaügyi szakigazgatási intézményrendszer szakszerűbb, hatékonyabb költségkímélőbb működtetése az aktív eszközök dominánssá válását a tétlen, passzív igazgatási gyakorlat megszüntetésén keresztül járulna hozzá a munkanélküliség területi befolyásolásához. Az Európai Közösség LEDA-Local Employment Development Action néven 1987-ben indított el egy akció- programot, melynek célja a helyi foglalkoztatásfejlesztő programok kidolgozása és működtetése. E program keretében azon a gyakorlaton kívántak változtatni, melyben a központi kormányzatok centralizált, felülről lefelé irányuló döntéseken és koordinációs mechanizmusokon alapuló keretek között igyekeztek kezelni a gazdasági változások negatív szociális és foglalkoztatási hatásait egy-egy térségben. Szükséges lenne áttekintenünk, hogy e program módszertana, eszköz- és intézményrendszere mennyiben alkalmazható hazai gyakorlatunkban. Települési és szociális foglalkoztatás A mai magyar foglalkoztatáspolitika egyik nagy szakmai hibája helyi autonóm megoldás kezelési lehetőségek teljesen figyelmen kívül hagyása. Azt a tényt, hogy a munkanélküliség elsődlegesen regionális jelenség, napjainkban már nem lehet vitatni, ezért a befolyásolását célzó eljárások, eszközök nem működtethetők direkt módon felülről, a helyi érdekek, sajátosságok figyelembevétele val és Oroszországgal szembeni magyar politikát. Ezért vállalkozott az államfő - kéthetes oroszországi körútja után és a szlovák elnök közelgő budapesti látogatása előtt - arra, hogy „meggyőzze” a külföldi tudósítók egy csoportját Budapest külkapcsolatainak pozitív állásáról. Az eszmecserén Göncz elégedettségének adott hangot Szlovákia ET-fölvétele kapcsán, és rendkívül időszerűnek minősítette Michal Kovác tervezett magyarországi utazását. Mi történt ugyanis 1992. október 23-án a Kossuth téren? Göncz Árpád köztársasági elnök nem tudta elmondani beszédét részben a bekiabálások, részben kellő lélekjelenlét és rutin okából. Ez napi hír. Volt már ilyen nagyobb elnökökkel is (Reagantól Kohl kancellárig). Mi tette emlékezetessé? Az Esti Egyenleg által sugallt idegborzoló képsor, miszerint itt ismét fasiszták fasiszta utódai (elvégre fasiszta nép fasiszta utódokat nemz) kívánják a demokráciát veszélyeztetni. Valóságos tömeghisztéria futott végig kelettől nyugatig a hazai és külföldi sajtóban. Horváth Csaba filozófus „Nem, nem, soha” címmel felhívással élt e lap hasábjain a demokratikus erőket gyertyás felvonulásra híva a fenyegető náci venélkül. A térségszint kialakítására éppen azért van szükség, mert nincs egységes (országos) munkaerőpiac, az ország helyi részpiacok halmaza. Mindennek előfeltétele a központi és területi szintű feladat- megosztás, melynek eredményeként létrejöhet egy hatékonyan működő helyi munkanélü- liségellenes politika, illetve az állam és az önkormányzat együttes tehervállalása. A helyi sajátosságot figyelembevevő munkanélküliséget csökkentő (foglalkoztatás növelő) akciók megteremtik annak lehetőségét, hogy az adott közösség saját viszonyait mérlegelve oldja meg alulról építkezve ezzel összefüggő gondjait. Eredményeként létrejöhet egy olyan települési foglalkoztatáspolitika, amely az érdekegyeztetés helyi intézményének a nemzetgazdasági és regionális keretekben integrálódó, központi és helyi forrásokat is igénybevevő autonóm döntéseire és ennek nyomán megfogalmazódó cselekvési programra épül. Az így kialakuló „települési és szociális foglalkoztatás” politika lehetőséget ad a munkanélküliségnek, mint társadalmi - ebben az esetben települési, önkormányzati -jelenségnek az egyén oldaláról történő megközelítésére a probléma kezelésének bizonyos mértékű „személyesíté- sére”. A mai haza foglalkoztatáspolitika áttekintésekor e prioritásokat tartottuk szem előtt. Az ezekből levonható következtetések egyértelműen bizonyítják, hogy a jelenleginél hatékonyabb foglalkoztatáspolitika követelményeit is érvényesítő gazdaságpolitikára, kormányzati politikára van szükség a kritikussá vált helyzet kezelése, megváltoztatása érdekében. Történelmileg megmagyarázha- tónak, a jelen szituációban azonban teljesen alaptalannak nevezte azokat a pozsonyi aggályokat és vádaskodásokat, melyek szerint a budapesti politika célja Nagy-Magyarország fel- támasztása volna. Utalva arra, hogy Szlovákiának háromszor annyi harckocsija van, mint Magyarországnak, Göncz Árpád teljességgel fölöslegesnek tartja, hogy Budapest nyomatékosan garanciákat kínáljon fel Pozsonynak a közös határra vonatkozóan. széllyel szemben. Az elhatárolódás túlbuzgalmától zengett a demoktatikus erők sajtóbeli felhívása kb. fél éven át. Én már ekkor kifejtettem részben Horváth Csabának, részben a Hankiss-féle tv-nek, hogy nagyon szkeptikus vagyok abban a vonatkozásban, hogy egy operatőr, aki legfeljebb velem egyidős (49 éves vagyok) és soha nem láthatott náci sapkát másutt, mint filmen, milyen biztos kézzel fényképezi éppen abban a pillanatban - tehát egy- időben - az ugrabugráló 16 év körüli suhancot, tudván, hogy annál fasiszta zászló van (utóbb kiderült, hogy Árpád-sávos), és mintegy sugallta a nézőnek, hogy íme, a köztársasági elnök nem jut szóhoz amiatt, hogy fasiszták belefojtják a szót. Más kérdés, nekem úgy tűnt, edves Tamás! Nem tagadom, hízelgő számomra, hogy néhány héttel ezelőtti, a FIDESZ felső- oktatási koncepciójával és egy pécsi öszöndíjrendszer tervével foglalkozó írásom egyik félmondata elegendőnek bizonyult ahhoz, hogy terjedelmes kritika közzétételére sarkalljon Téged. (FIDE(I)SZ?, Új DN., jún. 30). Hosszas fejtörés után sem sikerült megfejtenem: vajon miért éreztél ellenállhatatlan vágyat a FIDESZ aláírással jegyzett, a politikai vitaoldalon megjelent cikk kapcsán, hogy mindenkivel megoszd felismerésed, hogy a szerző, „ ... Kőhalmi Andrea független újsárírónő, alias: FI- DESZ-saj tófelelős ...”? Vannak persze írásodnak az előbb említett apróságnál lényegesen fontosabb, pontosításra szoruló tartalmi elemei is. Hogy szellemes szójátékoddal éljek: ugye „fide(l)sz”? „A pécsi közgyűlésnek van egy érvényes határozata - írod -, miszerint a városi költség- vetés bevételeit csökkentő vagy kiadásait növelő kihatású előterjesztés 10. pontja a következő évekre szólóan is automatikusan, tartós elkötelezettséggé tette volna e kiadást. Egy ösztöndíjrendszernél rendjén való lehet, ám e pont már előzetes bizottsági tárgyalás igényel(t volna).” Nos, mint a költségvetési bizottság tagja, bizonyára emlékszel rá, hogy bizottságotok ezt a tételt megtárgyalta és támogatta, hiszen csak így kerülhetett be a város ez évi költségvetési tervezetébe, amit aztán a Közgyűlés elfogadott. S hogy az érvényben lévő költségvetés kiadásait növelné egy benne eredetileg is szereplő tétel, azt talán mégsem lehet állítani. Egy ösztöndíj-rendszer nyilván nem egy évre szól, s ezért az előterjesztés általad is említett 10. pontja valóban kimondja: „a Közgyűlés felkéri a költségvetési bizottságot, hogy a következő évek költségvetésének összeállításakor az ösztöndíjjal és a támogatásokkal - mint elkötelezettséggel - számoljon.” Igaz, ehhez azt is hozzáteszi, hogy mindezt a pénzügyi lehetőségek függhogy nem fiatal, hanem idős férfiak kiabálnak, de hát a hír szent, én legfeljebb csodálkozásomnak adtam hangot, azonban tényhamisítással nem mertem megvádolni az Egyenleget. Szeretném tehát Varga Győzőnek kifejteni abbeli véleményemet, hogy amennyiben az állítólag náci sapkás - biztos az, hiszen mondják - gyerek felvétele pontosan abban a pillanatban történt, amikor Göncz Árpád meg kívánta kezdeni ünnepi beszédét, akkor ez egy olyan véletlen, mely egy szezonban egyszer adódik egy operatőrnek, de lehetséges, hogy egy életben egyszer. Amennyiben azonban jó magyar kifejezéssel élve „snittelés” történt, akkor ez manipuláció a javából, politikai hisztéri- keltésre okot adó körülmény, vényében tegye, ami tehát nem automatikus kényszert, de igen erős biztosítékot jelent. A költségvetési bizottságnak valóban tárgyalnia kell egy ilyen tételt: a város 1994-es, majd az ezt követő évekbeli költségvetésének összeállításakor. „Az így előálló szörnyű késedelemről még annyit: azóta a beterjesztő eljuttatta a költségvetési bizottsághoz a tervezetet, a bizottság soronkívül megtárgyalta, véleményezte, s - ennek már vagy két hete- egyre váija, hogy előterjesztője, immáron előírásszerűén a Közgyűlés elé bocsássa” - állítod. Mindössze azt az apróságot hagyod figyelmen kívül, hogy egy ösztöndíj- rendszer kiírásának a szorgalmi időszakban lett volna értelme, amikor az érintett diákok még tudomást szerezhettek volna róla. Miután ebből már kifutottunk, legközelebb szeptemberben lesz értelme visszatérni a témára. Ironikusan szólsz „a FIDESZ nagylélegzetű (akár 25, sőt 30 diákot is érinthető) pécsi felsőoktatási ösztöndíj és támogatási rendszeréről alkotott koncepciójáról.” Mindehhez csak annyit fűznék hozá: az ösztöndíj tanulmányi része valóban nem a tömegeket, hanem a kiemelkedő teljesítményt nyújtókat - őket viszont anyagilag komolyan „ösztönözve” - kívánja támogatni, ami a város jövője szempontjából feltehetően az egyik legmegtérülőbb befektetés lenne. Ennél jóval szélesebb réteget érintene viszont a rendszer szociális és tanulmányi támogatási része, mely úgy tűnik, elkerülte figyelmedet. V égül, de nem utolsósorban: az általad alkalmazott kioktató és lekezelő - Európa műveltebb részén már jó ideje divatjamúltnak számító - hangnem, gyanítom, többekben kelt rossz képzeteket, s úgy vélem, nehezen egyeztethető össze egy liberális párt képviselőjéről alkotott képpel. Egy dologban viszont feltétlenül egyetértünk: az ösztöndíjrendszernek remélhetőleg „folytatása következik”. félelemkeltés és bűnbakkeresés az elektronikus sajtó segítségével, és bizony ez semmi esetre sem az Egyenleg megszüntetését, hanem sokkal inkább a személyi konzekvenciák levonását kell, hogy eredményezze, melyhez Varga Győzővel ellentétben én, mint adófizető állampolgár, akinek a pénzén működtetik a tv-t, ragaszkodom. Ragaszkodom ahhoz, hogy részemre hiteles tájékoztatást nyújtsanak, mert a tv betolakodik kéretlenül a lakásomba, és befolyásolja a gondolkodásomat, közérzetemet és a társadalom hangulatát. Ezért a közszolgálati médiumokban alapkövetelmény a hiteles tájékoztatás igénye. Dr. Lehoczky Ágnes, Pécs, Anna u. 9. Pécsi Szociálliberális Műhely Magyarország és szomszédai Üdvözlettel: Kőhalmi Andrea FIDESZ Olyan véletlen, amely egy szezonban egyszer adódik Hiteles tájékoztatást nyújtsanak
