Új Dunántúli Napló, 1993. július (4. évfolyam, 177-207. szám)

1993-07-02 / 176. szám (178. szám)

1993. július 2., péntek új Dunántúli napló 7 Megoldást csak a piacgazdaság hoz? Kereskedés - illegálisan- Édes fiam, nekem senki nem mondta, hogy ezt nem lehet árusítani! - mondta igazán meglepett arcot vágva egy idő­sebb asszony a pécsi vásárcsar­nokban, miközben buzgón el­pakolta az asztalról a sárgarépa, krumpli és cseresznye mellett sorakozó pálinkásüvegeket. A jóindulatú figyelmeztetést kö­szönettel fogadta, ám amikor az ellenőrök fél óra múlva vissza­tértek, az üvegek ismét előbúj­tak a kendővel gondosan leta­kart fonott kosárból... Az elmúlt hetekben több al­kalommal „megszállták” a pécsi vásárteret, vásárcsarnokot és piacokat olyan hivatalos embe­rek, akik az illegális (jogosulat­lan) kereskedelem ellenőrzését, visszaszorítását kapták felada­tul. Dr. Somorjai Miklósné, a Pécsi Polgármesteri Hivatal ha­tósági irodájának igazgatási osztályvezetője szerint a kor­mány április 15-én tárgyalt a jogosulatlan kereskedésről, amelyet követően határozat szü­letett e társadalmilag és gazda­ságilag is káros tevékenység eddiginél szigorúbb ellenőrzé­sére. Vitathatatlan, óriási a ká­osz ezen a téren. A zöldség és gyümölcs mel­lett pálinkát, bort, őrölt paprikát nyugdíj kiegészítésként árusí­tók csak nagyon kis „halak”, érthető, az ellenőrzést végző önkormányzati, fogyasztóvé­delmi, ANTSZ, állat-egészség­ügyi, közterület-felügyeleti, rendőrségi emberek ezekkel megértőbbek. A nagyokkal, az ebből a tevékenységből élőkkel mi a helyzet? Az alábbi eset a szemem előtt játszódott le: az egy időben több kisebb csoportban dolgozó el­lenőrök egyik „alakulata” elka­pott egy külföldi férfit, aki ké­sőn vette észre a közelgő bajt, s a több üveg konyakot, tiszta al­koholt, whisky-t már nem tudta eldugni. Az előírások szerint felvették a jegyzőkönyvet - a csoport vezetője megjegyezte, a férfi nem első alkalommal bu­kott le -, az italokat átvették megőrzésre, amit az ember egykedvűen vett tudomásul. Igen, mert ismeri a játékszabá­lyokat, s jól tudja, az árut visz- szavásárolhatja .. . Ennyi a kockázat a dologban.- Biztos vagyok abban - így a csoport vezetője - hogy ha hol­nap jönnénk, újból itt találnánk ezt az urat. Persze, teljesen mindegy, hogy külföldi vagy magyar-e az illető, a jogszabályok minden­kire egyformán érvényesek. Il­letve lennének érvényesek, ha nem lenne szabályozatlan ez a kérdéskör. Például a BM java­solja, hogy ha valaki olyan cik­keket árusít, ami az engedélyé­ben nem szerepel, akkor vonják vissza az engedélyt. Erre azon­ban nincs jogi lehetősége senki­nek. S tegyük hozzá, bár az ille­gális kereskedelem nem csekély bevételtől fosztja meg az állami költségvetést, a kispénzű pol­gárnak előnyös, mert olcsóbban jut különböző portékákhoz, még ha a nem is magas minő­ségi követelményeknek megfe­lelőhöz. Ez olyan tény, amit tet­szik, nem tetszik, tudomásul kell venni hivataloknak, bürok­ráciáknak.-Az alapvető megoldást az jelenti majd, ha kialakul a va­lódi piacgazdaság, s nem lesz szükség jogosulatlan kereskede­lemre - állítja dr. Bodnár Jó­zsef, a Baranya Megyei Fo­gyasztóvédelmi Felügyelőség vezetője. - Ennek ellenére a vá­sárok, piacok üzemeltetőinek kellene a jelen helyzetben olyan feltételeket teremteni, hogy ne lehessen illegális kereskedelmi tevékenységet végezni. Az elmúlt hetek nagyszabású ellenőrzései során 23 jegyző­könyvet vettek fel, 15 esetben bizonyítani tudták a jogosulat­lan kereskedelmi tevékenysé­get, 8 alkalomal pedig az áru származási helye nem volt hitelt érdemlően megállapítható. A razziák folytatódnak ... Roszprim Nándor A Mecseki Szénbányák szakszervezetének kezdeményezése Biztosítás a nyugdíjasok szanatóriumi ellátására A szakszervezet félévente 150 ember gyógykezelésének költségeit biztosítja Fotó: Szundi Magyarországon mindeddig nem alkalmazott ötlettel állt elő a napokban a felszámolás alatt álló Mecseki Szénbányák válla­lati szakszervezeti szövetsége. Az érdekvédelmi kollektíva ve­zetése egyhangúan foglalt állást egy, az aktív és a nyugdíjas bá­nyászokat támogató biztosítási rendszer bevezetése mellett. ^Örszá^dSán'. megfigyelhető tendencia, rogy a működő hazai vállalatok egyre gyakrabban kötnek, biztosfiást valamilyen formában aifcálmazottaikra. Bá­nyavállalatnál mindeddig nem fordult elő ilyesmi Magyaror­szágon. Hogy az ötlet hogyan született a „Mecsekben”, arról Farkas Géza szakszervezeti el­nök így nyilatkozott lapunknak:- A bányász foglalkozást sok más ismérve mellett két alap­vető; dgfpg különbözteti meg az átlagóiSfiunkától. Ez a foglal­kozás közvetlen és közvetett veszélyeket rejt magában az emberi életre. Elég csak a bá­nyabalesetekre, illetve a mun­kában megrokkant bányászokra gondolnunk. Mai világunkban egy balesetben elhunyt munka­társunk családja gyorsan na­gyon rossz körülmények közé kerülhet, a bányában egészségét vesztett nyugdíjasunknak pedig nem biztos hogy telik megfelelő gyógykezelésre. Ez a felismerés adta az ötletet arra, hogy egy biztosítási rendszer keretében adhassuk meg ezt a nyugalmat aktív és volt dolgozóink szá­mára. A Mecseki Szénbányák nyugdíjasai orvosi felügyelet mellett időről időre a sikondai bányász szanatóriumban szok­ták új erőre hozni egészségüket. Az intézmény korábbi 50-100 forint/napos árai az utóbbi idő­ben megemelkedtek. Sokaknak hihetetlen lehet, de a nyugdíjas bányászok még ezt a csekély összeget is nehezen tudják kifi­zetni járandóságukból.- A helyzet valóban elkese­rítő - fűzte tovább gondolatait Farkas Géza. - Szívet szoron­gató a tudat, hogy volt dolgozó­ink közül nem egy szociális megfontolásból jelentkezik be Sikondára, annyival kevesebbe kerül otthon az élet. Valóban többük még ezt a pénzt is nehe­zen teremti elő egészsége meg­óvása érdekében. Nem is be­szélve a szanatórium bizonyta­lan helyzetéről, ami az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumtól kapott szkös költségvetésével a szakadék szélén mozog. Ez is motivált bennünket a biztosítási ötlet kitalálásában. Annak lényege pedig nem más, hogy a bányász szakszer­vezet bizonyos összegű biztosí­tási szerződést köt nyugdíjasa­ira, aminek fejében a biztosító félévente 150 ember háromhe­tes gyógykezelésének fedezetét állja. Hasonló a konstrukció az ak­tív földalatti dolgozók esetében. Náluk a biztosítási összeg elle­nében a szerződő társaság a bal­eset során elhunytak hozzátar­tozóinak 90 000 forintot folyó­sít.- Nyugati országokban a szakszervezeti biztosítók adnak hasonló védelmet tagjaik szá­mára. Sajnos nekünk anyagi eszközeink végesek. A GLÓ­RIA Biztosítóval állunk tárgya­lásban, amelynek szakemberei­vel kidolgozhatnánk a földalatti kiszolgáló létszám, illetve az aktív külszíni dolgozók védett­ségét biztosító rendszert is. Eh­hez azonban egyelőre kevés a pénzünk. Éppen ezért szeret­nénk megnyerni ügyünknek a két vállalat, a Mecseki Szénbá­nyák, illetve a Pécsi Erőmű Rt. vezetését. A probléma komoly, hiszen mintegy 7 000 nyugdí­jasról és 2 000 földalatti bá­nyászról van szó. • Kaszás. E. A kiválások szétzilálhatják a mezőgazdaságot Törvénymódosítás katasztrófához vezetne A szövetkezeti törvény mó­dosítása, a részleges leválás törvényre emelése katasztrofá­lis helyzetet idézne elő a me­zőgazdaságban. A szövetkezeti tagok körében nagy megütkö­zést keltett, hogy ismét felme­rülhetett ennek a gondolata. A MOSZ közgyűlésén a kormány két tagja is arról beszélt, hogy ezt leveszik a napirendről, ám hamarosan maga a földműve­lési miniszter cáfolta ezt. A parlament azonban mégis tár­gyalni fogja azt az FM által ki­dolgozott indítványt, amely a szövetkezeti törvény olyan jel­legű módosítását tartalmazza, amely a mezőgazdaság ellehe­tetlenülését tovább fokozza.-A szövetkezeti törvény fontos gazdasági alaptörvény, amely ez év januárjában lépett életbe. Már módosítani akar­ják, pedig még nem is mérette­tett meg - mondja Margittal Miklós, a Baranya Megyei TE- SZÖV titkára. - Az állandó jogbizonytalanság nehéz hely­zetbe hozza a termelőket. Egyetlen gazdaság sem tud működni állandó tőkekivitel mellett. A mezőgazdaságban 2-3-5 év alatt térülnek meg a befektetések. Nem lehet straté­giában gondolkodni akkor, ha adott a lehetőség a tőke állandó kivitelére. Ha lehetővé teszik ismételten a csoportos kiválást, akkor ellehetetlenülhet a gaz­daság. Ez egyet jelent azzal, hogy a még meglévő gazdasá­gok is szétzilálódnak. Ez a tör­vénymódosítás elindíthat egy újabb osztozkodást, eróziót, ami az egész agrárágazat létét kérdőjelezi meg. Ez az egész azonban már nem gazdasági kérdés. Politi­kai cél, hogy a külső tulajdono­sokat is helyzetbe kell hozni. A külső üzletrészek hasznosítását azonban az adótörvények mó­dosításával lehetne megoldani, különféle adókedvezmények­kel. A külső tulajdonosok üz­letrészét, mint értékpapírt kel­lene piacképessé tenni. Pénz­ügyi hidakat kell kiépíteni, és ezeken át kellene őket alkupo­zícióba hozni. Ehhez azonban nem a szövetkezeti törvényt kell módosítani, hiszen mindig lesznek külső üzletrésztulajdo­nosok. Egy részvénytársaság­nál sincs lehetőség arra, hogy valaki részvényei ellenértéke­ként a vállalat vagyontárgyait vigye magával, azonban azokat értékesítheti a cég piaci helyze­tének megfelelően névértéken, névérték alatt, vagy esetleg je­lentős haszonnal. Úgy néz ki, hogy a kormány belátta, hogy nem véletlen a mezőgazdaságból élők és az érdekvédelmi szervezetek til­takozása, hiszen az ország élelmiszerellátása is bajba ke­rülhet ezzel a törvénymódosí­tással, ezért levették a napi­rendről, de a tárca vezetői úgy tűnik nem értenek ezzel egyet. Az Agrárszövetség Baranya megyei választmánya is tilta­kozik amiatt, hogy a jelenlegi válságos helyzetben a mező- gazdaság ismét politikai csatá­rozások eszköze legyen. Sz. K. Ez a kamat nem az a kamat? Újabb befektetési lehetőségeket kínálnak A kárpótlási jegy - tudtuk meg az Országos Kárpótlási és Kárrendezési Hivataltól - ka­matozó értékpapír. A kamat havonta a névértékhez adódik hozzá, s valójában az ügyfél kérésétől függetlenül tőkésítik. De ez a kamat nem ugyanaz a kamat, mint ami mondjuk egy bankbetétet szaporít! A ren­delkezések értelmében ugyanis a kamatot a kárpótlási törvény hatálybalépésének napjától 1991. augusztus 10-től számít­ják és a kárpótlási jegy kiállítá­sának napját követő három évig lehet felhalmozni, abban az esetben, ha valaki az érték­papírt állami vagyon, vagy la­kás vásárlására fordítja. Ez a megkötés azért van, mert jele- neleg csakis ezekben az ese­tekben tudják a kárpótlási je­gyeket garantáltan névértéken beszámítani. A kamat mértéke a mindenkori jegybanki alap­kamat 75 százaléka. Tehát ha valaki mondjuk a 100 ezer fo­rintos jegyén állami vagyon­tárgyat vásárol, annak jelenleg 133 700 forintot ér a papírja. A kamatot nem kérhetik számon a bankokon, akik a fris­sen megkapott kárpótlási je­gyüket azonnal készpénzre vált­ják. A rendelkezések szerint ugyanis ebben az esetben csak a kárpótlási jegyek forgalmi érté­két fizetik ki, ami jelenleg a névértéknek csupán 61 száza­léka. Az Állami Vagyonügynök­ségtől kapott információ szerint hamarosan forgalomba kerül­nek olyan részvények, amelye­ket a befektetni szándékozó kárpótlási jegy-tulajdonosok­nak ajánlanak majd: ezeket ka­matos kamattal növelt névérté­ken vehetik majd az államtól az érintettek. A kárpótlási jegyeket a Bu­dapest Bank RT. fiókjainál, il­letve ahol ilyen nincs, ott az OTP-nél lehet átvenni. Aki úgy dönt, hogy inkább kamatoztataja, vagy befekteti a pénzét, e fiókokban hagyhatja letétben a kárpótlási jegyét, ha nem akatja elveszíteni.a kama­tos kamatra vonatkozó jogait. Kérését - a kárpótlási hivataltól kapott információ szerint - a bankok nem utasíthatják el. (újvári) Deutsche Bühne „Profi színház lettünk” Évadzáró ülését tartotta a hé­ten a Szekszárdi Német Szín­ház. Frigyesi András igazgató beszámolójából főként a nume­rikus adatok voltak beszédesek. Míg 1984-92 között 12 premi­ert tartottak, ami összesen 317 előadást jelentett, addig az 1993. esztendőben 5 premier volt, valamint két vendégjáték (Temesvári Német Színház) gazdadította a palettát. A mér­leg minden szempontból pozi­tív. Sajnálatos, hogy a Bühne új épületének munkálatai a T. Ház döntésének hiányában szüne­telnek. (Talán szeptemberben áldásukat adják?) Az új évad szeptember 20-án indul. Áz őszre két új darab be­mutatását tervezik. Egy operett és egy kabaré szerepel a reper­toáron. A kvantummal a minőségbeli változás is bekövetkezett - vette át a szót Görgey Gábor művé­szeti vezető -, a színpad és a közönség kapcsolata a mostoha körülmények ellenére is harmo­nikus. Ami a színház gazdasági helyzetét illeti, megtudhattuk, hogy költségvetésük kiegyensú­lyozottnak mondható, s hogy marad pénzük az év második felére is. A Bühne profi színházként il­leszkedett be a hazai kulturális életbe - hallhattuk a későbbiek­ben, mint ahogy azt sem hallga- ták el, hogy a német nyelvterü­let felé is nyitnak^)Ausztria, Németország) vendégjátékkal kívánnak fellépni Drezdában, Bautzenben és Karlsruheban. Addig is erőt gyűjtenek. Viszlát szeptemberben! Bayer Béla Újra szabályozzák a vízi motorozást Mentőmellény és hajólevél kötelező Vizeinken, egyre több eddig nálunk ismeretlen vízijárművel találkozunk. Újfajta vízi motor­bicikli, motoros vízisiklók ro- hangásznak, olykor 60-70 ki­lométeres sebességgel az üdülő­telepek környékén. Akad köztük sok olyan is, amelyik az országutakon közle­kedő motorkerékpároknál na­gyobb, 850 köbcentis motorral működik. A jogalkotásnak követni kel­lett a technika fejlődését. Az 1979-ben kiadott Hajózási Sza­bályzatot eddig is többször mó­dosították. Ezúttal az újfajta sporteszközök miatt kellett a Hajózási Felügyeletnek az ér­vényben lévő rendeleteket mó­dosítania. Ezek a sporteszközök ugyanis eddig nem minősülhet­tek hajóknak, mert nem feleltek meg azok előírásainak. A módosított szabályzat ki­mondja, hogy a továbbiakban azok a „vízisport céljait szol­gáló gépi meghajtású úszó léte­sítmények”, melyeknek motor­teljesítménye meghaladja a 10 kilowattot, motoros vízi spor­teszköznek minősülnek. Üze­meltetésükhöz a Közlekedési Felügyeleten elvégzett műszaki vizsga után úgynevezett hajóle­velet kapnak. Ezután e járművekre, illetve vezetőikre a „kisgéphajókra” vonatkozó korlátozások is érvé­nyesek. Többek között a kikö­tők 200 méteres körzetében, fürdésre kijelölt vízterületeken és a Dunán csak kijelölt zárt vagy nyílt pályán közlekedhet­nek. Nyomatékkai hangsúlyozza a rendelkezés, hogy a vízi spor­teszközökkel a menetben lévő hajó útját 300 méternél, a lég­párnás hajó útját 1000 méternél kisebb távolságra keresztezni ti­los, ezek a járművek 30 méter­nél kisebb távolságra nem köze­líthetők meg. A járművek vezetőinek - akik számára kötelező a men­tőmellény viselése - vezetői képesítést kell szerezniük. Ezt az erre kijelölt hat - Baranya, Győr, Miskolc, Pest, Szolnok és Somogy megyei - Közlekedési Felügyelet szervezetében mű­ködő Hajózási Hivatalokban le­het megszerezni. Lehet tanfo­lyam keretében, de lehet ma­gánúton is vizsgázni. Ez utóbbi esetben vagy valamelyik sport­egyesületnek, vagy már két, ké­pesítéssel rendelkező sportoló­nak kell a vizsgázó tudását iga­zolnia. Ebben az esetben vi­szont ha egy balesetet követő vizsgálat során kiderül, hogy „tanítványuk” nem ismeri a szabályokat, a „kezeseket” is felelősségre vonhatják a ható­ságok. (koos) •i i I i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents