Új Dunántúli Napló, 1993. július (4. évfolyam, 177-207. szám)
1993-07-13 / 189. szám
1993. július 13., kedd aj Dunántúlt napló 7 Orosz-amerikai hadgyakorlat Közös hadgyakorlatot tartott a múlt héten az Egyesült Államok atlanti-óceáni partvidékén az északi-tengeri orosz hadiflotta egy csoportja és két amerikai hadihajó Oleg Jerofejev tengernagy parancsnoksága alatt. A Cod-foki félsziget közelében azt gyakorolták, hogyan védhetők meg a hajózási útvonalak tengeralattjárók és légierő támadásai ellen. Az Usztyinov marsall rakétacirkáló és a Harlamov marsall tengeralattjáró-elhántó szerdán futott be Boston város kikötőjébe, ahol 1975 óta most első alkalommal látnak vendégül orosz haditengerészeket. Emberrablás Feltehetően az ETA baszk terrorszervezet rabolta el Julio Iglesias Zamorát, a San Sebas- tian-i Ikusi elektronikai cég egyik vezetőjét. A hatóságok közlése szerint Iglesias hétfő este tűnt el. A jelek szerint munkából hazatérőben hurcolták el. A rendőrség szerint a 42 éves háromgyermekes családapa elrablása az ETA „Donosti” elnevezésű kommandójának számlájára írandó. Ez a csoport az idén már négy embert lőtt agyon San Sebastianban. Az ETA tíz évvel ezelőtt már követett el robbantásos merényletet a Ikusi vállalat ellen, miután az nem volt hajlandó „forradalmi adót” fizetni a szervezetnek. Krimi a tárgyalóteremben Megszökött a tárgyalóteremből három koszovói albán, akiket rablótámadás és erőszak vádjával állították bíróság elé Kölnben. Szemtanúk arról számoltak be, hogy egy „délies kinézetű” férfi fekete, nagykaliberű pisztolyt húzott elő a teremben, sakkban tartotta a fegyvertelen őröket, majd a pisztolyt odadobta a vádlottak egyikének. A koszovói albánok kiszabadítójukkal együtt egy oldalsó kijáraton távoztak, ahol már várta őket egy svájci rendszámú autó. Hernyó invázió a Kárpátokban Míg Magyarországon sáskajárás pusztított, a Kárpátokban hernyók okoznak szinte felmérhetetlen károkat. Szolyva környékén a hegyoldalakon csaknem 200 hektáron nemcsak az áfonyabokrokat, hanem szinte minden növényt lerágtak a kártevők. A növényvédelmi szakemberek egyelőre tanácstalanok, nem tudják milyen hernyófajtával állnak szemben, milyen fegyverrel védekezzenek ellene. A néhány centiméter hosszú sárgásbarna színezetű hernyófajtát tavaly ősszel észlelték először a hegyi pásztorok, az idén pedig a tavasz végén jelentek meg és egyre nagyobb területen terjednek el. Folyóba zuhant egy turistabusz Legalább 15 ember életét vesztette, 21 megsebesült, ketten pedig eltűntek, amikor a dél-tiroli Dolomit hegyvidéken folyóba zuhant egy olasz turistákat szállító autóbusz. A szerencsétlenség feltehetően úgy történt, hogy a 38 idős utast szállító busz Brunico közelében egy személygépkocsival ütközött össze, és 25 méter magasból a gyors folyású Gaderába zuhant. A mentési munkálatokban 200 rendőr, tűzoltó és mentős vett részt. A sofőr a szerencsétlenséget túlélte, de maga is a sebesültek között van. A Zsolnay fejlesztésre készül Kis tőkék bevonásával? Több nagyvárosban boltot nyitnak A Mecseki Szénbányák is a felszámolás sorsára jutott Fotó: Läufer László A kishitelezőknek nem lesz vétójoga Csőd helyett előzetes eljárás Amikor tavaly január elsejével életbe lépet a csődtörvény,nagy volt a riadalom a vállalatok körében. A gazdálkodó egységeknél addig ismeretlen eljárás leginkább azért zavarta a gazdálkodó egységek vezetőit, mert szerintük a csőd rontotta a vállalat hitelét, sokan azonosították a felszámolással, a vállalkozás megszűnésével. Holott a cél pontosan az ellenkezője volt: a pénzügyi zavarba kerülő vállalatok közül meg kell menteni azokat, amelyek még életképesek, a hitelezőknek lehetőséget kell biztosítani arra, hqgy rendezett keretek között egyezségre juthassanak az adósokkal.-Az 1992. január 1-je előtti jogi szabályozás csak a felszámolási eljárást ismerte, az erről szóló törvény 1986-ban született - mondja Veszeley Józsefné dr., a Baranya Megyei Bíróság Gazdasági Kollégiumának vezetője. - A törvény végrehajtása közben viszont kiderült, az adósságszolgálat elmulasztása miatt nehéz helyzetbe került vállalkozások közül nagyon sok a megmenthető, természetesen, ha tud valami elfogadható, a visszafizetéseket valamiféleképpen garantáló programot ajánlani. Baranyában például a felszámolás sorsára jutott a Bázis valamint a Mecseki Szénbányák, amelyeknél az eljárást még 1992. előtt kezdték el. Idén már kevesebb a csőd- A csődtörvény bevezetése után sokan úgy vélekedtek, a vállalatoknak olyan nagy számú összeomlása következik be, ami már a nemzetgazdaságban is zavarokat okozhat.-A gazdasági átalakulás folyamán, a keleti piac megszűnésével leginkább azok a vállalatok kerültek nehéz helyzetbe, amelyek termékeik döntő többségét ebben á régióban adták el. És ilyen vállalat nagyon sok volt. Legtöbbjük hirtelen nem tudott piacot váltani, bevételeik nagymértékben csökkentek, hiteleiket nem törlesztették, a törvény értelmében automatikusan csődöt kellett jelenteniük. 1992-ben 153 csődbejelentés érkezett a bíróságunkra. Ugyanabban az évben befejeződött 152. Nem sikerült a megegyezés a hitelezőkkel 51-nek, ahol a jogszabály értelmében megkezdődött a felszámolás. Hogy ez sok vagy kevés, s hogy mennyire rendítette meg a gazdaságot, azt én nem tudom eldönteni. Az viszont tény, az idén már kevesebb a csődöt jelentők száma, május végéig csak 34 vállalkozás regisztráltatta az eljárás megkezdését.-Viszont kiderült, túlságosan bonyolultak a módszerek, rengeteg a fölösleges kötöttség, ami nehezítette a gyors és hatékony lebonyolítást. Éppen ezért került napirendre a törvény módosítása is.- A csődtörvényben előírtak szerint a bejelentés után a vállalkozás 90 napos fizetési moratóriumot kapott. Ez időszak alatt mentesül a hitelvisszafizetési kötelezettség alól. A három hónapban az adósnak egy olyan tervet kellett kidolgoznia és a tárgyalópartnerekkel elfogadtatnia, amely a hitelezőknek biztosítékot nyújt, hogy valamilyen formában hozzájuthatnak követelésükhöz. Ha a tárgyalások folyamán elképzelését nem tudta érvényre juttatni, már csak a felszámolás következhet. A jelenlegi szabályozás szerint, ha a gazdálkodó szervezet tartozását 90 napon belül nem tudja visszafizetni, kötelező az csőd bejelentése. Ez néhány vállalat esetében csak a felesleges időhúzást jelentette, hiszen gazdálkodásuk annyira leromlott, hogy megmentésükre nincs remény. Minek akkor a 90 nap, meg az adminisztrációs hercehurca, legjobb azonnal a felszámolást megkezdeni. Az új törvénytervezet éppen ezért eltörölte a kötelező csőd- bejelentést, sőt a tervek szerint magát az elnevezést is megváltoztatják előzetes eljárássá. Ezt az adós kérheti a bíróságtól, vagyis az a gazdálkodó szervezet, amely tartozását az esedékességkor nem tudta vagy egy éven belül esedékessé váló tartozását előreláthatóan nem tudja kiegyenlíteni. Az előzetes eljárás megkezdéséhez viszont a hitelezőknek is hozzá kell járulniuk. A törvénytervezetben szerepel, az eljárás alatt vagyonfelügyelő fog éberen őrködni arra, nehogy a vállalat a fizetési moratórium alatt kimentse vagyonának egy részét, vagy hogy az egyik hitelezőt a másik kárára ne tudja előnybe részesíteni. Volt, akinek semmi sem volt jó- Sok egyezséget hiúsított meg a kishitelezők vétójoga is. A törvénytervezet erről hogyan rendelkezik?- Úgy, hogy várhatóan bevezetik a kényszeregyezséget. A hitelezőknek számban, illetve a követelés összegét tekintve többséget alkotó hitelezőkkel szemben nem lesz vétójoguk, ha a hitelezők elfogadják az ajánlatot, már nem akadályozhatják a megegyezést. Ez egy nagyon fontos módosítás, hiszen a tapasztalat azt bizonyítja, rengeteg eljárás csak azért fordulhatott át felszámolássá, mert néhány százezer forintos pénzkölcsönzőnek szinte semmilyen javaslat nem volt jó. Aztán többek között új még a tervezetben, hogy a pénzintézetek is csődeljárás alá vonhatók, pontosan azért, mert volt példa banki fizetésképtelenségre.- Várhatóan mikor fogadják el a törvénymódosítást?- Előre láthatóan még az őszi parlamenti ciklusban, bízom benne, hogy jövő évben már a módosított törvény szerint folytatjuk le az eljárásokat. B. G. Az angolok is visszaléptek a Zsolnay Porcelángyár Rt. három éve húzódó privatizációjától. Az időközben nemzeti értéknek átminősített nemzetközi hírű gyár az Állami Vagyonkezelő Rt. tulajdonába került, amely a részvények csaknem 98 százalékát birtokolja. Hqgy mik a pécsi üzemmel az AV Rt. szándékai, még nem lehet tudni, ám a hírek szerint július végére minden eldől. Mindezidáig egy angol konzorcium mutatott érdeklődést a gyár megvásárlására. A két cég által direkt a Zsolnay privatizációjára alapított részvénytársaság leginkább a porcelán szigetelőkben látott üzletet, bár a különleges mázzal bevont edényeket is jól eladhatónak tartották. Eddig még kideríthetetlen okból az rt.-ből az egyik cég visszalépett, így a vásárlási szándék is meghiúsult. Dr. Zeller Gyula, a Zsolnay Rt. igazgatótanácsának elnöke szerint a privatizáció elhúzódása tulajdonképpen nem okoz törést a vállalat gazdálkodásában, bár jó volna tudni, mi is a szándéka a jelenlegi tulajdonosnak. Annyi már ismert, az ÁV Rt. a privatizáció során nem adja el a részvények 100 százalékát, 5 százalék úgynevezett aranyrészvényt megtart magának. Ez a tulajdonosi hányad különleges jogosítvánnyal ruházza fel az állami céget, többek között azzal, beleegyezése nélkül nem alakítható át a gyár termékstruktúrája. Az is biztos, a részvények 10 százalékát fenntartják a kárpótlási jeggyel vásárlóknak. Az igazgatótanács elnöke úgy véli, a többit a lakosságnak kellene felajánlani, a kis tőkék bevonásával fejleszteni. Erre azonban nem várhatnak. A gépek, berendezések egy része már annyira elöregedett, hogy a folyamatos termelést is veszélyezteti, ha sürgősen nem történik meg a felújításuk, cseréjük. Leginkább az égetőkemencék szorulnak felújításra, 40 éve szolgálják a gyárat, mára már a javításukat sem lehet mindig megoldani, ráadásul igen nagy energiafogyasztók, technikai korszerűsítésük is indokolt. A beruházáshoz viszont tőkét kell szerezniük. 2-300 millió forintról lenne szó. A pénz egy részéből a forgóalaphitelt fizetnék vissza, a többit használnák fel beruházásra. A marketing-tevékenységünkön is javítanunk kell - magyarázza dr. Zeller Gyula. Eddig ugyanis az volt a szokás, amit gyártottak, el kellett adni. Pedig a piacgazdaságban alapvető szabály, a piacfelmérésnek, meg kell előznie a gyártást s csak azt termelni, amire van kereslet. A belföldi piac megdolgozása az elsőrendű céljuk, éppen ezért több nagyvárosban nyitnak az elkövetkező hónapokban a Zsolnay termékeket árusító boltokat. Ä néhány hónappal ezelőtti közgyűlési határozatban szó volt bizonyos szervezeti átalakításokról, valamint létszám „karcsúsításról” is. A divíziónál is szervezet kiépítésén fáradoznak, hogy megteremtsék a hatékony érdekeltségi rendszert. Az év végéig 90 dolgozótól kell megválniuk, de az elnök szerint ez nem jár elbocsátásokkal, az időközben nyugdíjba menők, valamint az önként kilépők helyébe nem vesznek fel új dolgozót. B. G. A mázas edények különösen jól eladhatók Sepsey Tamás a kárpótlási törvények végrehajtásáról Több mint 110 000 új földtulajdonos Finisben a kárpótlási kérelmek elbírálása-Az első vagyoni törvény alapján június végéig több mint 700 000 határozatot hoztunk, s a kibocsájtott kárpótlási jegyek értéke, utalványokkal együtt, meghaladja a 45 milliárd forintot - mondotta dr. Sepsey Tamás államtitkár, az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal elnöke.-E törvény alapján egyébként még mintegy 130 000 igényt kell elbírálnunk - folytatta az államtitkár. - Ez előreláthatólag augusztus végéig megtörténik. Meg kell jegyezni: a nagy tömegű kérelem mintegy a fele olyan, hogy ha most döntenénk sorsukról, elutasító határozatot kellene hoznunk - megfelelő bizonyító dokumentumok hiányában. Ezért inkább várunk az állás- foglalással, bízva abban, hogy a földhivataltól vagy a levéltártól ügyfeleink még meg tudják szerezni a kedvező határozathoz szükséges bizonyítékokat.- A második vagyoni törvény nyomán beérkezett kérelmek közül is több mint 20 000-et elbíráltunk és várhatóan október végéig ezekben az ügyekben is befejezzük a határozathozatalt.- A politikai üldözöttek kárpótlására vonatkozó törvény alapján benyújtott kérelmek közül több mint 70 000-et elbíráltunk - hátráltatja azonban a kárpótlási folyamatot, hogy meglehetősen sok a hiányos, pótlásra szoruló beadvány. A vagyoni törvények végrehajtásának helyzetét jellemezve az államtitkár elmondta: a dunántúli megyék a benyújtott kérelmek 95-97 százalékát már elbírálták; Heves és Nóg- rád megyében pedig az első törvény végrehajtását befejezték. (A kárrendezés ottani munkatársai most a szabolcsi, a csongrádi, a borsodi és a Bács megyei ügyintézés gyorsítását segítik.) Békés és Hajdú megyében egyébként előreláthatóan a kitűzött határidőre „saját erőből” megoldja a vagyoni kárpótlási jogszabályok végrehajtását.- Megyei hivatalaink mindent megtesznek azért, hogy akik az árveréseken földet akarnak venni, mielőbb rendelkezzenek a vásárláshoz szükséges kárpótlási jeggyel folytatta dr. Sepsey Tamás. - A legfrissebb adatok szerint június végéig az elárverezett földek értéke meghaladta a 10 millió aranykoronát, s kárpótlási jegy révén országosan több mint 110 000-en lettek tulajdonosok. Néhány részadat: Békésben 10 619-en, Szolnok megyében 10 063-an, Zalában 8136-an, Tolnában 6535-en, Bácsban 6199-en, Fejérben 5163-an, Vasban 4436-an, Hevesben 3650-en, Baranyában 3644-en, Komáromban 3421-en, Somogybán 3299-en, Nógrádban 2250-en jutottak kisebb-nagyobb földterület birtokába. Ha az ütem változatlan marad, könnyen lehet, hogy az év végére eléri a 200 000-et az új földtulajdonosok száma. Eddig egyébként Békés megyében árverezték a legtöbb aranykorona-értéket (1 millió 500 000), a legkevesebbet pedig - a domborzati viszonyai miatt hátrányos helyzetben levő - Nógrádban (83 000).- A számok talán önmagukban is illusztrálják, hogy a kárpótlási hivatalok kollektívái - meggyőződéssel állíthatom - eddig erejükön felül teljesítettek. Dolgozóink nagy része nyári szabadságának rovására is segíti a kárpótlás folyamatosságát. Egyebek közt azért, mert fontos célnak tekintik, hogy Szabolcsban, Hajdúban, Csongrádban és másutt ősszel földhöz jussanak mindazok, akik vásárolni, illetve gazdálkodni akarnak-mondta befejezésül az államtitkár. Vágó Tibor
