Új Dunántúli Napló, 1993. július (4. évfolyam, 177-207. szám)

1993-07-14 / 190. szám

1993. július 14., szerda aj Dunántúlt napló 7 A szakemberek szerint egymillió tonna brikettet kellene értékesíteni Fotó: Läufer László Brikettgyárak végnapjai Nagymányokon a műszaki fejlesztés sem segített - zárt kapukkal vevőre vár az üzem A Nagymányoki Brikettgyár pár éve még félmillió tonnás kapacitással termelt, s egész Dél-Magyarországot ellátta tüze­lővel. 1992 végén korszerűsítették az üzemet, s az új technológi­ákkal már különlegesen jó minőségű brikett is gyártható. A gyáron azonban ez sem segített, ez év februárjától le kellett állí­tani a termelést. Ma már csak az a kérdés, hogy egészben, vagy részenként - technológia soronként - sikerül értékesíteni a bri­kettgyárat. Miért a nagy egyetértés? Képviselői egyszeregy Nincs szükség Bajkonurra? A bajkonuri űrközpont mun­katársai nyílt levelet intéztek az orosz és a kazah hatóságokhoz, s ebben helyzetük nagyfokú romlására hívták fel a figyel­met. A Borisz Jelcin orosz és Nurszultán Nazarbajev kazah elnöknek, valamint a két parla­mentnek címzett levelet éppen akkor tették közzé, mikor anyagi nehézségek miatt koc­kán forog az űrrepülőtér jövője is. A levélírók fájlalták, hogy a volt szovjet utódállamok kor­mányainak nincs többé szük­sége az űrrepülőtérre, amely pedig valaha a Szovjetunió ha­talmát jelképezte. Újratemetik II. Miklós cárt II. Erzsébet királynő nem óhajt II. Miklós cár és családja újratemetésére Szentpétervárra utazni - ezt adta tudtul London­ban a Buckingham palota hír- szolgálata. A jelentés szerint nincs értesülés ilyen utazási tervről, sőt, a brit uralkodó meghívást sem kapott eddig az újratemetésre. A palota szerint a királynő ritkán jár temetésekre, s csak közvetlen családtagjai esetében tesz kivételt. Balladur­kölcsön Nem végleges adatok szerint csaknem háromszorosan túlje­gyezték Franciaországban a „Balladur-kölcsönt”, a kormány által eredetileg negyven milli­árd frank értékben kibocsátott, négy év alatt hat százalékos évi kamattal megtérülő kötvényt. A jegyzett mintegy 110 milliárd túlnyomórészt magánosok meg­takarítása, a bankok nem je­gyeztek a kölcsönből. Balladur miniszterelnök több nyilatko­zatban jelentette ki, hogy ezt a kormány gazdaságpolitikai ter­vei iránt megnyilvánuló biza­lomjelének tekinti. Andalúz üzletemberek Andalúz üzletember-delegá­ció érkezett Budapestre a Spa­nyol Királyság magyarországi nagykövetsége szervezésében. A delegáció a magyar és az an­dalúz vállalatok kereskedelmi együttműködésének lehetőségét vitatja meg. Az andalúz kor­mányzat gazdasági és pénz­ügyminisztere a sajtó képviselő­inek elmondta: az utóbbi évben négyszeresére nőtt a Magyaror­szágra irányuló spanyolországi export. Út a bezáráshoz Nem csupán területi problé­máról van szó. Az ország to­vábbi három brikettgyára közül a várpalotai szintén áll, a dorogi és a tatabányai pedig 20 száza­lékos kihasználtsággal hetente két napot üzemel. Az okok mindenütt hasonlóak. Korábban a lakosság és igen kis mértékben néhány kommu­nális intézmény volt a fő bri­kettfogyasztó. Néhány gyenge tél kellett csak, valamint a kis­városok, falvak viharos gyors­aságú váltása gázenergiára s a rohamos piacvesztés megállít- hatatlanná vált. Súlyosbította a helyzetet 1990 második felétől a brikett­gyártás állami támogatásának megszüntetése, aminek követ­keztében hatszorosára emelke­dett a termék fogyasztói ára (ma 6000 forintba kerül tonnája, ha egyáltalán kapható). Megjelen­tek a keleti importszenek is, ol­csóságukkal minden más tüze­lőt kiszorítva a piacról. Kérdés: ha nem lesz már versenytársuk, milyen áron ismerheti meg a pi­acgazdaság árnyoldalait a honi vásárló? A brikettgyárak egykor azért épültek, hogy a bányákból kike­rülő porszénből tüzelőt készít­senek (a porszén más célú fel- használásra gyakorlatilag al­kalmatlan). A bánya-erőmű in­tegrációk után az új Rt.-knek már semmilyen érdekük nem fűződik a szebb napokat látott brikettezők üzemeltetéséhez, hiszen csak korlátozott mennyi­ségű szénre (amennyi az erőmű működtetéséhez szükséges) van szükségük. Ezt pedig a leggaz­daságosabban lefejthető bá­nyamezőkből kitermelve dara­bos szénből könnyedén kielé­gíthetik. Más kérdés, hogy a porszén ilyen fokú mellőzése újabb tétel a szénbányászat gazdaságtalanságát jelző mér­legben. A lakosság ébredezik A lakosság is csak mostaná­ban döbben rá a brikett hiá­nyára, hiszen egyre többen ke­resik a TÜZÉP telepeken, s rendszerint hiába. A szakembe­rek úgy tartják, hogy a reális hazai igény évente 1 millió tonna lenne a tavalyi 680 ezer tonnás fogyasztás helyett (va­lamikor több mint 2,5 millió tonna fogyott). Ebből követke­zik az is, hogy a 4 hazai brikett­gyár közül legfeljebb 2-3 lehet életképes. A végelszámolásnál nagy szerepe lesz a szállítási távolsá­goknak is. Nagymányok a nyersanyagok beszerzését ille­tően nincs valami kedvező po­zícióban, mivel például a bri­kettgyártáshoz szükséges bitu­ment Zalaegerszegről, vagy Százhalombattáról kell hozatni. Mindezek együttesen eredmé­nyezték azt, hogy a gyárat üze­meltető Mecseki Szénbányák tavaly év végén a technológiai korszerűsítés mellett döntött, minőségi termékeinek piaci ke­resletében bízva. A számítások azonban nem váltak be, hiába keresték a vevőket Ausztriában, Romániában, Horvátországban és Szlovéniában egyaránt. A je­lek szerint belföldön kell megta­lálni azt a vásárlóréteget, ame­lyik a magas fűtőértékű tüzelőt igényli. Vevőre várva Mindenesetre a Nagymá­nyoki Brikettgyár 210 fős állo­mánya - pillanatnyilag mintegy 30-40 embert foglalkoztatnak őrzési, állagmegóvási felada­tokkal - aggódva várja sorsának alakulását. Bíztató viszont, hogy a gyár meghirdetett érté­kesítésére négyen is vételi szándékot jeleztek. Az egyez­tető tárgyalások már megkez­dődtek, s várhatóan 2-3 héten belül ebben a kérdésben is „me­legebb” lesz a helyzet. Mészáros B. Endre Politikusok és újságírók he­tek óta az országgyűlési erővi­szonyokat mérlegelik. Össze­adnak és kivonnak, hogy ki­számítsák, melyik törvényre hány igen és hány nem szava­zat juthat. A végeredmény rendszerint az, hogy egy-egy jogszabály feltehetően csak nagyon csekély szavazattöbb­séggel mehet át a törvényalko­tók rostáján. S akkor elkövet­kezik a július 7-i szerda este, amikor az Országgyűlés 304 szavazattal, 3 ellenszavazat és 8 tartózkodás mellett elfogadta a nemzeti és etnikai kisebbségi törvényt. Csődöt mondott a parla­menti matematika? Nem, ha­nem eredménnyel járt egy má­sik típusú józan számítás: csak a politikai küzdőtér minden fó­rumán vállalt, olykor igen ne­héz és hosszantartó előzetes egyeztetés vezet a gördülé­keny és mindenkit kielégítő törvényalkotáshoz. Miként zajlott ez a folya­mat? Úgy, hogy a jogszabály tervezetét a szakértők többszö- ris megtárgyalták az érintett érdekvédelmi szervezetekkel. Ezt követően parlamenti bi­zottsági ülések, hatpárti egyez­Riasztó jelzések érkeznek a kábítószer-frontról: erőteljesen nő a forgalmazók és a fogyasz­tók tábora. Dr. Gerevich Józsefet, a Ma­gyar Narkológiai Társaság fő­titkárát arról kérdeztük: mi­lyennek ítéli a kábítószer elleni küzdelem hazai kilátásait?- Sajnos, derűlátásra nem lá­tok semmi okot. Elkészült a múlt évi drog-térkép, s az ada­tok önmagukban is komoly fi­gyelmeztetést jelentenek. Pedig korántsem tükrözik a teljes va­lóságot, mert például - pénz hi­ányában - jónéhány olyan ön- kormányzat is kénytelen volt bezárni a drogambulanciát (azaz a hiteles adatforrást), amely idejében felismerte a ve­szélyt, s anyagilag is támogatta ezeket a rendeléseket.- A konkrét adatok már nem titkosak?-Nem, sőt talán a hatéko­nyabb fellépést segíti szélesebb körű megismertetésük. íme, a számok arról, hogy tavaly hol, hány kábítószeresről tudtak:-Budapest: 12 605, Hajdu-Bihar: 8850, Nógrád: 7479, Szabolcs-Szatmár-Bereg: 4372, Békés: 4024, Vas: 3957, Borsod: 3287, Bács-Kiskun: tetők egész sora zajlott le egé­szen a konszenzus eléréséig. S ezt tudván, a kormány - ahogy ellenzéki oldalról is nyugtáz­ták - igen korrekt módon, oly­kor saját elképzelései rovására is - a közösen kialakított ál­láspontoknak adott elsőbbsé­get. Ez a csaknem százszáza­lékos egyetértés titka. Mi az ügy tanulsága? Első­sorban az, hogy többpárti par­lamentáris demokráciában a kormánykoalíciónak és az el­lenzéknek, a kormánynak és az érdekvédelmi szervezetek­nek a legfontosabb politikai kérdésekben végig kell járni a kínos-keserves, időigényes, vi­tákkal, sőt veszekedésekkel tarkított, újabb és újabb neki- búzdulást követelő egyezteté­sek rögös útját. Nemcsak azért, mert akkor egyszerűbb a helyzet a végszavazásnál, ha­nem főleg azért, mert csak így születhetnek jó törvények. S végső soron ez az ország ér­deke. Tehát a bevált parla­menti képlet: demokratikus előkészítés + a partnerek együttműködési készsége = sikeres törvényalkotás. Bár ez lenne az új képviselői egysze­regy! P. T. 3055, Pest megye: 2990, Jász-Nagykun-Szolnok: 2968, Baranya: 2937, Csongrád: 2612, Győr-Sopron: 2389, Fe­jér: 2198, Tolna: 2163, Vesz­prém: 1924, Heves: 1083, Zala: 1594, Komárom-Esztergom: 1390, Somogy: 1068,-Az adatsorból sok minden kiolvasható, egyebek között az, hogy a kábítószerezés szem­pontjából melyek a leginkább fertőzött és veszélyeztetett ré­giók. De a rangsorolással és kö­vetkeztetésekkel óvatosan kell bánni, hiszen nincs egységes je­lentési kötelezettség, s - mint említettem - sok helyen a dro­gambulanciák fenntartására sem futja a pénzből.- Milyen körből verbuválódik a kábítószeresek tábora?-Ma már nemcsak a hátrá­nyos helyzetűekből, az alacsony iskolai végzettségűekből és a bűnözőkből. Egyre több a szen­vedélybeteg a jó körülmények között élők és a diplomások kö­rében is. Még aggasztóbb új fej­lemény a kábítószer-kereskede­lemben: ma már általános isko­lás korú gyerekek is szép számmal vannak a „füveket” árusítók között. Szabó Margit Az adatsorból sok minden kiolvasható Drog-toplista Az Amnesty International jelentése Több mint kétezer baktérium-típus Még mindig emberek életével játszanak Támad a szalmonella A kormányok még mindig emberek életével játszanak politikát - ezt állapította meg az Amnesty International nemzetközi emberijog-védő szervezet legújabb, 1993-as évkönyve londoni kiadása al­kalmából. Az évkönyvből kiderül, hogy tavaly 62 országban tartottak fogva embereket százezer­számra meggyőződésükért, több mint 110 kormány tudtával kínoztak őrizeteseket börtönben és rendőrőrsökön, és 45 ország­ban volt a politikai ellenfelek és úgynezett zavarkeltők elnémí- tásának módszere az államilag szponzorált gyilkosság. A legtöbb jogsértés a fejlődő országokban volt, de 1992 tra­gikus évnek bizonyult az em­beri jogok számára Európában is. Az Amnesty International első helyen említette a jugo­szláviai polgárháború, és a sajtó által kevésbé követett azerbaj­dzsáni, tadzsikisztáni és más volt szovjet területeken zajló fegyveres konfliktusok borzal­mait. Ám másutt is inkább romlott, semmint javult az emberi jogok helyzete. Szaporodtak a jelenté­sek a rendőrség, vagy más biz­tonsági szolgálatok erőszakos­kodásairól, sőt, kínzásokról több nyugat-európai országból is. A szervezet továbbra is ag­gódik a menekültek helyzetéért számos európai országban, s szerinte a helyzetet rosszabbítja az EK tavaly elfogadott mene­kültpolitikája. Magyarországról az „interná­lótáborokban” levő külföldiek­kel való rossz bánásmódról, és a cigányok faji támadásokkal szembeni hiányos rendőrségi védelméről gyűjtött jelentéseket az Amnesty International 1993-as évkönyve számára. Az évkönyv szerint a kere­pestarcsai táborban tavaly több­ször megverték a rendőrök a bentlakókat, olyanokat, akik engedély nélkül léptek be az or­szágba és kitoloncolásra vártak. Az Amnesty International föl­jegyezte a tavaly szeptemberi kétegyházai esetet is. Az év­könyv szerint a rendőrség nem védte meg a cigány lakosokat a romboló és gyújtogató táma­dóktól. Az Amnesty International megemlítette, hogy Magyaror­szág tavaly novemberben tör­vénybe iktatta az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok védelméről szóló európai kon­venciót és annak hatodik jegy­zőkönyvét, megszüntetve a ha­lálbüntetést békeidőben elköve­tett bűncselekményekre. Ma­gyarország elismerte az egyéni beadvány jogát és az európai emberi jogi bíróság kötelező joghatóságát - írták az évkönyv szerzői. A cukrász kacsatojás fel- használásával fagylaltot készí­tett - a fertőzött vanilia-gombó- cok vendégeinek tucatjait mér­gezték meg. Ez volt a szalmo- nellás mérgezések szab­vány-története. Ám az idő né­mileg eljárt fölötte. Ma már ez a fertőzés-típus - el ne kiabáljuk - aránylag ritka. Új és más „modellek” vannak kialakulóban. Hazánkban az elmúlt négy évben 15 százalékkal nőtt a szalmonellás fertőzések száma. Tavaly például 13 000 megbe­tegedést jelentettek - tájékoz­tatnak az Országos Közegész­ségügyi Intézet szakemberei. Hozzáteszik, hogy a veszélyes baktérium bünlajstromán ennél nyilván több fertőzés van, mert nem minden eset jut tudomá­sukra. Vélhetően, óvatos becslések szerint, a múlt évben mintegy 20 000 megbetegedés történt. A fertőzés forrásait, eredetét ne­héz körülhatárolni. A szakem­berek ugyanis ma már mintegy 2100 szalmonella baktériumtí­pust ismernek. Igaz, ezeknek csak egy töredéke veszélyezteti az emberi egészséget, többsége füvön, fán tenyészik, állatot tá­mad meg. Más szóval környezetünk bővelkedik szalmonellabaktéri­ummal fertőzött anyagokban - de szerencsére többségük ár­talmatlan.- Szervezetünk ellenségei vi­szont elég gyakran megbújnak a mosatlan vagy csak felületesen tisztogatott zöldségféléken, ki­vált a salátaleveleken - mondja dr. Barta László belgyógyász Persze hagyományos telephe­lyeiken, a fagylalt, a madártej, a majonéz alapanyagaiban is szí­vesen megtelepszenek - ezek készítésekor tehát első számú parancs a higiéniai, tárolási elő­írások betartása. Ez utóbbiak között külön is figyeljünk arra, hogy a mélyhűtött élelmiszere­ket szakszerűen olvasszuk ki; a tejtermékeket a húsféléktől jól elkülönítve tároljuk, s fogyasz­tás előtt lehetőleg mindent for­raljunk föl, illetve jól főzzünk, süssünk meg. Az idei nyár eddigi tapaszta­latairól Barta dr. elmondta: a megbetegedések száma nem csökkent, s az elmúlt hetekben meglehetősen intenziven táma­dott a kórokozó, de szerencsére az esetek többsége viszonylag enyhe lefolyású volt. A fertőzés fő tünetei: magas láz, görcsös, sokszor napokig tartó állandó hasmenés. Aki ezt tapasztalja, nyomban forduljon orvoshoz - a szalmo­nella baktérium ellen megfelelő antibiotikummal, szigorú diétá­val sikeresen fel tudják venni a harcot. b. sz. p.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents