Új Dunántúli Napló, 1993. július (4. évfolyam, 177-207. szám)

1993-07-13 / 189. szám

10 aj Dunántúli napló 1993. július 13., kedd Állatvédők a kóbor macskákért Az Új DN július 5-i szá­mában megjelent „Kóbor macskák Pécsett” című Va­dász Csaba által írt cikkhez kívánok hozzászólni. Az, hogy kóbor macskák vannak, nem csak pécsi ha­nem országos probléma. Külföldön a túlszaporulatot úgy oldják meg, hogy fo­gamzásgátló tablettákat ke­vernek a macskák elede­lébe. Nálunk ez sajnos nem megoldható, mert a tablet­ták nagyon drágák. Tehát marad a lehetőség, hogy ezeket a szerencsétlen állatokat etetni kell: és ezt is teszi az országban jelenleg létező valamennyi állatvédő egyesület. Aktivistái mind­ezt társadalmi munkában a legtöbb esetben saját pén­züket is áldozva végzik. Természetesen tevékenysé­gük nemcsak a macskákra, hanem a galambokra, éne­kes madarakra, és a vadon élő állatokra is kiterjed. Is­mereteink szerint jelenleg 14 ilyen egyesület működik hazánkban. Ezek közül a mi egyesü­letünk a HÉROSZ a legré­gebbi, 1885-ben alakult. Mindazok, akik munka­társaink önzetlen tevékeny­ségét gátolják, az állatok itató, etető edényeit feldön­tik, az állatokat bántalmaz­zák, dobálják, rugdossák, sőt nem egy esetben kutyá­kat uszítanak rájuk,- állat­kínzást követnek el, tettené­rés és tanuk esetében bün­tethetők! Különben a ké­szülő új állatvédő törvény tervezetében az állatkínzás kirívó esetekben egy év el­zárással is büntethető lesz. Vadász Csaba megállapí­tása, hogy a kóbor macskák nagy területet járnak be té­ves, mert a macska helyhez kötődik. Sok esetben ház­bontásnál a macska vissza­jár vagy ott marad. Mindehhez hozzáfűzve: a télen nyáron szabadban élő macskák bundája sokkal szebben csillog, mint a la­kásban tartottaké, és a leg­ritkább esetben hordoznak gombabetegségeket. Végül macskák esetében kötelező veszettség elleni oltás nincs és sohasem volt. Karlóczy Győző, a HÉROSZ Baranya megyei és Pécs városi ügyvezető titkára Julius elejétől irtják a parlagfüvet Pécsett Válasz a hívő, házaló fiataloknak Őszintén örülök, amikor „közkincsé tett” cikkeimre vá­lasz érkezik szóban, írásban, vagy netalántán telefonon. (Reszkess ronda...!) Kedves hangvételük mindig meggyőz arról, hogy érdemes írni, hiszen a vélemények ütköztetéséből ta­lán valami jó is kiforrhat. Ezért szeretnék választolni pár sorban Árvái Sándornak. Kérem higgye el. legtávolabb áll tőlem a mai időkre jellemző toleranciahiány. A vallássza­badság kikiáltásának földjén, Erdélyben születtem, a vallás- és gondolkodásszabadság szel­lemében nevelkedtem. Ami az Önök tevékenységét illeti, csu­pán a stílusukkal nem értek egyet! Én unitárius vagyok, ez egy protestáns vallás, ami Jézust nem emeli isteni rangra, hanem A társadalombiztosítási tör­vény legutóbbi módosítása or­vosolja az özvegyi nyugdíjakkal kapcsolatos régi panaszt. Eddig ugyanis ha az özvegyet saját jo­gán is megillette nyugdíj, dönt­hetett úgy, hogy saját járadéka helyett - amennyiben az szá­mára kedvezőbb volt - özvegyi nyugdíjra tart igényt. Élhetett továbbá az úgyneve­zett együttes utalás lehetőségé­vel: saját járadéka kiegészült az elhúnyt nyugdíjának egy részé­vel. (A kettő együttes összege azonban nem haladhatott meg egy meghatározott plafont, ami a múlt év végén 9210 forint volt.) emberként példaképnek állítja elénk. Ma Magyarországon, és főleg a Dunántúlon ez a vallás már nem divatos, habár XVI. században Pécs lakosságának 90 százaléka ezt a vallást val­lotta magáénak. Mindezek elle­nére én, és hittestvéreim nem járjuk a várost, nem házalunk, nem akarunk másokat is meg­győzni hitünk igaz voltáról. Nem akarjuk visszahódítani a várost, az országot, és miért ne(?) a világot! Azt sem hirdet­jük, hogy a mi hitünk kizáróla­gosan igaz, és a többi mind ha­zugság, vagy tévhit. Nagyon szép és nemes dolog, hogy a fiatalokat inkább imád­kozni tanítják, minthogy ön­gyilkosokká, szkinhedekké váll- janak, de az érem mások oldalá­ról nem tetszettek szólni! A csa­ládjaiktól elcsábított gyerme­A jogszabály most úgy mó­dosult, hogy - az eddigi válasz­tási lehetőségek fenntartásával - az 1992. december 31-dike után elhalt személy • özvegyét egy évig a saját jogú öregségi, vagy baleseti nyugellátáson kí­vül megilleti házastársa nyugdí­jának a fele, az úgynevezett ide­iglenes özvegyi nyugdíj. Noha e jogosultság feltétele­ként az előírások az 1992. de­cember 31-dike utáni elhalálo­zást jelölik meg, a megváltozott folyósítási szabályok csak 1993. március 1-dikétől hatá­lyosak. Akinek tehát házastársa januárban, vagy februárban hunyt el, annak egy év helyett kékről (erről is írtak az Új DN-ben), akik képesek szülei­ket is megtagadni „igaz hitük” miatt, az Újvilágba csábító „mézesmadzag-ígéretekről, az „önszántukból” befizetett díjak­ról stb... De távol álljon tőlem az Önök meggyőzése, hiszen aki ott, és így is jól érzi magát, megtalálja lelki nyugalmát,le­gyen boldog! Ha pedig hitét szeretné hir­detni, terjeszteni erre ma más mód is van,a nyilvános igehir­detéseken; akit pedig érdekel az odamegy, meghallgatja, elfo­gadja, vagy sem. Én mindenesetre megígérem, nem próbálom Önöket jó útra téríteni sem ígérgetésekkel, sem burkolt fenyegetésekkel! csak 10, illetve 11 hónapig, azaz jövő március 1-dikéig jár az ideiglenes özvegyi nyugdíj. Az egy év eltelte után egyéb­ként az özvegyi és a saját jogú ellátás együttes összege 10 130 (szeptembertől 10 530) forint­nál nem lehet magasabb. Ami az állandó özvegyi nyugdíjakat illeti, ezek összege a jelenleg ^120 forintról szep­tember l-jétől 6400 forintra emelkedik. Tudni kell azonban, hogy e nyugdíjforma összege a 6200 (illetve ősztől 6400) forintos összeghatár alatt maradhat, ha az elhunyt nyugdíjának alapjául szolgáló átlagkereset kevesebb az öregségi, rokkantsági nyug­díj jogszabályban meghatáro­zott legkisebb összegénél. Ilyen esetben az özvegy azt elhunyt nyugdíjának 75 százalékát kapja kézhez. szóma Szeptembertől új helyen a Város mint iskola Az Új Dunántúli Napló jú­lius 2-án megjelent, „A pécsi Város mint iskola az utcára került fiatalokért” című cik­két szeretném kiegészíteni, illetve helyreigazítani. A Pécsi Ónkormányzat támogatásával és a Fehérhe­gyi Iskola pedagógusainak példamutató hozzáállásával folyt már az 1992-93-as tan­évben is az országosan egyedülálló tanulás-tanítás az ifjúsági tagozaton. A cso­portban folyó, a hagyomá­nyos iskolamodelltől eltérő projekt, az új módszerek, a kidolgozott tantervek meg­ismerését a Közoktatási Bi­zottság kezdettől fogva fel­adatának tekintette és segí­tette. A pécsi Polgármesteri Hivatal Közoktatási, Köz- művelődési és Sport Irodá­jának, illetve a pécsi Ön- kormányzat Közoktatási Bi­zottságának támogatásával ifjúsági csoportunk 1993. szeptemberétől végleges el­helyezést nyer egy szolgálati lakás átalakításával, mely­nek anyagi feltételeit ugyan­csak a fenti szervek teremtet­ték elő. Mindezekért köszö- netünket fejezzük ki. A cikkben említett berlini szo- ciálpedagógiai szakos főis­kolás is a Fehérhegyi iskolá­ban, az ifjúsági csoportban végezte gyakorlati tanítását. Märcz Róbertné Pécs-Fehérhegyi Iskola igazgatója Bandi András Változás az özvegyi nyugdíjak folyósításában Útépítés Görcsönyben Közlöm, hogy a Dunántúli Napló május 25-kén megjelent Módos gazdák között cikkének egyes részleteivel nem kívánok azonosulni. Tény az, hogy az útkarbantar­tás, az esetleges felületkezelés miatt az útépítő közösség veze­tősége ülésezett. E helyen nem készített elő senki társadalmi, politikai vagy hatalmi döntése­ket. Az estét betöltő társalgá­son, a polgármesteri választás­ról pedig szó sem esett. Arról viszont igen, hogy a görcsönyi útépítésben az egész község megmozdult és ha arányait te- kmtve eltérő módon is, de az abban érdekeltek részt vállaltak a nem könnyű munkából és így valósult meg az út Görcsöny­ben. Köszönet illet mindenkit, aki e nemes cél eléréséért fára­dozott. A módosság nem lehet a te­kintély meghatározója, mert ez joggal sértheti azokat az embe­reket, akiknek emberi magatar­tása, munkája szorgalma és tisz­tessége tekintélyt ad, de valójá­ban anyagi-gazdasági helyzetük nem azonos. Grünwald Géza polgármester Görcsöny Egészségügyiek sporttalálkozója A sportbarátságok ápolása érdekében kerül megrendezésre évről évre az Egészségügyi Dolgozók Országos Asztalite­nisz Versenye, melyet minden évben más megye rendez. Az idei, XVIII. találkozót a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Hetényi Géza Kórház szervezte Szolnokon. Baranya megyét a Pécsi Egyesített Egészségügyi Intéz­mények Szakszervezeti Bizott­ságának sportköre képviselte. Hét fős csapatunk harmadszor vett részt e jól szervezett, ran­gos, jó hangulatú rendezvényen. A versenyzők hálásan gon­dolnak dr. Gyulai Bélára, Szak- szervezeti Bizottságunk titká­rára és dr. Kárpáti Júliára, a Megyei Vöröskereszt titkárára, mert a nevezés költségeit, il­letve az utazás feltételeit bizto­sították. Nagyon örülnénk, ha váro­sunk lehetőséget nyújtana a jö­vőben az Egészségügyi Dolgo­zók Országos Szabadidő Köz­pontja által koordinált bajnok­ság megrendezésére. Osztromok István csapatvezető Pécs, Rákóczi u. 51. Jogi tanácsadó Kiss Tiborné olvasónk kér­dezi, hogy a termelőszövetke- zetben eltöltött időből mi szá­mít nyigdíj időnek? A 89/1990./V. l./MT. sz. rendelet 151 §-a szerint a me­zőgazdasági termelőszövetke­zetnél 1967. január 1. napja előtt fennállott tagság alapján szerzett szolgálati időnek szá­mít a. / az első belépés teljes nap­tári éve, b. l minden további teljes naptári év, ha a tagság egész éven át fennállott és a tag kö­zös munkával legalább 120, nő 80 munkaegységet teljesített, c. / a naptári évből annyiszor harminc nap, ahányszor a tag közös munkával tíz, nő hét munkaegységet teljesített, ha a tagság egész éven át fennállott, d. / a tagsági időnek annyi­szor harminc napja, ahányszor a tag közös munkával tíz, nő hét munkaegységet teljesített, de legfeljebb a tagsági idő nap­tári tartama, ha a tagság az egész naptári éven át nem állott fenn. A termelőszövetkezeti tag 1967. január 1 napja előtti szolgálati idejének a számítá­sánál fél munkaegységet kell fi­gyelembe venni minden olyan munkanap után, amelynek so­rán a. / keresőképtelensége, ter­hessége vagy szülése, továbbá katonai szolgálata vagy tanfo­lyamon részvétele miatt közös munkát nem végzett, b. / munkaviszonyban állott, vagy ipari szövetkezet tagja volt. A termelőszövetkezeti tag 1966. december 31-ét követő szolgálati idejének számításá­nál közös munkával teljesített munkanapként a. / a személyesen teljesített munkanapokat és b. / meghatározott terület csa­ládi vagy egyéni művelése címén a terület megművelésé­hez szükséges - munkanapok­ban kifejezett - munkaráfordí­tásnak a mezőgazdasági szö­vetkezet vezetősége által meg­állapított hányadát kell figye­lembe venni. Munkanapokon legkésőbb 1992. december 31-ig tízórás munkanapot kell érteni. Min­den olyan munkamennyiséget, amelynek mérése nem munka­nappal történt, munkanapokra kell átszámítani. Termelőszö­vetkezetnél 1966. december 31. után fennállott tagság alap­ján szerzett szolgálati időnek számít a. / a teljes naptári év, ha a tagság egész éven át fennállott és a tag közös munkával 150, nő 100 munkanapot teljesített, b. / a naptári évből annyiszor harminc nap ahányszor a tag közös munkával tizenhárom, nő nyolc munkanapot teljesí­tett, ha a tagság egész éven át fennállott, c. 1 a tagsági időnek annyi­szor harminc napja, ahányszor a tag közös munkával tizenhá­rom, nő nyolc mukanapot telje­sített, de legfeljebb a tagsági idő naptári tartama, ha a tagság az egész naptári éven át nem ál­lott fenn. Nem lehet szolgálati időként figyelembe venni a termelő­szövetkezeti tagként eltöltött azt az időt, amely alatt a tag 1960. szeptember 30 napja után öregségi vagy munkaképtelen­ségi járadékban részesült. 1992. február 29 napját kö­vetően szolgálati időnként kell figyelembe venni a szövetke­zeti tagként biztosításban töl­tött időt. A munkanap további számítási módja megtalálható a fentebb már hivatkozott jog­szabályban. L. József né kérdése, hogy a haszonélvezet korlátozását ki és mikor kérheti, illetve mikor kerülhet sor a megváltásra? Polgári Törvénykönyvünk szerint az örökhagyó házas­társa örökli mindannak a va­gyonnak a haszonélvezetét, amelyet egyébként nem ő örö­köl (özvegyi jog). Ha a házas­társ új házasságot köt, haszon- élvezeti joga megszűnik. A házastárs haszonélvezeté­nek korlátozását csak a leszár- mazók kérhetik. A haszonélvezet korlátozá­sának bármikor helye van, a korlátozás azonban csak olyan mértékű lehet, hogy a korláto­zott haszonélvezet a házastárs szükségleteit biztosítsa, figye­lembe véve az általa örökölt vagyontárgyakat, valamint sa­ját vagyonát és munkájának eredményét is. Mind a házas­társ, mind az örökösök kérhetik a házastárs haszonélvezeti jo­gának megváltását. A házastárs által lakott lakásra, az általa használt berendezési és felsze­relési tárgyakra fennálló ha­szonélvezet megváltását nem lehet kérni. A házastársat a megváltásra kerülő vagyonból - természet­ben vagy pénzben - olyan rész illeti meg, amelyet mint az örökhagyó gyermeke törvényes örökösként a leszármazókkal együtt örökölne. Ági öröklés esetén a házastársat az ági va­gyon egyharmada illeti meg. A megváltást a hagyatéki el­járás során, ennek hiányában az öröklés megnyílásától számí­tott egy éven belül a hagyatéki eljárásra egyébként illetékes közjegyzőnél kell kérni. * Horváth L. pécsi olvasónk az iránt érdeklődik, hogy tár­sadalombiztosítási ellátást mi­ként lehet kérni. A hatályos jogszabályi előí­rások értelmében a társada­lombiztosítási ellátást - az egészségügyi szolgálatások ki­vételével - szóban vagy írás­ban, egyes ellátásokat csak írásban lehet igényelni. Az igényt visszamenőleg legfel­jebb hat hónapra lehet érvénye­síteni. Az egészségügyi szolgálta­tásra való jogosultságot az erre rendszeresített igazolvánnyal kell igazolni. Az igazolvány közokirat. (1975. évi II. tv. 98 §)• S. Á. * l k \ k A Városgondnokság pályá­zatot írt ki az önkormányzati területeken elburjánzó par­lagfű irtására, a terület rende­zésére. A versenyben a parlagfű vegyszeres kezelését a Horto­bágy Környezetvédő Kft. nyerte el a Patacstól Hirdig hú­zódó területen. A kaszálást szintén Patacstól Hirdig Törteli László vállal­kozó, valamint a Geiger és Társa Bt végzi. Kertvárosban pedig a Pécsi Kertészeti és Parképítő Válla­lat dolgozói kaszálnak, illetve rendezik a terepet. A felvétel a rózsadombon készült.

Next

/
Thumbnails
Contents