Új Dunántúli Napló, 1993. július (4. évfolyam, 177-207. szám)
1993-07-14 / 190. szám
10 aj Dunántúlt napló 1993. július 14., szerda Az TJj DN politikai vitafóruma Lesz-e közpark a Bajcsy laktanya helyén? A „szokás hatalma” arra késztet sok embert, hogy egyes „titkos” területekre ne nézzen be, még akkor sem, ha már tehetné. így van ez a volt Bajcsy laktanya területével is, pedig jó volna, ha minél többen láthatnák. Szerencsére egyre több cikk, fénykép jelenik meg a sajtóban a terület áldatlan állapotáról. A hajdan gondozott térségben megjelentek az oda nem illő vállalkozások, közben két méteresre nőtt a gaz, gyarapodnak a törmelék- és szeméthalmok. Mindez nem szolgál a városkép előnyére. Mint önkormányzati képviselő, sok esetben cikkeztem, felszólaltam, aláírást gyűjtöttem, hogy a terület - sátortáborként ismert északi részén - alakítsunk ki egy közparkot. Városunk önkormányzati közgyűlése magáévá tette az ötletet és a város- rendezési terveiben közparkként jelölte meg a területet. Sajnos, a laktanya területének és az azon található épületek használói joga kikerült a város kezéből. Ezeket a jogokat a Belügyminisztérium kapta meg. Mint látjuk, pénz hiányában ők sem tudnak mit kezdeni sem az épületekkel, sem a területtel. A „pénz utáni hajsza” arra sarkallja a jelenlegi használót, hogy különböző, a terület hangulatába nem illő vállalkozásokat engedjen be a kerítések mögé. A város és a minisztérium alkudozásából, hogy a területet közösen hasznosítsuk, a mai napig nem realizálódott semmi. Közben a természet visszaszerez mindent, ami az övé volt. Megítélésem szerint, addig nem lesz javulás - sem városképi, sem kömyezetvédel mi szempontból -, amíg a területnek nem lesz valódi gazdája. A valódi gazda fogalmába bele értem a város - a lakosság - érdekeinek érvényesülését is. Ezért elvárható, hogy a jelenlegi használó és az önkormányzat alakítson ki egy - a lakosság által is támogatott - koncepciót városunk második legnagyobb zöldterületének hasznosítására. Bízom az összefogásban, hogy az eddigiek nem vissza- fordíthatatlanok, s lesz még közpark a Sátor-táborban. Perényi József önkormányzati képviselő Az MDF Országos Választmánya hétvégi csopaki ülésén állásfoglalást fogadott el a privatizációról és az agrárpolitikai célkitűzésekről. A privatizációról szóló állás- foglalás kimondja: 1. ) A magángazdaság helyre- állítása hazánkban történelmi jelentőségű, a jövő szempontjából meghatározó folyamat. Ennek minden eredménye, valamint a spontán privatizációt gátló törvények megalkotása a kormánykoalíció sikere. A privatizáció elvei és folytatása mellett a Választmány kiáll. 2. ) Program szerint halad a kárpótlás, az új szövetkezeti rendszer kialakítása, az egyházi tulajdonok visszaadása, az állami vállalatok átalakítása és eladása, a magánkezdeményezések támogatása. 3. ) Az állami tulajdon lebontása, a magángazdaság kialakítása új érdekviszonyokat teremt. Mivel gazdasági érdekek ütközéséről van szó, a viták Az SZDSZ Szociálliberális Szárnyának koncepciója Hatékonyabb foglalkoztatáspolitikát! Ahogy a FIDESZ látja Nemzet és nemzeti kisebbségek Az SZDSZ Szociálliberális Szárnya Országos Képviselete július 10-i budapesti értekezletén a Pécsi Szociálliberális Szárny előterjesztésében megtárgyalta és országos vitára bocsájtotta a foglalkozáspolitikai koncepcióját. Lehetne másképp is Az előterjesztés megállapítja, a tömeges munkanélküliség a kedvezőtlen külpiaci hatások mellett a piacgazdaságba való áttérés következménye. Azt is tudjuk azonban, hogy a mai hazai gyakorlatot lehetne másképpen csinálni. Ma a passzív állami munkaerőpiaci magatartás a jellemző és ezen belül is a munkanélküli segély rendszer dominál. A gazdaságpolitikai döntések meghozatalakor nem veszik figyelembe azok foglalkoztatáspolitikai hatásait, munkahelyek megmentése alternatív megoldásként alig merül fel, munkahelyteremtésre a gazdaságpolitika nem inspirál. A hazai munkanélküliség még a fejlett piacgazdasághoz hasonló arányok (munkanélküliségi ráták) esetén is, súlyosabb problémát jelent, mert alapvetően eltérő a gazdasági háttere. A fejlett piacgazdaságok mun- kakerőpiacát a szerkezeti korszerűsítés következményeként fellépő strukturális és átmeneti munkanélüliség jellemzi. Magyarországon a munka- nélküliek gyorsan növekvő tömege a gazdasági visszaesés folytán veszti el munkahelyét, és a gazdaság stabilizálása és élénkülése nélkül többségük a jövőben sem képes elhelyezkedni. Az előterjesztés megállapítja: A munkanélküliség nőni fog A kormány 1990 tavaszi programja „az átmeneti és tartós munkanélküliség gondjainak mérséklését tűzte ki célul. A munkanélküliség korlátozásában, visszafogásában azóta sem történt semmi. A foglalkoztatáspolitika fő erényének tekinti, hogy a rohamosan növekvő számú munkanélküliek járadékát képesek folyósítani. Mindennek okai túlmutatnak a foglalkoztatáspolitika működési hatáskörén, ezek alapvetően a gazdaság működésképtelenségével hozhatók összefüggésbe. 1993-ban az előző évhez képest a munkanélküliség további jelentős növekedésével kell számolni még akkor is, ha a gazdaság jövedelemtermelő képességének visszaesését sikerülne természetesek és elkerülhetetlenek. Hiba volna azonban, ha a magánosítás folyamata a választási küzdelemben pártérdekek áldozatává válna. 4. ) Fenn kell tartani, és ahol lehet erősíteni kell a tőkebevonást, továbbá a versenyszerűség, a nyilvánosság, az ellenőrzés rendszerét, de nem indokolt sem alapvető jogi és intézményi változtatás, sem a bevételek gazdaságilag ésszerűtlen növelésének erőltetése. 5. ) A Választmány nagyra értékeli, hogy a kormányzat nem enged semmilyen szélsőséges nyomásnak, hanem a megvalósíthatóság politikáját követi a privatizációban is. 6. ) A magánosításban a kárpótlásnak elsőbbséget kell élveznie. megállítani. (A publikált munkanélküliségi ráta és a tényleges munkanélküliségi ráta tendenciájában és nagyságrendjében is jelentősen eltér egymástól). A tömeges munkanélküliség és ennek kezelhetetlensége (a munkanélküli járadék folyósításának biztosítása nem tekinthető a rendszerváltás „egyik eredményének”) számos problémát vet fel:- a munkanélküliség jelenleg magas szintjét sem a társadalom sem a gazdaság nem képes hosszabb távon elviselni,- a munkanélküliség mérséklésére a foglalkoztatáspolitika eszközei önmagukban nem elégségesek, bár ezekkel a lehetőségekkel (aktív eszközök) is alig élnek még,- kritikussá vált a foglalkoztatáspolitikai eszközrendszer működtetésének finanszírozása, további növekedés esetén sem a gazdaság (munkaadó, munka- vállalók), sem a költségvetés teherviselése nem növelhető,- a munkanélküliség kezelése sematikus központi vezérléssel nem oldható meg, regionális válságkezelő programok központi támogatással alulról szevezendően vezethetnek csak eredményre,- számolnunk kell azzal, hogy a gazdaság esetleges megélénkülése nem fogja a munka- nélküliséget átmeneti egzisztenciális állapottá alakítani, a munkaerőpiacokról százezres rétegek kiszorulnak,- a munkanélküliséget kiváltó okok és az érintett rétegek alapulvételével egy átfogó program keretében lehet csak társadalmi-politikai elvárásoknak, célkitűzésnek megfelelően kezelni (gazdaságpolitika, szociálpolitika, oktatáspolitika, népességpolitika), 7. ) A továbblépést tekintve alapvető: a vagyonvédelem jogi környezetének javítása, a bank- és hitelszféra fejlesztése, a bank- és adóskonszolidáció végrehajtása, a kisbefektetői résztulajdonosi program elindítása, a kárpótlási jegyek fel- használására kielégítő kínálat nyújtása, a rendszeres, közérthető tájékoztatás, valamint a vállalkozói ismeretek terjesztése; a visszaélések leleplezése és az elkövetők büntetőjogi felelősségre vonása. 8. ) A magánosításnak nincs alternatívája. A Választmány az agrárpolitikáról a következő állásfoglalást fogadta el: Az Országos Választmány támogatja azokat az elmúlt három év során meghozott törvé-a munkanélküliség kezelésében, ennek hatékonyságában és milyenségében az előzőekben foglaltakon kívül jelentős szerepet játszik a foglalkoztatáspolitika intézményrendszere, a területi munkaügyi apparátus (munkaügyi központok és ki- rendeltségek). Ma ez az intézményrendszer a rászakadt feladatokat csak követni tudja - meglehetősen érzéketlenül - és az itt felhasznált százmilliók hatékonyságáról, az eszközök működtetésének eredményességéről, összehasonlíthatóságáról sem egzaktd mérés, sem számbavétel, sem számonkérés nincs. Ezek a szervezetek a jelenlegi működési költségelosztási rendszerben a passzivitásban, a munkanélküliek számának növelésében érdekeltek. Térségi jelenség A jelenlegi központi politika következtében e területen is növekszik az önkormányzatok kiszolgáltatottsága. A helyi ön- kormányzati munkába, településpolitikába beépült az eltartóképesség felelőssége, amely döntően meghatározza az egyes régiókban és a településeken végbemenő társadalmi-gazdasági folyamatokat és ezen keresztül a települések jövőjének alakulását. Az önkormányzatok elháríthatatlan nyomás alá kerülnek, ha e' felelősséget magukra hagyva kénytelenek elviselni. E problémának minden szempontból a közeljövőben az önkormányzatok lesznek a főszereplői, nem közömbös azonban, hogy milyen feltételek és funkcióváltás közepette. A következőkben ennek egyik lehetséges cselekvési programját vázoljuk fel. nyi és kormányzati intézkedéseket, amelyek megegyeznek az MDF alapvető agrárpolitikai célkitűzéseivel. Az Országos Választmány felkéri az MDF Parlamenti Frakcióját, hogy az agrárágazatot alapvetően érintő törvényeket még az ez évi országgyűlési ciklusban fogadja el. A jelen időszakban is alapvető érdek a működőképesség fenntartása és az agrárágazatban további tőkevesztés bekövetkezésének megakadályozása. Az Országos Választmány fontosnak tartja az ágazatba történő pótlólagos tőkebevonást az élelmiszeripari reorganizáción keresztül, valamint a mezőgazdasági termelés finanszírozását elősegítő intézményi háttér (földjelzálog-hitel, vidéki Legutóbb, „Államnemzet helyett: állam és nemzet" című eszmefuttatásunkban kifejtettük, hogy a FIDESZ számára elfogadhatatlan, a magyar politikai élet színteréről kivetendő a „politikai nemzet” fogalma, mert a francia típusú államnemzet megvalósítása a soknemzetiségű közép- és kelet-európai, valamint balkáni térségekben a nemzetek és államok történeti különbözőségei, fáziseltolódásai miatt képtelenség. De mit kínálhat egy következetes szabadelvű politika e mindenhatónak tűnő koncepcióval szemben cserébe? Mindenekelőtt olyan modern államot, melyben nem válik dominánssá, nem kap előnyt, előjogot egyetlen politikai-kulturális csoport, közösség sem, hanem a makro- és mikroközösségek egyenértékűsége, társadalmi pluralizmusa érvényesül. Az esetleges homogenizáló tendenciákkal szemben, melyek érkezhetnek a többségi nemzet részéről - pontosabban a többségi nemzet érdekeinek érvényesítését kisajátító politikai csoporttól -, ellensúlyként az aktiv kisebbségvédelem elvének megfelelő gyakorlatot kell kialakítani. Az államnak is jelentős szerepet kell vinnie ebben, nemcsak a kisebbségek jogait kell biztosítania az önálló élethez, hanem támogatnia is kell a nemzeti és etnikai kisebbségeket. Még fokozottabb védelemre szorulnak a különösen hátrányos helyzetű kisebbségek (cigányság), vagy az eltűnőben lévő, az asszimilációnak fokozottabban kitett nemzetiségek (szerbek). Ugyanakkor nem az állam tartja el a kisebbségeket, csak segít az el- és fenntartábankhálózat) létrehozását. Egyúttal szükségesnek tartja a törvények maradéktalan betartását. Az Oszágos Választmány felkéri az igazságügyi kormányzatot, hogy teremtse meg a feltételeket az átalakult mező- gazdasági üzemek és új mező- gazdasági vállalkozások cégbejegyzésének felgyorsításához. A Választmány értékeli a kormányzatnak az aszálykár rendezésére tett erőfeszítéseit, de szükségesnek tartja további források felszabadítását az aszálykár miatt csődbejutott termelők megsegítésére. Az Országos Választmány felkéri az Országos Elnökséget, hogy az MDF 1994. évi választási programjának meghatározó elemét képező és az új helyzetre adaptált MDF agrárprogram kimunkálását kezdje meg. A Választmány fontosnak tartja a magántermelők érdek- képviseletének támogatását. (MTI) sukban. Az önrendelkezés elve, mint demokratikus alapelv magában foglalja a kisebbségi ön- rendelkezést is. Ez azonban nem lehet totális érvényű, nem fordulhat szembe a demokratikusan képződött állami akarattal. A kisebbségi önrendelkezés olyan teljeskörű érvényesítési törekvése, mint amilyent például déli szomszédaink alkalmaznak, járhatatlan út, mert erőszakhoz vezethet - s mint látjuk, vezetett is. Ezért a kisebbségi önrendelkezés, kontra állami szuverenitás ellentmondásait csak egy olyan politikai megoldás oldhatja fel, mely egyszerre, együttesen érvényesít egy korlátozott kisebbségi önrendelkezést és egyúttal egy korlátozott állami szuverénitást. Ennek arányairól, mértékeiről, konkrét hangsúlyairól egy rugalmas, egy más ráfigy elő állami és kisebbségi politika dönt a mindennapi gyakorlatban. A kisebbségi önrendlekezés fogalma feltételezi a kollektiv jogok érvényesítésének követelményét. Ez egyáltalán nem mond ellent a liberális alapelveknek. Az egyén szabadsága, mint kisebbségi egyén szabadsága érvényesülhet, a kollektív jogok csak támogathatják az egyén (például egy nemzetiséghez tartozó egyén) törekvéseit, mintegy felerősítik, kiterjesztik szabadságát: egy német nemzetiségű magyar állampolgár német nyelven intézheti ügyeit egy vegyes nemzetiségű község önkormányzata hivatalában. A nemzetiségi egyén joga ugyanakkor nem merül ki kollektív nemzetiségi joga érvényesítésében. A kisebbségi jogok egyik alapelve az egyén jogainak alapelveihez kapcsolódik a szabad identitásválasztás jogának biztosításával. Egyéni jog mind az asszimiláció, mind a disszimiláció szababadsága, vagyis az egyén maga dönti el, hogy érvényesíti-e kollektív nemzetiségi jogait, vagy politikailag, kulturálisan csatlakozni akar egy más, adott esetben a többségi nemzethez, etnikumhoz, valláshoz; például második-harmadik generációs nemzetiségi, asszimilált városi (volt nemzetiségi), vegyes házasságból származó gondja lehet e döntéskényszer. A kisebbség ugyanakkor önmagát is szervezi, mint kisebbségi közösséget, csoportot. Az önszerveződés joga a legfontosabb kollektiv kisebbségi jog. megvalósítható kisebbségi ön- kormányzatként (közjogi hatáskör), de nemzetiségi, vallási egyesületként is, vagy állami intézmények működtetésében való együttműködéssel is. A kisebbségi önkormányzatok létesítésének jogát mielőbb érvényesíteni kell az egész kelet-, kelet-közép-európai és balkáni térségben, régiókban. A kisebbségek önrendelkezési jogának rögzítése, kisebbségi létük állami biztosítási kötelezettsége, mint egyfajta pozitív diszkrimináció nem többletjog a többségi nemzet (vallás, vallások) jogaival szemben, inkább csak jogbiztositékul szolgál. Csak a természetes, a kölcsönös elismerésen, értékfeltételezésen alapuló kommunikációs gyakorlat töltheti meg tartalommal a jogi kereteket, vagyis mindennapi nyelven: egy, egymás megbecsülésére épülő, toleráns társadalmi gyakorlat hozhatja létre magyar katolikus és német evangélikus, szerb görögkeleti és horvát katolikus, magyar protestánc és magyar katolikus egészséges együttélését. Rozs András FIDESZ Jönnek? Nem jönnek? Ki tudja. Egyszer írták, hogy jönnek és ellentőriznek. Pénzért. Akkor felfortyantunk. Nem csoda. Üres a zsebünk. Ingyen persze ellenőrizhetik. Kérdeztük, hogy milyen jogszabály alapján kér a gázkészülék ellenőrzéséért pénzt a DDGÁZ Rt. a fogyasztótól. Nem írják. Persze a jogszabályt keresik, de nem találják. Nem csoda. Nincs ilyen. Tudtuk, sejtettük, de ők illetékesek, először őket illő kérdezni. Azt sem írják, hogy elnézést, nem állnak velünk szóba. Mikor jönnek? Nappal? Éjjel? Csak nem váiják meg az új gáztörvényt? (Idén még várható a többször módosított 1969. évi VII. törvény hatályon kívül helyezése). Egyszóval a legrosszabbra kell számítani. Arra, hogy jönnek. Miben tud segíteni a Kereszténydemokrata Néppárt? Ez a fontos. A következőket találtuk ki. Pl.: Jön a gázszerelő, ellenőrzi a készüléket, a készülék hibátlan. Ezért a fontos szakvéleményért a DDGÁZ Rt. pénzt kér. Egy bátor fogyasztó azt mondja: nem fizetek. Akkor a DDGÁZ Rt. bepereli. Ezután a fogyasztó telejfonáljon nekünk és a jogi képviseletét a Kereszténydemokrata Néppárt ingyen elvállalja. (Próbaper). A bírói ítéletet - a fogyasztó nevének megjelölése nélkül - itt közzé tesszük. Ez lesz az irányadó. Amennyiben a pert elvesztjük, a per költségét a KDNP viseli. Ha megnyerjük, megkérdezzük, hogy rendben van-e minden a DDGÁZ Rt. házatáján, vagy csak a Király u. 34. sz. alatti bolt, és a Nagy Flórián téri raktár apport problematikus (lásd: Gienger ügy). Eddigi leveleiket köszönjük a telefonon történt jelzéseket is. - További észrevételeiket szeretettel várjuk. A Kereszténydemokrata Néppárt, Ursprung János Az MDF Országos Választmányának állásfoglalása A magánosításnak nincs alternatívája Pótlólagos tőkebevonás az agrárágazatba
