Új Dunántúli Napló, 1993. július (4. évfolyam, 177-207. szám)
1993-07-14 / 190. szám
1993. július 14., szerda uj Dunántúli napló 3 Mit ér ma az érettségi? A végzős tiszthelyettesek egy csoportja Fotó: Läufer László Rendőrtiszthelyetteseket avattak Pécsett A legtöbb középiskolát végzett ember élete végéig visszaemlékezik a maga érettségi vizsgájára, vagy legalább annak néhány mozzanatára. A szerencsére, a balsorsra, a bakikra és a váratlan megvilágosodásokra. S arra a fordulópontra, amelyet ez az esemény az életében jelentett. Felnőtté válás, „felavatás” Régen az érettségi a felnőtté válást, a „felavatást” is jelentette, gyerekből felnőtté vált a tegnap még diák, s az iskolából „kilépett” abba a bizonyos életbe. Tudjuk jól, hogy már elég régóta nem így van: a gyerek sokkal előbb válik felnőtté, vagy legalábbis felnőttessé, s az iskola sem tud, s nem is akart hermetikus védettséget nyújtani az élettől. Jó és rossz vonásai egyaránt vannak ennek a változásnak, de az ötven vagy száz évvel ezelőtti múltat ebben a vonatkozásban talán már senki se sírja vissza. Sok minden változott, de az érettségi eseménysorát mind a tanár, mind a diák kiemelkedő jelentőségűnek tartja ma is az iskola ciklikus rendjében és a vizsgázó életútján. Ebben az értelemben nem sokat vesztett az érettségi rangja évszázados presztízséhez képest: csak a „kint világ” értékeli kevesebbre ezt a bizonyítványt. Ne szidjuk azonban ezért a változó világot. Nem arról van szó, hogy maga az érettségi ér kevesebbet, mint korábban, hanem arról, hogy a társadalmi értékrend sokkal többet kíván meg az érvényesülni kívánó szellemi emberektől. Milliomossá ma is válhat valaki félanalfabétaként, de értelmiségivé - kivételes esetektől eltekintve - csak akkor, ha egyetemet-főiskolát is végez. A második világháború előtt az évjáratok 7-8 százaléka járt középiskolába, 1960 táján mintegy 25 százalék, jelenleg pedig már 50 százalék körül van ugyanez az arány. A képzettségben tehát már nem az egyik végső fok, inkább csak fontos közbenső állomás az érettségi. Változó ismeretanyag Egyetemi oktatóként rendszeresen találkozom a frissen érettségizettekkel a felvételi vizsgákon, s mindig igyekeztem kellő toleranciával szemlélni az idők változását. Ezen azt értem, hogy rezignáltan szemléltem bizonyos ismeretanyagok és készségek csökkenését és sorvadását, de örültem a helyettük megjelenő újfajta tudáselemeknek. Mert két évtized alatt elég nagy mértékben csökkent ugyan az olvasottság átlagos szintje, s kevesebb lett a történeti ismeret, a filológia tudás, viszont nőtt a műelemző készség, az elméleti fogalomkincs. Úgy véltem azonban, hogy a felvételi vizsgák a bölcsészkaron speciális képet adnak csak, s ezért vállaltam elnöki feladatot. Látni szerettem volna, milyen a kép azok körében, akik többnyire nem bölcsész pályákra készülnek. Nos szerencsém volt: egy átlagiskola átlagosztályában lehettem elnök, egy pesti külvárosi kerületben. Nem volt semmi előfeltevésem a várhatót tekintve, s helyesen tettem ezt: a nyitottság meghálálta magát. Egy helytálló osztállyal találkoztam ugyanis. Szokták mondani, hogy az érettségi nemcsak térsadalmi rangját veszítette el, hanem szinte komolytalanná is vált: mindenki „átmegy”. Nos, én komolyságot tapasztaltam a diákok részéről is, s természetesen a tanároktól is. Több diákon véltem felfedezni a felelet hátterében az élményt: az elmúlt hetekben megtanult végre tanulni, életében először kellett komoly tudáspróbára készülnie, s közben sok minden, ami korábban homályos vagy ismeretlen volt a számára, hirtelen megvilágosodott. S egy szinte ideálisnak nevezhető tanári karral találkoztam. Ha voltak is közöttük esetleg ellentétek, azt a vizsgák idejére félretették, nehezteltek is korábban egyes diákokra, azt hirtelen teljesen elfelejtették, s szinte együtt éltek a vizsgázókkal. Akik hol csillagos jelesre feleltek, hol éppen csak elégségesre, s többnyire átlagos teljesítményt nyújtottak, de közben többféle értelemben is érettnek bizonyultak. Remélem 25, meg 50 év múlva is szebb emlékeiket fogják felidézni az idei nyáron történtek közül. Akkor is tehát, amikorra az érettséginek esetleg egészen más formája, jellege lesz. Milyen legyen az érettségi? Manapság többféle elképzelés él arról, hogy az érettségit sztandardizálni kellene, azaz minél teljesebb mértékben egy országos normához igazítani, a vizsgát esetleg el is szakítani magától az iskolától, amelyben a diák járt. Ez valóban teljesen tárgyilagos lenne, viszont minden pedagógiai szempontot nélkülöző. S ez csak akkor lehetne igazságos, ha maga a középiskolai végzettség is érték lenne, elegendő például sokféle szakmai tanulmányhoz, s a központi érettségi ehhez képest lenne többlet, amely ily módon valóban helyettesíthetné - az esetek nagy részében - a felsőoktatási intézményekben teendő felvételi vizsgákat. így az érettséginek ez a régi feladatköre ismét élővé válhatna, de a középfokú iskolai végzettség iránti tömeges igényt sem kellene feladni. Korunknak általában is az felelne meg, ha minden tudásszint, minden képzettségi szint érték volna a társdalom szemében, s nem csupán a mai gyakorlat szerint a végbizonyítványok rendelkeznének szinte féltisz- szerű ranggal. Vasy Géza Százan végeztek jó eredménnyel az ORFK Szombathelyi Tiszthelyettesképző Iskolájának Pécsi Kihelyezett Tagozatán - az ez alkalomból kedden, a pécsi Rendőrkapitányságon rendezett záróünnepségen a kiváló munkát végző oktatókon kívül hat friss diplomás pályakezdőnek gratulálhatott dr. Er- nyes Mihály megyei rendőrfőkapitány köszöntő beszédében. Böröcz Tamást rendőrőrmesterré léptették elő, Gerencsér Ferenc zászlós, Frits Ramóna, Sáfrány Gábor, Hóf Csaba, Lakatos Zoltán és Antal István rendőr-őrmesterek dicséretben, illetve jutalomban részesültek a tanulás hónapjai alatt nyújtott teljesítményükért. Pécsett már második alkalommal indítottak tiszthelyettes képző tagozatot érettségizett fiatalok számára, akik közül többen már korábban is a rendőrség kötelékében álltak. Az iskola követelményei meglehetősen szigorúak, s a széleskörű, 14 tantárgyat felölelő tematika a gyakorlati élet praktikumait hatékonyabban helyezi előtérbe. Az idegennyelveken, a pszichológián kívül gépírást, számítógép-kezelést is tanultak, s mint, az elismerést érdemlő munkájáért ugyancsak dicséretben részesített dr. Felleginé Kaposi Magda őrnagy, az Oktatási Csoport vezetője hozzátette, különös figyelmet fordítottak az önvédelemre, amellyel kiemelt óraszámban foglalkoztak. Rövidesen bizonyára Pécs polgárai is találkozhatnak a végzős hallgatókkal, akik a város öt rendőrállomásán kezdik a munkát. Közrendvédelmi és közbiztonsági feladatokat látnak el, néhányuk pedig a bűnügyi készenléti csoport munkatársaként kamatoztatja majd a képzésen szerzett tudását. A szombathelyi iskola kapacitása szűkösnek bizonyult az oda jelentkezők magas létszámához képest - emiatt vált szükségessé a Dunántúl területén újabb tagozatok indítása. Információink szerint a következő pécsi évfolyamra máris ötvenen jelentkeztek. Tröszt E. Folytatódik a recesszió Kokainfogás Rédicsnél A határőrök hétfőn a rédicsi határátkelőnél 49 gramm kokaint találtak. Mint Krisán Attila ezredes, a határőrség szóvivője elmondta: egy Szlovéniába tartó Mercedes személygépkocsi feltűnt a határőröknek, mivel tele volt női ruhákkal és csak két férfi utasa volt. Az ellenőrzéskor aztán kiderült, hogy egyiküknek hamis szerb útlevele van. Néhány perccel később pedig a zöldhatárnál megtalálták a a sok női ruha tulajdonosát is, aki illegálisan próbálta átlépni a határt, mert 49 gramm kokain volt nála. Képernyő előtt Végre egy viszonylag csendes hét, mondhatni esztétikus, egy viszonylag elfogadott közoktatási törvénnyel, s ennek az erőn felüli egyetértésnek, s különösen a szavazásnak megannyi szépsége volt. Bár az, ahogy néha egy-egy kapitány távozik hajójáról, abban még több szépség lehet. Hullámve- réses szépség, telve romantikával, amint kétségbeesetten még bevonni készül a süllyedő hajó vitorláit - , s ez a szépség csak kiteljesedik, ha a privatizációs vihar valódi, s ha a hátsó ajtón mégse oson vissza, hogy mire újra a képernyőbe nézne, keze már egy régi-új kft, régi ajtajának újraszidolozott kilincsét markolja. Mondom, ebből még keveset látni. Keveset abból a monetáris politikából is, amelyben a bankok - önmagukat óva - nem a belső piac élénkítésének, nem a A Kopint-Datorg konjunktúra jelentése Elmaradt a vásár Zalaegerszegen Több mint 300 kereskedő tiltakozott kedden reggel a zalaegerszegi havi vásáron, annak a hétfő esti bejelentésnek a következményeként, mely szerint az APEH munkatársai újból ellenőrzik a nyugtaadási kötelezettség betartását. Az ország minden részéből érkező árusok nemcsak a számlaadási kötelezettség, hanem a Zalaegerszegen is virágzó feketekereskedelem ellen is tiltakoztak. A tiltakozók addig nem árusítanak a vásáron, míg kompromisszum nem születik a tárgyalófelek között. munkának, hanem a csődnek szavaznak bizalmat. Mert a csőd biztosabb pénz, és az a kisebb baj, ha a melós zsebre- vágja a kezét és hetykén oda- vágja:„Ha így nem kellek, akkor sorbaállok segélyért.” A sajtó hangulatkeltése az egész, mondja valaki az efem- ből, és igaza lehet. A banképületeknek és ennek a sorbanál- lásnak ugyanis más erénye - esztétikája van. Amiből ki lehetne hozni valamit. Valami szép, mai karriertörténetet, valami szép, hazai Dallast. Igen, Friciből még lehet valami. Frici ugyanis annak a 9. emeleti panellakásnak az ablakát is megmutatja menyasszonyának - a falubeli óvónőnek -, amelyben búcsút intett a szoc- reálnak, hogy visszatérjen a falujába, sőt a mérnök úr már Fri- cinél ajánl munkát az állás után kuncsorgó tarkainges cigányIndulhat a Rockriadó! A HM vezetése hozzájárult, hogy Nagy Feró és együttese megtartsa Rockriadó című, mintegy 10 koncertből álló sorozatát a nagyobb laktanyákban. A műsorban főként hazafias és katonadalok hangzanak el a Beatrice számok mellett. A koncert mintegy 2 millió forintba kerül a honvédségnek, a kiadásokat azonban alapítványi és szponzori támogatásokkal csökkenteni kívánják. A laktanyákban a civil lakosság is megtekintheti a koncerteket, így a 100 forintra tervezett belépőjegyek révén nem kizárt, hogy „nullszaldós” lesz a Rockriadó. nak. A kárpótlás körül is minden rendben van - a Tóth-tanya a hét hektár földdel újra Tóth bácsiéké lesz. S hogy vénülő szemeikkel is olyan simogatóan, sőt győzelmesen néznek végig a sajátjukon, s hogy őszbe lobbant fejüket ennek a saját parlagföldnek a zöldje keretezi, azon éppen el is érzékenyülhetnénk - valahogy azzal a sóhajtással, hogy ,jól megadtuk nekik”, - de ez most más lapra (más filmhez) tartozik. Lényeg az, hogy ugyanilyen díszes keretből ki-ki szólva ad tanácsot Fricinek, a vállalkozónak a kackiás bajszú ős is, aki az éppen esedékes epizód tanulságait mindig összefoglalja. Azt is megsúgja neki, hogyan legyen maradi, konzervatív szocreálból - egy irodalmi lapunk szerzőjétől kölcsönzött kifejezéssel - az idők szavára Mintegy 23-24 százalékos infláció, 800-850 ezer munka- nélküli, 250 milliárd forintos költségvetési hiány - ezek az idei év gazdasági kilátásai a Kopint-Datorg Konjuktúra-, Piackutató és Számítástechnikai Rt. szerint. A gazdasági visszaesés elhúzódik, a várt fordulat későbbre halasztódik. A hazai gazdaság legaggasztóbb idei fejleménye a kivitel súlyos visszaesése és a kereskedelmi mérleg romlása. Ennek következtében a bruttó nemzeti termék, azaz a GDP az idén tovább csökken. Amennyiben a gazdaságpolitikának sikerül az év hátralévő hónapjaiban megállítani a kivitel csökkenését, és a deficit növekedését, csupán 2 százahallgató kapreál. Hiszen Fricit, a vállalkozót, mint születő kapitalizmusunk jelenségét - úgy is mint egy posztavantgarde esztétikai kategória honi megtestülé- sét - , semmi más esztétikai kategória, még a sztahanovista korszak sematizmusa sem múlhatja felül. Ezért is láttuk megnyilvánulni a filmben - és nyomon is követhettük - a kapreál maga- sabbrendűsége melletti kiállás megannyi apró jelét, láthattuk a visszahúzó elemeket, amelyek főként a tudatunkban fészkelnek, de láthattuk azt is, ahogyan a tőkébe vetett magasabb rendű hit eluralkodik a szívekben és kapitalista öntudattá válik. Nem is tudom, sírjunk-e vagy nevessünk ennyi szépségen - és azon, hogy a Szépség minden időn és téren túl ilyen állandó és ilyen időtlenül viszonylagos lehet. Bóka Róbert lékos gazdasági visszaesés várható. Ha viszont a kormányzat nem tesz semmit, a visszaesés a 4 százalékot is elérheti. Mindezt a Kopint-Datorg Rt. idei második konjuktúra jelentése alapján közölték a tanulmány készítői az ez alkalomból tartott sajtótájékoztatón kedden. A nemzetközi és a hazai gazdaság helyzetét és kilátásait elemző szakemberek egybehangzó véleménye a Ko- pint-Datorgnál, hogy restriktiv lépések helyett a gazdaságpolitikában a legsürgetőbb teendő a kedvezőtlen külkereskedelmi folyamatok megállítása. Az első 5 hónapban 27 százalékkal csökkent az export és 5 százalékkal nőtt az import. Mindezek következtében 1,6 milliárd dollárt tesz ki a külkereskedelmi deficit. Ha a folyamatot nem sikerül lefékezni, akkor a 8 milliárd dollárt sem éri el az ország exportforgalma. Az idei exportot hátráltatta az elhúzódó nyugat-európai recesszió, illetve a kelet-európai pénzhiány, és a Az ipari termelői árak májusban minimális mértékben, 0,3 százalékkal emelkedtek. Áprilisban az árnövekedés 0,8, márciusban 0,1, februárban 0,3, januárban pedig 3 százalék volt. Minderről a Központi Statisztikai Hivatal tájékoztatta az MTI-t. A 0,3 százalékos ipari termelői áremelkedés mellett a belföldi értékesítési árak szintén 0,3 százalékkal növekedtek, míg az export esetében a drágulás elérte a 1 százalékot. (Az ipar belföldi értékesítési árai januárban 2,7, februárban 0,7, márciusban és áprilisban 0,5jugoszláviai háború mellett több belső gazdasági ok is hátráltatta. A legfontosabb a vállalati körben tapasztalható csődök, felszámolások magas száma. Az eddigi gazdasági folyamatok alapján a Kopint-Datorg kénytelen megváltoztatni három hónappal korábbi prognózisát, mely szerint az idén már nem csökken a GDP, és a stagnálást követően megkezdődik a szerény gazdasági növekedés. Most úgy látják: az elmúlt három év gazdaságpolitikája cső- dött mondott. Nem elegendő a vállalatok túlélési vágyában, export kényszerében erősen hinni. Ahhoz, hogy a vállalati szféra révén megélénküljön a gazdaság, nélkülözhetetlen a beruházások élénkítése, a jelenlegi külkereskedelmi folyamatok megállítása, a fizetési mérleg súlyos romlását megelőzni hivatott más kormányzati, gazdaságpolitikai intézkedések - hangsúlyozza a Kopint-Datorg jelentése. 0. 5 százalékkal drágultak. Az exportárak esetében januárban 1, februárban 0,9, márciusban 0,7, áprilisban pedig 1,1 százalékos volt a drágulás.) Egy esztendőt vizsgálva az ipar termelői árai májusban 10,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A belföldi értékesítés árszínvonala 12 százalékkal, az exporté 11,8 százalékkal emelkedett. A múlt év decemberéhez viszonyítva a termelői árak 4,5 százalékkal, a belföldi értékesítés árai 4,7 százalékkal, az exportárak pedig 4,8 százalékkal növekedtek. A Szépség viszonylagossága A termelői árak alakulása